Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-26 / 243. szám

1928 október 26. DÉLM\GYARORSZÍG 00' 90 Hírig Simonolc csali, budapesti illetőségűek mondja dr. Déssi reKior Csütörtökön teljes volt a nyugalom a szegedi egyetemen 0 (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi egyetemen csütörtökön délelőtt helyre 'állt a rend. A tanitás mindenütt zavartalanul folyt, nem igazoltattak senkit és nem »taná­csolták el« a zsidó vallású hallgatókat. Min­den jel arra mutatott, hogy a diákok belátva a tüntetések káros voltát, tudatára ébredtek a következményeknek, nem hagyta magát lx> folyásoltatni a fővárosi uszítók és a y>Hirig jjSimonok« által, a kedélyek megnyugodtak és csak a városi bérházban elhelyezett rendőr­orszoba megerősített legénységi létszáma sejt­tette, hogy esetleg még mindig szükség lehet rendőri beavatkozásra. \z őrszoba készenlétbe helyezése azért vált szükségessé, mert a különböző ifjúsági szer­vezetek ma gyűlési hirdettek A természettudományi intézetbe. Déli tizenkét órakor nagyszámban gyülekez­tek a diákok a Tisza Lajos-köruti épület előtt fe az udvaron. A gyűlésen résztvettek a Turul Szövetség, a MEFHOSz, a Katolikus Diákszövetség és a Protestáns Diákszövetség tagjai. A vezérek la gyűlésen rendre és fegyelemre intették a baj­társiakat és a. leghatározottabban megtiltottak minden lünlelésí és verekedést. Egy órakor volt vége a gyűlésnek, amely a legnagyobb rendben folyt le. Utána a diá­kok csendesen széjjel oszlottak, mire hama­rosan megszüntették a rendőri készenlétet is. Dr. Buócz Béla rendőrfőtanácsos munkatársunknak kijelentette, hogy Szegeden te legteljesebb rend uralkodik. A csütörtöki készenlétre a diákság gyűlése miatt volt szük­ség, ez azonban szintén a legnagyobb rend­ben folyt le és utána a diákság rögtön eltávo­zott az egyetem épületéből. Dr. Dézsl Latos rektor a Hirlg Simonokról Déli 12 órakor feltűnő csend volt a köz­ponti egyetemen. Az előadásoknak vége volt, a bajtársak széjjel széledtek, sokan a termé­szettudományi intézetbe siettek, ahova gyűlésre hivták össze a tagokat a diákszervezetek ve­zérei. Az egyetem folyosóin teljes a csönd. Teljesen kihaltnak látszik az egyetem épü­lete. A rektor fogadószobájában többen várakoz­nak. Bent a hatalmas dolgozószobában dr. Dézsi Lajos, a szeüd tekintetű ősz professzor: a megtestesült nyugalom. Láthatólag örül, hogy a négy magyar egyelem közül éppen Szegeden nem történt különösebb b\aj. — Szinte azt lehet mondani — beszél dr. Dézsi Lajos —, olyan jól áll a helyzet, hogy alig is van közölni való. Az ifjúság érettsé­gének igen komoly tanújelét adta. Az első- és másodévesek jóformán nem is tudják, mi az egyetemi élet, ezek talán nem is tüntetlek, in­kább gyülekeztek. Hamar meg lehetett velük értetni, hogy mi származhatik a rendbontásból. — Itt nem fordult elő olyasmi, mint Buda­pesten — válik keményebbé a rektor szava; a Iiirig Simonok csak budapesti illetőségűek. Most jöttem a bölcsészeti kar üléséről, saját szemeimmel láttam ott a zsidó vallású hall­gatókat stúdiumaikkal foglalkozni. Nincsen semmi animozitás ellenük. — De ne is legyen! — csattan most már éle­sen fel a rektor. Nagy a gyanúm, hogy minden rendbontási kísérletet felülről inscenáltak. Annyi bizonyos, hogy itt nincs nagy hajlan­dóság Budapest követésére. A mai gyűlésnek is, amelyet a vezérek hivtak össze, az a célja, hogy a rendet garantálják, hogy nem fognak tüntetni és hogy az előadásokat rendben fog­ják látogatni. — Nagyon a lelkükre beszéltem — folytatja a rektor —, megmagyaráztam nekik mit veszé­lyeztetnek: a szegedi egyetem jó hírnevét} az ország jó hírnevét, közelebbről, hogy mennyit tett értük most az állam, éppen a szegediek­kel; ott a négyszáz férőhelyes internátus, a menza, amelynek a költségeit most már a kul­tuszminiszter viselj. — Micsoda vezérek maguk — szólottam hoz­zájuk, akik nem tudják a zöld elemeket a többségi akarat követésére rászorítani! Intel­meim hatottak is, teljes a rend, semmi ok nem volt arra, hogy fegyelmileg avatkozzam a dol­gokba, bár erre a legmesszebbmenő, felhatal­mazásom volt. A balástyai jégverte földek bérlői ujabb halasztást kaptak a bérfizetésre Majdnem teljesen elpusztult a termés a balástyai földeken (A Délmagyarország munkatársától.) Az elmúlt nyáron, mint emlékezetes, pusztító vi­har verte végig a szegedi határt és igen nagy károkai okozott szőlőben, gyümölcsben és kalászosban egyaránt. Voltak egyes terü­letek, amelyeknek termését száz százalékig elpusztította a jég. A legérzékenyebb károkat a város balástyai bérföldjein okozta, ahol na­gyon sok bérlőcsaládot valósággal koldus­botra juttatta ez az elemi csapás. A balástyai bérlők annak idején közös be­advány! intéztek a város tanácsához és hi­vatkozva az őket ért károk nagyságára, hosz­szabb haladékot kértek az ősszel esedékessé váló földbérek megfizetésére. A város faná­csa, miután a károk nagyságáról hivatalos szakértők véleménye alapján közvetlenül is meggyőződött, a balástyai bérlők kérelmét feljesitetie és az idei földbérek megfizeté­sére haladékot adolt a bérlőknek ugy, hogy a bérhátralék egyik részletét a megmaradt termés betakarítása után, iehát most ősszel fizethették volna meg, másik részletét pedig a jövő évben. A bérlők a tanács határozatát nagy örömmel és megnyugvással vették tu­domásul, mert bíztak abban, hogy a jég még í letekben fizessék meg. sem pusztitott el földieiken mindent, hogy lesz mégis valami kevés termés, aminek árá­ból az első bérrészletef megfizethetik. A legszerényebb termésreménységek sem (eljesedlek azonban be. A ¡égverte földek alig hoztak valamit és igy a bérlők legjobb akaratuk mellett sem teljesíthették bérfizetési kötelezettségüket. Most ismét beadvánnyal fordultak a város fanácsához és azt kérték, hogy a város méltányolva szorulf helyzetükei, állapifson meg kedvezőbb feltételeket hátra­lékos bértartozásuk kiegyenlítésére, mert egy éven belül semmi esefre sem egyenlíthetik ki teljes tartozásukat, vagy pedig a jövő é»i bérrel maradnának adósak. Kötelezettségei vállainak azonban arra, hogy az idei bérf a három következő évben egyenlő részletekben megfizetik, A tanács csütörtökön foglalkozott a balás­tyai bérlők kérelmével és ugy határozott, hogy azok a bérlők, akiknek idei terméséi tényleg elpusztította a fég, az esedékessé váll föld­béreket az 1929., 1930. és 1931. évben ese­dékes földbérrészletekkel együtt egyenlő rész­kendergyári sztrájk ügyében Szegedre jön PeldI Gyula? 1 hét végére sikert várnak a békéltetési akcióktól (A Délmagyarország munkatársától.) A kenderfonógyári sztrájk ügyében sajnos ezen a héten sem állt be változás és lényegesen nem változott sem a gyár igazgatóságának, sem a munkásságnak az álláspontja. Mégsem le­hetetlen, hogy a hét végéig valamelyik köz­vetítő tárgyalás során létre jön a béke és ebben az esetban a jövő héten újból megy­kezdheti üzemét ennek a városnak a legna­gyobb iparvállalata, amihez — mondanunk sem kell — hatalmas közgazdasági érdekek fű­ződnek és visszatérhet régi munkahelyére 750 munkás, ami ugyancsak elsőrendű közgazda­sági és szociális érdek. Az utóbbi napokban érdekes kombináció került előtérbe a közvetítő, illetőleg békéltető személyét illetően. Peidl Gyula országgyűlési képviselő ugyan­is természetesen élénk figyelemmel kiséri a sze­gedi eseményeket és igy nem kerülte el figyel­mét a kenderfonógyári sztrájk ügye sem. Bir­tokába jutott mindazoknak az adatoknak, ame­lyek miatt a sztrájk kitört és ame­lyek hü képét adták a munkásság részéről felmerült sérelmeknek. Peidl Gyula érintke­zést keresett ebben az ügyben a szociáldemok­rata párt szegedi titkárával és már-már ugy volt, hogy szerdán, vagy csütörtökön leutazik Szegedre, hogy megkezdje a tárgyalásokat a Kenderfonógyárral. A vállalat is nagyon szí­vesen látta volna Peidl közvetítését és nem­csak a munkás, hanem polgári körökben is nagy népszerűségnek örvendő képviselő lejö­vetele azért maradt el, mert Lájer Dezső párt­titkár ma még az ellentéteket áthidalhatatla­noknak látja és ezért azt tanácsolta Peidl­nek, hogy Szegedre való leutazását — egyelőre átmenetileg — halassza el. A legközelebbi na­pok eseményeitől függ, hogy Peidl lejön-e a sztrájk ügyében Szegedre. Lehetséges, hogy szombaton megérkezik és még szombaton meg­kezdi a tárgyalásokat a Kenderfonógyár igaz­gatóságával. A szegedi kenderfonógyári munkások, ugy. a vas-, mint a textilmunkások egyébként csü­törtökön este a Munkásotthonban gyűlést tar­legszcilemesebb, a legkacagtatóbb katona vígjáték KIS GARNIZON Marry Lied!ke és Hans Junkermann főszereplésével péntektől a Belvárosi Moziban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom