Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-01 / 249. szám
1929 november 1. LAWWW mi. rr 5. wnsm Kétévi fa§: és csálé álhirSapirót (A Délmagyarország munka'úrsútól.) Csütörtökön vonta felelősségre a törvényszék Weisz Istvánt, a sikkasztó és csaló álhirlapirót. Weisz István a hiszékeny emberek egész tömegét csapta be, akik előtt dr. Vészi István néven szerepelt és nagy előszeretettel adta ki magát hírlapírónak. A sikkasztó és csaló álhirlapiró alaposan be volt trenírozva a különféle szélhámosságok elkövetésére, ilyenfajta bűncselekményekért már több mint nyolc esztendőt ült a börtönben. Vészi-Weisz nem volt a nagyszabású csalások hive. Apró embereket károsított meg alig pár pengővel, hiszékeny leányoktól csalt ki házasság ürügyével pénzt és apróbb tárgyakat, másoktól soha le nem szállított kedvezményes áru cukorra vett fel előlegeket, lapokra előfizetőket gyűjtött és a pénzt zsebrevágta. Mind bátrabban és bátrabban lépett fel Vészi-Weisz, a nyáron már lovagi szerepeket is vállalt a strandon, egyben a jól jövedelmező kisded cukorpanamákat a partfürdő fövényén is folytatta. A Délmagyarország egyik munkatársa leplezte le Vészi-Weiszet és juttatta rendőrkézre. A csütörtöki tárgyaláson Vészi-Weisz mindent beismert. A rengeteg szélhámoskodás közül, amelyeket elkövetelt, az ügyészség négvrendbeli csalás és kétrendbeli sikkasztás büntette miatt emelt ellene vádat, miután a károsultak közül csupán halan lettek feljelentést. A tárgyaláson a tanuk egész serege vonult fel Vészi-Weisz ellen, akik valamennyien ugy vallottak, hogy rávisz fondorlattal ejtette őket tévedésbe. Kiderült az is, hogy Vészi-Weisz még a kölcsönkért könyveket is elzálogosította. Egyik esetben a mezőhegyesi cukorgyár igazgatója jóbaráljának mondotta magát, aki ezen a réven kedvezményes cukrot tud szállítani. 47 pengő előleget csalt ki az áldozattól, akinek azután többé feléje sem nézett. — Nyomorogtam, éheztem — védekezett Vészi-Weisz, de Tarajossy bíró rá olvasta, hogy nyolc évet már hasonló bűncselekményekért ült. Kétévi fegyházra ítélte a bíróság VésziWeisz Istvánt, aki nagyon meghökkent, amikor meghallotta a súlyos ítéletet. Maga elé meredt és csak néhány perc után tudott j szóhoz jutni. Alig hallhatóan mormolta: — Nagyon sokallom a két évet, felebbezek._ jXkaria Magyssegedei ? Ssavasson a b alpárira ! A nők csak a haladás párífára Olyan éZ a csendes alföldi város, mint egy alvó óriás. De mintha már hetek óta éreznők fokozottabb életjelenségeit: gyorsabb légvételét, élénkebb vérkeringését, hangosabb szívdobogását: felébredni készül. Hosszú, mély álom után. Üzenetek, fogadkozások, nevek hallatszanak, elvi harcok folynak: választások előtt vagyunk. Nemsokára itt a nagy nap, amikor ez a város megválasztja uj képviselőtestületét. Lehetetlen fel nem figyelni erre a készülődésre még azoknak is, akik máskor közönyösen nézték az efajta dolgokat. Lehetetlen rá nem ébredni ennek a harcnak a jelentőségére mindenkinek, akiben meg van az emberi társadalmat összetartó érzésnek, a közösség érzésének csak egy szikrája is. Mert jelenti ennek a harcnak a kimenetele 10 évre való elintézését mindegyikünk sorsának, akik ennek a városnak lakói vagyunk. És 10 év nagy idő az emberi életben, nagy idő különösen a mai generáció megsanyargatott és megnyomorított életében, most, amikor minden percet örökkévalóságnak érzünk a sorsunkon való javitaniakarás türelmetlenségében. Axiómának lehetne felállítani, hogy minden város élete olyan, amilyen a községi politikája s ha mi szegediek kissé elgondolkozunk a magunk életén, akkor rájövünk arra, hogy bizony ennek az uj közgyűlésnek nagyon sok tenni- és jóvátennivalója akad. Nagy problémák megoldása vár erre a testületre s ezeknek a problémáknak száma és jelentősége csak évről-évre fokozódni fog. S ^^"r r fi p i fl NORMA TALMADGE ragyogó alakításával: Magyar fi», lengyel lány és iff. Horthy Miklós expedíciós filmje Az @sy@nlifő alatt a Belvárosi Mozibon. -:iöadAs"k kenete 5, 7, 9. vasár- fs Hnnepn-ip 3, 5. 7, » inkor ezek közül a problémák közül, nemcsak azért, mert elsősorban az orvos és asszony szemével nézem a dolgokat, hanem azért is, mert jelentőségükben és kihatásukban a legfontosabbak: a szociálpolitikai és az ezekkel legszervesebben kapcsolódott pedagógiai és közegészségügyi problémák, vagv hogy egyszerűbb és átfogóbb névvel nevezzem ezt a koplexumot: az ember védelem Ali az első helyen. Kezdődjék pedig ez az embervédelem a meg nem született életek védelmével. Legyen az első lépés az uj életek hordozóinak, a terhes anyáknak védelme. Ne kelljen terhességük utolsó idejét is egészségtelen munkahelyükön tölteni, álljanak rendelkezésükre anyaotthonok, ahol ezt a nehéz időt egészséges viszonyok között, barátságos környezetben élhessék végig. S mikor a szülés órája eljön, ne kelljen a maga, egészségügyi követelményeknek sokszor meg nem felelő otthonában gyermekét világrahozni, de álljon rendelkezésére városi szülőotthon, mert erre a célra az egyetlen egyetemi női klinika nem elégséges. S folytatódjék ezeknek az éppen megszületett zsenge életeknek védelme az anya és csecsemővédelem fokozottabb kiépítésében és ezen védelem kiterjesztését a kisgyermekkorra. Mert itt mutatkozik nálunk a gyermekvédelemnek egyik nagy hiányossága, hogy éppen ezek a kisgyermekek, a munkásszülők kisgyermekei nem részesülnek kellő védelemben. Ha a munkásanya reggel munkahelyére megy, kénytelen az éppen csak csuszó-mászó gyermekét vagy a lakásba bezárni, vagy idegenek felügyeletére bizni s hogy ennek a ténynek milyen veszélyei vannak, azt hiszem, nem kell bővebben részleteznem. Városi napközi otthonok segíthetnének a bajon, ahol a gyermek az egész napot egészséges, napfényes környezetben, szakszerű gondozás mellett tölthetné el s az anya este ismét hazavihetné otthonába. Közvetlen idetartozik az óvodák és iskolák számának növelése, a túlzsúfoltság megszüntetése, aminek a hordereje ugy pedagógiai, mint higiéniai szempontból igen nagy. Ugyancsak itt az idő ezen intézmények korszerű reformjára is. Valamint a gyengébb szervezetű gyermekek részére úgynevezett erdei iskolák felállítására, ahol azok szabad levegőn, orvosi ellenőrzés mellett folytathatnák tanulmányaikat. S akkor, mikor itt folyik keresztül városunkon a Tisza, önként adódik a gyermeknyaraltatás intézményes városi megoldásának gondolata s a gyermeknyaral tatás kiterjesztése a tanoncokra, akik gyakran egészségtelen műhelyekben végzik a felnőtteknek megfelelő fizikai munkát. Ezeknek a fejlődő szervezeteknek elsősorban van szükségük napfényre, vizre és levegőre, meg néhány heti nyári pihenésre. Ugyancsak városi feiadat és nem a jótékonykodás dolga az erre szoruló gyermekek étkeztetése az iskolákban a tanév alatt, ahogy azt Budapesten már megoldották. S az iskolai tejakciónak kiterjesztése azokra a gyermekekre is, akiknek szülői nem tudják megfizetni azt a pohár uzsonnatejet. Az iskolaorvosi, iskolafogorvosi és iskolanővéri intézmények megvalósítása. Hogy milyen szorosan kapcsolódik a gyermekvédelem ügyéhez Szegednek talán legégetőbb problémája: a kislakások ügye, arról talán nem is kell bővebben irnom, ha egyrészt megmondom azt, hogy az angolkór és tüdővész tulajdonképpen lakásbetegségek — »ahova nem mehet be a napfény, oda bemegy az orvos« —, másrészt Szegeden az 1927. évi hivatalos statisztika szerint 10.000 ember lakik olyan lakásban, amely emberi lakás céljaira alkalmatlan. Hogy ne is említsem a túlzsúfolt lakások erkölcsileg káros hatását a gyermekre és a ragályos betegségek terjedését az ilyen lakásokban, fis hogy csak névleg felsoroljam, megvalósításra vár a szociális, pedagógiai "és közegészségügyi intézmények hosszú sora: nevelői és pályaválasztási tanácsadó, gyermekjátszóterek, kórházügy, aggok háza, csatornázás, s bennünket asszonyokat főképpen érdeklő ügyek: a vízvezeték kiépítése és a piacok rendezése. Sokszor emlegetik, hogy a most összeülő közgyűlésnek a szakszerűség szempontjából kell megalakulnia; ki merné elvitatni tőlünk asszonyoktól, hogy éppen ezekben az ügyekben, igenis illetékesek vagyunk? Minden szociáI Korxó Mozi Nnv. 1, 2, 3-án, níntektöl vasárnapit | Nem repílzt HURRY PIEL Nem rfPriz:j 11-Rujabh attrakciója: A MESTERDETEKTIV ; Ar.jii'K vü!: Burleackck. | F''adv ke-"*" aiár- é* ünnepnap 3. 5, 7, 9 «rak- r.
