Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-15 / 209. szám

1P2D swn>t?:i-!v?r 15. T)fT MAGYARfi>T»SZA<í Q Megint Nagyszered A gondolat szép volt. Az eredmény bántóan szomorú Nem tudjuk, hogy kitől származik az eszme de bizo iyos, hogy az illető csak jót akart. Azt akarta. Iiogv a törvényhatósági bizottságba csak önzetlen a város ügyeihez többé-kevésbé értő választók kerüljenek be. Azt célozta, hogy a po­litikai ellentétek ne gátolják meg egyes arra ér­demes. közügyeinkben már járatos, gyakorlott pol­gároknak a megválasztását. Azt akarta, hogy a vá­lasztások simán, minden izgalom nélkül történje­nek meg. Ha ebből az utolsó szempontból vizsgáljuk meg a választasi mozgalmakat, amelyek már nem is mozga.'mak. banem heves küzdelmek, azt kell szo­morúan megállapítanunk, hogy ez a szép cél nemcsak nem tett és valószínűleg nem is lesz elérve, hanem ellenkezőleg, a társadalom egy ré­szének. még pedig igen értékes részének nyugalma fel lett dúlva. Hogy ennek ki az oka, azt nem lehet megállapítani. Nem is érnénk vele sokat, ha megtudnók is. Itt van a szomorú tény, amelyet senki sem akart és előre nem láthatott. A mi szempontunkból a legszomorúbb az, hogy a libe­rálisok már eddig is három csoportban dolgoz­nak és ha még nem is verekedtek egymással — közel állanak hozzá. Eddig csak egymás jelölt­jeinek lekicsinylésénél, ócsárlásánál tartanak, de ha tovább is igy folytatják, még talán a büntető­bíróságnál is találkozni fognak Erre a nagyon heves küzdelemre pedig nincs ok, mert ha a jelöltek névsorát megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy nincs közöttük .£fiiL£tlen egy sem. aki ne volna méltó arra a merytiszfel­tétésre; hogv tagja Tegyen á városi közgyűlésnek, viszont azután nincs egyetlen egy sem, aki pótol­hatatlan lenne. Nem elvi harc folyik, hanem sze­mélyi. Ebben pedig a liberális virilisták szépen megegyezhettek volna egymással. Vájjon lehetne-e még most is megyezni. Talán igen. Mindenesetre meg kellene kísérelni. A sikerhez azonban min­denekelőtt egy közéleti súllyal biró férfiú és nagy­fokú önzetlenség kellene. A bizottsági tagság diszt és jelentőséget ad annak, akit ilyenül megválasz­tottak. Erről természetesen senki sem mond le és ha valaki már egyszer belekeveredett a vá­lasztási küzdelmekbe és eljutott odáig, hogy a választók egy tekintélyes csoportja jelöltje, akkor nem igen van kedve lemondani arról a reményről, hogy ő is tényező lesz a városházán. Pedig de­hogy is lesz tényező. Az önzetlenség ezt a hiányát meg lehet érteni, de még inkább meg lehetne érteni és főkép inkább lehetne méltányolni, ha beismernék a jelölésnél elkövetett hibákat és a társadalom békéje érdekében gondolkozóba esné­nek, miként lehetne az egyetértést, egymásnak kölcsönös megbecsülését helyreállítani. Csak 3—4 férfiúnak kellene minden csoportban lemondani a jelöltségről. Akadnának azután elegendő számban kővetőnk. Olyanoknak kellene lemondani, akiknek nincs szükségük erre a diszre, mert enélkül is tisz­teletben és becsülésben részesülnek a társada­lomban. Mindaz, ami eddig történt, ellenkezik a libera­lizmus lényegével. A szabad érvényesülés a libe­ralizmusnak egyik lényeges poslolatuma. Nem sza­bad senkit sem megakadályozni abbeli törekvésé­hen, hogy minél előkelőbb pozícióra tehessen szert. A liberális választók két nagy csoportja egymás ellen agyarkodik és még azonfelül támadják azo­kat is, akik mint intranzigens liberálisok najlan­dók együttműködni a szociáldemokratákkai * siker érdekében. Ez az ami érthetetlen. Akik ezen