Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-23 / 44. szám

1928 február 23 DfiLMAGFABOBSZAG 8 A tanács még mindig nem terjesztette lel a közigazgatási bírósághoz Wimmer Fülöp végrehajtási panaszát Ujabb halogatás a közgyűlés felfrissítése ügyében (A Délmagyarország munkatársától.') 'A város tanácsa — mint emlékezetes — a januári közgyűlés elé terjesztette a közigazgatási bíró­ságnak a közgyűlés felfrissítésére vonatkozó it&etét, amely kimondotta, hogy a virilista­névjegyzék kiigazításának és az elhalálozás, vagy elköltözés következtében megüresedett tagsági helyek betöltésének törvényes akadá­lya nincsen, mert azok a törvények és rendel­kezések, amelyek az időközi választásokat és a virilisták névjegyzékének évről-évre való ki­igazítását kötelezőleg elrendelik, változatlanul érvényben vannak. A közgyűlés a tanács ja­vaslatára ugy határozott, hogy az ítéletet tu­domásul veszi, annak végrehajtását azonban szükségtelennek tartja. Wimmer Fülöp, akinek régebbi panaszára hozta meg a közigazgatási bíróság ezt az ítéletét, végrehajtási panaszt nyújtott be a köz­gyűlés ujabb halogató határozata ellen a köz­igazgatási bírósághoz. A végrehajtási panaszt rendeltetési helyére való eljuttatása céljából szabályszerűen a polgármesterhez küldte, évafosságból azonban panaszá­nak közjegyzőileg hitelesített másolatát közvetlenül felküldte a közigazgatási birósághoz is és mellékelte a sérelmesnek tartott közgyűlési határozat ugyancsak közjegyzőileg hitelesített másolatát is. Wimmer Fülöp óvatossága teljes mértékben indokoltnak bizonyult. Panaszának benyújtása óta ugyanis hetek multak el, de az iratokat a város hatósága mind a mai napig nem terjesztette fel a köz­igazgatási birósághoz, pedig az idevonatkozó törvény félremagyaráz­hatatlanul ugy rendelkezik, hogy a végrehaj­tási panasz haladéktalanul rendeltetési helyére továbbítandó. A panasz benyújtása után körülbelül egy héttel érdeklődtünk az illetékes városi hivata­lokban, ahol azt az igen határozott hangú fel­világosítást kaptuk, hogy a panasz már fel­ment. Most azután meglepetésszerűen megtud­tuk, hogy az illetékes városi hivatal tévedett, mert a végrehajtási panasz még mindig a sze­gedi városházán rostokol. A Délmagyarország munkatársa kedden dél­előtt felkereste a polgármestert, aki a farsang utolsó napjára engedélyezett teljes hivatal­szünetre való tekintet nélkül egész délelőtt hivatalában tartózkodott. Beszélgetés közben megkérdeztük a polgármestertől, hogy mivel tölti el az ilyen hivatalszünetes perceket. — Nagyszerű alkalom az ilyen idő a gondol­kozásra — mondotta a polgármester —. Most például azon gondolkozom, hogy milyen kísérő levéllel terjesszük fel Wimmer Fülöp végre­hajtási panaszát a közigazgatási birósághoz. — Hát még nem ment fel? — kérdeztük meglepetve. — Nem bizony — mondotta a polgármester —, itt van most nálam. Kiadtam véleményezés Péntektől vasárnapig A budapesti | Vidám Gyermek Színpad és a. Karmanow kutyasxinf>áx vendégszereplése a Korzó Moziban. Fellépnek: Walíer Bob!:?, * legkisebb filmszínész. K&tnán ÉVÍ, a legbájosabb gyermek primadonna. Fényes IbV, a legkisebb olőadómüvésznő. Vírativ Katóka, a legkisebb ének- és tánemüvésznő. Azonkívül: A16 kiskutya uj produkciókkal. végett az ügyésznek, mert az volt a gyanúm. nasznak. Az ügyész azután megállapította, hogy Wimmernek joga van. törvényben bizto­sított joga a végrehajtási panasz benyújtására, tehát azt nem utasíthatjuk vissza, hanem fel kell terjesztenünk. Megkérdeztük még, hogy mi lesz a kísérd levélben, a polgármester azonban erre a kér­désre nem adott választ, de kijelentette, hogy a panaszt most már rövid időn belül felter­hogy ebben az esetben nincs is helye a pa | jesztik rendeltetési helyére 9 siagedi mérnökök sérelmesnek tartják az egész mérnSki karra, hogy megvonták az előadói jogot a városi mérnöki b'mínl vezetőjétől (A Délmagyar ország munkatársától.) A Magyar Mérnök és Építész Egylet szegedi osztálya választmányi ülést tartott, melyen többek között a város tanácsának azzal a ha­tározatával is foglalkozott, amely a városi mérnöki hivatal vezetőjétől megvonta a ta­nácsüléseken az előadói jogot s azzal egy nem­mérnök tanácsnokot bízott meg. A választmány beható, tárgyalás után meg­állapította, hogy ez a tanácsi határozat egy­részt hátrányos a közigazgatásra, mivel an­nak egyszerűsége, olcsósága, közvetlensége és gyorsasága helyett mindezeknek az ellenkező­jét éri