Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)
1929-10-01 / 222. szám
1929 október 1. DÉLMAGY ÍRORSZÁG 3 Korfieskeilés az MfSIdi Utazók ás Kereskedők Egyesületének klubavató vacsoráján (A Délmagyarország munkatársától) Vasárnapi számában a Délmagyarország már beszámolt arról a klubavató vacsoráról, amely szombaton zajlott le az utazók egyesületében, abban az egyesületben, amely munkásságánál, tagjainak áldozatkészségénél és kulturális nagyratörésénél fogva rövid idő alatt a város egyik legelismertebb társadalmi alakulatává küzdötte fel magát A klubavató vacsorára meghívták Wimmer Fülöpöt is, aM mint a kereskedelmi és iparkamara elnöke, az (utazók egyesületének egyik diszelnöfee. Sem az ¡utazók egyesületének vezetősége, sem senki más nem gondolt arra, hogy amikor Wimmer, mint a kamara elnöke funkcionál, politizálni fog és ezzel Csetleg a széthúzás magvát hinti el abban az egyesületben, amely megalakulását és felvirágzását elsősorban a tagok összetartásának és szolidaritásának köszöni. Wimmer Fülöp beszédének politikai részében felszólította az egyesület tagjait, hogy álljanak a Nagyszeged Párt mellé, annál is inkább, mert hiszen a Nagyszeged Párt az utazók egyesületének egyik tagját jelölte. A politizálást a tagok fagyos közönnyel fogadták. A vezetőséget lepte meg legjobban a klubavató vacsorán elhangzott korteskedés. Szinte fellélegzettek, amikor Bokor Adolf, a Lloyd-Társulat elnöke felállt és ezekkel a szavakkal szállt szembe Wimmer politizálásával: — Én nem követem Wimmer elnök urat a politizálás terére, mert annak № helye nincs. Wimmer szereplését helytelenítette Vértes Miksa fs, aki szintén kijelentette, hogy nem követi Wimmer eljárását és nem politizál az utazók egyesületében. Mint vasárnapi számunkban már emiitettük, felszólalt a vacsorán Vér György, a Délmagyarország segédszerkesztője is, aki nyiltan szembeszállt Wimmer politikai agitációjával. Vér felszólalása alatt a tagok meleg rokonszenvet mutattak a szónok és a Délmagyarország iránt. Ez a váratlan korteskedés igen feszélyezett helyzetbe hozta az utazók egyesületének kitűnő vezetőségét és sokat beszélnek a városban arról, hogy szembekerültek egymással egyrészről Wimmer Fülöp, másrészről Bokor Adolf és Vértes Miksa. Wimmer Fülöp a következőket mondta ebben a kinos feltűnést keltett ügyben: — Hogy miért tartottam politikai beszédet az ¡utazók egyesületében? Mert meg akartam nyerni azt a háromszázötven szavazatot, amit az egyesület •taglétszáma reprezentál. — Ami pedig a dolognak azt a részét illeti, hogy ellentét merült voha fel Bokor Adolf, Vértes Miksa és köz;«m, ez nem áll, a lehető legjobb barátságban vagyunk és ők a vacsorán csak azért íjiondották, bogy nem politizálnak, mert a beszédjüket valamivel el kellett kezdeni. Az még nem ellentét, bogy ők nem kívántak a vacsorán elmondott beszédjükben politikával foglalkozni. Sa|ál gyártású kabátok pulfowerek mellények swetterek sapkák sálak harisnyák legjobbak LAMPEL és HEGYI cégitéS, Pilspokbazár-épfilet. Hullámi ürdlöi a PKspök-íelek udvarára! Fenyő tanácsos érdekes terve a nem célsxerU Pacsirta-uccai nyitott uszoda helyett olciófoeri ssiifisora látványosság. Ma bemutató előadás. Kezdete szinház után. Hangulatos esték. Záróra reg tjei 5 órakor. Meleg leony&a erjéss égjél. (A Délmagyarország munkatársátólJ Klebetsberg Kunó kultuszminiszter legutóbbi látogatásának főcélja, mint emlékezetes, az volt, hogy a sportélet vezetőivel megtárgyalja a fedett uszoda régen vajúdó kérdését A sportankétnak annyi eredménye volt, hogy a miniszternek sikerült meggyőznie a sportsmeneket a fedett uszoda tervének megvalósítása elé feltornyosuló nehézségekről. így féligmeddig le is mondtak a fedett uszodáról és megelégedtek azzal az Ígérettel, hogy a fedett uszoda helyett kapnak majd olyan ngilt uszodát, amelyet a nyári hónapokban a sportúszás céljaira felhasználhatnak. Ezen a téren is diadalmaskodott a polgármester, aki a Pacsdrta-uccai ismeretes telekrész felhasználását propagálta. A miniszter látogatása alkalmával félig-meddig végérvényesen el is határozták, hogy a sportuszoda itt épül fel azon a telekrészen, amely a rókusi iskola és a tornacsarnok hatalmas telkéből felhasználatlan marad és amelyet a szomszédos magántulajdonban lévő telkekkel lehet megfelelő nagyságúra kiegészíteni. Nem volt nehéz rájönni arra, hogy a miniszter és a polgármester által ajánlott megoldás nem is olyan nagyszerű, mint amilyennek a miniszter személyes jelenlétében látszott, mert a cél mégis csak a fedett a szóda volt és a nyilt uszoda nem nagyon sokkal javitja meg a jelenlegi lehetetlen helyzetet. A kérdés azért a miniszter távozása után I! lekerült a napirendről, bár az érdekeltek azóta is állandóan foglalkoznak a helyesebb megoldás prob» lemájával. Most azután ismét felbukkant egy olyan terv, amely talán a legéletrevalóbb és a legegyszerűbb a kivitel szempontjából az összes eddigi tervek között. A terv Fenyő Lajos műszaki tanácsosé, aki rövidesen kidolgozza és a polgármester elé terjeszti igen életrevalónak látszó javaslatát. Fenyő tanácsos az úgynevezett Püspök-telekre kombinálja a fedett uszodát A Püspök-telekről tulajdonképen volt már szó, de abban a formában hogy a város bontassa le az ottlévő üzlethelyiségeket, a Püspökbazárokat és helyükre építtesse fel a fedett uszodát Ez a megoldás igen drága lenne, mert a város a bazárok lebontásával évi negyven-ötvenezer pengő bérjövedelmet veszítene el. Fenyő Lajos terve szerint a városnak teljes egészében megmaradna ez a bérjövedelme, sőt az szerencsés véletlen következtében a jövű évtől kezdve még növekedhetne is és a fedett uszodái úgyszólván költségmentesen, vagy legalább is igen mérsékelt költséggel építtethetné fel a Püspökbazárok — udvarán. Fengő Lajos műszaki tanácsos tervéről a következőket mondotta a Délmqagarország munkatársának : — A kultuszminiszter által rendézett tárgyalások alkalmával a figyelmemet leginkább az a miniszter által fölvetett és igen tetszetősnek látszó ötlet ragadta meg, hogy Szegednek a fedett uszodával kapcsolatban hullámfürdőt kellene létesítenie. A hullámfürdő tényleg alkalmas eszkőz lenne a szegedi idegenforgalom fokozására és benne a város Kályha; nagy raktárak I Aradi és Kid uccAban 417 • Aradi és Kid uccAban Vargánál. i igen jól jövedelmező üzletet találna, de — nem a Pacsirta-uccában. Szegeden a hullámfürdőnek csakis akkor lenne létjogosultsága, ha az a város szi* vében épülne fel, mert itt nincsenek olyan közlekedési lehetőségek, amelyek kényelmesen, fáradtság és időveszteség nélkül vinnék el a közönséget a város egy messzebb fekvő pontjára. — Nagyon csodálkoztam azután azon, hogy a hullámfürdő tervét körülbelül elejtették. Nemrégen foglalkozni kezdtem azzal a kérdéssel, hogy hol lehetne a Belváros szivében felépíteni a hullámfürdőt így gondoltam először a Püspök-térre. Alaposan áttanulmányoztam a Püspök-tér, illetve a Püspökbazárok helyszínrajzát és megállapítottam, hogy ennél jobb, olcsóbb és alkalmasabb m/tgoldást nem igen lehetne találni. — Ugy gondolom, hogy a Püspökbazár udvarán egyelőre csak a hullámfürdőt építenénk fel, a hullámfürdőnek azután olyan nagy jövedelme lenne,. hogy ebből a jövedelemből könnyén felépítheti majd a város a fedett uszodát a megfelelő tribünökkeL Az udvar bőségesen elég erre a célra, a hossza 86 méter, szélessége pedig 41.20 méter, tehát a rendelkezésre álló terület lényegesen ncn gyobb, mint az a szomszédos magántelkekkel ki* bővítendő telekrész, amelyre a kultuszminiszter és a polgármester tervezték az uszodát Ezenkívül meg van az az előnye is, hogy észak-déli fekvésű, tehát a délutáni napot oldalról kapja. Itt egget" len fillért nem kell kisajátításra költeni, tetvM már ezen körülbelül százezer pengőt megtakarf.t a »áros, azt a százezer pengőt, amit a Pacr>irtauccai telkekért kellene kifizetnie. Ennek a pénznek egvrészéből elkészíthetnénk a hullárafürdőt Megmaradhatnak a Püspökbazárok és később, ha megfelelő összeg áll majd a város rend&lkezésére, helyükre modern bérházat építhetünk, amely közrefogja majd a fedett uszodát Néhányszáz lépésnyire van a hőforrástól, tehát ez sem okoz problémát Készen van itt minden, csatorna, vízvezeték, ami csak szükséges a modem uszodához. Ugy gondolom, hogy ezzel a tervvel, megoldással érdé*, mes lenne foglalkozni. HARMONIA I- BÉRLET A BUDAPESTI riLIIAIinONIHIlSORí DOHNÁNYI EPMÜÍ elnök karnagy vezényletéfel. Oklóber 7. Belvárosi Mozi, esfe Ví8. Jegyárusítás: Délmagyarország jegyiroda. Még adudig IgQ"^ p.jjj.| kaphatók a :;36 ló márkás kerékpárom Széníó Sándor cégnél Szeged, Kiss ucca 2. sn. BELVÁROSI MOZI Ma utói Iára nagy Korsó Mozi Oki ;Bcr l-én keJd n Bánky Vilma fi!mle Asz össsseesl£Uvőjk. A grófkisasszony es a pincér. Xénia Desny vem. Fekete csillag. «£boy tlfpdáíoK keidete 5, 7, 9, vasár- és Ortnepnai a. 5, 1, U drsknr.
