Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-03 / 223. szám

Í928 október 3. DÉLMACTTATIORSZAG f 3 Rassay Károlyt nevezte Rt e«jy választott bírósági pörben választott bírónak A Mezőgazdasági Kenderipar Részvénytársaság pöre volt Jószég­korményzójával (A Délmngyarország munkatársától.) A Mezőgazdasági Kenderipar Részvénytársaság­nak nagybirtokán hosszabb ideig Czukor Fe­renc volt a jószágkorményzó. Később azon­ban differenciák merültek fel a részvénytár­saság és a Jószágkormányzó között, amiből kifolyóan Czukor Ferenc alkalmaztatása meg­szűnt. A szolgálati viszony felbontásából vi­szont pörök keletkeztek a Mezőgazdasági Kenderfpar Részvénytársaság és a volt jószág­kormányzó között. A földbirtokos részvénylársaság és a Jó­szágkormányzó a szolgálati szerződésben a közöttük felmerülő vitás kérdések eldöntését választott bíróságra bíztak, amelyet a szerző­dés szerint ugy kellett megalakítani, hogy mindegyik fél, ha választott biróság elé kí­ván egy kérdést bocsátani, köteles erről vá­lasztott birájának megnevezésével a másik felet értesíteni, aki viszont tizenöt nap alatt köteles a maga választott birófót megnevezni. Ha ezt elmulasztja, a másik fél kérelmére a biróság nevezi ki helyette a választott bírót. Czukor Ferenc értesítette még augusztus hó folyamán a Mezőgazdasági Kenderipar Részvénytársaságot, hogy egy közöttük fel­merült jogvitát választott biróság elé kiván bocsátani s egyben a volt jószáakormányzó megnevezte választott bíráját is. Ezt megelő­zően azonban a Mezőgazdasági Kenderipar Rt. pört Indított a szegedi törvényszék előtt Czukor Ferenc ellen a választott bírósági szerződés érvénytelenítése iránt s erre való hivatko­zással nem nevezte meg választott bíráját. Czukor Ferenc erre a szegedi törvényszék­hez fordult s bemutatván a választott bíró­sági szerződést, a bíróságtól kérte a Mező­gazdasági Kenderipar Részvénytársaság vá­lasztott birájának kinevezését. A biróság a kérelem folytán tárgyalást tar­tott s most kézbesítette a teleknek határoza­tát. A biróság teljesítette a volt jószágkor­mányzó kérését és a Mezőgazdasági Kender­Ipar Részvénytársaság részére dr. Rassav Károlyt, Szeged város országgyűlési kép­viselőiét ¡elölte ki választott bíróul. A választott biróság már a legközelebbi napokban megalakul. A közgyűlés nem ir fel a kormányhoz a lakások felszabadítása érdekében „Szegeden még mindig kevés a lakás" A jegyzők előmenetele, a nyári utak, a fertőzött Buvár-tó, az ujszegedi park kibóvitése (A Délmagyarország munkatársától) Negy«d5tkor nyitotta meg a polgármester a foly­tatólagos közgyűlést. Nem voltak sokan jelen, a hiányzók között volt Balogh Lajos is és igy a jegyzőkönyvvel két perc alatt végeztek. Következett a tárgysorozat 19. pontja, a pálmaház építésére "onatkozó tanácsi előterjesztés. — Hát mégis pálmaház? — csodálkoztak a városatyák —, a múltkor megállapodtunk már, hogy nem pálmaház, hanem növényház, A javaslatot a közgyűlés elfogadta és hozzájárult * pálmaház (pardon I növényház) felépítéséhez. A Nap-ucca 7. és a Boldogasszony-sugárut 14. számú telkek kisajátítására tett előterjesztés kö­vetkezett. A két telket a város a kultuszminiszter kívánságára az egyetem számára kívánja 1K.200 pengőért kísajátitani. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután jelentéktelenebb tanácsi előterjesztések íiövetkeztek, amelyeken gvors ütemben siklott ke­resztül a közgyűlés. Dr. Szabó Géza kulturtanácsnok ismertelte ez­után a kulturális ügyeket. Bejelentette, hogy a Rozália-kápolnát lebontották és a Lechner-téren építik fel. Bejelentette, hogy Zombory Lajos 25.500 pengő értékű képet, szobrot és könyvet adományozott a szegedi inuzeumnak. A közgyűlés a bejelentést éljenzéssel vette tudo­másul. Dr. Simándy ügyvéd azt kérte, hogy a Klauzál-teret változtassa át Rothermere-térré. A tanács — finoman bár — de elutasítóit í a javaslatot, de a határozatot Simándy megfeleb­bezte — A háború alatt nem volt hét — mondja Szabó tanácsnok —, hogy ne intézett volna va­laki indítványt valamelyik háborús nagyság ne­vének hasonló módon való megörökítésére. A vá­ros Rothermere iránti tiszteletét és háláját ki­fejezte már fiának impozáns fogadtatásával. De súlyos kegycJetsérlés Isnne Klauzál Gábor emlé­kével szemben, ha épp?n a/, ő nevét megörökítő teret nevezné el a város. A közgyűlés általános helyesléssel fogadta Szabó Géza fejtegetését és Simándy felebbezését egy­hangúlag elutasította. Az ebadó szabályrendelet életbeléptetése ellen Magyar Péter szólal fel és kijelenti, hogy nagy különbség van a városi és a tanyai kutyák között. A közgyűlés mégis elfogadta a módosított sza­bályrendeletet, amely évi 50 fillér adót vet ki a tanyai kutyákra. Ez volt az utolsó tanácsi előterjesztés. A pol­gármesteri előterjesztéseket látatlanban elfogadta a közgyűlés. Az indítványok következtek. Az első Wlmmer Fülöpé volt, aki az aljegyzők számára kiván fizetési előmenetelt biztosítani személyi pótlék formájában. A tanács az indítvány elvetését iavasoüa. mert azt tör­vényellenesnek tartja. Wimmer fentartja indítványát és azt részletesen megindokolja. Az aljegyzők számára nincs elő­meneteli lehetőség, hacsak tanácsnokká nem vá­lasztják őket. de valamennyiből nem lehet ta­nácsnok. — Nyíltan kimondom, hogy » tanácsnoki ál­lásra nem való minden tisztviselő, ha mint tiszt­viselő kifogástalan is. A tanács álláspontja nem helytálló, mert olyan törvény nincs, amely ki­mondaná, hogy nagyobb fizetést nem kaphat senki. Körössy István arra kéri, hogy a polgármester most az egyszer ne szólaljon hozzá a kérdéshez. A polgármester nem annyira érveivel szokott győzni, mint inkább rokonszenves egyéniségével. Az államnál minden diplomás tisztviselő eléri a VI. fizetési osztályt. A városiak csak akkor, ha ügyes korteseik vannak, akik szereznek számára elég szavazatot a választási győzelem kivívásához. Indítványozza, hogy a város szervezzen országos akciót a nyilvánvaló igazságtalanság megszünte­tése érdekében. 1 Mlhálovlcs Dezső szintén örömmel üdvözli Wim­mer indítványát, sőt azt megtoldja azzal, hogy az idősebb aljegyzők kapják meg a Jegyzői cí­met. f A polgármester szólal fel, bejelenti, hogy ki­talált egy keresztülvihető módot. A törvényható­ságnak joga van arra, hogy egyes esetekben öt­venszázalékos városi pótlékot szavazzon meg. Ki­mondhatja azt is a közgyűlés, hogy minden al­jegyző és árvaszéki ülnök, ha az általa elérhető legmagasabb fizetési fokozatba öt évet eltöltöt­tek, a most kapott 25 százalékos városi pótlék helyett 50 százalékos pótlékot kapnak. Á közgyűlés ezt egyhangúlag elfogadta. Elfo­gadták Bokor Adolfnak az ujszegedi népkert kibővítésére vonatkozó indítványát és utasította a közgyűlés a tanácsot a tervek elkészíttetésére. Franki Antal • nvári átaif megszüntetésére tett indítványt. Annak a kimon­dására kérte a közgyűlést, hogy a jövőben a város az uttesteket teljes