Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-22 / 266. szám
a Szeged. Scerketxai«qi Somogyi iicca •a. I. em. Telefon: 13-33.^KlBdAhlTnlel, •oleiankOnyvtar ét Jegyiroda : Aradi «eca S. Telefon: 30Ö. «. Nyomda i LBw Lipót ueca 19. Telefon t 16-34. TAvlratl levílclm: Délmagyaronság Saeged. Péöíek, 1929 november 22 Ara tO fillér V. «évfolyam, 259. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3*20 vidéken «« Budapesten 3-60, üUlföldiSa 0-40 pengő. ^ Etyyes szám Ara hélkSl« nap 16, vattf- es Ünnepnap i4 ml. Hirdetések lelvetele tarifa szerint. Megjelentbe tiéllO Silvélelével naponta reggel A kereskedelem válsága Kétségtelen hogy ma egész gazdasági életünk Tálságban van. Ezért ha a kereskedelem válságáról beszélünk, annak nem az a célja, hogy egy foglalkozási ágnak a bajait állitsuk előtérbe, hanem csupán az, hogy rámutassunk azokra az egészen speciális tényezőkre, melyek a kereskedelem mai nehéz helyzetét különösen súlyossá teszik. A kereskedelem válságának okai között vannak időleges és állandó természetűek. Időleges természetű a világgazdaság krízise és az ebből folyó általános pénztelenség, amelyet a gyakorlati kereskedő abban érez meg, hogy elfogy a vevője, a fizetés pedig lassankint kimegy a divatból. Ezt a jelenséget mégis időleges természetűnek kell tekintenünk, mert «1 végre a gazdasági életnek semmiféle krízise nem tarthat örökké és előbb-utóbb a könnyebbedésnek be kel következni. Ennek bizonyos halvány reménysége már dereng is abban, hogy az utolsó hónapok folyamán tetemes összegek áramlottak vissza Amerikából Európába és a kamatlábak mérséklése megkezdődött. Állandóbb természetűek lesznek azonban azok a bajok, amelyek gazdasági éle. tünk struktúrájának megváltozásával függenek Össze. A kérdésnek ezzel a részével nálunk eddig kevéssé foglalkoztak, pedig e tekintetben nagyon érdekes tanulságokat lehet megállapítani. Az első körülmény kereskedelmünk túlméretezésével függ össze. Ez pedig nemcsak arra vonatkozik, hogy, kereskedőink száma tulnagy és aránylag is nagyobb, mint volt a háború előtt, hanem arra is, hogy a történt átalakulások a kereskedelem egyes ágai alól valósággal kihúzták a talajt. Minden nagyobb városban, de különösen az olyan határra jutott városokban, mint Szeged, melyeknek kereskedelme az azóta elszakított területek ellátásából élt, tapasztalni lehet, hogy néhai engros üzletek a fogyasztók közvetlen kielégítését szolgáló detail üzletekké alakultak át. Kénytelenségből cselekedtek igy, de ezáltal ttiegszükitették a régebbi detail üzletek működési körét és megélhetési lehetőségét. Tagadhatatlan, hogy a háború óta egyes iparágakban, főleg a textiliparban, fejlődés tapasztalható. A vámvédelem hatása alatt uj. gyárak keletkeztek, a régiek kibővítették üzemüket és uj gyártási eljárásokra rendezkedik be. Ezzel a processzussal egyidejűleg azonban majd az összes gyáraknál tapasztalni lehet azt a törekvést, hogy lehetőleg minél több kéz kikapcsolásával igyekszenek eljutni a fogyasztóhoz. A gyárak önálló eladási szervezeteket létesítenek és megszűkülvén a terűjét, amelyen dolgoznak, aránylag nagyobb nehézség nélkül el is jutnak a vevőhöz, aki azelőtt természetszerűleg a kereskedelem közvetítését vette igénybe. A vidéki kereskedelemiek ez az egyik legfőbb baja, mert hogy tudversenyezni a gyárral, amely a kereskedői áron szolgálja ki az utolsó kezet képviselő vevőt. De a terület megszüküléséből folyik még fgy körülmény, amely független a gyárak ^özvetlen eladásra irányuló tevékenységétől. Minél nagyobb egy ország, annál nagyobb kereskedelmi organizáció szükséges az egész terület kereskedelmi forgalmának lebonyolításához. Természetes az is, hogy ennek az organizációnak a zöme az ország közepére esik. ta most lenvesik minden oldalon a terület jelenték kat a tápláló forrásokat, melyek megélhetését bizlositják. Ezt történt minálunk. Ez a kereskedelem túlméretezésének egyik oka, vagy formája, amely csak a tevékenységi sugárnak meghosszabbításával orvosolható. Amint egyes ipari szakmák fejlődése és a gyáraknak közvetlen eladásra irányuló tevékenysége belevágott a régebbi importkereskedelem idegszálaiba, ugyanugy az általános elzárkózási politika, amely főleg a mi kivitelünk zömét alkotó mezőgazdasági termények és állati termékek exportja ellen