Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

1930 fantiár 1 ! Ünnspek után is I Csoda olcsó árak. ^ Óriási választék. óra-, ékszerjaviiás. I „A nőkérdés nem egyedül a nőket érdekli, hanem az egész társadalom problémája" Négy szeged! nyilatkozat a nők gyakorlati érvényesüléséről (A Délmagyarország munkatársától.) Bizo­nyára érthetőnek fogja találni az olvasó, hogy ismét a nők ügyével foglalkozom. Hiszen ez a kérdés nem egyedül a nőket érdekli és érinti, hanem az egész mai társadalom kialakulá­sának, modernizált képének jellegzetes vo­nása. Egyre jobban és egyre visszatartózha­tatlanabbul előlérbe kerülnek a női munka és a nő szellemi képességei. Lassan, de biz­tosan meg kell törni a jégnek és le kell omol­ni az előítéletek sáncainak, amelyek háttérbe szorították, ahol csak lehetett, a női munka és tehetség előretörését. Az újságírásnál, ezen a felelősségteljes,, ne. béz és sokszor kellemetlenül ekszponált pá­lyán volt alkalmam az előítéletek igen sok változatával találkozni. Elsőrendűen érdekes­nek és tanulságosnak tartottam tehát meg­szólaltatni más, a legkülönfélébb pályá­kon működő asszonytársakat, mondják meg tapasztalataikat. A szerkesztőségtől azt a leckét kaptam, hogy az újévi számban nőket érdeklő cs érintő közérdekű kérdéssel foglalkozzam. Nos, azt hiszem, elsőrendűen közérdekű, ha meghall­juk, mit mondanak dolgozó nők a társa­dalomnak velük szemben elkövetett mulasz­tásairól, hibáiról, vagy mely pályák azok, ahonnan a női munka elismerésének híre érkezik. Kérdéseim, amelyekre a választ és véleményt kértem, ezek voltak: Találkozott-e előítéletekkel eddigi pályáján, ha igen, mik voltak azok? A nőknek a gyakorlati életben való boldogulása szempontjából mi a véleménye ezekről az előíté­letekről és azok leküzdéséről? A női munka értéke, a nők szellemi képességé­nek szerepe a gazdasági életben, az irodalomban, művészetben, közéletben. A válaszok sokféle, de mindig érdekes szempon­tokat vetnek fel és világítanak meg. Könyves Tóth Erzsi a szegedi színház hősnője ezeket mondta: — Az én pályámon nem találkoztam az előíté­letnek azzal a fajtájával, amely elgáncsolná mun­kámat és fejlődésemet, sőt ellenkezőleg. A színészi pályán a nő mindég többet tud elérni, mint a férfi. A színdarab nőszereplő nélkül teljesen ér­dektelen. Az események központjában mégis csak mindig nő áll és az olyan mü, amely nem foglal­kozik az asszonnyal, nem vonz. A férfiakat jobban érdekli a nőszereplő, mert hát — nő, az asszonyo­kat pedig, mert szeretik látni a toaletteket. így a siker többnvire biztosítva van, természetesen olyan színésznőnél, aki a külsőségek ismert hatásai mel­lett komoly művészi képességekkel is rendelkezik és pályáját művészetnek tartja. Az én pályánion azonban van egy másik és igen kellemetlen elő­ítélet, amellyel megküzdeni mindennél nehezebb. A színésznőt nem becsülik a munkája után. A szinésznő az emberek szemében csak komédiás, aki 3 közönség pénzéért játszik, aki köteles szórakoz­tatni. Hogy közben úrinő is lehet, sőt az is zzsmsmz Széc/fenyt Moxi Január 1-én, szerdán Jlpúlz és fiulk. Dráma JACK HOLT főszereplésével. ftiunkvttl: A 'hét "kocavaúáisx XOMO és HURV urakkal. !• n..