Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-26 / 47. szám
1928 február 26. in» ' a^g^w^ata-jwH OÉLMAGYARORSZAG Bűnvádi és közigazgatási elfárás indult men a №i$m esküdt efien, ak! lekergette ai iskolából a tanítót és fát (lordufott a gyerekekkel (A Délmagyarország munkatársától) A Dé'magyarország nemrégiben részletesen beszámolt arról a nagy feltűnést keltő W^irbotrányról, amely a szegedi tanfelügyelőség hatáskörébe tartozó FábiánsPhfstyéit községben történt. Az iskolában tanítás közben — mint ismeretes — megjelent Farkas László községi esküdt és battal támadt Véesej1 Pal tanítóra, mart az a tüzelőfát nem hordatta «1 a község udvaráról. A feldühödött községi kiskirály o taniíöl kikergette a t?n terembp!, majd a növendékekkel a tarilási idő ilatt hordatta el az udvarról a tüzelőfát A tanító a történtek után becsfi'etíértés és személyes szabadság megsértése címén bűnvádi fíl- •! ie'sniésf tett az esküdt elhn, aki ellen egyébkent | — értesülésünk szerint — kfirtgazgitasi utón is megindult az eljárás, amelynek eredményeképpen a esongrádntegyei alispán Farkas László' fc'íüggeszíplle eskütili tisztségéből. A megindult eljárás során az esküdt nein tjgadía a példátlan iskolai botrány ügyét. Mentségére felhozta, hogy a tanitó mindig ellenséges érzülettel viseltetett, irányában és az eset nem következett volna be, ha a tanitó nem feleselt volna vissza. A szentesi járásbíróságon március 16-án tár ©-alják Farkas László ügyét, amelyen a vádat a szegedi ügyészség elnökének intézkedésére nem ügyészségi megbízott, hanem Szegedről kiküldőt ügyész képviseli. MII tartalmas az iif valorizációs törvény? Milyen tartozások értékelhetők át? — Az értékelés mértéke — Kifizetett tartozások valorizálása — Mikor lehet valorizálni a betáblázott követeléseket? — A biztosítottak kielégítése — A készpénztartozás átértékelésének fellételel — Egy éven belől kihúznak minden sorsjegyet — nyolc filléres főnyereményekkel A képviselőház harmadszori olvasásban is elfogadta a valorizációs törvényi. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a képviselőház állal elfogadott szöveg változatlanul kerül a magyar törvénytárba. Miuián pedig alig van valaki, akinek érdekeit többé-kevésbé nem érintené ez az uj törvény, mely egyébként a jogok crvónyesitésóre igen sok esetben záros határ' ¡•löt rendel, indokoltnak látszik, hogy a hiteles szöveg alapján még a törvény életbelépése előtt a -jogkereső közönsége is megismerkedjek a törvény leglényegesebb intézkedéseivel. Mii leheli valoriz&íni? A törvény — tekin'.et nélkül a követelés ¡ jártának idejére — akkor engedi meg a követelés valorizálását, ha az 1924 július hó l. napját megelőző időpoul irányadó a kövelel'is összegének meghatározására. A törvény kétségbeesett síürszabó-legény, aki annyira utálta az életet, hogy 800 forintért beasszentáltatta magit katonának a sziuész helyett» Csakhogy a 800 torintból az a baj lett, hogy a szürszabó ki se. józanodott addig, még a péozbfn tartott s ilveu •wdátti állapotban egyszer lobbot vetett benne a ' irtus. Addig hallgatta egy este a várudvaron a dobosok gyakorlatát, hogv utoljára kikapta az ,-yik regrutdnak a kezéből a dobverőt — Ide vigyázz, hé. majd én megtanítlak dobolni. S azzal vert olyan rohamot, hogy az egész helyőrség esze nélkül sorakozott a várudvaron s a tisztek is fejvesztve szaladoztak előre-hátra. Azt hitték. hogy itt van Kossuth a puskával, meg Türr !'ista a tisztával. Mikor aztán visszatért beléjük, a lélek, elővel•ék a szürszaból, hol tanult meg ilyen nagyszerűen dobolni. — Hol tanultam? — szegte hátra kevélyen a i»\iét a lugé-ay. — Hát hol tanultam volna? A Daniin uieh dobosa voltam én, ott pedig mindig csak kellett dobolni, hogy előre, sohse azt, hogy ''•Ura-! Reggelre Molnaj- György újra megkapta a bevonulási parancsot, mivel a szürszabó bűne kiderülvén. ayuak most uiár maga-magáért kellett az angyalbőrt hordani. Föl is készült Molnár, • sakbogy útközben megugrott s meg se állt Kolozsvárig, ahol akkor a Kaezvinszky társulata ct>iuálta 9 tnagyar politikát. Mert azt kereste skkor a közönség a színházban, uem a művészetei. Mindegy volt, hogy mit játszanak: mindenből kiTtették és mindenbe beleértették a célzást. Még llaruzsa bégben is niegyel'őuököt iátíalj ¡, mikor Hinkó. a hóhérlegény a 1 körmössel rozsdásra fesiftt hóhérbárdjával végigment a szinpadou, apoücáj föl nem érte ésszel, hogy a közöuség dühös fütyö'ése llaynaunak szól. (Folyt. k«v.í ' ' életbelépése előtt Jpjárt pénztartozások átértékelését a. tőrvény életbelépésétől, vagy ha a leiárat későbbi, a lejárattól egy éven beldl lehet érvényesíteni. Az átértékelésből ki vau Zárva és igy nem valorizálható: I. készpénzkölcsön 'takarékbetét), 2 folyószámla egyenlegén alaouló tartozás ("a folyószámla alapjául szolgáló ügyletekből eredő tartozás azonban nincs kizárva az átéri ékelésbŐP, 3. váltótarlozás (az alaptartozás azonban átértékelhető), 1. értékpapírok, vagy annak szelvényén alaalapuló tartozás, 5. szövetkezeti osztalék, 6. biztosítási összeg. — erre külön rendelkezés van, 7. készpénzóvadék, ha az adós azt vagvonától elkülönítve kezelte, Ezék a tartozások is átértékelhet ők azonban az adós vétkes késedelme esetén. Egyes esetekben a készpénzkőlcsön |s értékelhető, ha valorizálható pénztartozás változott át kölcsönné (pl. az ingatlan eladója a ki nem fizetett vételárat kölcsönkénen hagyja a vevőnél'!, vagy ha — az iparsaerü kölcsönzés esetét kivéve —, az adós a kölcsön összegét értékálló dologba fektette s vagy ez a dolog, vagy az azért Impotl ellenérték vagyonában még megvan. (Pl. valaki kölcsön vett pénzből házat vett magának s ez a háza még megvan, vagy ha eladta;is a házal, megvan bármilyen formában is vagyonában az átmentett pénz). iramnak, törvényhatóságnak, községnek mrnyánjogi pénztartozása, postának, postatakaréknak, államvasutnak minden pénztartozása t i van zárva az átértékelésből. ÁtértékelIv tő azonban a uiost felsoroltakkal szemben is az ingatlanvételén a bér és haszoubér. a személyt ért károsodásból, vagv tiltott cselekményből credo tartozás s végül az a tartozás, melyre a felek az átértékelést kikötötték. Az államnak, városuak és községnek kereskedelmi vállalatai. üzemei épenugy tartoznak v alorizálni, mint a magánadósok. Ai éríékeiés mértéke tekintetét«:ír elsősorban a felek megállapodása az irányadó. Ha nincs megállapodás, akkor a biró tartozik minden körülményt méltányosan figyelembe venni. Tekintetbe kell venni mindkét lel vagyoni helyzetét, vizsgálni kell, hogy SB55 3HSS 3S KONYAK elsőrendű 33 az adós megvédte-a magát a pé-nzromlással szemben, a In'c'ezöt terheli-? készletem követelésénél: érvényesítésében, garíla'górlött-e az ügylet következtében az aJi>?. s megtartotta-e gazdagodását. Száz százalékig is l-het valorizálni, ha a péuz értékcsökk''nése az adós vétkes kő e ebne következtében állptt.clő vagy ha az adóst a pénzromJás miatt s^rimi hát-, rdny nem érte Egyébként lehetőleg meg kell ősziem a hitelező és adós kezstt a pénz értékcsökkenésének hétrét/át hogy az egyik félnek se okozza vagyoni romlását. Átértékelhető az a tartozás is, amire nézvá korábbi bírói Ítélet hozatott, vagy hirói egyezség jött létre. Xcm értékelhető át az a tartozás. amit kifizetett az adós, ha csak a hitelező nem jog jentartással vette fel a fizetést. A foofenntarfás nélkül 1919 január t és 1923 július 1. kőzött elfogadott fizetés dacára is értékelhető & tartozás. ha a valorizálaüan fizetés következtében a hitelező tönkrement s az adós indokolatlanul gazdagodott. (Pl. A háború alatt .4 eladta szőlőjét ií-nek. A vételárat azonban a vevő csak 1922-ben fizette meg. amikor azt eladó tiltakozás nélkül felvette. A-nak más vagyona nem volt, tönkrement, B. pedig indokolatlanul gazdagodott, mert egy hektó bor árával kifizette az egész szőlő vételárát. Bár A- jogfeutartás nélkül vette fel a vételárat, mégis követelheti annak valorizált értékét). Az ilyen perek azonban a törvény életbeléJ pésétől három hónapon belül megindilandólc. Családi és örökségi fogon alapuló pénztartozásokat a kölcsönös kiegyenlítődés és méltányosság elve szerint kell átértékelni; ha a tartozás osztályos egyezségen alapul. akkor a va'orizációból kizárt, tartozásokat is át kell értékelni. Ide tartoznak különösen a hozományon, bitbéren, kötelesrészen, hagyományon, örökösödésen alapuló pénztartozások. Az 1023 jul. 1. előtt keletkezett biről ítéleten vagy egyezségen alapuló tartozásokat azok megszűnte után is át lehet, értékelni, ha a méltányosság ugy kiváuja. Ezek az igények a törvény életbelépésétől számított hat hónapon belül érvényesíthetők. A fesleseíí férulék*»k átértékelésének mértékét rendelet fogja megállapítani. Személyt ért vétlen károkozásból, vagy tiltott cselekményből eredő tartozások akkor is átértékelhetők, ha a kötelezett járadékfizetés helyett egyszeri tőkeszolgáltatással tett eleget kötelezettségének, ha azt a méltányosság kívánja. A biztosítós! összegek átértékelésének szabályai már nagyjából ismertek. Az 1922. év előtt kötött biz tűéit áíi szerződésekből eredő minden már esedékessé váll: fizetési kötelezettség is ugy a biztosítóra, min' a biztosítottra megszűnik. A már esedékessé vált biztosítási összegeket és járadékokat, továbbá a biztosítási dijak két. s a viszonlbizlositási dijak egy százalékát a biztosító társaságok kötelesek átszolgáltatni az állami felügyelő hatóságnak. így áll elő a felosztási, alap. melyből 193ő-ben a biztositntlak biztosítási szerződésből eredő igényeit, kielégítik. Ha az ilyképen előálló felosztási alap 1934. év végéig a követelések aranyértékénrk 5 százalékát. nem fedezi, ugy a társaságok hozzájárulási kötelezettsége tovább is fennmarad. A bekebelezett tartozások általában ki vai zárva az áteríékele&boL
