Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-01 / 249. szám
n DÉLMAGYARORSZÁG lisan gondolkozó ember lelkében ezekből és nem- a fényes középületekből, szobrokból és közterekből tevődik össze egy modern város képe. S ha a mai Szegedet nézzük, szomorúan kell megállapítanunk, mennyire távol áll etlől a képtől. Ezeknek a mos! már követelő szükségszerűségeknek megvalósítása az uj közgyűlésre vár. S ha mi asszonyok analizáljuk ezeknek a korszerű kövelclményeknek a természetét, lehetetlen arra a meggyőződésre nem jutnunk, hogy ezek a problémák elsősorban a mi problémáink, a családunk, a gyermekeink jólétének a problémái, tehát ott a helyünk az ezekért folyó küzdelem első sorában. Fel kell tennünk magunkban a kérdést: várhatjuk-e a megoldást azoktól, akik eddig intézték városunk sorsát s elmenvén enn3Ti hiányt hagytak maguk után? S ha erről gondolkozunk, akkor hiába hallatszanak olyan kijelentések, hogy az asszonynak a családban a helye, mert csak az otthon biztos falai óvhatják meg a közélet sokszor szennyes sikerétől (mert ez ellenünk az egyetlen érv). Miért nem azt a dolgozó asszonyt akarják visszaadni a családnak, az otthonnak, akit a mai gazdasági rendszer már régen odaállított a nehéz kötelességteljesitésben a férfi mellé? Miért csak a politikától akárják megvédeni az asszonyt? Miért nem védik meg az iálet nyomorúságától? De ha már egyenlőek vagyunk a kötelességteljesitésben, icgyünk egyenlőek a jogban is. Most, az utolsó pillanatban fel kell, hogy ébredjen bennünk annak a tudata, hqgv a békétlenség a kötelességek és jogok aránytalanságából keletkezik. Ki csodálkozhatna hát a mi békétlenBégünkön? S kitől várhattuk hát a magunk emberibb életének megvalósítását, azoktól-e akik emberi fogaink megnyirbálásánál asszisztálnak vagy azt egy válvonással intézik el, vagy azoktól, akik minden haladó gondolatnak fáklyavivői voltak, mint most a Balpárt? ír űr. S;. Szamek Sára. I üFo Folyó hó 3-án, vasárnap Hass éttermében 835 Saison nyitó ©t órai tea. a párisi Casino de Paris-bál. Modaln lánc bemulató. 6 tagú orosz Jazz band. Tánc. Aszlalrendelés lelefon 3—13. | II isMé nö szakácskönyve. 1200 kipróbált éíeirccepi, 380 oldal. NélkdlOzhef ellen minden háziasszonynak! A legkényesebb igényeknek is megfelelően orth. kóser alapon összeállította és irta: Rosenfeld Márlonné. Részletes ismertetőt bérmentve küld: Erdős József Etrdttiésl Irodája Budapest. II.. Vitéz ucca 2. K. 71 1929 november 1. Különös Uormúnysósériési por a stzegedli törvénysséR előtt Két veszekedő asszony, akik ki sem ejtették a kormányzó nevét (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék Gömőrv-tanácsa csütörtökön délelőtt különös kormányzósértési pört tárgyalt. A vádlottak padján Makra Mihályné és Szirovirza Antalné szőregi asszonyok ültek. A mult év decemberében történt, hogy a két asszony Szíroviczáné háza előtt beszélgetett. A szomszédok gonoszságáról folyt a sző, amikor beszélgetés közben arra lettek figyelmesek, hogy mellettük megmozdult a palánk. A kővetkező pillanatban egy legény bukkant fel előttük. Az asszonyok rátámadtak a legényre és sűrű szidalmazások közben — a szomszédok vallomása szerint — a két asszony állandóan becsmérelte a kormányzót. — Versenyt csináltak abból, hogy melyik tudja Misztérium?., hol?., hogyan? A polgármesternek az ünnepi játékokra vonatkozó tervét előbb egy-két acsarkodó megjegyzés, egy