Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-11 / 129. szám

2 DÉLMAGYAKOBSZ.ÍG Í930 ygnms TT. Mi Mi i. JefentJ: Egy« Külföldi, főleg angol fa amerikai lapokban kalandos hírek jelentek meg arról, mintha Magyarországon bizonyos körök mozgalmat indítottak volna a magyar— rou líl/i jx/iiomffonB WBffttí eiuféne ÜnMé­ben. Jól Informált helyről kijelentették, hogy ezek a kombinációk téliesen alaktalanok. Tiltakozás Trianon ellen (& Délmagyarország munkatársától) A trianoni béke évfordulója alkalmából pünkösd vasárnapján tiltakozó gyűlést tartottak a Korzó Mozi nyári helyiségében. A nagygyűlés első szó­noka Bakó László lelkész volt, aki költői lendü­letű beszédben azt fejtegette, hogy a hazáért nem­csak meghalni kell, a hazáért étnl is kell tudni. Most ilyen időket élünk, most a szeretetünket egy akaratra, egy közös nevezőre kell hozni, vallásra Utrsaitalmi állásra és osztályra való tekintet nélkül A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Vlnk­•pr Elemér felolvasta a nagygyűlés tiltakozó ha­tározati javaslalát. Ezután dr. Tihanyi Béla, a piarista gimnázitim igazgatója mondott ünnepi beszédet, hangsúlyozva, hogy milyen hazugság volt a trianoni béke már születésében, de hazugság a végrehajtásban és • gyakorlatban is. A nemzetiségi kérdést fejte­getve, azt mondotta dr. Tihanyi, hogy nemzet még nem folytatott ártatlanabb politikát a nem­zetiségekkel szemben, mint a magyar. A nemzeti­ségek gyermekei saját nyelvükön tanultak, papjaik saját nyelvükön prédikáltak, Így tőrtént meg aztán, hogy a magyar címeres iskolákban még dadogni sem tudtak magyarul a tanulók. Hazug­ság volt tehát a vád ellenünk és most ők meg­tanítanak bennünket arra, hogy miként kellett volna nekünk is velük szemben eljárni. A kül­földön mindenütt biztosítanak bennünket jóindu­latukról, de ez a jóindulat csak álszenteskedés. Dr. Tihanyi Béla javaslatára azután a nagy­gyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javas­latot. Czig'er Amold szavai fejezték be a nagygyűlést, akinek indítványára táviratilag üdvözölték a kor­mányzót Nincs olyan törvényes rendelkezés, amely kötelezővé lenné az iskolaszék tagjainak megválasztásánál a felekezeti arányszámot A közigazgatási bíróság elulasiiolfa Máriaföldi Márton panaszát (A Délmagyarország munkatársától.) Emlé­kezetes, hogy az iskolaszéki választásokat dr. Máriaföldi Márton megtámadta azon az ala­pon, hogy a közgyűlés az iskolaszék össze­állításánál a felekezeti arányszámot nem tar­totta meg és több református bizottsági tagot választott be az iskolaszékbe, mint ahány hely a felekezeti arányszám alapján a szegedi reformátusokat megillette volna. Az iskola­széket megalkotó közgyűlési határozat ellen Máriaföldi Márton birói panaszt nyújtott be a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási biróság most foglalkozott a panasszal és azt, mint alaptalant elutasitolta s a közgyűlési választásokat érvényre emelte. Kimondotta a közigazgatási biróság, hogy nincs olyan tör­vényes rendelkezés, amely az iskolaszék tag­jainak megválasztásánál a felekezeti arány­szám figyelembevételét kötelezővé tenné s igy a közgyűlés szabályos ténykedése ellen kifo­gást emelni nem lehet Tiltakozó nagygyűlésre készülnek az iparosok és kereskedők a jégdrágitás miatt Megindultak a tárgyalások egy u| jéggyár felállítása érdekében (A Délmagyarország munkatársától) Szombaton jelentettük, hogy a szegedi iparosok és