Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-06 / 80. szám

ÍKS április fi. DÉLMAGYARORSZAG A tanács kétéves szerződést kötött Tarnay Ernővel Fodor Jenő marad az intendáns — „A művezető-Igazgató parancsoló gazdája a város tanácsa" (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­íörlökön délben, a rendes tanácsülés után a polgármester szobájában ismét összeült a ta­nács rendkívüli, titkos ölésre, amelynek napi* rendjén a szinházkérdés személyi vonatko­tásu részeinek elintézése szerepelt. A leg­utóbbi közgyűlésen, mint ismeretes, a tanács javaslatára kimondotta a törvényhatósági bi­coltság, hogy továbbra is fenlartja a szinház hózikezelésének rendszerét, miulán az a próbaév, amelyet a házikezelés számára a közgyűlés a mult évben engedélyezeit, az idei szezon végével lejár és eredményeivel a tör­vényhatósági bizottság nagy többsége meg volt elégedve. Kimondolta a közgyűlés, hogy a kipróbált rendszert további intézkeaésig tartja fenn, de legalább is két évig és a ta­nácsot bizza meg a személyi vonatkozású kérdések elintézésével. Ezek között a kérdések közölt első helyen a művészeti igazgaló szerződtetésének kér­dése állolt, mert a jövő évi társulat megszer­vezését tovább nem lehet halogatni. , A rendkívüli tanácsülés pontosan tizenkét órakor kezdődött és azon később megjelent Tarnay Ernő igazgaló is. A tanács majdnem hét óra hosszáig tanácskozott, az ülés né­hány perccel két óra előtt ért véget, amikor a polgármester a következőket mondotta a tanács határozatáról a Délmagyarország mun­katársának: — A tanács elhalározla, hogy Tarnay Er­nővel további két évre köt szerződést, meg­állapította a tanács az uj szerződés ponto­zatait, feltételeit is. A szerződés szerint a művészeti igazgató parancsoló gazdája a vá­ros tanácsa, amelynek rendelkezéseit feltét­lenül telfesiteme kell. A tanács rendelkező jogát egy kiküldött tanácstag utián gyako­rolja. A tanács plénuma elé csak azok az ügyek kerülhetnek, amelyeket vagy a kikül­dölt tanácstag, vagy az igazgaló terjeszt oda, vegyis amelyekben véleményeik közölt eset­leg differenciák mutatkoznak. A tanács elhatároz'a, hogy a most követ­kező uj szezonban ismét Fodor Jenő pol­gármesterhelvettesre ruházza rendelkezési jogát a szinház vezetésében. Az igazgató szerződésének anyagi feltételei változatlanok maradnak, igy az igazgató havi négyszáz pengő fix honoráriumot és három százalékos bruttó haszonrészesedést kap a szinház be­vételeiből. Szerződést a művezető-igazgató csakis a tanács hozzájárulásával köthet, az af társulat tagjaival kötendő szerződések a tanács hozzájárulása néthü! érvénytelenek, S Siáziurak obstrukcióia a tiiíSővész elleni védekezés szabályrendeletének bizottsági tárgyalásán „ (A Délmagyarország munkatársától) A februári közgyűlés napirendjéről — mint is­meretes — a polgármester levette a tüdővész elleni védekezésről szóló szabályrendelétter­¡vezetet, mert a felszólaló városatyák nagy­része kifogásolta, hogy a tanács azt előzetesen nem tárgyaltatta 1c egy szélesebb körű bizott­sággal. A tanács a közgyűlés rendelkezésére nemrégen összeállította a kívánt vegyes bi­zottságot, amely dr. Hegedűs Antal tb. ta­nácsnok elnökletével csütörtökön délben ült Össze a városháza tanácstermében. Az ülésen eleinte a szabályrendelet tervezetének készí­tője, dr. Pálfy József tanácsnok elnökölt, aki­,nek azonban részt kellett vennie a szinház .ügyében larlolt rendkívüli tanácsülésen és igy átadta az elnöki tisztséget jegyzőjének, He­gedűs tb. tanácsnoknak, aki a szabályrendelet­tervezetet pontról-pontra ismertette. A tárgyaláson kiderült, hogy a lanács na­gyon szerencsétlenül állította össze a bizott­ságot. amelyben domináns szerephez jutottak a háztulajdonos érdekek és a tervezet egyik­másik üdvös rendelkezését valósággal meg­obstruálták a háziur-várősatyák, élükön Ba­logh Lajossal. A hosszan elnyúló viták kö­vetkeztében a bizottság tagjainak egyrésze be sem várva az értekezlet végét, eltávozott. így otthagylak a céljavesztett ülést dr. Bodnár Géza, majd Hoffer Jenő. A tanácsteremben csak dr. Buócz Béla rendőrfőtanácsos, dr. Regdon Károly, Mihálovics Dezső, dr. Sőreghy Mátyás, dr. Jung Károly és Balogh Lajos ma­radtak, dc a szót továbbra is Balogh Lajos vitte. Taláu ez volt az oka annak, hogy a bi- i zottság nem is tárgyalhatta végig a tizenhárom paragrafusból álló szabályrendelettervezetet, Pálfy tanácsnok, aki két óra felé visszatért az ülésre, a tizenkettedik pont tárgyalása előtt félbeszakította a vitát és folytatását a húsvéti i ünnepek utánra halasztotta. A rendelettervezet főbb intézkedései a kö­vetkezők: A halottkémek kötelesek a tüdő­vészben elhunytakat. húszon négy órán belül az elsőfokú egészségügyi hatóságnál bejelen­teni. Bejelentendő a tüdővészes, vagy tuber­kulótikus betegek minden lakásváltozása. Ezt