ü ' 30'í Veidé e 3 5 7, 9 írak és a színpad az ö számára ugyanolyan kereseti for­rás, mint például az iroda más uő számára, a legtöbben nem akarják elismerni. — A nő művészete a színpadon teljesen egyen­értékű. a férfiéval és szellemi képességeiről ezzel meg is mondtam véleményemet Az én szemem­ben azonban a színészetnél az ösztönösség a leg­nagyobb érték. A hang, gesztus így őszintébbeu, természetesebben, egyszerűbben jön ki minden filo­zofálásból kiépült alakitásnál. Ez a nézetem a szinésznő érvényesüléséről. Ami a többi pályát illeti, mindég nagy dolognak tartottam, ha nő | megkereste a kenyerét és pozíciót szerzett magá­i nak. Tudom: százszor több munkájába, szorgal­mába, tehetségébe került, mintha férfi jutott volna ugyanolyan magasra. Dr. Szamek Sára a kővetkezőkben adott érdekes választ: 1. Kimondott előítéletekről a magam pályáján nem beszélhetek. Inkább egy megkülönböztető el­bánásról, pozitív és negatív irányban akkor, ami­kor éppen az a törekvés és cél, hogy egyenlő munkateljesítmények a férfival egyenlő elbánás­ban részesüljünk. 2. A mai gazdasági viszonyok mind több és több nőt kényszerítenek a gyakorlati pályákra, mind több és több nő szerzi meg azt a verzált­ságot és biztonságot, melyre ezeken a pályákon szüksége van. S ha a közvélemény előtt a nők nagv tömege fog ugy állani nálunk is, mint aki a saját munkakörében az optimélisast teljesiti: a közvé­leménynek, ez az alakulása — ugy hiszem — min­den további küzdelem nélkül eliminálni fogja az előítéleteket. 3. Érték tekintetében nem tudok különbséget tenni a férfi és nő munkája között Tény az, hogy éppen ugy, ahogy a munka minden területén van. nak kiváló férfiak, vannak kiváló nők is. Percen­tuális összehasonlításokat csak akkor tehetünk, ha majd a nők ugyanolyan százalékban végez­nek produktív munkát, mint a férfiak. Viszont mindezeken a területeken vannak speciális kér­dések, melyek benuünket nőket illetnek elsősor­ban s ezeket a problémákat a tehetséges nő ép­pen olyan jól fogja megoldani, mint a tehetsé­ges férfi a maga problémáit. i / Salamon Mária banktisztviselő igy nyilatkozott: — Találkoztam-e a pályámon előítéletekkel és melyek voltak azok? — Hát igen, találkoztam. Nem sokkal, de egv­gyel műidig és ez volt. amely elkeserített a múlt­ban. elcsüggeszt a jelenben és kevés reménnyel kecsegtet a jövőben. Ez az előítélet, hogy még min­dig nem hiszik el, hogy a tisztviselői pálya ne­künk éppen ugy életpálya, mint a férfiaknak. Min­dig és minden oldalról hallom, hiszien a nők ezt a munkát úgysem veszik komolyau, mert hisz a cél­juk úgyis más - a férjhezmenés, ez csak átme­neti szórakozás, néha megengedik azt is kegye­sen, hogy pillanatnyi létfenntartás, a cél azonban nem az illető irodában való megöregedés. Ezt rójják fel nekünk állandóan bünfil. Hiába igyek­szünk a legnagyobb szorgalommal, tudással, am­Bcvatusl Mosl jR-jár l én, szeídsn Nagy IvECAgloíó milsor ! ZORO és filJRU wk a Persz&avásáioM Azonkívül: Burleszkek. E"f.d4».-ik keirt-'r 5, 7. va«4r- ii fn.i*pnai> 3. 5, 7, 9 írat^r bicióval a legjobbat produkálni, az eredmény cse­kély. Ez nem azt jelenti, hogy nincs elismerés, de nem olyan, mintha azt az eredményt egy férfi mulatta volna fel. A nehézségeket leküzdeni nem igen lehet és pláue nem egyszerre. Rövid mfibS. désem aíatt kis gyenge javulás! azért mégis lá­tok és remélem, hogy ez tarlós, ha nem is gyor­sabb iramú lesz. — A női munkát, mint ilyet, nem akarom meg­különböztetni a férfimunkától, mert ha ezt kü lön jelölném, ugyanolyan hibába esnék, mint a férfiak. Minden közepes nö munkája olyan, mint egy közepes férfié, nem jobb és nem is rosszabb, A kiváló női munkák azonban szerintem sok te­kintetben fefülhaladják a kiváló férfimunkát, dr viszont ezt is nehéz általánosítani, mert hisz a sablonmunkákon kívül, természetes, hogy máskép végzi el a nő ugyanazt a munkát, mint a férfi, miután egész más a felfogása. gondolkodása ugyanazon dolgokról — A nők a gazdasági életben természetesen ép­pen ugy megállják a helyüket, mint a férfiak, hisz ebben segítségükre van • nagyszerű alkalmaz­kodó képességük és tanulékonyságuk. Az utolsó évtized alatt a nők családonkivüli szereplé­sében óriási haladási látunk. Mindeu lassankint felszabadul számunkra és ha a természeladta, fér­fiakénál elönyösebb tulajdonságaink egy kis te­hetséggel is párosulnak, az irodalom és a művé­szet terén is kiválót alkotunk. Közéleti szereplés­re pedig kiválóan alkalmasak vagyunk, hiszen rep­rezentálni, alkalmazkodni és néha nem igazat mon­dani mi mindnyájan jól tudunk. Képességeink tehát megvannak, csak az ut, melyen még egye­lőre haladuuDk kell, igen göröngyös. Reméljük azonban, hogy lassankint, a nők a maguk szívós­ságával és kitartásával, de nem erőszakosan, a megfelelő eredményt, vagyis a férfiakkal egyenlő eredményt el fogják érni, amikor teljesen közöm­bös lesz, hogy férfi, vagy női munka és csak az érték lesz a fontos. Vásárhelyi Júlia az alábbiakban felelt kérdéseinkre: ' — Előítélettel minden nő találkozik, akinek akár valamilyen irányban kifejezésre jutó tehetsége, akár egyéni adottsága, vagy esetleg csak körül­ményei, alakulása folytán életvonata kisiklik n megszokott, általánosan ismert és elfogadott asz­szonyi élet vágányaiból. A női munkával szem­ben megnyilvánuló előítélet olyan társadalmi je­lenség, amely nem a társadalom egyetemének a tükörképét mutatja, nauem csupán egy töredék­nek és pedig kifejezetten a szűkebb látókörű fér­fiak közhangulatának mindinkább gyöngülő, ér­zelmi reflexét. A kisebb szellemi adottságú férfi ösztönösen telti mindentől és mindenkitől a maga apró pozícióját, hogyne védekezne, hogyne fogna hát össze, az uj nagv ellenség, az invenciózus, ol­vasott, világottjárt, több irányban képzett és több irányban helyt állani tudó intellektuális nő ellen? Ebből a szempontból megvilágítva a kérdést, mint a férfi-társadalom egyrészének preventív-védelmi állásfoglalását a női munka ellen, természetesen én is, mint minden munkájából élő nő találkoztam előítéletekkel. — Az előítéletek leküzdése érdekében céltudatos nevelőmunkát kell foUjtatnia a dolgozó nötársada­lomnak. Ennek a nevelői munkának két irányban kell kifejeződnie Az egyik az otthonból, a családi életből indul ki — amelyik kisfiú az édesanyja munkáját -- akár mosóteknő, akár az íróasztal mellett — tisztelni megtanulta, az a kisfiú. — férfikorában — az idegen édesanyák munkáját is becsülni fogja. A másik expedíens, a társadalmi propagandisztikus célkitűzés: minél több tehetsé­ges, kiváló férfit megnyerni * női munka ügyének. — A közgazdasági szemlélet a semleges szociál­politika lámpása rávilágít a nő kereső munkájának a szükségességére. Kell az, a családiak, a társa­Korso Mosi Janu»- 1-én. üerdán Névtelen hősök dráma Belíy Compsoo és Jaek Holt-'.al. AsonkivQl •íod'V Cf>r lattan* és Gábriel Gabrl6-va!: Számum. ElSadásck Veideie 5, 7, 9 van.'r- és Onnerrap 3, 5, 7, 9 órakor Korsó Mozi Idefon 11-85 Január 2-5, c ütörf^ktől vesírnapio Az uf év első nagy attraKciófa! Paul Wegener, Brlgfiiíe Keim, Petrovich SzvefiSEláv főszereplésével H-.nn« Heinz Evers Alrnunr c mü re ényének lilreviMtozota. Belvárosi Moxi Telefou 5 82 Január 2—5, csütörtöktől vasárnapig V ból Itt lesz „ö" a d:csO n AROID ILOYD-mPÖ &AROIB c. 8 telvon.Hos vígjáték attrakciójával és RAYMOND 6RIFFITH fi szeretem rabszolgája c 6 fe!v"n'<!'-s komédiájával Sehol otasMan! RADIO é» iisllókck gazdag vAIaazlékban 532 Ej8 hí,óza,i és <<ltő készülékek x o 8 №s 1 Sn rI leguiabb modellekben 28 &avi résziéire nálam kaphatók. Síántó Sándor oinkerecfeeüöné! Szigeti. Kiss ucca l

Next