Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-12 / 59. szám

1929 március 12. DÉLMAG YARORSZÍG II Akiket nem sodort el az árviz Már a régi időkben is élénk kereskedő város volt Szeged. Itt bonyolították le a balkáni tranzitó­forgalmat, a szegedi tiszai hajósok segítségével. És mégis, a régi feljegyzések átlapozása után azt látjuk, hogy aránytalanul kevés kereskedő és iparos maradt meg a régi időkből. Sokat el­pusztított, tönkre tett, vagy legalább is menekülésre kényszeritett közülük az árviz, akik azután vissza sem tértek. Olyan kevesen maradtak meg az öt­venéves gyászévfordulóra, hogy szinte valameny­nyit felsorolhatjuk egy cikk keretében. Lehetnek, sőt vannak is bizonyosan, akikről nem tudunk, de sajnos semmiféle hiteles feljegyzés nincs róluk és így magunkra utalva böngésztük ki azokat, okikét nem sodort el a nagy viz, sőt akiket sem a háború, sem a forradalmak, sőt még a dekon­junktúra sem sodort él, nem is szólv.a az azóta érezhető különféle csapásokról A legrégibb üzletek Szegeden természetesen a ibankok, amelyek közül három maradt meg a mai napig, de még ezeknél is öregebb egyik-másik szegedi gyógyszertár, amelyekből már nyolc volt Szegeden az árviz előtt is. Alább soroljuk fel azokat a szegedi kereskedő­ket és iparosokat, akik tudomásunk szerint már az árvíz előtt is léteztek:: Barcsay gyógyszertár Ugy ismerik, mintha egy örökkévalóság óta lé­tezne ezen a néven. Pedig Götz János nyert erre a gyógyszertárra engedélyt és pedig 1823-ban. Barcsay Károly, a jelenlegi tulajdonos édesapja 1874-ben vette azt át és igy kijutott neki is az árviz szenvedéseiből. A szomorú emlékű március 12-én, mire első álmából felriadt, már bokáig (ért a viz a gyógyszertárban és mire kapkodva ki­mentették a gyógyszerek egyrészét, térden felül ért és reggelre 70 centiméterre dagadt Az árviz elmultával lassanként tért vissza a forgalom a régi mederbe, de a Barcsay gyógyszertár ma is a régi helyen szilárdan és rendületlenül áll. &eller Sándor kcsesmester műhelyét 1846-ban Kossuth Lajos­sugárut 36. szám alatt, ahol most a rókusi gyógy­szertár van, rendezte be. Bcllcr apósa: André István ennek az időnek egyik legjobb késese. A kis műhely rövidesen igen jó hírnévre tett szert nemcsak Szegeden, de a környéken is. Az üzletet 1846-ban vette át Bcllcr, aki később saját házába helyezte át, ahol ma is létezik. Bcllcr Sándor ké­seivel hat kiállításon szerepelt és mindenütt ki­tüntetésben részesült. Danner Véter fia íüszernagykereskedő céget 1865-ben Danncr Péter alapította a jelenlegi. Horváth Mihály-ucca 1. szám alatti házban, amely akkor még Széchenyi-tér volt. 1879-ben az árviz alkalmával a víztől megmentett áruraktárral átköltözött Makóra mindaddig, míg újra vissza nem jöhetett a régi helyére, Szegedre. 1883-ban felépítette a Tisza Lajos-körűt 12. szám alatti házat, hová áthozta üzletét is, do egyidejűleg át is adta idősebb fiának, Jánosnak s ő nyuga­lomba vonult Danner János akkor, miután a Danner Péter cég akkor már ngy helyben, mint a környéken igen jő hírnévnek örvendett Danner Péter fia cég alatt jegyeztette be, mit még ma is ily név alatt folytat 1920-ban fiait ifj- Danner Jánost és Danner Sándort, kik már korábban is dolgoztak a cégben, társakul vette magához s a cég át­alakiút közkereseti társasággá s mint Danner Péter fia közkereseti társaság lett törvényszékileg is a cégjegyzékbe újólag bejegyeztetve. A cég, amely ezidőszerint Tisza Lajos-körut 12. szám alatt létezik, még 1890-ben felvette ügy­körébe a hírneves szegedi tarhonya házilag való készíttetését, melyei azóta megszakítás nélkül foly­tat s mint ilyen, a legelső cs legrégibb az or­szágban és tarhonyáit ugy a csonka hazában, mint a külföldön is előnyösen ismerik és szívesen vásárolják! Fagler Ede vas-, érc- és rézöntő üzemét 1840-ben alapította Polgár-ucca 9. szám alatti házában. 