Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-09 / 7. szám

1929 január 0. DELMAGYAKORSZAG MHaBHnMMBBHHHMa 3 «SKHS Az alkotás lázában a váms kiteégén akar iskolát építtetni a hülteszminiszter Pestmegyének A városi tanács nem ludía, hogy Kömpőcpuszía nem íarlozik Szegedhez (A Délmagyarország munkatársától.") Kedé­lyes intermezzó szakította meg azt a lázas épí­tési ciklust, amellyel Klebelsberg Kunó kul­tuszminiszter dokumcntálgatja az utóbbi idő­ben kultúrpolitikáját és amellyel alapot is épitett magának azokhoz a kissé idegensze­rüen ható kijelentésekhez, amelyekkel leg­utóbb pálcát tört két szegedi képviselőtársá­nak képviselői működése fölött, mondván, hogy a Szegedért való munka kizárólag az ő vállaira nehezedik, pedig annak három kép­viselő vállán kelleue megosztódnia. Az történt, hogy az épiíő miniszter az épitő­munka lázában Szegedet akarta meglepni még egy iskolával és — ha nem változtatja meg enyhe tévedésre alapított elhatározását — Szeged kedvéért egy pestmegyei helység kap uj iskolát. Annak idején a Délmagyarország is beszá­molt arról, hogy a felsőbalástyai kapitányság­hoz tartozó Kömpöcpuszta lakossága közös kérvényt intéztek a kultuszminiszterhez és kérvényükben elpanaszolták, hogy a pusztán körülbelül ötven olyan tanköteles gyermek lézeng, aki vagy egyáltalában nem jut isko­lához, vagy pedig az iskolák nagy távolsága miatt csak nagyon hiányos oktatásban ré­szesülhet. Ezért azt kérték a minisztertől, hogy ha már annyi szép és uj iskolát épitett Szeged városának, építsen nekik is egyet. A kultuszminiszter nemrégen leirt ebben az ügy­ben Szeged város közönségéhez és ismertetve a kömpöcpusztai helyzetet, bejelentette, hogy a kérelmet teljesitendőnek tartja. Az uj isko­lát Kömpöcpvsztán felépiti és ahoz csak a szokásos hozzájárulást kéri a várostól, neve­zetesen megfelelő telket az uj iskola számára, az építési költségek busz százalékát, a többit részben államsegély cimén, részben állam­kölcsön formájában tárcája költségvetésének terhére kiutalja. A várost kötelezi azonban az iskola dologi kiadásainak viselésére is. A tanács örömmel fogadta a kultuszminisz­tcr értesítését, amelyből azt állapította meg, hogy a miniszter építési hajlandóságának a lángja nem csökkeni, mert íme egyre ujabb és ujabb iskolákat emel a szegedi határban. A tanács a polgármester javaslatára természe­tesen örömmel vette tudomásul a miniszter értesítését és szavazta meg a kéri hozzájáru­lásokat, sőt a mérnöki hivatalt utasította is, hogy keressen Kömpöcpusztán alkalmas he­lyet az iskola számára és az iskola terveit sürgősen készítse el. A mérnöki hivatal lelkiismeretesen hozzá­kezdett a megbizás teljesítéséhez, helyszíni szemlét tartott Kömpöcpusztán, talán már meg is találta az alkalmas telket az iskola számára, amikor kiderült, hogy rettenetes té­vedés történt. Kömpöcpusztához Szeged vá­ros közönségének annyi köze sincs, mint Ma­kónak Jeruzsálemhez, mert nem lariozik a szegedi halárhoz, hanem Fclsöbaláslya egy részével együtt Pestpilissollkiskun vármegye területén fekszik. A mérnöki hivatal kiküldöttjei azonnal ösz­szepakolták műszereiket és jöttek haza Sze­gedre és ilt jelentést tettek a lek. megtévedt Oltiioni kényelem! Elsőrendű francia konyha! MEGNYÍLT a legmodernebbül újonnan berendezett PALACE PENSIO VII., Károly Hürat 3. Jele fon: József 416—10 és -H6-20. Telefon a szobákban. Saját lel- és !emtn5 lift. Állandft hideg- ¿3 melesvíjszulgáltalás. Mérsékeli árak! Bu Sxalón. Hallok. Társalgó. DoOányzószoba. Köxös ebéálö. tanácsnak a felfedezésről. A jelentés most van útban a tanács felé és a városházán kíváncsian várják, hogy a mérnöki jelentés alapján hogyan korrigálja majd a tanács az első lelkesedés hevében hozott adakozó hatá­Csupa tüz, forró szenvedély Doióres de! Rió ragyogo i Imjében, a Moszkvai táncBSRöben csütörtöktől a Deiíárosiban rozatát, amely majdnem iskolához juttatta a pestmegyei Ivömpöcpusztát a kultuszminisz­ter és a lelkesedő tanács téves jószándéká­ből. A főispán meglepetésszerűen összehívta a »számonkérőszéket« A bizottság végigvizsgálja a város összes hivatalait (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy izga­lom uralkodik néhány nap óta a szegedi város­házán és minden másutt lévő városi hivatalban. Dr. Aigner Károly fciispán összehívta a tszá­monkérőszékeh, amely szigorú vizsgálatot tart a városi hivatalokban, hogy megállapítsa, melyik ügyosztály hogyan teljesítette az elmúlt évben hivatalos kötelességét, a hatáskörébe utalt akták közül hányat intézett el és hány maradt belőlük restanciának az uj esztendőre. A számonkérőszék összehívása nem tőrtént vá­ratlanul. A tisztvisélők tudták, hogy a számon­kérést rövidesen elrendeli a főispán s ezért a hivatalokban lázas gyorsasággal folyt a restan­cia gyors feldolgozása. A hivatalos órák a legtöbb hivatalban megszűntek, délutánonként, amikor kü­lönben csend és nyugalom borul a városházára., most majdminden hivatalszobában égnek a vil­lanykörték, sőt sok helyen a munka a késő éj­szakai órákig is eltart. Mert restancia mindenütt maradt az ó-esztendőről, óhatatlan, hogy ne ma­radjon, a tisztviselők azonban presztízs-kérdésnek tekinük a számonkérést és azon vannak, hogy tisztán kerüljenek ki alóla. A számonkérőszék csütörtökön délelőtt tíz óra­kor ül össze dr. Aigner Károly főispán elnökle­tével a városháza tanácstermében. A bizottság tagjai végigvizsgálják az összes hivatalokat, átnézik a tevékenységi kimutatásokat, próbaképen előve­tetnek egy-egy aktát és megállapítják, hogy az egyes hivatalok mennyit dolgoztak föl az elmúlt év munkaanyagából. Ahol valami szabálytalansá­got tapasztalnak, ott igazolásra szólítják föl a hivatalvezetőt, aki viszont az érdekelt tisztviselőt vonja kérdőre és ha súlyosabb hanyagságot ál­lapit meg, akkor esetleg fegyelmi eljárás elren­delését javasolja a számonkérőszék. A számonkérés a háború előtt minden eszten­dőben megismétlődött A háborús összevisszaság azonban ezt a szokást is megbolygatta. Azóta 1919-ben dr. Dettre János főispán tartott utoljára számonkérést, a mult évben pedig dr. Aigner Károly újította fel, aki már akkor kijelentette, hogy ezentúl minden évben összehívja a számon­kérőszéket, mert annak működésétől a közigazga­tási szolgálat javulását várja. Annyi bizonyos, hogy a számonkérés meggyorsítja az ügyintézést, mert a számonkérőszék álláspontja szerint minden évben feltétlenül el kell intézni az összes fizikai­lag elintézhető aktákat. A számonkérőszék csütörtöki ülése miatt a ta­nács csütörtök helyett szerdán tart ülést » Halott feltámadási" történet Baláslyán Szélpál József né megmozdult a ravatalon (A Délmagyarország munkatársától.) A felsőtanyai Balástya lakosságát napok óta kü­lönös »halolt fellámadásk história tartja iz­galomban. Balástya 276. szám alatti nárlfe­deles tanyaházban lakott Szélpál József gazdál­kodó 45 éves feleségével. Az asszony mindig egészséges volt, a betegséget csak hírből is­merte. Meglepetésként hatott azután az a hir, hogy Szélpál Józsefné szombaton este hirtelen rosszul lett és meyhalt. — Előzőleg még megfejte a tehenet, aztán vajat köpült — mesélte könuyezve Szélt>ál József —, amikor hirtelen a szivéhez ka­pott és azt se mondta, hogy: {aj. A holttestet vasárnap reggel felravatalozták. Szombat éjszaka siratós asszonyok búslakod­tak mellelte, nikkel huszfilléresi tettek a sze­mére és vasárnap már a tiszlaszoba közepén feküdt a holtteste. A halál oka: szívszélhűdés —, állapította meg a halottkém és semmi aka­dálva sem volt a hétfő délutáni temetésnek. A rokonokat, jóbarátokat és a szomszédo­kat hétfő délelőtt azután nagy meglepetés érte. A felravalalozott és ünneplőbe öltöz­tetett halott, amikor hozzátartozói a legjob­ban sirlak: hirtelen megmozdult a koporsó­ban. A huszfilléresek kiestek a szeméből és a keze köré csavart rózsafüzér is megcsör­rent. \ * — Hun vagyok'! — szólt a sírból jövő hang. j A rokonok megdermedve állottak ajtíoporsó 1 melleit, majd kimenekültek a szobából. Az J áradat Szélpál Józsefet is elragadta, aki szín- j tén kiugrott a csoda láttára. Künn az udvaron az asszonyok a kezüket tördelték és sűrűn vetették a kereszteket. Va­laki a lovasren dőrökhöz futóit. Ezalatt fel­riadózták az cfiész környéket és néhány férfi állig felfegyverkezve be is hatolt a csoda szín­helyére. Szélpál Józsefné még mindig ott feküdt a ravatalon, szeme nyitva volt és mélyen lélekzett. Lassan-lassan a rokonok is beszállingóz­tak a szobába, az asszonyt kivették a kopor­sóból és ágyba fektették. Az orvosi vizsgálat során kitűnt, hogy a 43 éves asszony szivszélhüdést kapott, ami azon­ban nem volt halálos. Szive működött, amit azonban hozzátartozói nem vettek észre. Szél­pál Józsefné néhány nap múlva elhagyhatja betegágyát. 1? KUM LIKŐR KONYAK Gyapjú harisnyák óriási válaszlápban legolcsóbban 41 Hoftmann Dezsőnél, Csekontcs ucca 4. szám, ¡Jelmezes est vasárnap Legszebb é3 legcsunyább Jelmez difazva. I Az uj lánckurzuson Révész tánctanár a leg­újabb láncokat tanítja. JAZZ-BAND!

Next

/
Oldalképek
Tartalom