Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)
1929-09-15 / 209. szám
1929 szeptember 15, 5 Szombaton fűéiben SzepesSesi Mintfkéí ¿é, könnyebben megsebesült (A Délmagyarország munkatársától.) Mintegy két hónappal ezelőtt emlékezetes affér játszódolt le a Tisza-kávéházban. Régóta ellenséges viszonyban álló felek között robbant ki az incidens, amelynek vége a szombati kardpárbaj lett. A párbaj érdekes előzményéi a következők: Ur György, az egyik szegedi színházi hetilap tulajdonosa, amikor ismeretes lett, hogy tó válik meg a szegedi színháztól és ki jön az eltávozottak helyébe, cikket közölt lapjában, amelyben annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Vígszínházhoz távozó Davka Margit egyáltalán nem pótolhatatlan. Ur Cyörgy a cikk megjelenése utáni napon a Tiszában ült, amikor asztalához lépett Kovács Károly, a szegedi színház akkori tagja, Dayka Margit férje és eléje tartva a kérdéses lapot, megkérdezte: — Ön irta ezt a cikket? Amikor Ur György igennel felelt, Kovács Károly hirtelen arculütötte. Ezután formális verekedés zajlott le a felek között. Ez a cikk csak apropó volt arra, hogy az inzultus megtörténjék, mert Kovács Károly és Ur között már régebb idő óta feszült viszony volt. Az affér után azonnal összeültek a segédek, most szombaton pedig megtörtént a párbaj. ' I Kovács Károly, aki ugyancsak a Vigszinház | tagja, szombaton reggel megérkezett Sze- \ gedre. A párbaj az egyik szegedi vívóteremben 12 órakor folyt le. A feltételek: olasz kardok, bandázs nélkül, végkimerülésig. A felek ötször csaptak össze. Már az első összecsapásoknál mindketten könnyebben mégsérültek, az utolsó összecsapásnál ismét kölcsönösen könnyű sebet ejtettek egymáson, mire a vezetősegéd a párbajt beszüntette. A felek a párbaj után nem békültek ki Kaiaptompok, kalapkelíékők GlUckslhal és Társa ^ Csekonics i! c c o 3 . z á m . porcetllámgyár SO ioMleunia alkalmára hfroKatnnhDan spcciásis kiailltAsf rendeztünk, meluneh FKeí?íeK'öí£s£re a n. é. hOzfinségeí ezennel megtilvlnh. Figyelmesteiés í 17« A központi Uosent&al iparművészeti gyár készítményei csakis a tenii védf egy gyei vannak ellátva. Kizárnia :os képviselet: Reich Mér és Fia R. ?. Szeged, Kelemen ucca 11. BELVÁROSI MOZI Szeptember 15-én Vuárup Harnr Liedfke rarádés atakt'ásával CsókoSorci a kezét Hadamé Vidám változatok egv viághirű me ódia hSrfli 8 telvunásban. Azonkívül: BURLESZKEK. Elfadás k ke»det- 5. 7 9, vasár- és fitirppnao 3. 5. 7. 3 bn'-'H. BHHHBH molyt, pől*«%Aft hangyát, Ítb aa azok petéig iilotre tómii. ftwnliagy foltot? *em mőregf aí ^ — Hatása megtepg! K>, negy&a lit fiveg, Rzáj/őjÍTal 3.— V Báiogíarfá'vokbsni kb.$«l kb.llft Mi. 8«. №. sál S.80? 10.-P 18«-P 40*—P Kéztpemeteaö — .i..,..,.«-— 3.—P Mindenütt kaphatói Prospe&tnst kivin atr» MtJi Révész ErnS fi* Társa Badapest, V ser.. Nádor noca 80 Telefón; Lípót^-SS. B, n Napfényes séía Juhász Gyulával a szanatórlumlcerlbeii és a Vérmező korul Egy keresztrejtvény, bél vers és az Ady~rev!zió Budapest, szeptember. (A Délmagyarország munkatársától.) Nyolc hónapja van ilt a budai szanatóriumban és másodszor már, hogy Szeged nem segített rajta. Reggelente kijön ide a napfényes kertbe és magányosan ődöng a boldogok és a