Délmagyarország, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-26 / 47. szám

1928 február 26. in» ' a^g^w^ata-jwH OÉLMAGYARORSZAG Bűnvádi és közigazgatási elfárás indult men a №i$m esküdt efien, ak! lekergette ai iskolából a tanítót és fát (lordufott a gyerekekkel (A Délmagyarország munkatársától) A Dé'magyarország nemrégiben részletesen beszá­molt arról a nagy feltűnést keltő W^irbotrány­ról, amely a szegedi tanfelügyelőség hatáskörébe tartozó FábiánsPhfstyéit községben történt. Az is­kolában tanítás közben — mint ismeretes — megjelent Farkas László községi esküdt és battal támadt Véesej1 Pal tanítóra, mart az a tüzelőfát nem hordatta «1 a község udvaráról. A feldühö­dött községi kiskirály o taniíöl kikergette a t?n terembp!, majd a növendékekkel a tarilási idő ilatt hordatta el az udvarról a tüzelőfát A tanító a történtek után becsfi'etíértés és sze­mélyes szabadság megsértése címén bűnvádi fíl- •! ie'sniésf tett az esküdt elhn, aki ellen egyébkent | — értesülésünk szerint — kfirtgazgitasi utón is megindult az eljárás, amelynek eredményeképpen a esongrádntegyei alispán Farkas László' fc'íüg­geszíplle eskütili tisztségéből. A megindult eljárás során az esküdt nein tjgadía a példátlan iskolai botrány ügyét. Mentségére fel­hozta, hogy a tanitó mindig ellenséges érzület­tel viseltetett, irányában és az eset nem követke­zett volna be, ha a tanitó nem feleselt volna vissza. A szentesi járásbíróságon március 16-án tár ©-al­ják Farkas László ügyét, amelyen a vádat a szegedi ügyészség elnökének intézkedésére nem ügyészségi megbízott, hanem Szegedről kiküldőt ügyész képviseli. MII tartalmas az iif valorizációs törvény? Milyen tartozások értékelhetők át? — Az értékelés mértéke — Kifizetett tartozások valorizálása — Mikor lehet valorizálni a betáblázott követeléseket? — A biztosítottak kielégítése — A készpénztartozás átértékelésének fellételel — Egy éven belől ki­húznak minden sorsjegyet — nyolc filléres főnyereményekkel A képviselőház harmadszori olvasásban is elfogadta a valorizációs törvényi. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a képviselőház állal elfo­gadott szöveg változatlanul kerül a magyar törvénytárba. Miuián pedig alig van valaki, akinek érdekeit többé-kevésbé nem érintené ez az uj törvény, mely egyébként a jogok crvónyesitésóre igen sok esetben záros határ' ¡•löt rendel, indokoltnak látszik, hogy a hite­les szöveg alapján még a törvény életbelépése előtt a -jogkereső közönsége is megismerked­jek a törvény leglényegesebb intézkedéseivel. Mii leheli valoriz&íni? A törvény — tekin'.et nélkül a követelés ¡ jártának idejére — akkor engedi meg a kö­vetelés valorizálását, ha az 1924 július hó l. napját megelőző időpoul irányadó a köve­lel'is összegének meghatározására. A törvény kétségbeesett síürszabó-legény, aki annyira utálta az életet, hogy 800 forintért beasszentáltatta ma­git katonának a sziuész helyett» Csakhogy a 800 torintból az a baj lett, hogy a szürszabó ki se. józanodott addig, még a péozbfn tartott s ilveu •wdátti állapotban egyszer lobbot vetett benne a ' irtus. Addig hallgatta egy este a várudvaron a dobosok gyakorlatát, hogv utoljára kikapta az ,-yik regrutdnak a kezéből a dobverőt — Ide vigyázz, hé. majd én megtanítlak do­bolni. S azzal vert olyan rohamot, hogy az egész helyőrség esze nélkül sorakozott a várudvaron s a tisztek is fejvesztve szaladoztak előre-hátra. Azt hitték. hogy itt van Kossuth a puskával, meg Türr !'ista a tisztával. Mikor aztán visszatért beléjük, a lélek, elővel­•ék a szürszaból, hol tanult meg ilyen nagysze­rűen dobolni. — Hol tanultam? — szegte hátra kevélyen a i»\iét a lugé-ay. — Hát hol tanultam volna? A Dani­in uieh dobosa voltam én, ott pedig mindig csak kellett dobolni, hogy előre, sohse azt, hogy ''•Ura-! Reggelre Molnaj- György újra megkapta a be­vonulási parancsot, mivel a szürszabó bűne ki­derülvén. ayuak most uiár maga-magáért kellett az angyalbőrt hordani. Föl is készült Molnár, • sakbogy útközben megugrott s meg se állt Ko­lozsvárig, ahol akkor a Kaezvinszky társulata ct>i­uálta 9 tnagyar politikát. Mert azt kereste sk­kor a közönség a színházban, uem a művészetei. Mindegy volt, hogy mit játszanak: mindenből ki­Ttették és mindenbe beleértették a célzást. Még llaruzsa bégben is niegyel'őuököt iátíalj ¡, mikor Hinkó. a hóhérlegény a 1 körmössel rozsdásra fes­iftt hóhérbárdjával végigment a szinpadou, apo­ücáj föl nem érte ésszel, hogy a közöuség dühös fütyö'ése llaynaunak szól. (Folyt. k«v.í ' ' életbelépése előtt Jpjárt pénztartozások átér­tékelését a. tőrvény életbelépésétől, vagy ha a leiárat későbbi, a lejárattól egy éven beldl lehet érvényesíteni. Az átértékelésből ki vau Zárva és igy nem valorizálható: I. készpénzkölcsön 'takarékbetét), 2 folyószámla egyenlegén alaouló tartozás ("a folyószámla alapjául szolgáló ügyletekből eredő tartozás azonban nincs kizárva az át­éri ékelésbŐP, 3. váltótarlozás (az alaptartozás azonban át­értékelhető), 1. értékpapírok, vagy annak szelvényén ala­alapuló tartozás, 5. szövetkezeti osztalék, 6. biztosítási összeg. — erre külön rendel­kezés van, 7. készpénzóvadék, ha az adós azt vagvo­nától elkülönítve kezelte, Ezék a tartozások is átértékelhet ők azon­ban az adós vétkes késedelme esetén. Egyes esetekben a készpénz­kőlcsön |s értékelhető, ha valorizálható pénztartozás változott át köl­csönné (pl. az ingatlan eladója a ki nem fize­tett vételárat kölcsönkénen hagyja a vevőnél'!, vagy ha — az iparsaerü kölcsönzés esetét kivéve —, az adós a kölcsön összegét érték­álló dologba fektette s vagy ez a dolog, vagy az azért Impotl ellenérték vagyonában még megvan. (Pl. valaki kölcsön vett pénzből házat vett magának s ez a háza még megvan, vagy ha eladta;is a házal, megvan bármilyen for­mában is vagyonában az átmentett pénz). iramnak, törvényhatóságnak, községnek mrnyánjogi pénztartozása, postának, postataka­réknak, államvasutnak minden pénztartozása t i van zárva az átértékelésből. ÁtértékelIv tő azonban a uiost felsoroltakkal szemben is az ingatlanvételén a bér és haszoubér. a személyt ért károsodásból, vagv tiltott cselekményből credo tartozás s végül az a tartozás, melyre a felek az átértékelést kikötötték. Az állam­nak, városuak és községnek kereskedelmi vál­lalatai. üzemei épenugy tartoznak v alorizálni, mint a magánadósok. Ai éríékeiés mértéke tekintetét«:ír elsősorban a felek megállapodása az irányadó. Ha nincs megállapodás, akkor a biró tartozik minden körülményt méltányosan figyelembe venni. Tekintetbe kell venni mind­két lel vagyoni helyzetét, vizsgálni kell, hogy SB55 3HSS 3S KONYAK elsőrendű 33 az adós megvédte-a magát a pé-nzromlással szemben, a In'c'ezöt terheli-? készletem köve­telésénél: érvényesítésében, garíla'górlött-e az ügylet következtében az aJi>?. s megtartotta-e gazdagodását. Száz százalékig is l-het valori­zálni, ha a péuz értékcsökk''nése az adós vétkes kő e ebne következtében állptt.clő vagy ha az adóst a pénzromJás miatt s^rimi hát-, rdny nem érte Egyébként lehetőleg meg kell ősziem a hite­lező és adós kezstt a pénz érték­csökkenésének hétrét/át hogy az egyik félnek se okozza vagyoni rom­lását. Átértékelhető az a tartozás is, amire nézvá korábbi bírói Ítélet hozatott, vagy hirói egyez­ség jött létre. Xcm értékelhető át az a tartozás. amit kifi­zetett az adós, ha csak a hitelező nem jog jen­tartással vette fel a fizetést. A foofenntarfás nélkül 1919 ja­nuár t és 1923 július 1. kőzött el­fogadott fizetés dacára is értékel­hető & tartozás. ha a valorizálaüan fizetés következtében a hitelező tönkrement s az adós indokolatlanul gazdagodott. (Pl. A háború alatt .4 eladta sző­lőjét ií-nek. A vételárat azonban a vevő csak 1922-ben fizette meg. amikor azt eladó tilta­kozás nélkül felvette. A-nak más vagyona nem volt, tönkrement, B. pedig indokolatlanul gaz­dagodott, mert egy hektó bor árával kifizette az egész szőlő vételárát. Bár A- jogfeutartás nélkül vette fel a vételárat, mégis követelheti annak valorizált értékét). Az ilyen perek azonban a törvény életbeléJ pésétől három hónapon belül megindilandólc. Családi és örökségi fogon alapuló pénztartozásokat a kölcsönös kiegyen­lítődés és méltányosság elve szerint kell átér­tékelni; ha a tartozás osztályos egyezségen ala­pul. akkor a va'orizációból kizárt, tartozásokat is át kell értékelni. Ide tartoznak különösen a hozományon, bit­béren, kötelesrészen, hagyományon, örökösö­désen alapuló pénztartozások. Az 1023 jul. 1. előtt keletkezett biről íté­leten vagy egyezségen alapuló tartozásokat azok megszűnte után is át lehet, értékelni, ha a méltányosság ugy kiváuja. Ezek az igények a törvény életbelépésétől számított hat hónapon belül érvényesíthetők. A fesleseíí férulék*»k átértékelésének mértékét rendelet fogja meg­állapítani. Személyt ért vétlen károkozásból, vagy tiltott cselekményből eredő tartozások akkor is átértékelhetők, ha a kötelezett jára­dékfizetés helyett egyszeri tőkeszolgáltatással tett eleget kötelezettségének, ha azt a méltá­nyosság kívánja. A biztosítós! összegek átértékelésének szabályai már nagyjából is­mertek. Az 1922. év előtt kötött biz tűéit áíi szerző­désekből eredő minden már esedékessé váll: fizetési kötelezettség is ugy a biztosítóra, min' a biztosítottra megszűnik. A már esedékessé vált biztosítási összegeket és járadékokat, to­vábbá a biztosítási dijak két. s a viszonlbizlo­sitási dijak egy százalékát a biztosító társa­ságok kötelesek átszolgáltatni az állami fel­ügyelő hatóságnak. így áll elő a felosztási, alap. melyből 193ő-ben a biztositntlak bizto­sítási szerződésből eredő igényeit, kielégítik. Ha az ilyképen előálló felosztási alap 1934. év végéig a követelések aranyértékénrk 5 szá­zalékát. nem fedezi, ugy a társaságok hozzá­járulási kötelezettsége tovább is fennmarad. A bekebelezett tartozások általában ki vai zárva az áteríékele&boL

Next

/
Oldalképek
Tartalom