gunvos cikk, aztán a Széphalom julius—-augusztusi számában Hont Ferenc elmefuttatása s végül e lap hasábjain október 8-án egy olvasó megjegyzései követték. Idegenforgalmat teremteni — ez a polgármester célja. Erre törekszik, mikor nyílttéri játékokat akar a nyár folyamán rendezni. Mert a trianoni béke által gazdasági hátterétől megfosztott város kétszeresen szenved. Szenvedi a maga* rossz helyzetét és a gazdasági krízist, melyet a miniszterelnök az általános jelzővel ruházott fel. S a hálás veszélyében levő mindenütt segitséget keres. A haldokló város is kutat a segítséget nvujtó után. Felmerült az eszme, a sokat hallott idegenforgalom. S hogy ezt meg lehessen teremteni, csalogató eseményt kell kigondolni. .Tött a gondolat: ünnepi játékokat kell rendezni. De a gondolattal jött a kérdés: hol, mit, hogyan? Három hely jöhetne tekintetbe. Ar alsóvárosi templom tere, a Lázár György tér és az njszegedi liget A Mátyás-templom tere talán érdekes lehet »történelmi« szempontból és van valami _ régiesség házaiban és emlék templomában, kiséri is ódon hangulat. De ellene szól az, hogy messze esik a város szivétől, ellene az alsóváros kellemetlen uccái s hogy alkalmassá tevése sok nehézséget és költséget jelentene. A fogadalmi templom előtti térség zártsága, maga a templom, mint háttér, bentlévősége a városban, tényleg előnyös volna. Megközelítése nem nyújt nehézséget. Azonban a templom éles kontúrjai, ideges vonásai, hirtelen kiemelkedése tul nagy nyugtalanságot visznek a térbe. A templom előtt való játszás pedig már magában is nagyon megnehezítené a tárgyválasztás lehetőségeit. Az ujszegedi ligettel kiszélesedik a tárgyválasztás lehetősége. Ugyanis, míg a templom csak vallásos természetű s tartalmú darabokat enged színre vinni, addig a szabad tér semmiféle ily természetű limitet nem állit fel. A nyütszinpadi darabok általában misztikus jellegűek, akár vallásosak. akár nem. Újszeged fáivá! egy misztikus keret. De a liget másra is ad alkalmat. Mert nem elegendő az idejövőknek egy előadás. Külföldiekről nem nagyon lehet szó a nézők sorában. A vidékiek, az ország többi részéről jövők seim elégednek meg egy esti előadásával. Újszegeden alkalom nyilik. hogy a színház előtt és után kávéház, tánchelviség. zenés szórakozóhely álljon a közönség rendelkezésére. A fák alatti séta kellemesen visz haza. A túloldalról néhánv perc alatt futnak át az autóbuszok a város szivébe, a hotelek mellé. Ezzel teljesülne a régi vágy: Újszeged fejlődne. Óvatosnak kell lennünk, amikor külföldi példákra, külföldi játékokra hivatkozunk. Nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogv ott nem csupán az ünnepi játék, a látványos előa3ás vonz. Hanem egy már magában is csáhitó környék, ódon házak, régi ucrák, érdekes, megmerevedett hagyományok. A nyári szabadtéri játékokra felkészül az egész város; kiállítások, ünnepélvek, vendéglátások futnak versenyt, hogy a vendégek napközben is megtalálják szórakozásukat. Ebből sok ember élhet! Itt van Szeged. Itt a Tisza: csónakverseny, viziünnepély. Uszodában, futball-pálván sportesemények. Az alföldi bizottságok kiállítása. A muzeum újonnan talált kincsei, kongresszusok; ez mindmind kell, hogy hozzájáruljon a siker eléréséhez. Mos.l nézzük; uiü lehet satupadra vinni és kik jobban szidni a kormányzót, — mondotta az egyik tanu. A vádlottak tagadták a vádat. Elmondották, hogy az összes