irányul, összeszükitette a kereskedelem ezen ágának tevékenységi területét. Ami pedig megmaradt, annak az üzleti rezsije ugy megnövekedett, hogy sokszorosan nehezebb belőle kitermelni a normális és becsülete kereskedői hasznot, mint azelőtt. Az adóteherrSl és azokról az adminisztracionális költségekről, amelyek a kereskedelemre nehezednek, nem is beszélünk. Ezeket olyan adottságoknak tekintjük, amelyek megvannak az iparban is, szóval nem jogosítanak fel külön panaszokra. De igenis rá kell mutatnunk arra a súlyos és ki nem ellensúlyozható versenyre, amelyet a kereskedelemre a szövetkeze, lek jelentenek. Ezeknek versenye teljesen magyar specialitás. Félreértés ne legyen: szövetkezetek másutt is vannak és a szövetkezetek önmagukban véve teljesen jogosult alakulások. Senki se kifogásolhatja, ha tizenöt, százötven, vagy ezerötszáz ur összeáll, részjegyeket ad össze, üzletvezetőt alkalmaz és szövetkezeti boltot alapit. A bolt vagy prosperál, vagy nem, vagy ki tudja termelni a saját üzleti hasznát és elő tudja teremteni az adókat és közterheket, mint bárki más, — vagy, nem. Nincs az a kereskedő, aki az ilyen szövetkezetet kifogásolná. A kereskedelem panasza ott és akkor kezdődik, ahol és amikor a vele versenyző szövetkezeteket nem alulról létesitik, hanem felülről csinálják, a szükséges tőkét, nem az érdekeltek adják össze, hanem közpénzekből teremtik elő, amelyben a kereskedők adófillérei is szerepelnek, ha a szövetkezeteket közpénzekből szanálják, szóval ha nincsenek meg a kereskedelmi versenynek egyező előfeltételei. Nem a szövetkezet az, ami a kereskedőket feljajdulásra készteti, hanem a verseny egyenlőtlensége. És éppen, mert válságban van a kereskedelem, kívánhatja meg joggal, hogy neki hatósági támogatással egyenlőtlen versenyt ne támasszanak. Véres iiíközel a prágai Venceí-iéren a tüntető diákok és a lovasrendőrök kozoii eny, részét, elveszti a kereskedelem azo(Budapesti Itudósítónk telefon jelentése.') Prágából jelentik: Csütörtök délután éles öszszetüzés volt a Vencel-téren az egyetemisták és a rendőrség között. A műegyetemi hallgatók gyűlést tartottak és a gyűlés után mintegy kétezren a Vencel-térre vonultak, ahol hangos kiáltozásokkal a numerus clausus bevezetését követelték. A műegyetemistákhoz később 3000 főnyi orvostanhallgató is csatlakozott. A hatalmas tömeg tüntetésére megérkezett a rendőrség és távozásra szólította fel a diákságot. A tömeg azonban nem engedelmeskedett, mire a rendőrség körül fogta őket. A diákok nekirohantak a kordonnak és azt áttörték. A lovasrendőrők háromizben is attakot intéztek a diákok ellen és kardlappal, gumibottal ütötték őket. A diákok azonban újra 'és újra összetömőrültek és dühükben a járókelőket iuzultállák. A rendőrök és a diákok harca egy félóráig tartott, a végén a Vencel-téren épülő bérház munkásai is beleavatkoztak és téglákkal dobálták a rendőröket. A cseh nacionalista sajtó élesen birálja a rendőrségnek a diákokkal szemben tanúsított eljárását és felháborodva ir a rendőri brutalitásróL A rendőrség a tüntetés után 25 egyént vett őrizetbe, akik közül 16 diák, i a többi kommunista munkás. I A rendőrség által kiadott hivatalos jelentés | szerint a rendőrségi attak elkerülhetetlen volt. A román sajtó demarsot sürget Magyarország ellen '(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Az egész román sajtó gyűlölettel és tajtékozva táme.dja Magyarországot és lármásan követeli a kormánytól, hogy intézzen demarsot Magyarországhoz. A lapok sürgetik a kormányt, hogy erélyesen lépjen lel Magyarországgal szentben, hogy »vessen már véget a magyar politika kétértelműségének*. Mironescu külügyminiszter a kamara külügyi bizottságának péntekre összehívott ülésén külpolitikai expozéra készül, melyben — hir szerint — foglalkozni fog a magyar-román viszonyokkal. Rablótámadási intéztek 4 ..., a Sinplon-Orient express ellen jugoszláv területen (Budapesti tudósítónk telcfonjelentése.) fiába érkeznie, de meg a késő éjszakai órákSzófiából jelentik: A Simplon-Orient express ban sem futott be bzoiiaba. A tamadás álliellen rablótámadást intéztek a jugoszláv-bol- tólag Sztaribrod tprnyéken érte a vonatot, gár határon, de még jugoszláv területen. Az Szófiába óriási izgalommal várják a támadás expressnek 10.50 uercker kellett volna Szó- részleteit.