szélességében kövezteti ki. Az indítványt dr. Krausz József, Barcsay Károly, dr Regdon Károly, Magyar Péter felszólalása után a közgyűlés elfogadta. Lippay Lajos a Bárka-ucca rendezését sürgeti. A közgyűlés ugy határozott, hogy a jövő évi kö­vezési programba beve:>zi ezt a munkát is, ha még belefér. Mihálovles Dezső azt indítványozza, hogy a'Bu­vártóban lévő uszodát tiltsa be a város, mert a tó vize a népjóléti miniszter szakértőjének megálla­pítása szerint fertőzői*. Kransz József arra liivja fel a tanács figyel­mét, hogy Szegednek nincs megfelelő uszodája, amelyben a versenyekre pályázó úszók tréninget vehetnének. A gőzfürdő uszodájának kibővítését ajánlja Dr. Kormányos Benc azt kéri, hogy a tiszti főorvos jelölje ki a természetes íég gyűjtésére alkalmas állóvizeket Hoffer Jenő szólal fel az indítványhoz és is­merteti a népjóléti miniszter leiratát, amely szerint a Buvártó jege megfertőzi B jég gyűjtésével és szállításával foglalkozó munkásokat is. Kéri tehát, hogy a közgyűlés a Bivártó jegének felhaszná­lását tiltsa meg. A tiszti főorvos kijel'ínti, hogy hetven év óta használják a Buvártó jegét, de soha egyetlen megbetegedés sem történt. Dr. Tonelll Sándor nem nelyesli a főorvos álláspontját, mert a jég fölhasználásának a módját nem leeht ellenőrizni. Ebben a pillanatban • közgyűlési terem összes lámpái el­aludtak és sűrű sötétség borult a városatyákra. Tonelli haj­landó lett volna a sötétben is folytatni felszó­lalását, a polgármester azonban felfüggesztette az ülést. A szünet nem tartott: sokáig, néhány pillanat múlva felgyúltak a lámpák. Tonelll kijelenő, hogy a város közönségét nem lehet kísérleti nyúlnak felhasználni. A közgyűlés ezután elfogadta az indítványt és a Buvártó jegének felhasználását eltiltotta. Dr. Széli Gyula a lakások {elszaladttá» érdekébea tett indítványt. Az indítványt állandó zajban Pálfy József ismertette és annak elutasítását kérte, mert S«egeden még mindig nagy a lakáskereslet, na­gyobb, mint a kínálat. Dr. Széli Gyula főntaj-tja indítványát, mert sze­rinte Szegeden »nincs lakásínség«. Dr. Bodnár Géza szólalt fel. Szegeden még sok­kal rosszabb viszonyok vannak, mint Budapesten. Az üzletek felszabadítása után tömegesen mentek tönkre a kereskedők és tönkremennek a lakók is. A város sokkal több lakást rombolt le, mint amennyit épített. A város á:tal épített lakások legnagyobb részét nem szegediek kapták meg. Dr. Regdon Károly síz építkezés nehézségeiről beszél. Dr. Pálfy József reflektál az elhangzottakra. Elmondja, hogy legutóbb 18 lakást keresett a vá­ros, de megfelelő lakásokat nem talált Tehát Szegeden nincs lakás. A lakók jogosan félnek a lakások felszabadításától, mert a felszabadítás fel-! szőktetné a lakbéreket. Széli Gyula felszólalása után a polgármester elrendeli a szavazást. Az indítványt a közgyűlés 17 szóval 16 ellenében elvetette. A polgármester háromnegyed hétkor szerda dél­utánra halasztotta a közgyűlés folytatását Bányarobbanás Bulgáriában Szófia, október 2. Plovdiv közelében lévő Alta-tepel kőbányában hatalmas robbanás tor­tént. A robbanás nagy pánikot keltett. A vá­rosba röpködő nagy kődarabok nöt meg­öllek és több embert könnyebben megsebe­sítettek. Uj előnyomda- és kézimunka~üzletei nyitottam. Kész filék állandóan raktáron. Függönyök, ágyferitők szakszerű összeállításét vállalom. Kézimunka anyagok, himzőfonalak stb. dus választékban. 91 özv- Borza Károlvné. Mérev ucca 6/aJ

Next