szomszédokkal ellenséges viszonyban vannak. A kérdéses alkalommal azért támadtak rá az előttük ismeretlen egyénre, mert az leselkedett. Ekkor nagyon leszidták, de a kor» mányzó nevét nem is emljtejték. A védelem uj tanuk kihallgatását indítványozta egyrészt annak a bizonyítására, hogy a feljelenté» bosszú müve, másrészt pedig, hogy a veszekedés alkalmával a két asszony ki sem ejtette a kormányzó nevét. A törvényszék a kért tanuk kihallgatását elrendel'e és a tárgyalást elnapolta. lennének a nézők? Hont Ferenc misztériumjátékot proponál. Ugy véli, hogy egy külöu erre megbízott iró régi misztériumjátékainkból összeállíthatná, megírhatná azt, mig egy komponista a kisérő zenét válogatná össze vagy írná meg. Nem akarom azt mondani, hogy itt szabad versenyben kell küzdeni s nem egy irót megbízni. Tényként egyet mondhatunk: igaz ugyan, hogy a külföldi nagy művészettel és pompával megrendezett játékok hatalmas sikert érlek el és vonzottak magukhoz nagy tömeget, mégis vannak jobb eshetőségek is. Á külföldi játékoknál nem maga a passio-játék volt a vonzó, hanem, mint már említettem: a környezet hozzájárult ehhez, sőt talán elsősorban a környezet. Azoknak a városoknak talán enélkül is meg lett volna a forgalmuk, mint ahogy meg is volt ezek rendezése előtt. Nem misztérium- és passio-játékok. Vigyünk bele valami ujat. Szavaló kórusos tömegdrámát. Vagy képzeljük el Az ember tragédiáját embertömeggel, hatalmas élettel. Az, mi a zárt színpadon eddig nem valósulhatott meg: az, hogy a mű hatalmassága kibontakozzék, most nagyszerűen kiterülne. Egy tömeg szava énekelné az erős szóba öntött gondolatait Madáchnak. Vagy egy munkásdráma hatalmas kórusa. Ez mindmegannyi uj lehetőség. Ebben megvan az újság, mi messze vidékről vonz, az élő frissesog. Van ebben egy oly tárgy, mely nem kizárólag a hivő leltekhez szól, hanem nagyobb tömeghez is. Egy tömegszínpadi-játék kevesebb kiadást is jelent, bár nagv hatásí lehetőségeket is hoz magában. Szent Islvári-napja után, mikor már úgyis utazik a nép, lehetne az előadásokat kezdeni s folytatni egészen szeptember elejéig. Ez az idő alkalmas sport szempontjából is, ekkor kezd újra indulni az élet, az őszi szezon. Ekkor lehetne a tervből valóság. Fel lehet használni mások példáját, de a mi helyzeteinkhez viszonyítani s változtatni azokon ugy. amint a helyi viszonyok azt megkívánják. Jó keretben rendezett ünnepi játék, mely uj tárgyánál és előadási módjánál fogva vonzó legyen, emellett a sportélet, a fürdőváros és a szórakozási lehetőségek. Ha az erre a célra szervezendő bi/oMsáe kezébe veszi ezeket is és tanulmányúton nemcsak egy város (Salzburg) játékait tekinti meg, hanem felhasználja a tapasztalatokat és egyénit Szegedhez képest, akkor lehetséges, hogy jó propaganda segítségével, ha nem is az első évben, de a másodikban, eredményes lesz a játékrendezés. (E. J.) KelEner Márton S29 látszerész és foloszakiizlet értesiti mélyen tisztelt vevőit, hoav llzlelét november hó Cselén Kárász ncca S. szám, "Rosmann-palotáha §elyezl át Szeged mellett nagyközségben, főúton fekvő nagy emeletes és kisebb földszintes raktáram részére keresek községben is nagy forgalmat Ígérő rentábilis közszükségleti cikk vagy anyag lerakatát, illetve nyersanyag összevásárlását és lebonyolítását. A raktárhelyiségeket esetleg bérbe is adom. Szíves ajánlatokat .Jó üzlet" jeligére a kiadóhivatalba kérek. 853