Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-27 / 96. szám
BZEOED: szcrke»ztfi««g: DcAK Ferenc Dcco X. Telefon: 13—33.^ KIndóhlvnln!, (lölcsönkHnyvíár ét Jegyiroda: Aradi ncca 8. Telefon: 306. -- Nyomda: I8w Upól ucca 19. Telefon: 16-~34.« » « » « » Péntek, 1928 április 27 ® $ <& IV. évfolyam szám MAKÓ: Szerke«z№6g <és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: SzerkeszlO»6g é* hlodóhirolal: AndráMy ucca 25. Telefon: 49. szhm. « » « n «» « » KU ClOlizete»! ára havonta 3-ZO -videóén 6» a tOvAroibaa 3-00, uuifllldan 6-40 pengő. Egyes szára 16, -vasár- «» Ünnepnap 24 tlllér ES Széimalomharc Petrovácz, aki a magyar parlamentben félti • nemzet jövőjét, az ország Erkölcsét és a kereszténységet Josephine Bakertől, aki most jön először Budapestre és a Royal Orfeumban és Moulin Rougeban fog vendégszerepelni, ez a puritán és spontán Petrovácz nem áll legyedül. Vannak még Petrováczok és nem kell éppen a fővárosba zarándokolni látásukra és hallásukra. Többnyire élemedett korú férfiak ők, akik már tul vannak az ifjúság bobóságain és viharain és akik az erkölcs nevében irigyelnek minden jelenséget és mozgást, amely a fiatal vért gyorsabb ütemre pezsditi és az élet örömét valamiképpen hatványozza. A siralom völgyében se lehet és kell állandóan siránkozni és sopánkodni, néha tavasz is akar lenni, olykor egy kis mámor is elfogja az embert, aki nincsen egészen fából és minél keservesebb és küzdelmesebb a létért való küzdelem, eredendő ösztönünk és vágyunk a boldogságra annál inkább keresi A maga módján a rekompenzációt. Az a Josephine Baker, akiről Petrovácz most leszedte a keresztvizet, két pesti lokálban óhajt föllépni, miután fél Európát bejárta produkcióival. Abba a két lokálba csak az megy, aki akar és akinek pénze van hozzá és teljesen kizárt dolog, hogy kiskorúak odatévedjenek. Elvégre azért van rendőrség és azért vannak rendeletek. Nagyon valószínűnek tartjuk és igen természetesnek találjuk, hogy a különféle katolikus hitbuzgalmi kongregációk, valamint a keresztény női tábor tagjai, úgyszintén a Zrínyi Gárda se nagyon fog törekedni és tolongani azért, hogy Josephine Baker bájainak látványában részesülhessen. Aki nem kíváncsi rá, az nem megy el hozzá, mint ahogy a kocsmába nem köteles járni a Good Templer rend lovagja és mint ahogy a Beethoven kilencedik szimfóniáját se muszáj meghallgatnia annak, akinek zenei érdeklődése nem terjed tul a Káka tövén költ a rucánál. De akkor mi értelme és mi célja van annak, tiogy a magyar országgyűlésen a Petrovácz a keresztény erkölcs nevében tiltakozzék és a magyar nemzet jövő generációjának veszedelmével fenyegetőzzék? Nem talál hirtelenül Petrovácz ur és nem találnak a többi Petrováczok nagyobb disznóságokat és pőrébb bűnöket a mai magyar közéletben? Nincs nekünk égetőbb sebünk, fájóbb bajunk, közelebbi problémánk és fontosabb érdekünk, mint az, hogy egy párisi táncosnő föllépjen vagy ne lépjen föl május elsejétől a Royal Orfeumban és a Moulin Rougeban? Nem gondolják a Petrováczok, hogy az Isten és a haza sokkal szentebb és nagyszerűbb fogalmak, sokkal mélyebb és magasztosabb eszmék, sokkal örökebb és erősebb valóságok és igazságok, hogysem egy szerecsen táncosnő ellenében játsszuk ki őket? Aki igazán hivő és valóban hazafi, az ilyen komolytalan, tapintatlan, értielmeilen és ildomtalan módon nem profanizálja azt, amit az örökkévalóság relációjában lehet csak emlegetni. Petrovácz ur siratja a régi operettet, amelynek helyébe a revü lépett. De mi köze ennek az egész siralomnak az igazán igazi kultúrához? Hogy kerül e csizma az asztalra és pedig egy ország asztalára? Mikor Petrovácz ur kijelenti, hogy látta Josephine Baker fényképeit a kirakatban és megbotránkozott rajtuk, nekünk öntíénvIílpn'Vi ölünkbe jul az egyszeri professzor, aki a Szép Heléna előadása után alaposan megfeddette a tanítványait, amiért elmentek ehez az erkölcstelenséghez. — Én legalább hatszor néztem meg és mondhatom, valahányszor láttam, mindig pirulnom kellett — mondotta az öreg fölháborodva. De Petrovácz tovább megy, ő beígéri a belügyminiszternek, hogy tüntetni fognak, ha a Baker fellép! Hogy kik fognak tüntetni? Hát természetesen a Mária kongregációk, a keresztény