kereskedők kőzött nagy felháborodást váltott ki a szegedi jéggyárak negyvenszázalékos ¿reme­lése. Az érdekeltek hangsúlyozzák, hogy a város kezdeményezte a drágítást és a magánvállalkozás kezében levő másik szegedi jéggyár csak a város példáját követte Az érdekelt iparosok között egyébkínt azonnal megindultak a tárgyalások abban az irányban, hogy miként lehetne a varosnak a fogyasztók­ellen intézett támadást visszaverni. A mészáro­sok, hentesek és a vendéglősök vették kezükbe az ügy szervezését és kedd délutánra értekezletre hivták össze az ipartestület kistermébe az érde­kelt iparosszakosztályok ós kereskedők vezetőit. Scheermann Kálmán, a vendéglősszakosztály el­nöke nyitotta meg az értekezletet. A vendéglős­szakosztály felháborodását Osznovfls István tol­mácsolta és azt javasolta, hogy haladéktalanul tegyék meg a szükséges lépéseket egy uj Jéggyár f lapltúsa érdekében, mert a horribilis árakat nem képes az amúgy is sínylődő vendéglősipar viselni. Kis Géza, a husiparosok elnöke előadta, hogy már februárban volt szó a városnál a jég árának emeléséről. A vágóhidi felügyelőbizottság az ér­dekeltek bevonásával tárgyalta is az ügyet. Akkor sikerült meggyőzni a bizottságot és a polgármes­tert, hogy nincsen ok a jég árának emelésére, Gyapjú fürdőruhák ór fürdöoikkek készen és mérték szerint Boros Antal cégnél • Széchenyl-lér 15. 'Í.I2 Képkeretezés,blondelheretfk£szltés Kárpáti képszaion éa mülcer«nk»dé»b«n, Klanaál t*r éa Oroailán n. sarok Tol. 22—27. Németh Pál uriszabóságát »» áthelyezte Gizella tér 3. sz. alá. I ls«rend« Kiviteliten kéuil angol és Oaxai szö­vetből öltönyökéi, felöltökei és fazonmunkdt. ¿7 mert sem a munkabér, Sem a szíri, sem az egyéb üzemi anyagok nem drágultak meg. A pol­gármester akkor végzést is hozott, amelyben le­szögezte, hogy a jég ára a régi marad. És három hónappal később indokolás és az érdekeltek meg­hallgatása nélkül 40 százalékkal felemelték a jég árát! Hallott ugyan olyan indokolást, hogy azért emelik a jég árát, mert igen nagy a fogyasztás és a két gyár nem győz annyi jeget termelni, amennyire szükség lenne és azt remélik az ille­tékesek, hogy ha drágább lesz a jég, akkor kisebb lesz a fogyasztás. Ebben igazuk lehet, ámde az is igaz, hogy a jéggel való takarékosság a köz­egészség rovására is megy. Csatlakozik ahoz a ja­vaslathoz, amely az uj jéggyár létesítését tűzi ki célul. Indítványozza, hogy az érdekelt iparosok keressék fel szerdán Somogyi polgármestert és igyekezzenek ennek a sérelmes intézkedésnek visz­szavonására birni. Amennyiben ez nem sikerülne, akkor a fogyasztókőzönség bevonásával nagy til­takozó gyűlést kell egybehívni. Boda Bertalan a kereskedők nevében csatlako­zott a mozgalomhoz. Nem sokat vár a várossal való tárgyalástól, ellenben annál eredményesebb­nek látja, ha teljes erővel hozzálátnak az uj jéggyár létesítéséhez. Hangsúlyozza, hogy a jég­gyáraknak az iparosok és kereskedők a főfo­gyasztói. Am emelje a város az árakat, ha nem lesz kinek eladni. Ezután egymásután szóltak hozzá a kérdéshez a megjelent kiküldöttek. Az egyik felszólaló sze­rint a drágításnak az a magyarázata, hogy na­ponta több vagon jeget visznek el Szegedről Hód­mezővásárhelyre. ahol azt 5 pengőjével adják ei. A város nem tartja ugy látszik megengedhetőnek, hogy a szegediek annyival olcsóbban kapják a jeget, mint a hódmezővásárhelyiek. Az értekez­let »égül egyhangúlag elfogadta a javaslatokat. Nyomban megválasztották azt a bizottságot, amely szerdán a polgármester elé járul és amelyet mind­járt arra is utasítottak, hogy küldetésük eredmény­telensége esetén intézkedjenek a nagygyűlés ösz­szthivása iránt, valamint tegyék meg a szüksé­ges lépéseket a jéggyár alapítására. MAMsI 45% zsírtartalma HORTOBÁGYI juhturó viszonteladói ára K5 20%-kal olcsóbbodott Tejszövetkezet! Központ, Budapest 4. postafiók 20. Az ipartestület is tiltakozik a város fégdrágilása ellen Elölfáróságl Ölés (A Délmagyarország munkatársától.) A* ipartestület elöljárósága kedden Körmendy Mátyás elnökletével tartotta meg rendes havi ülését A segédlevelek kiosztása előtt Dacső Arnold mondott buzdító beszédet a felszaba­dult tanoncoknak. Az elnöki előterjesztések során Körmendy Mátyás a trianoni békeszer­ződés tízéves évfordulója alkalmából hatá­rozati javaslatot terjesztett be, amelyben az iparosság tiltakozik a békeszerződés ellen. Kis Géza sajnálattal állapította meg, hogy az ipartestület csak most tiltakozik Trianon ellen. Marosán Emil megállapítja, hogy a kierő­szakolt háborút kierőszakolt béke követhette, ami ellen tiltakozni kell. Követeli a békerevi­ziót, de nem puskával és ágyúval, hanem a! nemzetek közötti egyetértéssel. Az elnök bejelentette ezután, hogy az Ipar-; testület a kocsigyártó szakosztály akcióját a városi kocsigyártóüzem ellen magáévá teszi. Az ipartestület valamennyi városi ipari üzem ellen felveszi a harcot Marosán Emil interpellálta meg ezután aas elnökséget a legutóbb tartott Ipari nagygyű­lésen hozott azon határozat miatt, hogy a forgalmiadó és keresetiadó ügyében három hónapon belül nagygyűlést hívnak össze. Kér­dezi az elnökséget, miért nem hivták össze a nagygyűlést? Körmendy Mátyás kijelenti, hogy a for­galmiadó és a keresetiadó ügyében megkeres­ték valamennyi ipartestületet Marosán Emil szerint nyilt állásfoglalásra van szükség. Ha a kormány nem akar az ipa­rosság terhén segíteni, akkor vonuljon az iparosság ellenzékbe. Körmendy azt mondotta erre, hogy nem sok célja volna az ellenzékbe vonulásnak. Marosán Emil fentartotta interpellációját és szavazást kért Körmendy ujabb felszólalása után ugy határoztak, hogy az orosházi nagy­gyűlésen követelni fogják a sérelmek orvos­lását Kis Géza tiltakozott ezután a páros jégdrá­gitása ellen, mert ugy érzi, hogy az ipartestü­letnek is fel kell emelni ez ellen a szavát Kérdi, ha akármelyik iparos negyven száza­lékkal emelné az áruját, nem huznák-e rá azonnal az árdrágító törvényt Felkiáltások: Mindjárt becsuknák! - , Kis Géza javasolja, hogy intézzenek a pol­gármesterhez tiltakozó átiratot. Ebben merül j ki Szeged iparpártolása? Közbeszólások: Csináljunk jéggyáratl Az elöljáróság kimondotta ezután, egy­hangúlag tiltakozik a város árdrágítása ellen,, a tiltakozást a polgármester tudomására hozza. Herczog Samu bejelenti, hogy az Asztalos-1 mesterek Szövetsége átiratot intézett a szegedi csoporthoz, amelyben véleményt kér a keres­kedelmi miniszter, hogy egy-, vagy kétfázisú forgalmiadórendszert hozzanak-e be. A sze­gedi csoportnak az a véleménye, hogy. a for-j galmiadót teljesen el kell törölni. Több apróbb ügy letárgyalása után az ülés véget ért ~ Órák,ékszerek 6 havi részletre A*% 53 Alpakka evöszerek 11 ff 99 V JLll- órásnál, Kölcsey ucoa 7. N'agy javHrtmllhely 1 Türt I Ptll arany, ezüst, régi pénz beváltás. A.B.C. beazerté«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom