Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)
1928-10-24 / 241. szám
192S október 24 inii'BWAfj Somogyi Szilveszter polgármester: j*Azt hittem büszkék lehetünk a szegedi ifjúságra.. €€ (A Délmagyarország munkatársát ól") Az egyetem torul lezajló események érthető ingerültséget keltettek az egész városban Az uccákon nem beszéltek másról az emb'rek és a hirek, gyakran túlozva, pillanatok alatt bcszáguldozták az egész várost, amelynek forradalmi külsőt adtak a gyors lépésekkel menetelő reodőrszakaszok. A szegedi egyetem ifjúságának váratlan megmozdulásáról minden komolyabb körben a felháborodás hangján emlékeztek meg. Maguk a tüntetők is érezhették viselkedésük komolytalanságát, amire ékes bi. Kmyiték a következő jelenet. A város különböző pontjain lévő egyetemi intézetekből a tányérsapkás diákok kis csoportokban igyekeztek az egyetem Dugonics-téri' központi épülete felé, ahol erős rendőrszakaszok vigyáztak a rendre. így a tüntetés nem is csaphatott ki az uccára, a tányérsapkás diákok egy része benn, a központi épület előcsarnokában zajongott abcugolva, pfujózva a zsidókat és a kultuszminisztert, éljenezve a tüntetés irányitóit. A kapu előtt erős rendőri készültség állott minden pillanatban készen arra,, hogy komolyabb rendzavarás esetén és a rektor hívására benyomuljon az épület belsejébe, amelyet különben az egyetemi autonómia elzár minden karhatalom elöl. Sok diák a kapuban állott és onnan nézett farkasszemet a rendőrökkel. Az egyik budapesti lap szegedi tudósítója felvételt készített az egyetem megszállt kapujáról. Az egyik tányérsapkás diák gúnyosan rákiáltott: — Talán Románia számára készül a kép? A kapu előtt álló kíváncsiak közül erre visszaszól valaki: — Minek csinálják, ha szégyenlik. A tányérsapkások erre léuyleg elszégyelték magukat és hátatíorditva bevonultak a kapu alá. Mindenütt méltatlankodva beszéltek erről az értelmetlen tüntetésről, amely általános felháborodást keltett az egész városban Pedig a szegediek már kezdtek büszkék lenni a szegedi egyetem ifjúságára, amely három napig megállta, hogy ne kövesse a budapestiek és a debreceniek példáját és már-már azt hitlék, hogy Szegedet végképen elkerüli ez a tüntetési hullám. A csalódás csak fokozta az ingerültséget. A tüntetés hire mindenütt pillanatok alatt elterjedt, csak a szegedi városházán nem vettek tudomást róla, pedig a városháza udvarát erős rendőri készültség szállotta meg. A polgármester még egy órakor sem tudott arról, hogy az egyetemi ifjúság tüntet, hogy az egyetem intézeteiből ismét eltanácsolták a zsidó vallású szegedi polgárok fiait. Csodálkozva fogadta a hirt, amikor a Dtlmagyűror. szág munkatársa azt elsőnek közölte vele. Hitetlenkedve csóválta a fejét, majd így szólt: — Nagyon sajnálatos dolognak tartok minden ilyen tüntetést. Alt hittem, hogy a szegedi egyelem csendes marad, hogy büszkék lehelünk higgadt i?;usdgára.Megkérdéztük a polgármestert, hogy mi a véleménye erről a tüntetésről, meg arról, liogy néhány felbujtott egyetemi hallgató megakasztja a szegedi adófizető és egyelemetfentartó polgárok fiait a tanulásban A polgármestert a kérdés láthatólag kellemetlenül érintette. Néhány pillanatnyi hallgatás után. nagyon csendesen ezt mondta — Nagyon sajnálatosnak tartom mindig, Kfitöít ií a Isá t^Tpis eTe teqo'csóhban Hoffmann Dezsőnél, Oeionic* uccs 4. sz. amikor tüntetések vannak", mert ez azt jelenti, hogy még sem érkezett el még ez az ország a teljes konszolidációhoz. A dologról különben nem akarok nyilatkozni, nem szeretek nyilatkozni Sokkal komolyabb dolgaim vannak. sokkal nagyobb gondok foglalkoztatnak. Én kérem, nagyon igénybevett elméjű embsr vagyok, ezer ember bajával, dolgával kell fog. Ialkoznom. Nem szeretek a nyilvánosság számára nyilatkozni. Többet erről a kérdésről nem mondott a polgármester. Hiába hivatkoztunk arra, hogy az egyetemen szegedi polgárok jogait tiporják lábbal a tüntetők, hogy ez a tüntetés minden másra alkalmas lehet, csupán arra nem. hogy. az egyelem iránt rokonszenvet keltsen Szeged higgadt, nyugodt, békés munkára vágyó polgársága körében, tehát a tüntetés ügye speciálisan városi ügy, a város hatósága nem mehet eí érzéketlenül mellette, a polgármester egyre csak azt ismételgette, hogy