Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-06 / 80. szám
ÍKS április fi. DÉLMAGYARORSZAG A tanács kétéves szerződést kötött Tarnay Ernővel Fodor Jenő marad az intendáns — „A művezető-Igazgató parancsoló gazdája a város tanácsa" (A Délmagyarország munkatársától.) Csüíörlökön délben, a rendes tanácsülés után a polgármester szobájában ismét összeült a tanács rendkívüli, titkos ölésre, amelynek napi* rendjén a szinházkérdés személyi vonatkotásu részeinek elintézése szerepelt. A legutóbbi közgyűlésen, mint ismeretes, a tanács javaslatára kimondotta a törvényhatósági bicoltság, hogy továbbra is fenlartja a szinház hózikezelésének rendszerét, miulán az a próbaév, amelyet a házikezelés számára a közgyűlés a mult évben engedélyezeit, az idei szezon végével lejár és eredményeivel a törvényhatósági bizottság nagy többsége meg volt elégedve. Kimondolta a közgyűlés, hogy a kipróbált rendszert további intézkeaésig tartja fenn, de legalább is két évig és a tanácsot bizza meg a személyi vonatkozású kérdések elintézésével. Ezek között a kérdések közölt első helyen a művészeti igazgaló szerződtetésének kérdése állolt, mert a jövő évi társulat megszervezését tovább nem lehet halogatni. , A rendkívüli tanácsülés pontosan tizenkét órakor kezdődött és azon később megjelent Tarnay Ernő igazgaló is. A tanács majdnem hét óra hosszáig tanácskozott, az ülés néhány perccel két óra előtt ért véget, amikor a polgármester a következőket mondotta a tanács határozatáról a Délmagyarország munkatársának: — A tanács elhalározla, hogy Tarnay Ernővel további két évre köt szerződést, megállapította a tanács az uj szerződés pontozatait, feltételeit is. A szerződés szerint a művészeti igazgató parancsoló gazdája a város tanácsa, amelynek rendelkezéseit feltétlenül telfesiteme kell. A tanács rendelkező jogát egy kiküldött tanácstag utián gyakorolja. A tanács plénuma elé csak azok az ügyek kerülhetnek, amelyeket vagy a kiküldölt tanácstag, vagy az igazgaló terjeszt oda, vegyis amelyekben véleményeik közölt esetleg differenciák mutatkoznak. A tanács elhatároz'a, hogy a most következő uj szezonban ismét Fodor Jenő polgármesterhelvettesre ruházza rendelkezési jogát a szinház vezetésében. Az igazgató szerződésének anyagi feltételei változatlanok maradnak, igy az igazgató havi négyszáz pengő fix honoráriumot és három százalékos bruttó haszonrészesedést kap a szinház bevételeiből. Szerződést a művezető-igazgató csakis a tanács hozzájárulásával köthet, az af társulat tagjaival kötendő szerződések a tanács hozzájárulása néthü! érvénytelenek, S Siáziurak obstrukcióia a tiiíSővész elleni védekezés szabályrendeletének bizottsági tárgyalásán „ (A Délmagyarország munkatársától) A februári közgyűlés napirendjéről — mint ismeretes — a polgármester levette a tüdővész elleni védekezésről szóló szabályrendelétter¡vezetet, mert a felszólaló városatyák nagyrésze kifogásolta, hogy a tanács azt előzetesen nem tárgyaltatta 1c egy szélesebb körű bizottsággal. A tanács a közgyűlés rendelkezésére nemrégen összeállította a kívánt vegyes bizottságot, amely dr. Hegedűs Antal tb. tanácsnok elnökletével csütörtökön délben ült Össze a városháza tanácstermében. Az ülésen eleinte a szabályrendelet tervezetének készítője, dr. Pálfy József tanácsnok elnökölt, aki,nek azonban részt kellett vennie a szinház .ügyében larlolt rendkívüli tanácsülésen és igy átadta az elnöki tisztséget jegyzőjének, Hegedűs tb. tanácsnoknak, aki a szabályrendelettervezetet pontról-pontra ismertette. A tárgyaláson kiderült, hogy a lanács nagyon szerencsétlenül állította össze a bizottságot. amelyben domináns szerephez jutottak a háztulajdonos érdekek és a tervezet egyikmásik üdvös rendelkezését valósággal megobstruálták a háziur-várősatyák, élükön Balogh Lajossal. A hosszan elnyúló viták következtében a bizottság tagjainak egyrésze be sem várva az értekezlet végét, eltávozott. így otthagylak a céljavesztett ülést dr. Bodnár Géza, majd Hoffer Jenő. A tanácsteremben csak dr. Buócz Béla rendőrfőtanácsos, dr. Regdon Károly, Mihálovics Dezső, dr. Sőreghy Mátyás, dr. Jung Károly és Balogh Lajos maradtak, dc a szót továbbra is Balogh Lajos vitte. Taláu ez volt az oka annak, hogy a bi- i zottság nem is tárgyalhatta végig a tizenhárom paragrafusból álló szabályrendelettervezetet, Pálfy tanácsnok, aki két óra felé visszatért az ülésre, a tizenkettedik pont tárgyalása előtt félbeszakította a vitát és folytatását a húsvéti i ünnepek utánra halasztotta. A rendelettervezet főbb intézkedései a következők: A halottkémek kötelesek a tüdővészben elhunytakat. húszon négy órán belül az elsőfokú egészségügyi hatóságnál bejelenteni. Bejelentendő a tüdővészes, vagy tuberkulótikus betegek minden lakásváltozása. Ezt