Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)
1928-10-26 / 243. szám
1928 október 26. DÉLM\GYARORSZÍG 00' 90 Hírig Simonolc csali, budapesti illetőségűek mondja dr. Déssi reKior Csütörtökön teljes volt a nyugalom a szegedi egyetemen 0 (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi egyetemen csütörtökön délelőtt helyre 'állt a rend. A tanitás mindenütt zavartalanul folyt, nem igazoltattak senkit és nem »tanácsolták el« a zsidó vallású hallgatókat. Minden jel arra mutatott, hogy a diákok belátva a tüntetések káros voltát, tudatára ébredtek a következményeknek, nem hagyta magát lx> folyásoltatni a fővárosi uszítók és a y>Hirig jjSimonok« által, a kedélyek megnyugodtak és csak a városi bérházban elhelyezett rendőrorszoba megerősített legénységi létszáma sejttette, hogy esetleg még mindig szükség lehet rendőri beavatkozásra. \z őrszoba készenlétbe helyezése azért vált szükségessé, mert a különböző ifjúsági szervezetek ma gyűlési hirdettek A természettudományi intézetbe. Déli tizenkét órakor nagyszámban gyülekeztek a diákok a Tisza Lajos-köruti épület előtt fe az udvaron. A gyűlésen résztvettek a Turul Szövetség, a MEFHOSz, a Katolikus Diákszövetség és a Protestáns Diákszövetség tagjai. A vezérek la gyűlésen rendre és fegyelemre intették a bajtársiakat és a. leghatározottabban megtiltottak minden lünlelésí és verekedést. Egy órakor volt vége a gyűlésnek, amely a legnagyobb rendben folyt le. Utána a diákok csendesen széjjel oszlottak, mire hamarosan megszüntették a rendőri készenlétet is. Dr. Buócz Béla rendőrfőtanácsos munkatársunknak kijelentette, hogy Szegeden te legteljesebb rend uralkodik. A csütörtöki készenlétre a diákság gyűlése miatt volt szükség, ez azonban szintén a legnagyobb rendben folyt le és utána a diákság rögtön eltávozott az egyetem épületéből. Dr. Dézsl Latos rektor a Hirlg Simonokról Déli 12 órakor feltűnő csend volt a központi egyetemen. Az előadásoknak vége volt, a bajtársak széjjel széledtek, sokan a természettudományi intézetbe siettek, ahova gyűlésre hivták össze a tagokat a diákszervezetek vezérei. Az egyetem folyosóin teljes a csönd. Teljesen kihaltnak látszik az egyetem épülete. A rektor fogadószobájában többen várakoznak. Bent a hatalmas dolgozószobában dr. Dézsi Lajos, a szeüd tekintetű ősz professzor: a megtestesült nyugalom. Láthatólag örül, hogy a négy magyar egyelem közül éppen Szegeden nem történt különösebb b\aj. — Szinte azt lehet mondani — beszél dr. Dézsi Lajos —, olyan jól áll a helyzet, hogy alig is van közölni való. Az ifjúság érettségének igen komoly tanújelét adta. Az első- és másodévesek jóformán nem is tudják, mi az egyetemi élet, ezek talán nem is tüntetlek, inkább gyülekeztek. Hamar meg lehetett velük értetni, hogy mi származhatik a rendbontásból. — Itt nem fordult elő olyasmi, mint Budapesten — válik keményebbé a rektor szava; a Iiirig Simonok csak budapesti illetőségűek. Most jöttem a bölcsészeti kar üléséről, saját szemeimmel láttam ott a zsidó vallású hallgatókat stúdiumaikkal foglalkozni. Nincsen semmi animozitás ellenük. — De ne is legyen! — csattan most már élesen fel a rektor. Nagy a gyanúm, hogy minden rendbontási kísérletet felülről inscenáltak. Annyi bizonyos, hogy itt nincs nagy hajlandóság Budapest követésére. A mai gyűlésnek is, amelyet a vezérek hivtak össze, az a célja, hogy a rendet garantálják, hogy nem fognak tüntetni és hogy az előadásokat rendben fogják látogatni. — Nagyon a lelkükre beszéltem — folytatja a rektor —, megmagyaráztam nekik mit veszélyeztetnek: a szegedi egyetem jó hírnevét} az ország jó hírnevét, közelebbről, hogy mennyit tett értük most az állam, éppen a szegediekkel; ott a négyszáz férőhelyes internátus, a menza, amelynek a költségeit most már a kultuszminiszter viselj. — Micsoda vezérek maguk — szólottam hozzájuk, akik nem tudják a zöld elemeket a többségi akarat követésére rászorítani! Intelmeim hatottak is, teljes a rend, semmi ok nem volt arra, hogy fegyelmileg avatkozzam a dolgokba, bár erre a legmesszebbmenő, felhatalmazásom volt. A balástyai jégverte földek bérlői ujabb halasztást kaptak a bérfizetésre Majdnem teljesen elpusztult a termés a balástyai földeken (A Délmagyarország munkatársától.) Az elmúlt nyáron, mint