a bejelentést az elköltözés előtt negyvennyolc órával kell megtenni és megleheti mindenki, akinek tudomása van róla. Ez a bejelentés arra való, hogy a beteg régi lakását a ható­ság fertőtleníthesse Az egészségügyi hatóság a nyilt gümökórban elhalt betegek lakását a halál bekövetkezése után három napon be­lül feriőtlenitleti. A fertőtlenítés előtt a lakásba az uj lakó nem költözhet be Az élel­miszer üzemekben csak olyanok alkalmaz­hatók, akik hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy nem szenvednek nyilt gümö­kórban. Cselédkönyvet sem kaphat az, aki nyilt gümökórban szenved. Uccákon, közlc­, reken, valamint minden egyéb nyilvános he­lyen és középületekben a köpködés tilos Nyilt tüdövészben szenvedő gyermekek nyil­vános iskolába nem járhatnak. A tervezet tizenkettedik szakasza az egész­ségtelen lakások kataszlerére vonatkozik, a tizenharmadik szakasz pedig a büntető rendel­kezéseket tartalmazza. A tervezet szerint azok, akik vétenek a rendelkezések ellen, negyven pengőig terjedő pénzbirsággal sujthatók. Első fokon a tauács áltat megbízót!- közigazgatási tisztviselő, második fokon a tanács, harmad fokon pedig a belügyminiszter Ítélkezik. A vita különösen azok fölött a pontok körül szélesedett ki, amelyek a háztulajdonosok kö­i telezettségeit irja elő. Balogh Lajos tiltakozotl az ellen például, hogy belekerüljön a sza­bályrendeletbe az a rendelkezés, amely ki­mondja, hogy az uj lakó nem költözhet be a gümőkóros régi lakó lakásába a fertőtlenítés előtt. A bizottság tagjai hiába hivatkoztak arra, hogy itt most nem a háztulajdonosok és a lakók érdekeinek megvédéséről van szót hanem a rettenetes népbetegség terjedésének megakadályozásáról, az érdemes háziúr ad­dig nem nyugodott, amíg át nem szövegezték a kifogásolt szakaszt ugy, ahogyan ő kí­vánta ... A legnagyobb vita mégis a köpködési sza­hadság tervezett korlátozása miatt keletkezett. A bizottság tagjainak nagyrésze ugy védel­mezte a köpködés jogát, mintha az hozzátar­tozna a független polgár privilégiumaihoz. Mihálovics Dezső a nagy vita közben kijelen-* lette, hogy a köpködés nem veszedelmes szo­kás, nem segiti elő a betegség terjedését. Hi­vatkozott dr. Wolf Ferenc tiszti főorvosra, aki egy bizalmas értekezleten kijelentette, hogy a köpködés nem veszedelmes, mert a napfény három perc alatt elpusztítja a baktériumokat Dr. Regdon Károly a főorvos idézstt nyilatko­zatára kijelentette, hogy az bolond állítás, a köpködés korlátozására feltétlenül szükség van,1 mert Szeged igazi város addig ném lehet; amíg a közönség nem szokik hozzá a városi élet szabályaihoz. A bizottság végül is igy szövegezte meg e köpködési szakaszt: A közönség üdüléséra szolgáló sétányokon általában, a köztereken és az uccákon a gyalogjárdára tilos a köp­ködés;, Ha ezt a szakaszt elfogadja a köz-; gyűlés, akkor megszűnik a városi bérház előtti köpködő kaszinó is, amely egyik szégyelni való »érdekességet volt a városnak. Egy angol regényiré cselekedeteket sürget a „gyalázatos" trianoni béke revíziója érdekében London, április 5. Az Evening Newsban, Rothermere lord esti lapjában Max Pember­ton, az ismerlnevü regényíró és néhai North­cliffe lord ifjúkori barátja és bizalmasa hosz­szabb cikkben kifogásolja, hogy a mostani angol nemzedék oly köveset törődik európai kérdésekkel. Legjobb példa erre, úgymond, az a körülmény, hogy milyen kevéssé ismerik Angliában a gyalázatos trianoni békét, amely oly súlyos igazságtalanságokat követett el a vitéz magyar nemzettel szemben és hogy mi­lyen kevesen tudják itt, hogy mi történt ez­zel a néppel, amelyet Anglia valaha oly mély­ségesen csodált és remélhetően ma is csodál. Viktória királyné korában Kossuth szen­vedélyes magyarbarátságot keltett Angliában és a magyarok sohasem felejtették el ezt a barátságot. Ma már kezdjük belátni, hogy, igazságtalanul bántak el velük és szeretnénk rajtuk segíteni, azonban egy világosan gon­dolkodó emberre volt szükség, hogy ezt a kér­dést előtérbe hozzák. Most végre valahára politikusok és a nép is érdeklődést mutatnak Magyarország iránt. Remélhetően hajlan­dók lesznek cselekedni is. Bombamerénylet egy svéd fregattkapitány ellen Malmö, április 5. Karlskronában, a svéd hadiflotta főállomásán csütörtökre virradó éj­szaka bombamerényletet követtek el G. Wacht­meistrr fregattkapitány lakása ellen. A bom­bát annak az ablaknak irányították, amely mögött a fregattkapitány íróasztalánál ült. A bomba nem találta el az ablakot, hanem a veranda tetejére esett, ahol fel is robbant Körülbelül 30 ablaktábla összetört, ember­életben azonban nem esett kár. A tettesnek eddig semmi nyoma. kCJJszebb őrák/ékszerek! részletre i, Győri Béiásiál te I Prima selyemharisnya Isméi kapnaló 4 pengő .30 fillérért 714 Holtmann Dezsőnél, Oekonlc» ucca 4. az.

Next

/
Oldalképek
Tartalom