Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-25 / 291. szám

50 m napra megujuló kemény harcot kell vív­nia a város elnéptelenedés» cllon, mert a város mai helyzetében ez a veszedelem minden pillanatban fenyeget bennünket. Arait én csináltam, az egyetemet, a kisvasuUt, az üzeme­ket, az elsősorban mind azt a célt szolgálja, hogy ne népteleuedjen el Szeged, Az legyen a cél, hogy a királyi biztosság által alkotott széles kere­tek minit intenzivebben megteljenek, hogy a város lakossága biztos megélhetést találjon, hogy gyárak létesüljenek, hogy elkészüljenek azok a közmüvek, elsősorban a csat; raára gondolok,ame­yíok Szegőd városias jellegét biztosítják'. Pedig nagyon súlyos probléma a csatornázás. Most elké­szíttetjük a tcn cket és a költségvetést, azután be­visszük majd n£ uj közgyűlés eld, jelöljön ki fe­dezetet a nyolc-Uzraültö pengőre becsülhető csa­tornázási költségekre. — Amit a háború óta alkottunk, az nagyrészt hasznot is hoz a városnak, közvetlen anyagi hasz­not, vagy legalább is olyan jövedelmet, amely fedezi u felvett kölcsönök annuitásának egy ré­szét. A kisvasút évente zsázötvenezer pengővel já­rul hozzá az első Speyer-kölesün törlesztéséhez, a második Spcyer-kölcsönből és a most fölvett hét­millió pengős kölcsönből bérházakat épitettünk, amelyek 1929-től kezdve évente hétszázezer pengő lakbérjővedelmet hoznak, majdnem felét a város összes földbérjövedelménck. Az egyetemmel kap­csolatos kiadásokból közvetlen jövedelme nincs a városnak, dc közvetett jövedelme van, hiszen az egyetem évente három és félmilliárd koronát lyek Szeged városias jellegét biztosítják. Pedig ftyasztót kötött le a szegedi kereskedelem és ipar számára. A városrendezési beruházások azonban nem hoznak majd jövedelmet, sőt ujabb terheket hárítanak a városra, mert hiszen a csatornát.fenn is kell tartani és fokozni kell a szivattyúzást is. Végül azt kérdeztük a Dolgármestertől, hogy milyennek látja a város jüvöjét. — Erős bittel hiszem — mondotta a polgármes­ter —, hogv néhány év múlva megenyhül az a nemzetközi feszültség, amely most egészen körül­zár bennünket, ha nem is szűnik meg egészen, mert mi sohasem mondhatunk le végérvényesen régi területeinkről. Ha pedig megenyhül ez a feszültség, akkor csökken az a suly is, amely a vá­rosra nehezedik. Szegednek ma az az átka, hogy Jiatárvárossá lett, de később ebből előnye is le­het, hiszen három állam határán fekszik és igy helyzete arra predesztinálja, hogy a tranzitó áruk raktára legyen. A kereskedelem itt várhatja ki áru­jával a legkényelmesebben a legkedvezőbb kon­junktúrákat, mert áruját innen szállíthatja tovább a legkényelmesebben és a legolcsóbban akár Ju­goszláviába, akár Romániába, akár a Balkán töb­bi államába. Ugy gondolom, hogy további tiz esz­tendő nagyon sok javulást hoz ezen a téren. Ezt a tir esztendőt kell átvergődnünk valahogyan és addig is mesterséges, tervszerű intézkedésekkel kell fenntartanunk az életet a város falai között. A polgármester az utolsó mondotatot már az abalknál mondotta, ahonnan hosszan nézte a Zsó­tér-ház tövében hevert"» papucspiacot, a kirakott pillangós papucsok színes brokátselymén évődő decemberi napsugarakat. Vevőt ebben a sátoruc­rában nem igen láthatott. ey Ernő ank- és ¥áüfé sázEeie (Alapiiva «310. évben.) Y Foglalkozik minden bankszerű üzletággal, különösen vá tóleszámitolással, folyó­számla kölcsönökké!, áruüzletek tinan­círozásáva!, külföldi üuisiásokkal, valu­ták vétele és eladásával. k8 1928 december 25T Karácsonyra legolcsóbban vásárolhat kalapot, sapkái, ingei, sálai, nyakkendői, kezíyüí, harisnyái, galléri, bokavédői, bőröndökéi 84 Fodor Nemzeti Áruházban Szegedi Kárász ucca és KSksey mm sarok. Kérjük 8 lényesen megrendezel! kirakatunk megiekiniéséiü! II szegedi Fasista Párt Ma® üzent a Saséinak Megalakult, tisztikart választott, de tagok — egyenlőre nincsenek (A Délmaggarország munkatársától0 Né­hány nappal ezelőtt egyik Petőfi Sánclor-su­gáruti vendéglőben megalakult a Magyar Fascista Párt szegedi csoportja. Az alakuló gyűlésen sietve megválasztották a tisztikart. A