a bejelentést az elköltözés előtt negyvennyolc órával kell megtenni és megleheti mindenki, akinek tudomása van róla. Ez a bejelentés arra való, hogy a beteg régi lakását a hatóság fertőtleníthesse Az egészségügyi hatóság a nyilt gümökórban elhalt betegek lakását a halál bekövetkezése után három napon belül feriőtlenitleti. A fertőtlenítés előtt a lakásba az uj lakó nem költözhet be Az élelmiszer üzemekben csak olyanok alkalmazhatók, akik hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy nem szenvednek nyilt gümökórban. Cselédkönyvet sem kaphat az, aki nyilt gümökórban szenved. Uccákon, közlc, reken, valamint minden egyéb nyilvános helyen és középületekben a köpködés tilos Nyilt tüdövészben szenvedő gyermekek nyilvános iskolába nem járhatnak. A tervezet tizenkettedik szakasza az egészségtelen lakások kataszlerére vonatkozik, a tizenharmadik szakasz pedig a büntető rendelkezéseket tartalmazza. A tervezet szerint azok, akik vétenek a rendelkezések ellen, negyven pengőig terjedő pénzbirsággal sujthatók. Első fokon a tauács áltat megbízót!- közigazgatási tisztviselő, második fokon a tanács, harmad fokon pedig a belügyminiszter Ítélkezik. A vita különösen azok fölött a pontok körül szélesedett ki, amelyek a háztulajdonosok köi telezettségeit irja elő. Balogh Lajos tiltakozotl az ellen például, hogy belekerüljön a szabályrendeletbe az a rendelkezés, amely kimondja, hogy az uj lakó nem költözhet be a gümőkóros régi lakó lakásába a fertőtlenítés előtt. A bizottság tagjai hiába hivatkoztak arra, hogy itt most nem a háztulajdonosok és a lakók érdekeinek megvédéséről van szót hanem a rettenetes népbetegség terjedésének megakadályozásáról, az érdemes háziúr addig nem nyugodott, amíg át nem szövegezték a kifogásolt szakaszt ugy, ahogyan ő kívánta ... A legnagyobb vita mégis a köpködési szahadság tervezett korlátozása miatt keletkezett. A bizottság tagjainak nagyrésze ugy védelmezte a köpködés jogát, mintha az hozzátartozna a független polgár privilégiumaihoz. Mihálovics Dezső a nagy vita közben kijelen-* lette, hogy a köpködés nem veszedelmes szokás, nem segiti elő a betegség terjedését. Hivatkozott dr. Wolf Ferenc tiszti főorvosra, aki egy bizalmas értekezleten kijelentette, hogy a köpködés nem veszedelmes, mert a napfény három perc alatt elpusztítja a baktériumokat Dr. Regdon Károly a főorvos idézstt nyilatkozatára kijelentette, hogy az bolond állítás, a köpködés korlátozására feltétlenül szükség van,1 mert Szeged igazi város addig ném lehet; amíg a közönség nem szokik hozzá a városi élet szabályaihoz. A bizottság végül is igy szövegezte meg e köpködési szakaszt: A közönség üdüléséra szolgáló sétányokon általában, a köztereken és az uccákon a gyalogjárdára tilos a köpködés;, Ha ezt a szakaszt elfogadja a köz-; gyűlés, akkor megszűnik a városi bérház előtti köpködő kaszinó is, amely egyik szégyelni való »érdekességet volt a városnak. Egy angol regényiré cselekedeteket sürget a „gyalázatos" trianoni béke revíziója érdekében London, április 5. Az Evening Newsban, Rothermere lord esti lapjában Max Pemberton, az ismerlnevü regényíró és néhai Northcliffe lord ifjúkori barátja és bizalmasa hoszszabb cikkben kifogásolja, hogy a mostani angol nemzedék oly köveset törődik európai kérdésekkel. Legjobb példa erre, úgymond, az a körülmény, hogy milyen kevéssé ismerik Angliában a gyalázatos trianoni békét, amely oly súlyos igazságtalanságokat követett el a vitéz magyar nemzettel szemben és hogy milyen kevesen tudják itt, hogy mi történt ezzel a néppel, amelyet Anglia valaha oly mélységesen csodált és remélhetően ma is csodál. Viktória királyné korában Kossuth szenvedélyes magyarbarátságot keltett Angliában és a magyarok sohasem felejtették el ezt a barátságot. Ma már kezdjük belátni, hogy, igazságtalanul bántak el velük és szeretnénk rajtuk segíteni, azonban egy világosan gondolkodó emberre volt szükség, hogy ezt a kérdést előtérbe hozzák. Most végre valahára politikusok és a nép is érdeklődést mutatnak Magyarország iránt. Remélhetően hajlandók lesznek cselekedni is. Bombamerénylet egy svéd fregattkapitány ellen Malmö, április 5. Karlskronában, a svéd hadiflotta főállomásán csütörtökre virradó éjszaka bombamerényletet követtek el G. Wachtmeistrr fregattkapitány lakása ellen. A bombát annak az ablaknak irányították, amely mögött a fregattkapitány íróasztalánál ült. A bomba nem találta el az ablakot, hanem a veranda tetejére esett, ahol fel is robbant Körülbelül 30 ablaktábla összetört, emberéletben azonban nem esett kár. A tettesnek eddig semmi nyoma. kCJJszebb őrák/ékszerek! részletre i, Győri Béiásiál te I Prima selyemharisnya Isméi kapnaló 4 pengő .30 fillérért 714 Holtmann Dezsőnél, Oekonlc» ucca 4. az.