Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-04 / 3. szám
1928 január 4. DÉLMAG V AROKSZ AG yi'jwjwrBSKatjj.sjm.i.: Tai-VTCiiawanMtaii Különös sssin&ászi footrány a primadonna és egy sszinéssz teössöíí. Újévi mulatozás Erger-Rergerrel és botrány a szin&áz lépcső' lén. — Szerdán Ítélkezik a szin&ázi törvényszék Zöldhelyi Anna és Jávor "Pál ügyében. 3» rumok, \mm, patackborok (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden délben kinos incidens játszódott le a színházban. Délben 12 órakor az egyik zeg-zugos folyosón Jávor Pál állítólag tettleg inzultálta Zöldhelyi Annát. Azért írjuk állítólag, mert Jávor szerint nem, Zöldhelyi szerint történt tettleges inzultus. Zöldhelyi előadása szerint Jávor rövid szóváltás és felelősségrevonás titán háromszor arcába csapott. Zöldhelyi az ütések következtében elvágódott és estében a jobb térdén sérüléseket szenvedett. A páratlan inzultus után Zöldhelyi Anna a rendőrségre rohant, majd onnan egyenesen l;odor Jenő tanácsnokhoz ment, ahol felzaklatott idegállapotában síró szavakkal mondotta cl az inzultust. A súlyos eset hire a kora délutáni órákban elterjedt a városban és előzményeivel együtt sokat tárgyallak róla mindenfelé. A Délmagyarország munkatársa, hogy az eset részleteit pontos megvilágításban adja elő, felkereste mindenekelőtt az érdekelt feleket. Zöldhelyi Annát idegileg is teljesen összetörte az inzultus. A szája vastagra föidagadt. Jobblába kékaláfutásos. Sírva beszél és csak nagyuehezeu nyugszik meg. Az inzultus előzményeit mondja el. Újév estéjén fenn volt a Kass emeleti éttermében. Éjfél után oszladoztak a vendégek. Alig egy-két társaság maradt még fenn. Zöldhelyi több ismerőse társaságában ült. Néhány asztallal távolabb ült Jávor Pál, két katonatiszt és két orvos társaságában. Zöldhelyi előzőleg még énekelt is. Munkában volt a jazz-band és a zongorista az Erger-bergert Is jáíSEOÍÍa. — Ekkor arra lettem figyelmes — mondja Zöldhelyi —, hogy Jávor társasága zsidózik. Egyesek fenbangon kiáltották: »Éljen a tóra.« Majd mindtöbbször említették a talmudot, a megkínzott váradi rabbit és gúnykacajjal beszéltek a széttépett tóra-foszlányokról. Én eleinte hallgattam, majd mikor észrevettem, hogy nekem szólnak a kijelentések, amelyekkel vallásomat gyalázták, odaszóltam Jávornak, hogy ne zsidózzanak. Jávor intett a kezével, amire elkeseredésemben felugrottam liclyemről és felszaladtam lakásomra. — Másnap a próbán szemére vetettem Jávornak és megmondtam neki, hogy amit tett, a7. nem fog jó fényt vetni a színészekre. Kedden délben a próbára mentem fel. A zongoraszobánál találkoztam össze Jávorral, aki Tusnádi András társáságában volt A folyosón Jávor hirtelen elém állt: — Ha zsidó vagy, menj zsidóországba, — kiáltotta és ezzel karját felemelle és háromszor arcomba vágott. Elszédültem, majd összerogytam. Még kiáltani sem volt időm. Jávor és Tasnádi a következő pillanatban eltűntek mellőlem. Amikor magamhoz térlem, a rendőrségre rohantam, majd Fodor Jenőhöz. — Délután megvizsgált dr. Feuer Egon és látleletet állított ki sérüléseimről. A látlelet szerint a l'első ajk egész balfele kívül duzzadt, fájdalmas és vörösen elszinesedett, bejül pedig két egyenkint borsó