el; másrészt pedig sérelmes a mérnöki karra, mivel a szervezeti szabályrendelet ide­vonatkozó, már elavult s egymással lényegileg ellentmondó és homályos intézkedéseit oly­kép magyarázza, hogy ezáltal a közigazgatás egyik legfontosabb ügykörét mintegy degra­dálja, háttérbe, szorítja. A választmány elhatározta, hogy a mér­nöki karon esett sérelem ellen elsősorban a közérdek jogcímén akciót indit és feliratot intéz a mérnökegylet budapesti központi veze­tőségéhez és a Mérnöki Kamarához. Az ügy tárgyalása során szóbakeriilt egyik egyleti tagnak az ügyre vonatkozólag a köz­igazgatási bizottság legutóbbi ülésén tett és; csak a lapokból ismert nyilatkozata. A vá­lasztmány megállapította, hogy — ameny­nyiben a nyilatkozat tényleg a közölt formá­ban történt meg — ez olyan egyéni vélemény, amelynek érdemi része a mérnöki kar felfo­gásával általában ellenkezik. . r ­Vásárhelyen ujabb hivatali sikkasztást lepleztek le Rovancsolásf tartottak ai összes Nivataiokban (A Délmagyarország munkatársától.') Nem­régiben beszámoltunk arról, hogy Vásárhelyeu letartóztatták Székely László és Buzi Imre váro­si tisztviselőket, akikről kiderült, hogy többszáz­millióval károsították meg a várost. A lelep­lezés után a város tanácsának bizalmas hatá­rozata alapján rovancsolást rendeltek el mind­azokban a városi hivatalokban, ahol pénzt ke­zelnek. A rovancsolást végig megtartották az összes városi hivatalokban és megállapították, hogy a kutasi passzusiró hivatalnál szintén nagyobb­arányu sikkasztások történtek, mégpedig azok­ban az időkben, amikor a járlatirói leendők­kel Molnár Antal városi tisztviselő volt meg­bízva. A vizsgálat során megállapították, hogy Molnár Antal sikkasztásainak elkövetése után elhelyeztette magát a járlatirói hivatalból és forgalmi adóellenőr lett. A megtévedt városi tisztviselő sírva ismerte be bűnét. Mentségül felhozta, hogy a város­nál olyan kevés fizetést kapott, hogy család' ját eltartani nem tudta. Molnár négy éven át folytatta visszaéléseit és amikor Kutasra ke­rült, csak havi ötezer korona volt a fizetése. Négy év alatt több mint 100 millió koronát sikkasztott. Hogy a gyanút elhárítsa magáról, váratlan aradi örökségre hivatkozott, hol pe­dig a feleségével kapott hozományát hozta fel okul költekezéseinek leplezéséül. Hódmezővásárhely tanácsa bűnvádi felje­lentést tett Molnár Antal ellen, aki erre le-j mondott a forgalmi adóhivatalnál viselt el­lenőri állásáról. Ez a második sikkasztási ügy, amit rövid időn belül lelepleztek >Vá­sárhelven. Л brutális vallatásért fogházbüntetésre ítélték a dorozsmai csendőröket legényiiáhoru, csendftrvaliatás, halálos sérülés (A Délmagyarország munkatársától.) 'Az elmúlt év áprilisában részletesen beszámolt a Délmaayarország Dorozsma szomorú szen­zációjáról, amely alkalommal a falu lakossága azzal vádolta meg az ottani csendőrőrs tag­jait, hogy véresre verték Kis Nagy József dorozsmai legényt, aki sérüléseibe néhány nap múlva belehalt. A község lakossága valósággal forrongott az eset után. Mindenki a csendőröket okolta Kis Nagy József halálá­ért, mire megindult a nyomozás a csendőrök ellen. A nyomozást annak idején a szegedi hon­védtörvényszék ügyésze folytatta le. A nyo­mozás adatai szerint március 27-én az egyik kocsmában nagy verekedés volt. A véres verekedés előzményeihez tartozik, hogy Do­rozsmán a fiatal legények két táborra sza­kadtak. A csoportok egymás ellen valóságos élef-halálharcot vívlak. Az egyik legénylrupp „ T6th-kappan*<Gsoj}ortnik nevezte mattól, | inig a máslkat „ Farkas "-csoportnak ismerték. A kél tábor naponta összetűzött egymással. Hol a kocsmában, hol az uccán találkoztak össze. Minden találkozást véres összetűzések és bevert koponyák tették emlékezetessé. A csendőrség már a legerősebb rendszabályo­kat foganatosította, de minden törekvése hiábavalónak bizonyult a legényekkel szem« ben. Legutóllára március 27-én tűztek össze a legények. Egyik alvégi vendéglő berende« zését összetörték, majd székekkel és üvegek• kel támadtak egymásra. A verekedés láttára valaki a csendőrségre rohant, ahonnan lőha* lálában jelentek meg a csendőrök. A verekedő legények a csendőrök láttára nyomban szétszéledtek. A csendőröknek egye­dül Kis Nagy Józsefet sikerült elíogni, aki a leghangosabb és a legvakmerőbb volt a ban­dában. Kis Nagy Józsefet ezután bevitték a községházára, ahonnan csak másnap bocsá­tották el. Nyolc nap múlva Kis Naw József

Next

/
Oldalképek
Tartalom