együtt­működés ellen agitálnak, nem egészen érdemlik meg a liberális nevet, mert liberálizmus elkép­zelhetetlen demokrácia nélkül. A liberálisok és a szociáldemokraták közötí van közös kapcsolat. A szociális problémák megoldásának módjában van ugyan eltérés, de csak a kivitel módjában és nem a dolof, lényegében. Igaz. Ez nem mindig volt így, de ma igy van és ha liberálizmus alatt a közügyeknek olyan vitelét értjük, amelyben nem érvényesülhet semmi erősrak, banem egyedül a jog, akkor inkább remélhetni támogatást ennek a célnak elérésére a balo'dalrói mint a jobboldal­ról. Nem muszáj követni azokat, akik a balpárU hoz csatlakoztak, de gáncsolni őket nem 'ehet. Magyarországon a liberalizmusnak célja van Ki­kilzdeni a teljes jogegyenlőséget és szabadságot. \ liberális ember tehát nem működhetik együtt azokkal, akik a jogegyenlőséget és a szabadságot kifejezetten megtagadják és akik a választás után egész bizonyosan újra és talán íokozott mérvben igyekezni fognak azon, hogy e két eszme két politikai gondolat a város ügyeinek viteléoen ne érvényesüljön. A liberálizmus uyilt ellenségeivel paktálni nem szabad. A szövetkezett balpárt ma tartja népgvülését. A ^rogramot két kiváló férfiú fogja fejtegetni. *z egyiknek közéleti működését ragyogó szónoki képességét már rég ismerjük. Sokáig hallgatott, de azért dolgozott. A jogegyenlőség álláspontjáról soha le nem tért. Támogatnunk kell őt, meg kell hallgatnunk. De meg kell hallgatnunk a szocialisták vezér­szónokát is, mert a szocialisták ma fogják először kifejteni várospolitikai programjukat. Valószínű­leg nem sok ujat fogunk hallani Hiszen volt alkalmunk egyet-mást megtudni nyilatkozataikból, de még eddig arról nem hallottunk, hogy a városi közgyűlésen milyen iránvu és milyen modorú te­vékenységet akarnak kifejteni. F—P­269 Üzletemet Tisza Lajos Körút 42 a. szám a'á Oras^e ly vns*eresk«>d?s mellé, he'yezem át Ez alkalomból felhívom a I. kOzöi?s*g b Ügyeimét. Ingy vásárlásaival fordulton biza­lommal cégem? ez. hol mt^dennema ékszerek. reííküISk, evöeszközök, dtsz­törgyak. frc-i *J<aqyUrnk és menyasszonyt afiSndékok, elsőrendű sváfcl zseb és ébre xiő órák a legszolidabb árban és kiillnö minőségben srprejhe ók be kedvező fizetési feltételek me lelt is 13 5 »m Áráé QC ÓlSí<S*©l'ÓC7 Legmegbízhatóbb ó'a és ¿ksreriav'tó műhely. BílS» »JCldUy illdd CO IS№3> £GI Dayka Margit nem kormánypárti korifeus, őt nem üdvözölheti a magas város . .. Egy üdvözlő távirat esete a polgármesterrel (A Délmagyarország munkatársától.') Néhány bu­dapesti lap színházi rovatában érdekes és ked­ves hirecske jelent meg arról, hogy Szeged város tanácsa milyen nagy örömet szerzett Dayka Mar­gitnak, a Vigszinház uj tagjának, aki első bemu­tatkozása alkalmával — mint ismeretes — nagy­szerűen arrivált Az örömszerzés abból állott, hogy — a budapesti lapok közlése szerint — a szegedi magisztrátus melenhangu táviratban üdvözölte ha­talmas sikere alkalmából a Szegedről Pestre került színésznőt. A lapok a távirat szövegét is leközöl­ték szórói-szóra, betüről-betüre. A közlemények között csak .annyi volt az eltérés, hogy az egyik újság közölte a távirat aláírását is, a másik nem. Az aláírásból az derült ki, hogy a tanács nevében dr. Pálfg József tanácsnok, a szegedi színház in­tendánsa küldte a táviratot. Aki elolvasta ezt a táviratot Szegeden, vagy Pesten, az mind szívből örvendezett rajta Mert hiszen arról van szó, hogy egy komoly hatósági testület tudomásul veszi a kis színésznő, Thália szerény papnőjének a sikerét és néhány