Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-17 / 39. szám

T5ÍLMAGYAR0RSZXG Ez ellen azonban Berzenczy műszaki főta­nácsosi állást foglalt, mert — mint mon­dotta — a munka megosztása előre nem lát­ható súrlódásoknak lehet az okozója. Az asztalos munkálatokra tartott verseny­tárgyalás eredménye már sokkal furcsább volt. A mérnöki hivatal egységáraiból a Prágai és Dékáni] cég 33 százalék engedményt aján­lott fel, egy másik vállalat viszont nyolc és fél százalék felárat kért rá, a különbözet te­hát több, mint negyvenkét százalék. A tanács a bizottság javaslatára uj versenytárgyalást rendelt el. A lakatos munkákra tartott versenytárgya­lás eredménye még feltűnőbb volt. öt ajánlat érkezett a városhoz. Nyári Miklós a mérnöki hivatal egységáraiból 52 és félszázalék enged­ményt ajánlott fel, a többiek engedménye tiz és husz százalék között váltakozik. A bi­zottság megállapította, hogy a legelőnyösebb ajánlatnak vannak irreeális részletei, tételei is. Nyári Miklós ajánlata szerint egy kémény­ajtó szállítását és felszerelését egy pengő har­minc fillérért vállalná, ezzel szemben maga az ajtó a vaskereskedésben két pengőbe ke­rül, a felszerelési munka költsége pedig leg­alább hatvan fillér. A tanács Fodor Jenő javaslatára ezt a versenytárgyalást is megsem­misítette, de felhívta a mérnöki hivatalt, hogy o munkálatok egységárait dolgozza át pontos árelemzés alapján, mert, mint a versenytár­gyalások eredményéből kiderült, a hivatalos egységárak nem peleinek meg a tényleges hely­zetnek. Fodor-Jenő polgármester helyettes ismertette o kilenc uj tanyai iskola építésére tartott ver­tárgyalás eredményét is. A kilenc épületre összesen kilencven ajánlat érkezett. A ver­senytárgyalási bizottság megállapitása szerint a legelőnyösebb lesz az eredmény akkor, ha az összes munkálatoknál külön veszik az aszta­los, lakatos, mázoló munkákat és a palafedést, m^rt. ezekre a kisiparosok kedvezőbb ajánla­tot adtak. Az asztalos, lakatos és mázoló mun­kákra Kíttka testvérek, Körmendy Mátyás és Nagy Imre kapott megbízatást, a palafedő munkára pedig mind a kilenc helyen a Hacsek cég, amely Eternit-palára tett ajánlatot. A ssatymazi igazgatótok építését Berkes és fársa kapta meg összesen 25.821 90 pengőért, a csengelei igazgpatólakást Kóbor Ferenc ("csa­bai ) vállalkozó 28,516.10 pengőárt, a szaty­mazi iskolát 12,516.50 pengőért Szolcsányi és társa, a várostanyai iskolát 41,315.06 pengőért Berkes és társa, a kőröséri iskolát 34,325.20 pengőért Szolcsányi és társa, ai irodasori is­kolát 14,322.80 pengőért Babgh Péter, a ha­lastelki iskolát Farkas Imre 10,488.80 pengő­iért, a gátsori iskolát 18,72365 pengőért Áb­rahám Ferenc, végül a rózsafadülői iskolát 33,870.40 pengőért Szolcsányi és társa. A ki­lenc épület vállalati végösszege 219,552.60 pengő. A szatymazi és az alsóközponti gazdasági iskolákra is megtartották a versenytárgyalást. A legelőnyösebb ajánlatot mindkét épületre a Müller és Nyáry cég tette, a szatymazit 83,320.01, az alsóközpontit 87,617 pengőért vál­lalja el. A tanács az eredményeket tudomásul vette és elfogadta és az iratokat az eredmény jóvá­hagyása végett felterjeszti a kultuszminisz­terbe?. $ szegedek találkozó helye Budapest iegetsőrendü, modern családi szállója az 10 István Király-szálloda VI., Podmaniczky ucca S. Mérsékelt árak figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi fűtés, melegvtzszolgáUatás, lift Napi teljes pensló 8 pengőtől. A nyugati pályaudvar közelében. í 1928 február 17. s A tanács eltiltotta a macskák megeyuzásái A város csak kereskedésre adott engedélyt a „macskaexporíőrnek" Óra jókarbantartási vállalat MiKsstáW Kálmán ucca 6. ^ (A Délmagyarország munkatársától) Titokban, szinte alattomosan uj, barbár iparág vert gyökeret Szegeden, amelynek hire azért las­sankint mégis elterjedt és általános megbotrán­kozást keltett városszerte. Az uj iparág üzöit -macskanyuzóknak- nevezték el és sajnos, az el­nevezés teljes mértékben megfelel az uj foglal­kozásnak. A legszomorúbb az, hogy erre az »iparra«, ennek az iparnak a kifejlesztésére n város hatósága adott alkslmat az iparengedély kiadá­sával. A szegedi állatvédő egyesület elnökségéhez már több feljelentés érkezett, hogy a város területén különös macskairtás folyik. Valaki összefogdos­tatja, vagy összevásárollatja a macskákat, azután kiirtja őket a lehető legbarbárabb módon. Az állatvédő egyesület saját hatáskörében nyomozást indított a följelentések tisztázására és megállapí­totta, hogy azoknak komoly alapjuk van. A macs­kairtás irányitója WeÜer Hermann. akinek erre a mesterségre szabályszerű iparengedélye is van. Az iparengedélyt a város hatósága január tizenegye­dikén állította ki. Az állatvédő egyesület vezetősége erre bead­ványt