női tábor, a Zrínyi Gárda! Mintha ezeknek a tiszteletreméltó, komoly, hitbuzgalmi alakulatoknak és szerzeteknek nem lenne jobb dolguk és nem akadna más teendőjük, mint hogy a tekintélyüket és a hitelüket egy orfeumi táncosnő ellen vezetett uccai szélmalomharcban (csata a Moulin Rouffs ellen) lejárassák! A Petrováczok ilyen gyönge lábon állónak érezik a hitet és a hazát, hogy efféle keresztes hadakat indítanának érdekükben? És mit szóljunk ahoz a naiv, átlátszó kifogáshoz, hogy miért éppen májusban jön ez a Baker, Mária hónapjában? Hát ha juniusban jön, akkor már nincs baj, akkor már rendben van a dolog, akkor minden országnak támasza, talpköve, a tiszta erkölcs nem fog megdőlni? Petrovácz fölszólalása «egy meztelen táncosnő budapesti szereplése ellem csak egy célt szolgált, amit éppen nem akart e puritán és spontán államfőntartó és erkölcsvédő, kitűnő ingyen reklámot csinált egy varietének és egy orfeumnak, azonfelül azoknak az úgynevezett pikáns daraboknak és művésznőknek, akiket sorra-rendre fölemlegetett. Bizonyosak vagyunk benne, hogy nem hallomás alapján beszélt. Meg vagyunk győződve róla, hogy személyesen meggyőződött adatai valódiságáról. Költséget és fáradságot nem kiméivé, éjszakai nyugodalmát föláldozva bejárta a bűnös Budapest lokáljait, mint egy, üdvhadseregbeli ezredes. Jött, látott és meggyőződött róla, hogy a háború hová sülyesztette az erkölcsöket. Igen, ő maga mondja, a Petrovácz, hogy mindennek a háború az oka, hogy mindez a háború fájának gyümölcse. Es az egyetlen, amiben teljesen igaza van Petra, vácznak. Csak az a bökkenő, hogy a Petrováczoknak annak idején nem volt kifogásuk" a háború ellen. Megáldották és magasztalták, hirdették, hogy ki kell tartani, hogy győzni fogunk, mert győzni kell, hogy a háború tisztit, javit és ime, most mégis ez a háború, amely nem a mi háborúnk volt, minden bajnak, bűnnek oka, még a Petrováczok szemében is. Mindenesetre ezt megjegyezzük magunknak és ha Josephine Baker háborúja a Petrová} czokkal véget ér, majd megkérdezzük, hogy, I ezek után most már boldogabb lesz-e a ma| gyar? Hamuesfi Csernovitzban, negyven centiméteres hó a tömess szorosban CBudapesti tudósítónk telefon jelenlése.) Bukarestből jelentik: Csernovitzi jelentés szerint ma délután a városban hamueső hullott Az ég teljesen beborult és a városra délután 2 órakor éjszalcai sötétség borult A lakosság körében pánik tört ki, mert senki sem tudja, hogy a természeti tüneményt mi idézte elő. A } különös jelenségről eddig közelebbi részleted hiányoznak. i Predeali jelentés szerint a déli Kárpátok* ban ismét havazik. A tömösi-szorosban ÍQ centiméteres hó esett, a hőmérő mindenütt fagypont alá sülyedt. .? <;r g 4 koríiÉiszi lakosság vándoraira kell, hogy uj városi alapítson (Budapesti tudósítónk telefonjeleiüése.) Athénből jelentik: Csütörtökre virradóra Korintuszban ujabb földlökéseket éreztek, amelyek azonban emlitésreméltó károkat nem okoztak. A koriníuszi lakosság egy része végleg elhagyta a vőrosl és vándorúira keli, hogy u| letelepedési helyei keressen. A lakosság másik része lassan visszaszállingózik a városba és megkisérli a romhalmaa helyén egy uj város felépítését. Korintusz kikötőjében ma horgonyt veteft tek a Máltából odavezényelt angol csatahajók, amelyeknek legénysége ma 100 sátort vert a hajléktalanok számára. Ezt a munkál holnap is folytatják. Tábori konyhát álKtottak fel és már az első napon tízezer darafi kenyeret osztottak ki az ínségeseknek. K5hl6k elrepültek Qirabeck felé Atlanti ©«eárst lengyel tisztek Is áfakarják repülni (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Montrealból jelentik: A német pilóták amerikai időszámítás szerint reggel 7 óra 45 perckor felszállottak Greenly Islandon és nyugati irányban elrepültek. A pilóták legközelebbi célja: Quebeck. Behavazás következtében a Brement nem tudták szántalppal felszerelni. Megállapították1, 1 hogy a motor is megsérült. Emiatt a Berement helyén hagyják annál is inkább, mert közbei beállott az olvadás. Ha a jég elolvad, a Bre ment gőzhajón fogják elhozni Greenly I: landról (Budapesti tudósítónk telefon jelentése Párisból jelentik: A lengyel tisztek, akik Le Boursct-i re-öüítitérre érkeztek, hocvo'ceá:
