Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)
1930-06-08 / 128. szám
DÉLMAGYARÖRSZAG 1930 junius^L | Ossle Oswalda Beregi Oszkár Az Orleni Express lolvafa Fotoriport a jubiláló Újszegedről s>erdán, csNiflrtökfln a Korzó Moziban "A tanítóképezde. f Jl • * jM 1"" ••»• ' 4~ 1 ••Kii « WwTS' ' • "Az ujszegedi templom. 'A vakok Intézete. zedék, amely a mi helyünket fogja elfoglalni itt és e falakon kivül a közélet egész mezején. Ezzel az uj nemzedékkel, a jövő nemzetével szemben van egy szent kötelességünk. És hogy ezt a szent kötelességet teljesíthessük, azt mondom én, hogy tegyünk le a biblikus átokról, ne száradjon el ebben az országban egyetlen kéz sem, hanem fogjon össze minden dolgos kéz, egyesüljón minden érző sziv és találkozzék minden gondolkodó agy abban a feladatban, hogy a serkedő uj nemzedék számára elő tudjunk készíteni egy szebb, boldogabb és nagyobb Magyarországot. (Szűnni nem akaró taps és éljenzés.) Tonelli beszédét gyakran szakította meg a közgyűlés tapsa és éljenzése. A nagyhatású beszéd" befejeztével a polgármester a közgyűlés nevében köszönetet mondott Tonellinek és jelentette, hogy Lájer Dezső, a szociáldemokrata párt titkára jelentkezett szólásra. — Előre kell bocsátanom, hogy nem a mai az első eset, amikor tiltakozunk a trjanoni békediktátum igazságtalanságai ellen és felemeljük tiltakozó szavunkat az igazságtalanságok megszüntetése mellett. Ezt tettük már a háború alatt, Trianon előtt és következetesen képviseltük ezt az álláspontot Trianon óta is minden alkalommal. Legutóbbi pártgyülésünk is Trianonnal szemben foglalt állást. Lájer Dezső ezután felolvassa az országos pártgvülés határozatát, majd a pártválasztmány mult évben hozott határozatát is ismerteti; majd igy folytatja: •— Nem álltunk egyedül tiltakozásunkkal és a revízió követelésével, mert a szoelnldPmokrnta Internaelonalo hatalmas ereje is mindenkor mellel lünk volt eme törekvésünkben. Mégis súlyos vádakat szórlak felénk sajtóban és különféle megnyilatkozásokban és igyekeztek ránk hárjtani a felelősséget; ránk. akik ellene voltunk a háború megindításának nemcsak elvi meggyőződésből) de a magyar nép, az ország sorsáért való aggodalomhó« Is. Azt akarták elhitetni, hogy mi vagyunk okai a háború elvesztésének, az ország feldarabolásának, a magyar milliók elszakitásának, az itt maradt dolgozók szenvedéseinek és Trianon minden igazságtalanságának. Nem kíméltek bennünket a hazafiatlanság vádjával sem illetni, hogy alaptalan rágalmaik hihetőbbek legyenek azok előtt, akik a magyar történelmet nem ismerik, vagy rosszul ismerik. Érdemeseknek sem tartjuk ezeket a vádakat arra, hogy védekezzünk ellene. Multunk «s jelenünk, közös nyelvünk és kultúránk, gazdasági és politikai érdekeink elválaszthatatlanul egybekapcsolódnak azokkal, akiket akaratuk es megkérdezésük nélkül szakítottak el tőlünk cs akiket soha, egy pillanatra se tagadtunk meg. De ez alkalommal is ki kell jelenteni, hogy viszontlátásukat ucm ujabb háború utján reméljük, nemcsak azért, mert ellene vagyunk minden háborúnak, hanem azért is, mert ez végső katasztrófába taszítja még ezt a megmaradt országot is. De elérhetjük akkor, ha a rev|zlónak belső és külső előfeltételeit megteremtik azok, akik az orauig sorsának intézésééri felelősek. — A revízió sikere érdekébea befelé osztatlan es egységes akaratra van szükség, melyhez csallakozni fognak kivétel nélkiif azok is, akik az ország halárain túlra kényszerültek. Ez az akarat azonban csak ugy születhetik meg, ha belső politikai, gazdasági és szociális berendezkedésünk a szabadság, egyenlőség, minden dolgozó boldogulásának, más szóval a demokrácia pilléreire épül át és ezzel ellenállhatatlan vágyat ébreszt az elszakított magyarságban, hogy újból eggyé forradhasson velünk. Ilyen belső berendezkedés mellett külpolitikánknak olyannak kell lennie, hogy azoknak az