Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)
1930-05-27 / 118. szám
1930 május 27. Ofvll 4 CYATHVRSZAG 3 Harc a szegedi rádióleadóállomáséri X Délvidéki Rádió Klub memoranduma (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Rádió Klub — mint jelentettük — széleskörű akciót szervez a szegedi leadóállomás megvalósítása érdekében. Az akció megindítását az tette sürgőssé, hogy a napokban került nyilvánosságra a rádió részvénytársaság terve, amely szerint Budapesten felállítanák az uj, százhúsz wattos leadóállomást a már meglévő husz wattos lakihegyi adó mellé, ezenkívül pedig az ország két vidéki városában felállítanának egy-egy relais-állomást, «melyek a pesti műsort- és a pesti adó által közvetített külföldi műsorokat fölerősítve továbbítanák. Szeged ismét kimaradt azok közül a vidéki városok közül, amelyek szóba kerültek a relaisáJlomások felállításával kapcsolatban. Ezért elhatározta a Rádió Klub, hogy memorandumot intéz Klebelsberg Kunó kultuszminiszterhez és Szeged érdekében való közbejárásra kéri föl. A memorandum elkészült és azt kedden reggel dr. Aigner Károly főispán és dr. Kogutowitz Károly professzor, a Szegedi Rádió Klub elnöke viszj fői a kultuszminiszterhez. A Rádió Klub memorandumában hivatkozik arra, hogy a klub évekkel ezelőtt azt a választ kapta, hogy a vidéki állomások fölöslegesek, mert a bodapesti nagy leadó hullámai eljutnak az ország legtávolabbi részeibe is. Hiába hivatkozott a klub arra, hogy Szegeden a belgrádi állomás miatt étig vehetik a rádiósok Budapestet, az illetékesek nem változtatták meg elhatározásukat Most azután nagy meglepetéssel értesül a klub, hogy két ralais-állomás és egy uj, százhúsz wattos pesti adóállomás felállítását tervezik és erre a célra a kereskedelmi miniszter hétmillió pengőt szavazott meg. Szegedről ismét megfeledkeztek, pedig bilonyos, hogy abban az esetben, ha elkészül a «zázhuszwattos budapesti adó, egy éven belül a saomszédos államok is követik a magyar példát is szárwattos állomásaik ugyanazt a helyzetet konzerválják, amelyek jelenleg annyi nehézséget okoznak a délvidéken. Hivatkozik a klub a szegedi közgyűlés legutóbbi határozatára, amelyben kimondotta, hogy felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez a szeged! adóállomás felállitása érdekében. Erre az állomásra Szegednek, mint a legnagyobb vidéki városnak, tagadhatatlanul elsőbbségi joga van, mert százharmincezer lakója között igen sok a rádióelőfizető A Szagedtől délre fekvő elszakított országrészebben közel négyszázezer magyar él, egeknek az érdeke azt kívánja, hogy Szeged kapja megr az uj állomást. Szegednek, mint az Alföld kulturcentruma számára ezzel a relais-állomással kell biztosítani a különadás lehetőségét is. A fogadalmi templom 150 regiszteres orgonája, amely nagyságra nézve harmadik egész Európában, a Templom-téri harangjáték, a szegedi filharmonikusok, a dalárdák, a szegedi művészek és irók, az egyetem tanárai külön is predesztinálják Szegedet a külön leadóra. A Budapestre tervezett párhuzamos leadások nem felelnek meg az országos érdekeknek, mert csak Budapest szempont' jait méltányolják és csak a budapesti igényeket elégítik ki. A budapesti közönség tiltakozna a gyakoribb népművelési előadások ellen és a pesti rádió olyan időben adja le mezőgazdasági vonatkozású dolgait, amikor a mezőgazdáknak idejük sincs a jelentések meghallgatására. Szeged ezt a hiányt pótolná és szoros kulturális kapcsolatot teremtene a város és a messzefekvő, szinte megközelíthetetlen tangavilág között a rádió se. gitségével. Méltánytalanság az is, folytaja a memoramdum, hogy a budpesti rádió az ország pénzéből kilencvenkilenc százalékig kizárólag budapesti művészeket és előadókat honorál, ha a szegedi adót felállítanák, az lehetővé tenné, hogy a fogadalmi templom orgonájához kiváló művészt szerződtessen a város, hogy Szeged kulturnivója emelkedjék, mert az ide szerződő művészek a rádió utján tekintélyes mellékkeresethez jutnának. A klub azt kéri, hogy abban az esetben, ha Szeged nem kapná meg az egyik relais-állomást és felállítják aa uj pesti nagy adót, akkor a feleslegessé váló haszkilov/attos adót küldjék le legalább Szegedre. Bejelenti végül a klub, hogy abban az esetben, ha Szegedet ismét mellőzés érné, kénytelenek lennének ez ellen minden törvényes eszközzel harcolni és tiltakozni. Mint a frissen esetíhó, amely félen erdői, mezői borii, oly fehér lesz fehérneműje a Rodion-mosásióL Radion megóvja és kiméli a ruhái, meri RADEON egymaga mos! A szegedi rádiósok a szegedi adóállomásért A szegedi rádióállomás megvalósítása érdekében a Délmagyarországi Rádió Klub felkéri mindazon rádióelőfizetőt és rádiókedvelőt, aki ugy érzi, hogy Szegednek rádióadóállomásra szüksége van, kulturális fejlődés és jogosultság szempontjából is, hogy ezen óhajuknak egyetértésük jeléül kifejezést adjanak. Kéri a klub vezetősége Szeged és vidékének rádiózó közönségét, hogy levelezőlapot, vagy levelet áldozzanak Szeged kulturfejlődése érdekében és észleleteibet, amelyek a szegedi rác'ióleadóállomás szükségességét célozzák, a Rádió Klub rimére sürgősen feladni szíveskedjenek. Mindenki tudja azt, hogy az erős déli adóállomások (Belgrád, Bukarest stb.) mennyire zavarják, sőt néha elnyomják a budapesti műsort Szegeden. Mindezt — ha egy sorban is — egy négyfilléres levelezőlapon megírni minden szegedi rádióhallgatónak kötelessége, hogy az összegyűjtött óhajtások csokra a Rádió Klub vezetőségének kezében haj talmás dokumentummal szolgálhasson. „A segités utolsó órája most már valóban elérkezett!" A szegedi kereskedelem segllségkiáltása a Kereskedők Szövetsége vasárnapi közgyűlésén — „MI lesz ősszel é& télen, ha mosl sincs munkaalkalom V* (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedőtársadalom élénk részvétele mellett folyt le a Szegedi Kereskedők Szövetségének vasárnapi évi közgyűlése, amit a kereskedelmi és iparkamarában tartottak meg. A közgyűlésen az OMKE képviseletében megjelent dr. Balkányi Kálmán igazgató, Magyar Bertalan alelnök, dr. Horváth István főtitkár, akiket a kereskedők meleg ovációban részesítettek. Ott volt a közgyűlésen dr. Kolb Árpád péazügyigazgató, Wimmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, dr. Tonelli Sándor, a kereskedelmi és iparkamara főtitkára. Bokor Adolf, a Lloyd-Társulat elnöke, a Máv. kiküldöttei és még sokan mások. Varga Mihály elnökölt a közgyűlésen és megnyitójában a kereskedelem si.-almas helyzetéről festett elszomorító képet. — A panaszoknál most már tovább kell mennünk — mondotta —, most már keseregnünk kell a mai állapotokon. Gyors segítségre van szükség, mert Szeged elvesztette vevőkörét, fogyasztó, piacát. Nemcsak a rossz gazdasági viszonyok okozzák a kereskedelem pusztulását, hanem az elviselhetetlen közterhek. Szeretnénk, ha jajkiáltásunkat illetékes helyen meghallanák, mert a segités utolsó órája most már valóban elérkezett. Adókönnyítéseket követelünk, a forgalmiadó reformját, a közterheket csökkentsék, követeljük a vízumkényszer