intézett a város hatóságához. Beadványában előadta, hogy Weiler Hermann az elfogott és ösz­szevásárolt macskákat megnyújtja szőrméjük ér­tékesítése céljából, de nem ugy, hogy előbb meg­ölné a szerencsétlen állatokat, hanem csupán w* kábítja őket és kábult állapotukban elevenen nyú­zatja le róluk a bffrt. Az állatvédő egyesület arra kéri a város tanácsát, hogy vonja vissza a kiadott iparengedélyt, mert azzal a legvisszatetszőbb ál­latkínzást végzik. A beadványt a csütörtöki tanácsülésen ismertette dr. Pálfy József tanácsnok. Elmondotta, hogy Wei­ler Hermann macskafcercskedésro kapott csak ipar­engedélyt. Ha macskanvuzással is foglalkozik, ak­kor szabálytalanságot követ el. — Mivel a városban olyan hírek terjedtek e!, hogy elköveti ezt a visszaélést — mondotta Pálfjr tanácsnok —, sőt arról is beszélnek, hogy a macs­kagyüjtéssel kapcsolatban többször a magtántataj­don elvével is összeütközésbe került, általában pe­dig működésével közniegbotránkozást okozott, azt javaslom, hogy a tanács azonnali hatállyal tiltsa el Weilert a macskanymzástól és közölje vele, hogy abban az esetben, ha ezt az állatkínzó mester­séget tovább folytatja, macskakereskedésre vonat­kozó iparengedélyét is visszavonja a város. A tanács nagy megbotránkozással hallgatta végig Pálfy jelentéfét és javaslatát egyhangúlag elfogadta. Műn n városi autóbuszüzem vonalait (A Délmagyarország munkatársától.) Több­izben hirt adtunk már a Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalatának terjeszkedési kí­sérleteiről, amelyek a legtöbbszőr sikerrel jár­tak a város anyagi érdekeinek rovására. Leg­utóbb — mint emlékezetes — a Szeged­makói autóbuszvonal megszerzéséért lépett síkra ez az államilag támogatott vállalat. Elő­ször csak a teherforgalom lebonyolítására kért a város hatóságától elvi hozzájárulást, de amikor ezt megkapta, a személyfuvarozás iránt is benyújtotta kérvényét a kereskedelmi miniszterhez. Hiába tiltakozott az engedély megadása ellen a város tanácsa, hiába mutatta ki, hogy B közönség érdekeit a városi kezelés Watt álló teljesen felszerelt üzem job­ban ki tudja elégíteni, hog/ s város az engedély kiadása esetéa se> lyosan károsodik, mert ezekre a járatokra már berendezkedett, ma már semmi kilátás sincs arra, hogy a kereskedelmi miniszter akceptálná a város álláspontját. A Magyar Vasutak Autóközlekedési Válla­lata most a városi autóbuszüzem legforgalma­sabb vonalának megszerzéséért lépett akcióba, a Szeged—Dorozsma—forráskuti vo­nalért. A kereskedelmi miniszter értesítette a város hatóságát, hogy ebben az ügyben március ki­lenoedikéri elrendelte már a helyszíni tárgya­lást és felhívta a várost, hogy ezen a tár­gyaláson képviseltesse magát. A miniszter le­iratával, amely igen nagy meglepetést keltett a városházán, csütörtökön foglalkozott a ta­nács és elhatározta, hogy a helyszíni tárgya­lásra dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, dr. Pálfy József tanácsnokot, Scultéty Sándor főszámvevőt, vitéz Papp Ferenc üzemigaz­gatót és dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárt, mint a törvényhatósági bizottság tagját küldi ki. A tanács a kérdést egyébként nagy mél­tatlankodás közben tárgyaita. — Megtörténhetik, hogy sorra elveszik tőlünk azokat a vona­lakat, amelyek idegen törvényható­ság területét is érintik, de a vonalakon használt autóbuszok átvéte­lére nem kötelezik a vasutat, pedig a város átvette a magánosok autóbuszait, amikorházi­kezelésbe vette az autóbuszüzemet — A várossal szemben a kereskedelmi mi­nisztérium mindig azt hangoztatta, amikor valamelyik vasutmenti autóbuszvonal engedé­lyezéséről volt szó, hogy a meglévő közleke­dési vállalatok érdekeit nem szabad megsér­teni — mondotta Pálfy tanácsnok —. Most azonban nem gondolnak arra, hogy ezeknek a vonalaknak az elvétele a város meglévő közlekedési vállalatának érdekeit sérti, most azt mondják, hogy az ország egész területén lévő autóbuszjáratokat egységes igazgatás alá kell vonni. Hiába tiltakozunk ellene, a lelek azt mutatják, hogy rövidesen elveszik mindazokat a va­rialakat, amelyek idegen tőrvényható' • ság területét is érintik és igy a vd- • rosi autóbuszüzem forgalmát kényte- - ^ lenek leszünk a város törvényhatósá- ­gának területére korlátozni. A tanács elhatározta, hogy azért mégifi meg­kísérel minden lehetőt a nyilvánvaló sérelem elhárítása érdekében és erélyesen tiltakozni fog a dorozsmai vonal elvétele ellen is. retwMCí PetrovlcS) Sxveiia&ldv, AUck Tcrry ég "Paul Wegencr nagy filmje: A VARÁZSLÓ VBRGfl MIHÁLY Aradi ucca 4. SZEGED kötél­gyárosnál Telefon 469. Mindennemtl köJélAru, zsineg, ztAk, ponyva, lótakaró, halász és tenni» háló, gyermek hinták, tornaszerek 1 gyári áron kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom