Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-03 / 77. szám

1928 április í. DÉLMAGYAROIISZ.ÍG IS Algyő Irányában 500 házhellyel bővlíik fel a Somogyl-íelepeí Kik kapnak házhelyei? *"(Á Délmagyarország munkatársától.) 'A' jfcanács utasítására Kroöl Oszvald városi mér­.nök elkészitelte a Somogyi-telep kibővítésének »parcellázási tervét. A tervet Fodor Jenő pol­IgármesterhelyeUcs hétfőn mulatta be a tanács­nak. A terv szerint a lelop a hódmezövásár­yhelyi országút mentén, Algyő irányúban bő­Ivülnc ki háromszáz, egyenkint 250 négyszög­öles házhellyel. A tanács a parcellázási tervhez elvileg hoz­'tájárult- Nagy vila támadt azonban a ki­osztás módjának meghatározása körül. Fo­dor Jenő azt javasolta, hogy a telkeket az igénylök között sorshúzás utján ossza ki a város. A polgármester azt a gondolatot, ve­tette fel, hogy Irghelyesebb lenne, ha a vá­ros azoknak adna telket a Somogyi-telepen, akik nedves lakásban laknak jelenleg. ! Dr. Turóczy Mihály főügyész elmondotta, hogy a város időhöz kötött építkezési köte­lezettséggel Ujszegedeu kiosztott már 160— 170 házhelyet, a Gedó mellett körülbelül szá­zat, de az uj telektulajdonosok legtöbbje nem mutat hajlandóságot az építkezésre.. Mivel az uj telektulajdonosok legtöbbje egészen sze gény ember, nem is valószínű, hogy belát­ható időn belül teljesíthessék építkezési köte­lezettségüket. A tanács végül is abban állapodott meg, hogy a telkek szétosztásának módjára egy hármas bizottságtól kér javaslatot. A bízott ság tagjai Fodor polgármesterhelyettes, dr. Simkó Elemér tiszti főügyész és Kroól Osz­vald főmérnök. Kimondta a lanács azt is, hogy elsősorban annak a 40 dohánygyári munkás­nak a telekigényét elégíti ki, akik már ré­gebben folyamodtak házhelyért a városhoz. ..A közgyűlési mai összetételében éppen olyan törvénytelen, mint a darabont-kormány volt" A kftzgyflüés tudomásul vette a csatornázási jelentést és a zárószámadást is (A Bélmagyarország munkatársától.') Hét •főn délután folytatta a törvényhatósági bizott­ság meglehetősen gyér érdeklődés mellett a márciusi közgyűlés napirendjének tárgyalá­sát. A napirend első pontja a csatornázási szakbizottság vé­leményének •beterjesztése volt. A jelentést Fodor Jenő pol­gármester helyettes ismertei le, felhatalmazást kért a tanács számára a további intézkedések megtételére és kérte a bejelentés tudomásul­vételei. A javaslatot 'Balogh Lajos megobslruálta­Hiába vonultak ki egymás után bosszankodva a városatyák nagy székcsapkodás közben, hiába kiáltoztak rá a szomszédos termekből, zavartalanul beszélt talajvízről, nívóról, idő­előtti elvizesedésről, pesti urakról, miegymás­ról — egy teljes óráig. Negyedhatkor hagyta abba. A bizottsági tagok erre bevonullak és dr. Faj ka Lajos szólalt fel. Ellenzi a külvárosré­szek feltöltését, amely szerinte teljesen fölös­leges és hiábavaló pénzpocsékolást jelentene. Megfontolandónak tartja azt is, hogy a város portlandcementből készíttesse-e a csatornafa­lakat, szerinte jobb, praktikusabb a tégla. Wimmer Fülöp hivatkozik arra, hogy anuak idején a szakértői bizottság kiküldését sibo­tásnak uev'ezte. Meggyőződött róla, hogy igaza volt, mert egy teljes év telt cl hiába. A szak­értői szakvélemény magja a városi mérnökök adataiból tevődött össze. Kíváncsi rá, hogy ezrk után milyen határozott lépések követ­keznek, hogy mikor írja ki a város a pályá­zatot, vagy mikor bizza meg a szakértőt. Mint laikus kijelenti, hogy a bizottság szakvéle­ményében egyetlen uj gondolat nincsen. Dr. Krausz József szerint a közgyűlés nem tehet egyebet, minthogy a bizottság jelenté­sét tudomásul veszi. Amikor a bizottság ki­A legnagyobb művészi élmény! Szerelem éjszakája küldéséről volt szó, azt hitte, hogy valami olyan javaslatot kap a város, amely lényege­sen megkönnyíti a kérdés megoldását. A jelentés azonban nem oldja meg még a föllöltés problémáját som, pedig abban az esetben, ha a külvárosok nívóját csak egy méterrel emelnék fel, ezer és ezer uj pincelakás keletkezne. Ki kell dol­goztatni egy csatornázási tervet egy orszá­gosan elismert szakemberrel, ugy, hogy a csa­tornázás kérdése és a lakáskérdés között szo­ros kapcsolat legyen. A polgármester válaszolt a felszólalásokra. Kijelenti, hogy itt tulajdonképeu nincs másról szó, mint a szakbizottság általános jellegű vé­leményéről. Ez a vélemény csak a csatorná­zás legfőbb irányelveit jelöli meg. Ezt még a legelső lépésnek nem lehet nevezni. Ezután gondolkozhat csak a város a tulajdonképeni munka megkezdéséről. Véleményt kell kérnie a városuak a mérnöki kamarától, alaposan meg kell fontolnia minden részletet és csak ezután kerülhet sor annak eldöntésérc, hogy szakértővel csináltassa-e meg a város a rész­letes terveket, vagy pedig pályázatot kell hir­detnie a tervek elkészítésére. A tanács most csak a bejelentés tudomásulvételét kéri. A közgyűlés tudomásul vette a jelentest. Rack Lipót tanácsnok a város mult évi zár6számadá9át terjesztette be ezután. Az első szónok dr. Bodnár Géza. Vissza­térve a csatornázás kérdésére, kijelenti, hogy a város belátható időn belül nem juthat olyan anyagi helyzetbe, hogy a csatornázás prob­lémáját megoldhassa. — Ez a legsürgősebb — kiáltja közbe Wim­mer Fülöp. — Csatorna nélkül nem város Szeged! — Csatlakozom Wimmer Fülöp veleményé­HBBRBnnKBHI Bínky Vilma é» Ronald Collmaiin gfandlöaus Ilnoje, a Megjelenik szombaton a Belvárosiban hez — mondja l'asztor József. Bodnár Géza rátérve a zárszámadás kér« désére, kijelenti, hogy a közgyűlést mai össze­tételében törvénytelennek tartja. Valamikor súlyt, hatalmat jelentett a törvényhatóság. AJ darabont korszakban felemelte szavát a tör­vénytelen állapot ellen, pedig akkor a koronás királlyal állt szembe. .1 törvényhatóság mai összetételében éppen olyan törvénytelen, mint a da­rabont kormány volt. Kéri a tanácsot, hogy fontolja meg a kérdést és tegye lehetővé, hogy a közgyűlés ujjá ala­kulhasson. — Éljen Budapest! — mondja halkan a polgármester. Bodnár ezután az adózásról beszél. Össze­hasonlítja a mai állapotokat, a háború előtti állapotokkal és kimutatja, hogy ma sokkal súlyosabb terhek nehezednek a polgárságra. Elismeri, hogy szükség van a haladásra. — Ez nem haladás! — szól közbe. Pásztor< — Az a haladás, ha csökkennek az adóterhekl. (Helyeslés.) « Bodnár a zárószámadást különben elfo­gadja, de fokozottabb takarékosságra inli a várost t, Dr. Faj ka Lajos a következő felszólaló Amióta a csonka közgyűlés uralkodik a városon, még bírálni sem lehet a hatóság működését. A hatóság korszakalkotónak nevezi a most folyó építkezéseket. Szerinte éppen ilyen kor« szakalkotó lett volna, ha a város az épít­kezésre fordított pénzből a csatornázás kér­dését oldotta volna meg. Hibáztatja, hogy a tanács lovat ad a külvárosi kortesvezérek alá, akik maguknak követelik a dicsőséget a kül­városrészek kivilágításáért. Pedig ezt a kér« dést a város polgárságának adófilléreiből le­hetett csak megoldani és a város hatóságá­nak kötelessége az, hogy megoldja az ilyen közérdekű problémákat. Kijelenti, hogy a vá­rosi polgárság adóterhei erősen növekedtek, pedig a polgármester szívesen hivatkozik arra, hogy egyetlen fillér uj adót sem hozott be. Ezután ismét Balogh Lajos obstruált, majd a közgyűlés a zárószámadást egyhangúlag el­fogadta. Hozzájárult a közgyűlés ahoz is, hogy a városi tisztviselők karácsonyi előlegének le­vonását három hónappal elhalassza a tanács. A városi nyugdijasok kérelmére kimondta a közgyűlés, hogy a régi nyugdijasoknak havi nyugdijuk 50, a későbbiekuek 'J0 százalékát utalja ki rögtöni segély címén A polgármesteri előterjesztéseket, köztük az útalap zárószámadását is hozzászólás nélkül elfogadta a közgyűlés. Félhét órakor került sor dr. Regdon Károly interpellációjára. Regdou a Stefánia játszótér sorsa ügyében interpellálta meg a polgármestert A tanács válasza után Regdon kijelenti, hogy, hallomása szerint szó van a játszótér be­építéséről, pedig cz a tér egyetlen játszótere a belvárosi gyermekeknek. Ide akarja építeni palotáját a Képzőművészeti Egyesület, a >á­ros a megyeházát, a muzeum a könyvtárát. Hibáztatja, hogy most mindent a Tisza part­jára akarnak koncentrálni. Egyeszer és min-, denkorra tiltakozik az ellen a gyermekszeretet nevében, hogy a iátszóteret más célra áldoz­zák fel. < — A gyermekekért folytatott harcomban értékes íegyverlársam Juhász Gyula, aki az egyik szegedi lapban (Közbeszólás: A mun­kások gyermekbarát, matinéjára a Délma« gyarországban!) ezeket irta: »Aki a gyerme­ket szereti Istent féli« és .»A beteg gyermek megtört tekintetében egy jövő haldoklik Regiion Károly: megnyugtató kijelentést vár a tanácstól, hogy nem járul hozzá sohasem aí pgyetlen belvárosi ^ermel^jk&zótér beéjn-

Next