Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-28 / 96. szám

1929 április 28. Kálmán Imrét meghívták Hollvwoödba hangos filmet komponálni (Budapesti tudósítónk telefonjele n­itése.) Kálmán Imre, a Bécsben élő világhíres magyar zeneszerző ma kábel táviratot kapott Holly­woodból. amelyben a Metró— Goldwyn ajánlatot tett Kálmánnak, hogy félévre utazzon Hollywoodba megzenésíteni néhány hangos filmet. A kábel szerint a vállalat a művészi és anyagi feltételeket teljesen Kálmánra bizza, aki valószínű­leg ősszel utazik át Amerikába. Éfs^akai lyuktolvapás — Véres szerencsétlenség egy Kossvuth Lafos-sugárutt ven­déglőben — Fuchs vendéglős rlasztólövése Halálra se­bezett egy lUzérkalonát (A Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken éjjel egy órakor a Kossuth Lajos-sugár­ut és az Orgona-ucca sarkán megrendítő sze­rencsétlenség történt. Fuchs Antal ismert ven­déglős abban a hiszemben, hogy házának ud­varában tolvajok járnak, az uccára riasztó lövést adott le. A vaktában irányzott lövés Tóth Ben­jámin tüzérkatona tüdejét fúrta át. A-szerencsétlen fiatal katona valószínűleg tol­vajlási szándékkal mászott be Fuchs házának Orgona-uccai kerítésén, majd amikor észre­vette, hogy lettét felfedezték, ijedtében fel­mászott az udvari akácfa tetejére. Fuchs riasztó lövése a fa tetejéről szedte le a tüzért, aki a lövés után leugrott a fáról, néhány lé­pést még futott, majd nekidőlve az egyik udvari épületnek, összerogyott és néhány pil­lanat múlva kiszenvedett. Az előzmények A megdöbbentő szerencsétlenség előzményei­hez tartozik, hogy Fuchs Antal udvarát az utóbbi hét alatt négy alkalommal is meglá­togatták a tyuktolvajok. Reggelenkint Fuchs nagy elkeseredéssel konstatálta, hogy barom­fiai közül ismét hiányzanak. A tyuktolvaj az uccáról mászhatott be az udvarba. A sorozatos tyuktolvajlások híre érthető nyugtalanságot keltett a környéken. A rendőri nyomozás sem vezetett eredményre. A vakmerő tolvaj állandó rettegésben tartotta a környéket. A legérzéke­nyebb kárt Fuchs Antal szenvedte, aki a Isten házához. Hogy a gólya szemetelni fog? És a galambok, vagy a vércsék, vagy a baglyok és kányák? Mert hogy az Alföld legmagasabb tornyai I nem maradnak lakók nélkül, az bizonyos, — ha j csak a város állandó madárijesztői állást nem szer- | vez. Már pedig a jogigénylők közül mégis a gó­lya a legszimpatikusabb, sőt körülbelül a leg­hasznavehetőbb is. Ugy értem, hogy azzal nincs mit dicsekedni, ha egy nagy város tornyában vér­csék, vagy galambok fészkelnek, mert azokat meg­találni mindenütt. De hogy modern nagy város tornya dicsekedhessen gólyával, az nem utolsó érdekesség, sőt egyik kedves mutogatni valója len­ne Szegednek. Hogy a fogadalmi templom beke­rül-e a művészettörténeti kézikönyvekbe, azt nem tudom. De hogy a gólyás templom képe sok kül­földi természetbarát folyóiratban bekerülne, az bi­zonyos. Majdnem bátor volnék azt mondaut, hogy ha a gólya maga jószántából nem árendáiná ki a tornyunkat, pályázatot kellene rá hirdetni a gólyák szakközlönyében. Ennek pedig felP se tréfa. Pár hete olvastam az Umscha u-ban, hogy vala­melyik német város, vagy Halberstadt, vagy Hal­le, tehát nem éppen kis városok^ szeretnének gó­lyát csalogatni a tornyukra, de a gólyák nem szimpatizálnak ezzel a törekvéssel. Ha szót lehetne érteni a fogadalmi templom gó­lyájával, azt ajánlanám, hogy szerezzünk neki né­met vizumot. így azonban Fodor Jenő barátom­mal szavazok, aki, ha jól olvastam, vadászem­ber létére kegyelmet kért a gólyának. (Nyílván arra a Üzenegy gólyának szállást adó manchai ta­nyára gondolt, aminek együtt örültünk neki a spa­nyol vonat ablakából.) Tekintetes tanács, ha még nincs véghatározat a fogadalmi templom tornyába illetéktelenül be­lakósodott gólya tárgyában, tisztelettel kérem, hogy ne bántsuk az, isten madarát. kocsma vendégei előtt nemegvszer elpanaszolta károsodását. • , Pénteken este a Kossuth Lajos-sugáruti Fuchs-vendéglőben éjfél tájban zárlak. A vendéglő ajtaja a su­gárutra nyílik, de a ház kerítése mé­lyen befut az Orgona-uccába. A két méter ma­gas kerítés udvarfelőli tövében három gömb­akác áll. Az Orgona-uccából kis ajtón lehet bejutni a vendéglő udvarába. Fuchs legkö­zelebbi Orgona-uccai szomszédja Balassi Sán­dor, a rókusi római katolikus egyházközség gondnoka, aki pénteken este lakásában rádió­zott. Jóval éjfél után Balassi Sándor arra lett figyelmes, hogy kutyája hevesen csahol Ba­lassi szétnézett az udvarban, majd kíváncsi­ságból az uccára is kitekintett. Néhány lépést telt a sugárut felé, amikor közvetlenül mellette megmozdult a Fuchsék fakerítése. A félho­mályban Balassi csak annyit látott, hogy két sarkantyús láb kúszik át a magas kerítésen, — Mit csinál itt! — kiáltott rá az ismeret­lenre, aki ekkor már fenn volt a kerí­tés tetején, ahonnan hatalmas ugrással levá­gódott az udvarba. Balassi a keritésmászó­ban azonnal a Fuchsék tyuUtolvajára gon­dolt. kifutott a sugárutra és megzörgette Fuchs Antal ablakát. Amíg Fuchs mély álmá­ból felébredt, percek multak el. Ekkorra már egy lámpagyujtogató is odaért. Fuchs Antal hálóköntösben nyitotta ki az ablakot — A tyuktolvajok bent vannak az udvir­ba.n! — szólt Balassi, amire a vendéglős bele­bujt papucsába, felkapott magára egy köpenyt és először az udvarra akart kiszaladni. Ékkor azonban eszébe jutott, hogy a tolvajok többen is lehetnek, mire kinyitotta a vendéglő sugár­uti bezárt ajtaját és az Orgona-ucca felől akarta a tolvajokat megközelíteni. A sugár­utra kilépve még egy pillanatra visszaszaladt lakásába és nagy izgalommal előkapta Prow­ning-revolverét. A sugárutról ekkor már a járókelők össze­csoportosultak és a most következő események íiimszerüen pereg­lek le. Fuchs Antal az Organo-uccai kiskapuhoz fu­tott. Az ajtó zárva volt. Fuchs ekkor izgal­mában előkapta revolverét és karját felfelé tartva riasztó lövési adott le. A lövés eldördüléíe után a lámpa­gyujtogató a közeli rendőröi zobára rohant, Fuchs pedig az uccai járókelőkkel visszament a sugárutra és a vendéglő ajtaján keresztül behatolt az udvarba. Fuchs felesége az ud­vari szoba ablakán keresztül, látta, hogy az ablak előtt a villanyfényben egy sötét alak támolygott, úgyhogy az üldözök azonnal a jelzeit irányban haladtak. Balassi az udvari melléképülethez hajolva egy sötét alakot pil­lán Lott meg. — Itt a tolvaj! — kiáltotta, amire odaugrott a íal mellett gubbaszkodó ismeretlenhez. Va­V. / - t. Dzsingis Mán Podowken orosz rendező fllmremekf. laki villanylámpával világított és az üldözők! nagy megdöbbenéssel látták, hogy a katonaruhás alak a követke­ző pillanatban összerogyott A szerencsétlenségről a közben odaért rendőr­őrjárat azonnal értesítette a mentőket, majd a rendőrség központi ügyeletét, ahonnan Sze­lők Jenő rendőrfelügyelő szállt ki a helyszínre. A rendőri bizottság először az akkor már halott katonát vizsgálta meg. Dr. Mogán Béla rendőrorvos megállapította, hogy a lövés a tüdőn hatolt ál és azonnali halált okozott. A katona ruhájában megtalálták zsoldkönyvét, amely szerint a ka­tona Tóth Benjámin tüzérrel azonos, aki Hq­monnai századosnál, mint tisztiszolga volt al­kalmazva. A zsoldkönyv szerint Tóth Benjá­minnak éjszaka 12 óráig állandó kimaradási engedélye volt A házbeliek Tóth Benjámint sohasem látták. A rendőri nyomozás adatai szerint Tóth Ben­jámin, amikor a kerítésen átvetette magát, a felfedezéstől való rémületében felmászott az egyik akácfára. Fuchs Antal vaktában le­adott riasztó lövése eltalálta a fa koronája között meghúzódott katonát A szerencsétlen tisztiszolgának volt még annyi ereje, hogy le­ugrott a fáról, majd 15—20 lépést tett az udvarban. Nekitámaszkodott az udvari kőépü­let hez, de tovább már nem tudott haladni, elterült a földön. A kora reggeli órákban a helyszínen megje­lent a vizsgálóbíró és dr. Szarvas János ügyész is. A rendőri nyomozást dr. Vastagh Zoltán rendőrkapitány vezeti. Dr. Vastagh szombat ' délelőtt kihallgatta Fuchs Antalt, majd a tra­gikus szerencsétlenség szemtanúit is. A nyomozás eddigi megállapítása szerint Fuchs Antal nem felelős a tragikus szerencsét­lenségért, mert az előre nem látható véletlen folytán következelt be. Az eljárást folytatják ellene. Frankó Andor^^1^^: Dugonics-tér (Szegedi Napló hél) k.iplia"* a feJaimu'h'tatlan tia'ásu „Virágkrém". ''WWW! €€ „MARATHÓN giímmitaipu vászoncipő Olcsó — Kényelmes — Tartós Nagyság: 26-27 28-54 55—41 42—4rj 5'— 3 20 3 50 4-— Peng?: LINOLEUMIPAR SZEGED, 354 Kárász ucca 6 Telefon 8— 1®. SR mrTrrrfrirTTrinmiiiimiinn^ n A budapesti nemzctKiizi vásárra utazó fiölgy Közönség rendkívüli jutányos áron szerezheti be ruha- és kabát­szükségletét M.45 Kitanító Anna nöiáivaíáru&ázában Budapest, IV. keryiel, V.cl-ulc.a Illb szám. A kialkudott árból o lapra hivatkozóknak a v4­M sárravaló tekintettel külön 5% engedményt nyújtok ^ Ihnninim inmnmimitjji

Next

/
Oldalképek
Tartalom