emlékezetes, pusztító vihar verte végig a szegedi határt és igen nagy károkai okozott szőlőben, gyümölcsben és kalászosban egyaránt. Voltak egyes területek, amelyeknek termését száz százalékig elpusztította a jég. A legérzékenyebb károkat a város balástyai bérföldjein okozta, ahol nagyon sok bérlőcsaládot valósággal koldusbotra juttatta ez az elemi csapás. A balástyai bérlők annak idején közös beadvány! intéztek a város tanácsához és hivatkozva az őket ért károk nagyságára, hoszszabb haladékot kértek az ősszel esedékessé váló földbérek megfizetésére. A város fanácsa, miután a károk nagyságáról hivatalos szakértők véleménye alapján közvetlenül is meggyőződött, a balástyai bérlők kérelmét feljesitetie és az idei földbérek megfizetésére haladékot adolt a bérlőknek ugy, hogy a bérhátralék egyik részletét a megmaradt termés betakarítása után, iehát most ősszel fizethették volna meg, másik részletét pedig a jövő évben. A bérlők a tanács határozatát nagy örömmel és megnyugvással vették tudomásul, mert bíztak abban, hogy a jég még í letekben fizessék meg. sem pusztitott el földieiken mindent, hogy lesz mégis valami kevés termés, aminek árából az első bérrészletef megfizethetik. A legszerényebb termésreménységek sem (eljesedlek azonban be. A ¡égverte földek alig hoztak valamit és igy a bérlők legjobb akaratuk mellett sem teljesíthették bérfizetési kötelezettségüket. Most ismét beadvánnyal fordultak a város fanácsához és azt kérték, hogy a város méltányolva szorulf helyzetükei, állapifson meg kedvezőbb feltételeket hátralékos bértartozásuk kiegyenlítésére, mert egy éven belül semmi esefre sem egyenlíthetik ki teljes tartozásukat, vagy pedig a jövő é»i bérrel maradnának adósak. Kötelezettségei vállainak azonban arra, hogy az idei bérf a három következő évben egyenlő részletekben megfizetik, A tanács csütörtökön foglalkozott a balástyai bérlők kérelmével és ugy határozott, hogy azok a bérlők, akiknek idei terméséi tényleg elpusztította a fég, az esedékessé váll földbéreket az 1929., 1930. és 1931. évben esedékes földbérrészletekkel együtt egyenlő részkendergyári sztrájk ügyében Szegedre jön PeldI Gyula? 1 hét végére sikert várnak a békéltetési akcióktól (A Délmagyarország munkatársától.) A kenderfonógyári sztrájk ügyében sajnos ezen a héten sem állt be változás és lényegesen nem változott sem a gyár igazgatóságának, sem a munkásságnak az álláspontja. Mégsem lehetetlen, hogy a hét végéig valamelyik közvetítő tárgyalás során létre jön a béke és ebben az esetban a jövő héten újból megykezdheti üzemét ennek a városnak a legnagyobb iparvállalata, amihez — mondanunk sem kell — hatalmas közgazdasági érdekek fűződnek és visszatérhet régi munkahelyére 750 munkás, ami ugyancsak elsőrendű közgazdasági és szociális érdek. Az utóbbi napokban érdekes kombináció került előtérbe a közvetítő, illetőleg békéltető személyét illetően. Peidl Gyula országgyűlési képviselő ugyanis természetesen élénk figyelemmel kiséri a szegedi eseményeket és igy nem kerülte el figyelmét a kenderfonógyári sztrájk ügye sem. Birtokába jutott mindazoknak az adatoknak, amelyek miatt a sztrájk kitört és amelyek hü képét adták a munkásság részéről felmerült sérelmeknek. Peidl Gyula érintkezést keresett ebben az ügyben a szociáldemokrata párt szegedi titkárával és már-már ugy volt, hogy szerdán, vagy csütörtökön leutazik Szegedre, hogy megkezdje a tárgyalásokat a Kenderfonógyárral. A vállalat is nagyon szívesen látta volna Peidl közvetítését és nemcsak a munkás, hanem polgári körökben is nagy népszerűségnek örvendő képviselő lejövetele azért maradt el, mert Lájer Dezső párttitkár ma még az ellentéteket áthidalhatatlanoknak látja és ezért azt tanácsolta Peidlnek, hogy Szegedre való leutazását — egyelőre átmenetileg — halassza el. A legközelebbi napok eseményeitől függ, hogy Peidl lejön-e a sztrájk ügyében Szegedre. Lehetséges, hogy szombaton megérkezik és még szombaton megkezdi a tárgyalásokat a Kenderfonógyár igazgatóságával. A szegedi kenderfonógyári munkások, ugy. a vas-, mint a textilmunkások egyébként csütörtökön este a Munkásotthonban gyűlést tarlegszcilemesebb, a legkacagtatóbb katona vígjáték KIS GARNIZON Marry Lied!ke és Hans Junkermann főszereplésével péntektől a Belvárosi Moziban.