1882-ben vet­te azt át hasonló nevü fia, aki a kis gyárat nem­csak megnagyobbította, de hírnevét is megala­pozta, hogy az Alföld legszolidabb, legtekintélye­sebb szakmabeli vállalatává fejlődött — és élénk üzleti összeköttetésben állt még az iparilag fej­lettebb Csehországgal is. Fagler Ede ma is tevé­keny részt vesz gyára irányításában, de a mun­kában ma már osztoznak vele fiai: ifjabb Ede és Károly. Gottlieb Dávid utóda rt. ecetgyár szintén egyike Szeged legrégibb jőnevü ipartelepeinek. Gottlicb Dávid 1839-ben rendezte be gyárát Lőw Lipót-ucca 15. szám alatti házá­ban, amely azóta is azon a helyen létezik. Né­hány év előtt részvénytársaság vette át a gyárat amelynek igazgatóságában Müller- János, Schwartz Béla cs Spitzcr Adolf foglalnak helyet akik a gyár üzletkörét kifejlesztve az ország minden részében összeköttetéseket .létesítettek. Kardos Jakab lisztüzletkcnt indult 1878-ban a Kossuth Lajos­sugáruton, do az árviz elől csakhamar menekülni volt kénytelen. Makóra ment ahonnan visszatérve üzletét terménykcreskedésscl egészítette ki, amely csakhamar virágzásnak indult. Később fia: Manó vette át az üzletet, aki a háború előtt tcsztagyárat is létesített amelyet fokozatosan fejlesztve a vá­ros egyik legvirágzóbb üzemévé fejlesztett, amely­nek gyártmányai nemcsak Szegeden, de ország­szerte keresettek. A cég ma Mikszáth Kálmán-ucca 4. alatt működik. Kígyó patika engedélyese Kovács József volt aki azt 1874-ben nyitotta meg a Kigyó-uccai Tóth Julcsa-házban a Feketesas-ucca sarkán. Tlz évvel később Keresz­tes Sándor vette át tőle a gyógyszertárat és azt a szemben lévő házban helyezte át. Amidőn ké­sőbb Kőhalmy Miklós tulajdonába került, a Klau­zál-tér cs Kárász-ucca sarkára költözött a gyógy­szertár, ahol 1902-ben Gerle Jenő vette át cs vezeti azóta. A Megváltó gyógyszer­tárat 1708-ban di-. Ansfcld Kristóf katonaorvos a vár­ban állította fel, 1725-ben Peer András kihe­lyezte a városba. Ez volt Szeged első gyógyszer­tára. 1726-ban Ildefensus Castillo Jakab tulaj­dona volt majd Maggio Ferencné, akit 1730-ban a város polgárai közé felvettek, ez 1736-ban Graff Mátyásnak adta el. 1746-ban reáljogunak nyil­vánították. 1816-ban Bauernfcind Nándor tulaj­dona volt a zöldségpiacon, a mai Aradi- és Deák Ferenc-uccák sarkán. Baucrnfeind-örökösök 1871­ben Bauer Józsefnek adták cl, akitől 1891-ben Vajda Imre vette meg, aki 1919-ben eladta. Az­óta több gazdája volt, jelenleg Temesváry Jó­zsef tulajdonát képezi cs modernül berendezve Kelemen-ucca 2. szám alatt van. A Milkó Vilmos és Fiai Sxegedl Göatüréss és őrlőmalom Rt az 1870. évben Milkó Vilmos, Jakab és Sámuel által alapított közkereseti társaságból alakult át részvénytársasággá. A cégnek Erdélyben erdőter­melési vállalatai, a Bácska és Bánátban gőzfü­rész és malomüzcmci voltak, de az országrészek elszakadása folytán a cég ezen érdekeltségei meg­szűntek. A. cég nagyobb építkezési vállalatokkal is foglalkozott és a torontáli helyiérdekű vasutak nagyrészét építette. Szegeden az 1870. évben a Szina-telkeken kezdte működését mely lelkek az egyetemi klinikák céljaira lettek kisajátítva cs jelenleg a Rigó-uccai gőzfürészt cs őrlőmalmot tartja üzemben. E cég alapította a Szegedi Kera­mit és Mütéglagyár Részvénytársaságot, mclynek meg ma is főrészvényese és vezetője. Patzauer Miksa a Königgrátzi ütközetben fogságba került ahon­nan 1867-ben kiszabadulva hazajött Szegedre és szeszkereskedést nyitott a Kárász- és Kölcsey-ucca sarkán, de szeszgyártással is foglalkozott. 