megszüntetését a szomszédos államokkal. A közgyűlés nagy tetszéssel fogadta Varga Mihály beszédét, azután dr. Landesberg Jenő, a szövetség főtitkára a nagytanács évi jelentését olvasta fel. amelynek különösen a munkanélküliségről szóló része keltett figyelmet — Nem hallgathatjuk el azt az izgató tünetet, — mondotta dr. Landesberg főtitkár —, amely a munkanélküliség mindegvre erősbödő folyamatában mutatkozik. Mélységes aggódással kérdezzük, hogy ha most tavasszal és nyár elején ilyen nagy a munkanélküliség, amikor a munkaalkalom mégis csak több, — mi lesz az ősszel és télen, amikor a munkaalkalom kevesbedik. Jól tud juk, hogy a munkanélküliség nem egyedüli magyar jelenség, mégis megállapításunk szerint minden felelős tényező, nek azon kellene munkálkodnia, hogy a munka, nélküliek száma a lehetőségig redukáltassék. Belvárosi Moxt Májas 27-én, kedden A leghatalmasabb vadállat fllm! Simba, az állatok királya. Asóiürirfil: Uarry Pld bravnrfllmje Marseille réme. Előadások kesdst« S, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 érakor Korzó Mosl Májns 27-én, kedden Világváro^s^ legkaoagtatóbb vígjátéka Szervusz (farold Előadások kerdete 5, 7. 9, vwár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor A szövetség mult éri működését vázolva, ér, Landesberg előadta, hogy a kiskereskedelmi hitelből a szegedi kereskedők részére 138.500 pengői folyósítottak. A szövetségnek 26 tnykódö szakosztálya van. Pollák Endre helyesléssel kisért felszólalásába« azt kivánta, hogy a szövetség mindent kövessen el a Máv. féláru kedvezményes menetjegy akcióinak beszüntetésére, mert a vidéki kereskedők mai nyomorúságos helyzetükben ennyi fórt nem adhatnak a fővárosi kereskedőknek. Dacsó Arnold a szövetség zárószámadásait mutatta be, amit a közgyűlés tudomásul vett, majd a megüresedett tisztségeket töltötték be. Alelnök lett Reich Sándor, ügyvezető elnökhelyettes Schwarcz Béla, a számvizsgáló bizottság tagjai Goldgrubcr Árpád, Rőmer Miklós és Szécsi Izsó, Dr. Kertész Béla felszólalásában arra kérte at OMKE képviselőit, hogy tolmácsolják a központban a vidéki kereskedők azon kívánságát, hogy a sokféle adózaklatás helyett, inkább rögzítsék me£ az adókat, hogy egyszer már véget érjen a folytonos zaklatás. Dr. Balkányi Kálmán, az OMKE igazgatója em elkedett ezután szólásra. Elismerő szavakkal adózott a szövetség működéséről és kitűnő vezetőiről, Varga Mihályról, Vérles Miksáról és dr. Landesberg Jenőről. Elitélte a féláru vasúti jnenetjegyakciókat, mert — mint mondotta —> ezzel tt magyar kereskedelem válságát úgysem lehet megoldani és többet árt, mint használ. Ezután a kereskedelem sokféle problémáját boncolgatta Balkányi Kálmán és értékes előadása nagy tetszést aratott, csakúgy mint Magyar Bertalané, aki a magvar kereskedötársadalom aktuális kérdésejt fejtegette. A bózgvülés Varga. Mihály ejnök zárószavaivat ért véget, este pedig a Lloydban rendezett vacsorát a szövetség. Bokor Adolf köszöntötte a vetjdégegeket »az agyongyötört és kiszipolyozott helyi kereskedői kar nevében*. Varga Mihály ftlszólalása után dr. Balkányi Kálmán mondott köszönetet az ünneplésért majd rámutatott a gazdasági válság okára, a szerencsétlen adózásra, a tuldimenrionált társadalombiztosító mérlegéi-e é* az érthetetlenül felduzzasztott tisztviselői állományra. A bankett a késő éjjeli órákban ól véget Fényképeket; tZ nsaládi-képet, csoportképet, levelezőlapokat Isoolotéblun - . J , . SIMONYI fényképénél. bzechcnyi ler 8. Jerney-hézban. Korzó Mozival szemben.