minden tüntetést sajnálatos eseménynek tart, de más mondanivalója nincsen róla. opamgRnn RAMON KOVARE6 UO№L BARRYMOORC 9renz6ct6s fUcafe, e SWOAPORI TITKOK. péntektől a Korzó Moziban. A tanács ismét revizlé alá veszi m csengtél fttldhéreket A polgármester nyilatkozata a zsellérnyomorról (A Oéimagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a csengelei földbérlők küldöttsége által a belügyminiszternek átnyújtott panaszos fölirat pontjai közül több olyant talált a polgármester, amely tényleges és feltétlenül orvos/ondó sérelmet tár föl. Éppen ezért a belügyminiszter közölte a nála járt polgármesterrel, hogy a csengeleiek panaszos fölterlesztését leküldi Szegedre és a tanácsra bízza ezeknek a sérelmeknek az orvoslását. A polgármester Budapestről való hazaérkezése után nagyon szűkszavúan nyilatkozott ezekről a sérelmekről, csak általánosságban emiékezelt meg róluk. Éppen ezért szükségesnek tartottuk, hogv most, a kultuszminiszter minden időt lefoglaló látogatása után részletesebb információkat kérjünk tőle erről a rendkívül fontosnak látszó dologról. A polgármester a következőket mondotta: —- A csengeleí bérlők panasza alapiában véve sem indokolatlan, mert akármilyen mélyre szállított bért is fizetnek érte, azt meg kell érezniök. A csengeleí bérlők legnagyobb része Pallavícíni-cseléd volt, aki két-három száz pengőt összekuporgatotl magának és azután bérletet fogolt kí a városi bérföldek árlejtésén. Összekuporgalott pénzét nagyrészben ki kelleti fizetnie ez első bérrészletre, tehát alig maradt valamije, amiből megélhetne. A csengelet föld a legrosszabb városi Zöldek közé tartozik, megműveléséhez kitartás és szaktudás kell, a homok termékenyebbé létele költséges befektetés, amelyhez n nincstelen bérlőknek anyagi képességük sincsen. így természetes, hogy akármilyen alacsony a bér, nyomorban vannak, különösen eleinte. A városnak külön-külön kellene foglalkoznia minden egyes bérlő személyes viszonyaival, de ez lehetetlen, hiszen tizenhatezer bérlő él a városi földeken. — A csengelei zsellérnyomort nagyon jól ismerem és emit lehet, eddig is enyhítettem rajta. Nemrégen küldtem ki a Harmsworth-féle adományból háromezer pengői a csengelei iskolásgyerekek felruházására, de a város nem ruházhatta fel az egész tanyát, mert erre kevés lenne oz összes földek bérjövedelme is. Azért a tanács most ismét revízió alá veszi a csengelei béreket és ha van rá lehetőség, redukálja azokat. Ezen a téren azonban általános irányelveket nem igen lehet felállítani. — Jogosan kifogásolják a bérlők ezt, hogy KORZ Ö M © a bérleti szerződésből eddig csak egy példányt készített a város és azt a liszti ügyészség őrizte meg. Ennek az oka költségkímélés volt, mert ha a bérlők is kapnak egy szerződés példányt, arra külön bélyeg kell és bélyegköllségel a bérlőknek kell viselniök, Kifogásolták, hogy az árverés alkalmával lefizetett biztosíték, illetve első félévi haszonbérről sem kaptak külön nyugtát, azt csak az árverési Jegyzőkönyvbe könyvelte el az árverező bizottság. Ebben is igazuk van, ha kívánják, kaphatnak külön nyugtát, de erre is bélyeget kell tenni, ami ismét a költségeket növeli. Elmondotta végül a polgármester, hogy a belügyminisztérium még nem küldte le a csengelei panaszt, ha leküldi, a tanács nyomban foglalkozik vele és megállapif|a, hogy mit orvosolhat a város. (A olcsó árak! ^m M M 247 Saját késsitésü férfi, nöi és gyermek kötöttáruk gyári árakban. A legjobb gyártmányú selyemharisnyák már P 4'50-től. Férfi magas száxn sport-harisnyák a legújabb kivitelben.Férfi, női ós meleg gyermek-alsók összes minőségben és kivitelben Patent gyermek-harisnyák minden szinben, garantált* minőségben. Ferii fehérnemM kizárólag saját készítésű, csakis elsőrangú kivitelben. Férfi, női és gyermek kezty Qk bór, trikó és kötött a legnagyobb választékban. Svájci divatsapkák Selyemsálat minden árnyalatban UIMPEL ÉS HEGYI Tisza leios körút, »üspök&azár-épöJeL Telelőn 14-05. Október 24, 35-én, szerdán és esfltOrtOkön Jazz és móka 8 felvonóban. a BelTároiI Moziban, jp Kísérettel ül mXOPHQN ZSUZSI. Fflszereplö. JtanyOnűra. Azonkivflh fydje-e, fagyéi beszél l Burleszk 4 fdvcabtn. Eirtad*«. k K«d"te 5. 7. 9 ó-akor. vas»r- í* finicn""n 3. 5. 7 <s H f>'arfnr.