1900-ban építtette Kölcscy-uccai gyártelepét és ekkor már nemcsak a helyi piacot látta el, do nagy export­Msvirin tabletták es Spircsal oldat, a mélyreható beddrzscícsm megszüntetik a ~ reumatitous fájdalmakat Mimién " üzletet is bonyolított le. 1903-ban a vállalatot fia, Patzauer Sándor és May Ferenc vették át, akik­üzletkörüket az egész országra kiterjesztették. 1027­ben Patzauer Dezső és Ambrus Dezső vették át a gyárat, akik a Kárász-ucca 8. szám alatt elegáns mintaraktárát és dctail-üzlctet létesítettek, míg a Kölcsey-uccai gyártelep a nagybani eladásokat bo­nyolítja le. A cég főként rum, likőrök, gyümölcs­pálinka^ konyak gyártásúval foglalkozik. 1lainer Károly és fia asztalosáru gyárat néhai Rainer Károly, a jelen­legi tulajdonos édesapja alapította. Az első telep az egykori Tükör-uccában volt, amely azóta Arany; János-uccává lett mig a mintaraktár az Isbola­occában volt Rainer és Varga cég alatt, amit azonban az árvíz elmosott A jelenlegi gyártelep 1880-ban épült a Fodor-neca 3. szám alatt és innen dotálódik a cég crősiramu fellendülése is. Az uj gyárat modern famegmunkáló gépekkel szerelték fel és gőzüzemre rendezték be, úgy­hogy felszerelés dolgában annak idején csak a budapesti Thék-gyár versenyezhetett vele. Rainer Károly gyára révén, do egyéniségénél fogva ls tekintélyre tett szert cs úgyszólván ő volt a dél­vidék kizárólagos szállítója. Rainer Ferenc, az ezidőszerinti tulajdonos 1908-ban lépett be a cégbc és édesapjának 1903-ban bekövetkezett halála óta mint kizárólagos tulajdonos, édesapja nyomdo­kain haladva, de modern szellemben vezeti a gyárat Rainer Károly Szeged közéletében is tevé­keny részt vett, tagja volt a törvényhatósági bi­zottságnak, elnöke az ipartestületnek és a keres­kedelmi és iparkamara ipari osztályának, Rainer Ferenc pedig levclezőtagja a kereskedelmi és ipar" kamarának és elnöke az ipartestület asztalos szak­osztályának. Reict? Mór és fia rt. 1874-ben a Béla-uccában, mely a Deák Fcrenc­uccát az Iskola-íiccával kötötte össze, a Kreszlics fűszeres és Alacs cukrászdájával szemben, kezdte meg kis műhelyét Relch Mór aranyműves. Fa­csádről teljesen árván került Szegedre, ahol nagy­bátyja, Marosi Mór szépirótanár taníttatta ki mes­terségére. Az akkori idők divatja szerint, de rend­kívül kis anyagi tehetségéhez képest, ezüst gom­bok, sarkantyúk, mentekötők készítésével foglal­kozott később áthelyezte műhelyét a régi Bauem­feind-házba, a Deák Fercnc-uccába, a Bakay kö­teles cs Richtcr optikus üzletei közé s itt már többen keresték fel a szorgalmas 2—3 segéddel dol­gozó iparost, ki a hetipiacokon is árulta portékáját líis almáriumba elhelyezve. Ebben a helyiségben érte az árviz, melynek rombolása elől 2 hónapra Vásárhelyre menekült. Visszatérte után, midőn a régi Bauernfeind-házat átépítették, az épület Orosz ­lán-uccai oldalára helyezte üzletét. Az árviz utáni rekonstrukciós időkben cjjclt is nappalá téve, fő­leg 1883-ban a király látogatása idején, diszmagyar öltözetckhez szükséges ötvösmunkák rengeteg dol­Csoda ió fürdőkádak 32 -P-től Fogel Edénél,Takaréktár ucca 8.

Next