államoknak és a szociáldemokrata internacionalénak rokonszenvét és cselekvő akaratát magunk mellé állítsuk, melyek máris felismerték a bennünket ért súlyos igazságtalanságokat Meggyőződésünk, hogy a belső előfeltételek megteremtése és demokratikus külpolitika siettetni fogják a revízió napjának elérkezését. De ne felejtsük el azt sem, hogy ma még szuronyerdő védi a trianoni igazságtalanságokat. Tiltakoznunk keU lehíil a további fegyverkezés ellen és az általános lefegyverzés végrehajtásáért kell küzdtondnk. — Amikor tehát elfogadjuk az előterjesztett javaslatot — éppen a biztosabb siker érdekében —, indítványozzuk annak kiegészítését a következőkkel; »Amikor Szeged város törvényhatósági bizottsága sikra száll a békeszerződések békés revíziójáért, követeli egyúttal a Magyarországon élő magyar állampolgárok teljes politikai és gazdasági szabadságát. A törvényhatósági bizottság közgyűlése megállapítja, hogy a békeszerződések ellen való küzdelem előfeltétele az, hogy a mai antidemokraükusan kormányzó rendszert olyan parlamentáris, demokratikus rendszer váltsa föl, amely a nyugateurópai kormányzati rendszerek közé azonosan illeszkednék be. így lehetővé válnék, hogy a revízió ügye a nép ügyévé legyen, még pedig nemcsak a magyar népé, hanem vele együtt valamennyi demokratikusan gondolkozó! népé is.« A közgyűlés a polgármester határozat! ja-; vaslatát Lájer módosítása nélkül fogadta eL Á városi jéggyár puccsszerűen egy pengővel megdrágította a jég árát (A Délmagyarország munkatársától.") Kellemetlen meglepetésben részesítette szombaton délelőtt a városi jéggyár a fogyasztókat: a jég . árát 2.60-ról 3.60-ra emelte fel métermázsánként. Azok a vásárlók, akik délelőtt 11 óra után akartak jeget vásárolni, már egy pengővel drágábban kapták a jeget, mint azok, akik 11 óra előtt szerezték be szükségletüket. Az áremelés annál kellemetlenebből érintette az érdekelteket, mivel minden előzetes értesítés nélkül, úgyszólván puccsszerűen történt. A jéggyár áremelése után a Hűtőházak is felemelték az árakat, ugy, hogy a jég Szegeden máról-holnapra 40 százalékos áremelkedést ért el. A városnak ez a furcsa, indokolatlan eljárása nagy riadalmat keltett a nagy jégfogyasztók kőzött. A Délmagyarország munkatársa kérdést intézett az ügyben az érdekeltekhez, akik a következőket mondották: Kis Géza, a husiparosok elnöke: — Állandóan cseng a telefonom, a szakosztály tagjai egymásután jelentik panaszukat a jég árának felemelése miatt. Körülbelül egy hónappal ezelőtt értekezlet is volt a jég árának felemelése ügyében. A város egyik főmérnöke akkor azt a kijelentést tette, hogy azért nem jön magánjéggyáros Szegedre, mert itt tul olcsó a jég. Ugy látszik, most azért emelt a város, hogy kedvet csináljon a jéggyártásra a vállalkozóknak. — Az áremelés teljesen érthetetlen előttem. Néhány nappal ezelőtt átiratot kaptam a várostól, amelyben megnyugtatnak, hogy semmi szin alatt nem emelik a jég árát. Az eset nagyon kellemetlenül érint minket, a közeljövőben gyűlést tartunk, melyen tiltakozunk az eljárás ellen. Schermann Kálmán, a vendéglősök elnöke: — 'A nehéz helyzetben élő vendéglősökre nézve ez az emelés valósággal szomorú. Ujabb megterhelést jelent, pedig már az eddigieket is alig bírják. Az áremelés annál is érthetetlenebb, mivel az árak általában lefelé tendálnak. Bár ezt az árdifferenciát nem háríthatjuk a közönségre, közvetve mégis a fogyasztókőzőnséget is sújtja a dolog. Küzdeni fogunk ellene. Virágh József, a Virágh-cukrászda tulajdonosa: . . _ . _,. — Az áremelés súlyosan érintett minket. A város hangoztatja az olcsó munkára való törekvést és ilyen példákkal áll elő. Ez az eset csak siettetni fogja a szakmabeliek jéggyárának felállítását. 996 £ EKSZER bérmaajándékok legnagyobb választékban cégemnél Fischer József ékszerész Kárász ucca 14. 196 W Dreher ittrQztf mellett. ~Wä