meleg, barátságos szeretetteljes szóval fokozza örömét, boldogságát. Napjainkban egészen kivételes eset ez, mert a komoly hatósági testületek nem arra valók, hogy a kultura, a művészetek katonáit ün­nepeljék, üdvözöljék, elég dolgor ad a politikusok díszpolgári okleveleinek, a kegyelmes arakhoz cím­zett üdvözlő és hódoló fölteriesztéseknek a meg­szövegezése. Mindenki őrült tehát ennek a Dayka Margit cí­mén' szóló állítólagos tanácsi táviratnak, csupán Szeged polgármestere, dr Somogyi Szilveszter bot­ránkozott meg szörnyen és mélységesen rajta. Amikor megtudta a dolgot, a legnagyobb meff­botránkozás hangján tiltakozott a budapesti lapok állítása ellen és a lehető legnagyobb határozott­sággal jelentette ki, hogy a hírből egyetlen szó sem igaz... Szeged város tanácsa nem üdvözölte a szegedi színház Pesten befutott volt művésznő­jét, először azért nem, mert az uj közigazgatási törvény megszűntette a tanAci,ot, mint hatósági testületet, másodszor azért nem, mert ha meg iv volna még a tanács, akkor sem fecsérelhetné ideiéi ilgen szégyenletes bolondságokra ... Dayka Mar­git csak egyszerű színésznő, nem politikus, nem kegyelmes ur, sőt nem is kormánypárti korifeus, hát nind semmi jogcim arra, hogy tanácsi üdvöz­letet kapjon, még hozzá távirati uton, akkor sem, ha Magyarország fővárosának egész lakossága lam­pionos, fáklyás fölvonulást rendezne tiszteletére és kifognák a lelkes honfiuk, honleányok nem­•élezó autójából a benzint A oolgármester elsS dolga az volt, hogy tele­fonoj felhívta dr. Pálfg József tanácsnokot, a színház intendánsát és indignálódva érdeklődött t^le az állítólagos »tanácsi távirat« előzményei iránt Pálfy József megnyugtatta a polgármestert, hogy tanácsi táviratot nem kapott Dayka Margit, mindössze az tőrtént, hogy ő, nunt a színház in­tendánsa kereste föl hatalmas síkére alkalmából rövid tevéilel, amelyben ugy a -naga, mint a veze­tése alatt álló szegedi színház nevében kivánt neki szerencsét és sikert további működéséhez. A polgármester azonban ezzel nem találta el­intézettnek az »affért«. Kijelentette, hogy a buda­pesti lapok hamis híradása miatt most Szeqed vá­ros hatóságán kacag, mulat az egész ország... A hibát tehát korrigálni keh, a korrigálásnak pe^ig az egyetlen módja az. ha Pálfy József reKUfikáló nyilatkozatot küld azoknak a pesti újságoknak, amelyek levelét, mint a szegedi tanács táviratát közölték le. Ebben a rektifikáló nyilat­kozatban pedig meg kell irni, hogy a beszüntetett városi tanács semmiféle táviratban nem üdvözölte a mélyen tisztelt művésznőt! A polgármesteri parancs: parancs. Ellene apel­láta nincsen. Pálfy József megszövegezte a helyre­. igazító nyilatkozatot és azt talán — ha csak idő­• közben nem párolgott el a polgármester haragja — már postára is adta a budapesti lapok cimére. A polgármester ugvlátszik, nem gondolt arra, hogy ez a rektifikálás sokkal kómikusabb, sokkal nevetségesebb lesz. mint az áltávirat és sokkal jobban mulat majd rajta a közvélemény. A telepes vagy telepnélküli rádiókészülékek teljesítménye AZ EGYENÁRAMÚ vagy VÁLTÓÁRAMÚ TUNGSRAM BÁRIUMCSÖVEK alkalmazásával meglepően ITFOGA a Cerie 'éle №— «fO flll. Kapható a Ktg$á-?*af!iKAiMin tílausdl tér éa Kárász ucca sarkán. FISK PNEU a Jepificisdasd­9 o safofo. M 63 Körzet! képviselet ^^ SCHWARZ E. és FI3, SZEGED. •r-WT Telelőn 12, 16-68. kerékpárokban . a Styrla és Trtumph j) vezető márka. cavediil kapható Szántó^SáiiiforS' érék, ékszerek részletfizetésre is Téth órásnál, K'Srz^SSS^ nZI t, .•••iiiim nyíl

Next

/
Oldalképek
Tartalom