nagyságú dudorodás látható. Vélemény: a sérülések íoropa tárggyal történt ülés (ütések), vagy ahhoz történt üÉődés, vagy üfedések folytán jSítek léire. A sérülések gyógyulási tartama nyolc nap. Zöldhelyi a látlelet alapján a színházi törvényszék "itélele után könnyű testi sértés címén bűnvádi feljelentést tesz Jávor Pál ellen. A primadonnával szemben Jávor Pál teljesen másképen állítja be az inzultus előzmény fit és lefolyását. — Vig társaságban muULoztam a Kass él termében. Zöldhelyi Anna lőleui a nyolcadik asztalnál mulatozott. Én színjózan voltam. A torkom fáj napok óta. Mi kedélyesen diskuráltunk. Egyik barátom ismételgette a következő szavakat: »Opasno jc van se nagnutk,, „ne rabi zahodac. — Egyszer csak azt vettem észre, hogy Zöldhelyi Anna vérvörös arccal int felem. Én rá se hederítettem. Hangsúlyozom azonban, hogy zsidőzás nem loríénl és társaságom egyik tagja sem ejtette ki a zsidó szót. Ha félreértés történt a művésznő részéről, azt csak az okozhatta, hogy a ne. rabi zahodas kifejezés többször elhangzott. — Hétfőn délben a próbán felelősségre vont Zöldhelyi: »Te, mit zsidóztál és mért bántottál?« — kérdezte. — Tiltakoztam még a feltevés ellen is, hiszen nem zsidóztam és társaságomban sem zsidózott senki. Ezzel otthagytam Zöldhelyit — Kedden délelőtt a próbán néháuy színész baráti hangon felelősségre vont, hogy a Kassban miért zsidóztam. Borzasztó módon felháborítottak a vádak, mert mindjárt tudtam, hogy a rágalmakat Zöldhelyi terjeszti rólam. A próba után összetalálkoztam vele. — Mit pletykáztál te- rólam? — kiáltottam rá. — Zöldhelyi erre megtorpant. El akart rohanni, dc közben felbukott és elesett. Ekkor »HWIIÍWÍIV kaphatta sérüléseit. Kijelentem, hogy Zöldhelyihez nem nyúltam hozzá, nem ütöttem meg és rágalom, amit rólam állit. Tusnádi András, aki az inzultuskor Jávor társaságában volt, azt állítja, hogy tettlegesség nem történt. Hallotla a felelősségrevonást, de. nem látta, hogy Jávor megütötte volna Zöldhelyit. Csak annyit látott, hogy Zöldhelyi eleseit. Valószínűleg megbotlott — mondja. Mást nem tud az esetről. A szereplők előadásával szemben az orvosi látlelet nem bizonyít pozitívumot. Zöldhelyi állítását látszik bizonyítani, hogy Jávor a színtársulat több tagja előtt kijelentette, hogy Zöldhelyit háromszor pofon fogja ütni. Volt z/. étteremben Erger-Bergerezés és az is tény, hogy ott antiszemita hangulat uralkodott. A színházi botrány egész komplekszuma ügyében összehívott színházi törvényszék szerdán délelőtt Ítélkezik. Az esetről igen sokat beszélnek. A hangulat a színházzal szemben elég kedvezőtlen és a Kass törzsvendégeinek egy csoportja lépésekre készül a kávéház tulajdonosánál is. Amint azután a késő esti órákban megtudtuk, az eset előzményei némiképen tisztázódtak. Az étterem zongoristája elmondotta,' hogy ő parancsra játszotta az Ergcr-Derger dalamát, dc Jávor társasága népdal szöveget énekelt hozzá. Hallotta, hogy az erősen illuminált állapotban lévő mulalozók gúnyosan emlékezlek meg a tóráról, a rabbikról és a zsidókról. Mindenütt nagy érdeklődéssel várják a színházi botrány ügyének tisztázársát 9» Sa&ánvuxikrci ís meglepetés volt sasz, uj orvosolt — mosndfa a szegedi beiegpénztár