Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-10 / 153. szám

1930 julius 10. MBHMBBManKSBn DfiLM A GTA"'%T*SZAG 'A szinház előtt... A Kass mögött... Lovasrendőrök razziát tartottak az ujszegedi Titzaparton Igazoltatás helyeit csónakba küldték a pihend fürdőzőket (A Délmagyarország munkatársától.) A rendőrség minden nyáron szigorúan ellenőrzi a fürdőzőket és a vadevezősöket. Az ellenőrzés nem a strandó­kon, a fürdőkben, általában a legitim helyeken történik, hanem a szabad partrészeken, amelyeket oly szívesen keresnek fel a fürdőzők. Különösen a délutáni és az esti órákban nagy ezeken a helye­ken a forgalom. Az evezősök egészen a Maros tor­kolatáig feleveznek, ott a partra húzzák a csóna­kot és sokszor csak a szürkületben térnek vissza. Kedden azután napiparancsban adták ki, hogy a legénység ezeken a helyeken fokozottan őrködjék és állandóan razziázza végig a partokat. A rendőr­ség nemcsak erkölcsrendészeti szempontból tartja aggályosnak ezeket a kikötéseket, hanem azért is, mert s0k baleset szokott történni. » ki első ilyen partrazzia kedden az esti órákban zajlott le. Lovasrendőrők haladtak végig a nagy­strandtól a Maros.torokig terjedö szakaszon és mindenkit, akit a parton találtak, bezavartak a vizbe. Senkinek sem volt pardon, bármivel érvelt is. Vizre kellett tolni á csónakot és elevezni. A lovasrendőrök megjelenése sok helyütt nagy riadalmat keltett. Sokan be sem várták a felszólí­tást, hanem ész nélkül ugráltak csónakjaikba és menekültek a veszélyes zónából. A razzia alkalmá­val több mint ötven csónakost szólítottak fel a lovasrendőrök. A partrazziákat a rendőrség rövid időközökben meg fogja ismételni Szomorú aűaioK a szegedi terméseredményekről A szárazság óriási károkat okoz a Kukoricánál, a burgonyánál és a paprikánál (A Délmagyarország munkatársától.) Séra Gyula gazdasági felügyelő ma terjesztette föl a szegedvidéki földek termésjelentését a föld­müvelésügyi miniszterhez. A jelentés bizonyos részben elszomorító adatokat tartalmaz, ame­lyek már visszatükrözik azt a mérhetetlen pusztítást, amit a hetek óta tartó hőség és szárazság okozott Szeged környékén a ter­mésben. A jelentés szerint a buza katasztrális hol­dankint átlag hat mázsát fizetett, a rozs né­gyet, az árpa négyet, a zab kettőt, repce hár­mat. A kukoricatermés átlaga még nem álla­pitható meg, az azonban kétségtelen, hogy tengeriben igen gyenge lesz a termés. A szá­razság mindenütt megakadályozta a csőkép­ződést. Sok kárt okozott a szárazság a pap­rika- és burgonyaültetvényekben is. A burgo­nya gumőképződése úgyszólván teljesen meg­szűnt és ma már az a helyzet, hogy a legkiadó­sabb eső sem javítana sokat a termésen. Le­száradtak a dinnyeindák is, a legelők, a ré­tek kiégtek a forróság miatt. Ma már a gazdák nem is használhatják a lesült legelőket, ugy, hogy az állatokat visszahajtották a legtöbb legelőről az istállóba, ahol belső takarmányo­zással táplálják őket. A hetek óta tartó kérlelhetetlen szárazság igy pusztította el azokat a reményeket, ame­lyeket a szépen induló tavasszal az idei ter­méshez fűztek a gazdák. A szerdai szekémiac Keresztülrobogott a gyorsvonat egy négyéves kislányon A kerekek fobbkezéről és lábárói levágták az ujjakat (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den délután Kiskunfélegyháza határában, a vasúti sineken borzalmas szerencsétlenség tör­tént. Benkő Gábor félegyházai földmives csa­ládjával együtt a vasúti sínek mellett elterülő földjén dolgozott. A kis négyéves Benkő Ju­I liska ezalatt a vasúti sinek között játszadozott. A gyermek játék közben a melegtől és a fá­radságtól elálmosodott, lefeküdt a sinek közé és elaludt. A szülők teljesen megfeledkeztek a gyermekről. Négy óra felé keresni kezdték a gyermeket. Egy másik, hasonló korú leány­kától érdeklődtek, hogy nem látta-e Juliskát. A gyermek elmondotta, hogy a Juliska a si­nek között alszik. Ugyanebben a pillanatban feltűnt a Félegyházáról Szeded felé robogó gyorsvonat. Benkőék lélekszakadva rohantak a sinek felé, de nem tudták megelőzni a gyorsot. Elborzadva látták, hogy a mozdonyvezető nem veszi észre a sinek között alvó gyereket és rászalad a mozdonnyal. A vonaton ülők a szülők sikoltozásaira sem lettek figyelmesek. A vonat alatt azonban jól lehetett látni, hogy a gyermek akkor sem ébredt fel, amikor a mozdony nagy robajjal elrohant fölötte. A gyermek két talpfa közé, a mélyedésbe fe­küdt és igy sem a kerekek, sem a kocsikról lelógó láncok nem érték. Benkőék már azt hitték, hogy a gyermek szerencsésen meg­menekül, amikor a kislány a szerelvény utolsó­előtti kocsija alalt felébredt. A kislány ijed­ten kt akart mászni a kocsik alól és fobb~ kezével a sin felé kapott, sőt a jobblábát is a sinre rántotta. A vonat oly gyorsan haladt, hogy mielőtt a kislánynak ideje lett volna tovább mozogni, már elrobogott fölötte. A vonat a kislánynak a jobbkezéről és jobb­lábáról levágta az ujjakat. Benkőék még az este folyamán behozták Szegedre a kislányt és a közkórházba vitték. A szegedi rendőrség Benkő Gábort még az éjszaka folyamán kihallgatta. A szülők ellen gondatlanság miatt eljárás indul. A kis Benkő Juliska állapota szerdára javult, remélik, hogy sikerül megmenteni. ASzukováihy-íéren marad a korcsolyapálya Rendkívüli Ölésre hivják össze a kis­gyűlést (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­írta a Délmagyarország, hogy dr. Pálfy Jó­zsef polgármesterhelyettes legutóbb magával hozta Budapestről a városi függőkölcsön jóvá­hagyását, amelyre annyi ideig kellett várnia a városnak. Igy most már megkezdhetik azokat a munkálatokat, amelyeknek költségeit ennek az 1,620.000 pengős kölcsönnek a keretében irányoztak elő. Mint ismeretes, a kölcsönből a város négyszázezer pengőt bocsájt szintén köl­csön, illetve előleg címén a kultuszminiszter rendelkezésére, aki ebből fedezi a leszámoló­palota átalakításának és a hozzátervezett audi­tóriumnak az építési költségeit. Néhány nap­pal ezelőtt ebben az ügyben vegyesbizottsági értekezlet volt a város, a katonaság és a Korcsolyázó Egyesület képviselőinek részvé­telével. A leszámolópalota átalakítására ki­dolgozott tervek végrehajtása esetén ugyanis beépítenék a Szukováthy-tér egyrészét és igy, felmerült az a probléma, hogy a korcsolya­pályát és a helyőrség sporttelepét hol helyez­zék el. A vegyes bizottság abban állapodott meg, hogy az eggesület átengedi az évtizedek óta használt területei, ha a város viszont a korcsolyapálya céljaira átengedi a Rákóczi­teret és a kultuszminiszter magára vállalja a melegedő pavillon átépítési költségeit, vala­mint kiutalja azt a segélyösszeget, amelyet a szegedi műjégpálya építéséhez ígért. A tér felhasználásához a katonaság is hozzájárult, miután a város hatósága más helyet jelölt ki a katonai sporttelep céljaira. Értesülésünk szerint dr. Aigner Károly fő­ispán a jövő hét elejére rendkívüli ülésre hívja össze a törvényhatósági kisgyülést, amelynek napirendjén a legfontosabb tárgy a Szukováthy-tér rendezése lesz. A vegyes bi­zottság javaslatát időközben módosították és ma már az az álláspont, hogy nincs szükség sem a korcsolyapálya, sem a katonai sport­telep elhelyezésére, mert a pálya továbbra is a Szukováthg-téren maradhat. Kiderült, hogv a Rákóczi-téri korcsolyapálya kiépítése igen sokba kerülne, azonkívül kilátás sincs arra, hogy a műjégpályához szükséges összeget az egyesület előteremtse, sem arra, hogy ehez számottevő állami segítséget kapjon. A le­számolópalota átalakítási terveinek végrehaj­tásával kapcsolatban csupán arra van szűkség, hogy a Korcsolyázó Egyesület pavillonját a tér másik oldalára helyezzék át. Az átépités költségeit a vegyes bizottság megállapítása szerint vagy a kultuszminiszternek, vagg a városnak kell elvállalnia. Ez a megoldás ter­mészetesen csak ideiglenes, mert. amikor majd javul a pénzügyi helyzet és rendelkezésre áll a szükséges fedezet, mégis máshová helyezik el a korcsolyapályát és a Szukováthy-teret parkosítják. A jövő hét elején- összeülő rendkívüli kis­gyűlés keres fedezetet egyébként arra a tizen­nyolcezer pengőre is, amibe a kormányzó őszi látogatása alkalmából gyakorlatozó 1500 sze­gedi levente formaruhájára szükséges. ICONSTflNCE TflLMIDGE I mini 1 "8 fsr péntektől V W. a IJi £?* „ Kor/^han

Next