nyugatraagyarországi felkelők, néhány front harcos és egy-két derék iparos, Liptai] Árpád nyugalmazott rendőr főfelügyelőt választotta meg elnöknek, de jutott ember a többi ve­zető tisztségre is. Az ünnepélyés eskü után a további propaganda munkálatokat beszélték meg. Talán áldomás is volt a sikeres munka örömére. Egy kis utánjárással nem volt nehéz azután megtudni,. , hogy a pártalakulat mögött egye­j lőre csak — a tisztikar rejtőzik. Tagok még j nincsenek. A szegedi fasisták a taggyüjtés nehéz munkáját a későbbi időkre halasztot­ták. »Csak a keret cs a törzs legyen meg; — mondották egymásnak az alakulás ünnepélyes perceiben, miközben egyik vezérlő tag verej­tékezve szövegezte meg a helyi csoport üd­vözlő táviratát a Z)uce-nak. Azóta minden csöndes a »történelme ne­vezetességű vendéglőben. — Talán nem fasista? — kérdezik itt a betévedt idegentől. Ha igen, a párt csak va­sárnap délelőttönkint tart hivatalos órát. Az ivóban elszórva egy-két vendég A sarok­ban máriásoznak. — Ha tudni akar valamit a íasistákról, ke­resse meg a főfelügyelő urat. ő az elnök a főfasista. Liptay Árpád nyugalmazott rcndőrfőfel­ügyelő boldog és örül az interjúnak. Szokat­lan dolog ez nála, de ö már nagyon otthon van a fasista frazeológiában. Mielőtt a lényegre rátérne először Török­országról beszél. »Csodákat művelt ott az a Kemal pasa'. Na meg az a Mussolini! Róla már beszélni sem kell. — Hát ugy volt az — mondja tovább a helyi vezér —, hogy Bartha Albert volt miniszter felhívott Budapestre. Megkaptam a kellő szá­mú röpiratot, azután megalakultunk Szegeden. Hangsúlyoznom keli, hogy ez az alakulás csak ideiglenes jellegű. Az igazi csak később jön. Majd ha a tagok kellő számban jelentkeznek. Most még csak a szervezési munka folyik. Iiz a legnehezebb, de mégis a legkönnyebb. A tagok maguktól jönnek... Mert a fasismus esz­méje olyan, mint a láz. Mindenki inklinál j-á. Aki csak egy röpiratot olvasott, az már jön hozzánk... — mondja lelkesedve a volt rendőr... Nálunk nincs faj és nem számit a felekezet... Mindenki egyenlő, mindenki fa­sista. A uui'í'-h •••>• - v i fasismus különböző alaku­lataira különben rettenetesen haragszik. Azt mondja, hogy ezek nem igazi fasistak. A Magyar Fasista Munkások Pártja; kon­kurrens alakulat. A Sasok: ébredók. — Amolyan válfaja ez az ébredőknek. Lc­járatjük az eszmét. Kalmárok... — Képzelje, — mondja nagy hévvel, nemrégiben Szegeden is jártak a Sasok és mást se csináltak csak üzérkedtek. Fokosokat és revolvereket árultak és igy házaltak. * . — Nálunk ilyesmi nem létezik. Mt nem fegyverkezünk. Ha én megtudnám, hogy va­lamelyik fasista bajtársam revolvert hord ma­gánál, azt azonnal kizárom az egyesületből... — Figyelünk és dolgozunk. Állandó össze­köttetést tartunk fenn a rendőrséggél és nem engedjük meg, hogy a fasismust kompromit­tálják a Sasok. Azután a szegcdi fascióról beszélt. Amint mondja, sohasem politizált. Politikai elindu­lása a Petőíi-sugáruti vendéglőben kezdődött. A szervezkedést először baráti és ismerős kö­rökben kezdte meg. •— Később már ki sem mentem az utcára, annyian jöttek hozzám — mondja ezután. Különösen kereskedők és iparosok... Igy pél­dául a cipészeknek már külön »szindikátusa» van. A tagnak legfőbb kötelessége a tagtoborzás* Később egyenruhája is lesz a fasistáknak­Khaki szinü sportruha, fekete ing és fekete Bocskay süveg. A Sasoknak is ilyen az egyen­ruhája. Az igazi fasisták e tekintetben azzal különböznek a Sasoktól, hogy fekete süvegü­kön árvalányhajat viselnek. — Végcélunk a harc. Harc a jelenlegi tár* sadalmi rendszer ellen, de kormánghüséggsl... A vezér tovább is beszélt volna a szegedi fascióról, tervekről, álmokról, de valaki hal­kan kopogtatás nélkül benyitott a szobába. A röpcédulák már elfogytak, jelentette a fa­sista, — de tagok nem jelentkeztek. Az európai L* automobil, melynek ára eddigi felülmúlhatatlanul kiváló tulajdonságai pedig növekedtek Modern, tartós, felszerelése tökéletes. MERCEDES-BENZ AUTOMOBIL R.-T. Budapest, IV., Vád ucca 24. ez. Tslelon: Automata 370-16 és 370-51. MII

Next

/
Oldalképek
Tartalom