szomorú betegek között. Csak nézi őket messzire meredő szemekkel, ismeri jól bajukat, bánatukat, de nem beszél velük. Csak elmegy a betegek kaszinója előtt és nem íigyel fel a rádió hangjára, ami kiszáll innen az üveg falak mögül és nem figyel fel néhány taktus zongoraszóra sem és a kártyacsalák idáig robbanó izgalmaira sem. Csak sétál a napfényes kertben és nézi az életet. Betegeket, orvosokat, látogatókat. Nem szól senkihez; bólint, ha ránéznek, — de titokban verseket ir és rajtakapták, amint széles árkuspapirokon hozzászólt az Ady-revizió nyugtalanító kérdéséhezi • Mióta másodszor — a szegedi próbanapok után — visszahozták ide, nem akart kimenni a városba, a budai hegyek közé. Sőt voltak hetek, amikor látogalót sem akart látni, csak a cirkuláló betegeket nézte és kutatta a gondolataikat Fölriadt, amikor megálltam nála. ElmeS. O « Z Ó MOZI Szeptember 15-én Vasárnap Nem rcprfxí Ai idény e's8 vígjáték estéi! Aern reprfzi Zoro és Huni a dzsungelben. A szezón elsS ís legpvarabb viejá éka 10 felvonásban ZOKO «% S HURU fSszerep étével. Azonkívül BURLESZKEK. ElA'dások kezde'e 5. 7. 9 v?»á'. é« ünnetv^p cl. 5 7. 9 ór'krr •11111« milflll IIIHIHII BELVÁROSI MOZI Sz'ptember 16., 17-én Héitfn és kedden A raűzsa menyasszonya. Napkeleti tonénst 8 lelvon:>£ban. Főszerep ö; Ar nkivü': Hfinansu Ral. Budeszkeli. rlöadáa' k kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, a értkor KORZÓ MOZI Szeptember 16., 17 én H4'Mo és kedden A vécizeles randev ú. N-*oi világi "r «net 6 en áíbin. Fösierep,flOlIve Borcaera. amv-. Burleszkek és természeti feivé!e!eH. ti aditok kezd?;« 5, 7, 9, vasár- és flncepna* 3. 5, 7, 9 érik r. rengett a szemével, de azért fölpillantott, amikor Szegedről beszéltem és arról, hogy vannak; még solcan, akik hazavárják. — Csak szenvedek, — mondta aztán merengő szemekkel, de kétperc múlva megcáfolta magát, mint egy iskolás.. gyerek. Igy( mondta később: — Unatkozom itt, olyan sokat unatkozom Sokáig tart, amíg megválaszol egy-egy kérdést, de két doktor jön most és leleplezik: — Tegnap keresztrejtvényt telteit a Jöszerkesztö ur... Elszégyeli magát e leleplezésre és amikor az orvos elmegy, igy védekezik: — Ne hidd, csak műszálból csináltam.„, elébem tették * . i Gyönyörű, aranyos ősz van a budai hegyek alatt, — nem kell sokáig kérni: fölveszi a kalapját és jön ki a kapun, sétáim a "Vérmező felé. Először, mióta másodízben itt van. Elfordulok, csak oldalról lesem, amint titkosan lenéz a városra és rá-rávillan a hirdetőoszlopok friss plakátjaira. Színházról, irodalomról szeretném informálni ilt a Délivasut előtt, de ő jobban tud mindent. Hogy Karinthy darabot irt, hogy premier volt a Magyar Színházban! hogy Ignotus mit mondoít Adyról. Nem kérdezem, hagyom, hogy beszéljen, mert most megindult itt a vasárnapi ucca életében. De néhány mondat után megáll és leül a padra a Vérmező szélén. Megint védekezik, visszaesik: — Nem olvasok semmit... se könyvet, se újságot... csak szenvedek... És nem mosolyodik el, amikor kicsit korholva emlékeztetem: — Gyuluskám, hiszen jobban tudod és többet tudsz könyvekről és színházról, mint mi... Hallgat. Uj plakáthoz érünk: Markovits Rodin, Szibériai garnizon. — El kellene olvasni ezt a remek könyvet»