főorvosa. Mozgalom a>.z orvosszövetségben «sas érdemes orvosol«, indokolatlan mellőzése miatt. (A Délmagyarország munkatársától.) Keddi számában is foglalkozott a Délmagyarország azzal a nagy megdöbbenéssel, amelyet a munkásbiztositó pénztárnál történt orvosi kinevezések kiváltottak a város társadalmának legkülönbözőbb rétegeiből. Senki seni érti, hogy miért kellett mellőzni igen kiváló szakorvosokat, akikkel a legközvetlenebbül érdekelt fél, a munkásság a legteljesebb mértekben meg volt elégedve és akiknek teljesen indokolatlan félreállitása miatt a munkásság a legteljesebb bizalmatlansággal néz a pénztár működése elé. Senki sem érti, miért nem vett át a pénztár olyan régi, nagy érdemeket szerzett kerületi orvosokat, akik jóval több, mint harminc esztendőt töltöttek el ennek az intézménynek a szolgálatában és akiknek ma az a helyzetük, hogy hossszu, lelkiismeretes és becsületes szolgálat után öreg korukra az állam egyszerűen kidobta őket. Közöltük keddi számunkban dr. Pálfy Józsefnek, a munkásbiztositö volt miniszteri biztosának nyilatkozatát, amelynek több paszszusa keltett igen nagy érdeklődést. Szükségesnek tartottuk felkeresni ebben az ügyben dr. Szlávik Péter igazgató főorvost, aki ugy a régi, mint az uj munkásbiztositónak igazgató főorvosa cá aki a következő tartózkodónak látszó, de azért sokat mondó nyilatkozatot tette: — Dr. Pálfy József nyilatkozata, amely a Délmagyarország keddi számában jelent meg és amely közös megbeszélésünk eredménye, teljesen födi az én álláspontomat és hűen tükrözi vissza a való tényállást is. Nekem, mint tisztviselő embernek, ha van is külön véleményem az orvosi kinevezésekről, azt nem hozhatom nyilvánosságra. Csak annyit mond» hátuk, ku£y . » ' . , v . a pénztárhoz kinevezett ui orvosokat nem ismerjük, pályázatukat nem is láttuk és igy számunkra is meglepetés volt kinevezésük. Fogalmunk sincs, hogy mi játszhatott közre; ezeknél a kinevezéseknél, cl sem tudjuk képzelni, hogy Turcsányi doktort, a kiváló gyermekorvost miért nevezték ki körzetorvossá, amikor erre nem is pályázott, de nem tudjuk azt sem, hogy miért minősítették meddővé a pénztár két belgyógyász-szakorvosi állására hirdetett pályázatot, amikor ezt a két állást külön-külön megpályázta dr. Nagy Samu is és dr. Pollák Ella is. Tudomásom szeríut erre a két állásra más pályázó nem volt. Én felszólítottam őket, hogy utazzanak föl Budapestre és kövessenek cl mindent, hogy, elnyerjék kinevezésüket, mert nagy veszteségnek tartanám, ha megválnának a pénztártól. Ugy látszik, az orvosi kinevezéseknek cbl>4 az igazságtalan elintézésmódjába nem fognak' belenyugodni. Mozgalomra készülnek az oli nélkül mellőzött orvosok, mozgalom IcészüL az orvosszövetségben és a legilletékesebb tényezők keresik a módját annak, hogy miként lehetne már a legrövidebb időn belül informálni Vass József népjóléti minisztert arról,, hogy itt a legsúlyosabb tévedések történtek, az igazságosság, a méltányosság és a közérdefí rovására és miként lehetne az ok nélkül mel« lőzött derék orvosi gárdán ejtett sérelmet mi/ előbb reparálni. FeSavEehEívasbor issssssXm jobb. Kapható LIPSOHITZ .MegviHó" "y*E7ez?rU! bS.5 üjcgetl, Kelcjatu u:ca U. nm, Füodsís m»Uctt. «
