Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)
1930-07-25 / 166. szám
DftjLM A (í V A HO HSZAG l!£iO julius 25. A hadsereg megsértése miatt 3 havi fogházra ítéltek egy katonaszökevényt, akinek Romániából felségsértés miatt kelleíí menekülnie (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi tábla Skultétg-tanácsa csütörtökön Ítélkezett Cztlca Sámuel román katonaszökevény fölött Czika Sámuel 1928-ban szökött meg a román hadseregből, még pedig azért, mert felségsértést követett el. Szegeden jó állást kapott az egyik bőrgyárban. Egyldeig jól viselte magát, de aztán többször meggyült a baja a hatóságokkal. Egyizben a szegedi törvényszék nemzetgyalázás miatt négyhavi fogházra ítélte. Czika ezalkalommal azzal védekezett, hogy a tanuk bosszúból vallanak ellene, mert a ggár munkásai gyűlölik öt. A törvényszék májusban egy ujabb bűncselekmény miatt vonta feletősségre, még pedig a hadsereg sérelmére elkövetett becsületsértés miatt. Ugyanis több alkalommal kijelentette a gyár munkásai előtt, hogy »a magyar hadsereg gyáva és a románok akkor i futamitják meg a magyar katonaságot, amikor éppen jól esik nekik«. Ezenkívül számos, reprodukálhatatlan kifejezést is használt. A tárgyalásra ugyanazok a tanuk vonultak fel, akiknek vallomására Czikát egyizben már elitélték. Czika Sámuel azt adta elő védelmére, hogy jó magyarnak érzi magát és semmi oka sem volt arra, hogy gyalázza a hadsereget A gyár munkásai azonban hajszát indítottak ellene és ennek a hajszának a következményeképen került a törvényszék elé. A biróság a tanuk vallomásából bebizonyitottnak vette, hogy Czika a sértő kifejezéseket megtette és ezért kéthavi fogházbüntetésre Ítélte. Dr. Szenttamásy Miklós védő a csütörtöki táblai tárgyaláson azt fejtegette, hogy logikailag érthetetlen, hogy miért szidalmazta Czika a hadsereget, mikor tudta, hogy azért kiutasítják az országból. A feljelentés bosszú müve volt. Ha mondott is valamit, azt nem a nemzeti, hanem a vörös hadseregre értette. A biróság rövid tanácskozás után Czika Sámuel büntetését két hónapról háromra emelte fel Czika Sámuel az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. * Készül tMiss Szegedi portréja, Joachím József, a tehelséges szegedi festőművész egy életnagyságú portrét fest Takács Manciről, aki a szegedi szépségversenyei! a »Miss Szeged* címet nyerte. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabö László 15 Bajai. Jó magyar neve ellenére szerb család volt. Bajai Stepán háza leégett a Palánkban 1722ben, — valószínűleg el is ment azután a családja. Egy másik irat ugyanazon évből már »Bajai özvegyét* emliti. Bajalich. Dalmata eredetű csalírd. Bajality Mihály 1723-ban palánki lakos, esküdt polgár. Bajality Mara 30 éves özvegyasszony, 1734 november 10. panaszkodik a birőság előtt, hogy a gyermekét megrontották. Bajalith Mátyás 1741-ben palánki választott kommunitási polgár. A városi közgyűlés borbirónak is megválasztotta. Ennek fia Bajalich Ádám 1734-ben született. 1754-ben hadapród lett s a bajor örökösödési és a hétéves háborúban harcolt. 1768. kapitány, 1778. őrnagy, 1789. ezredes. 1790-ben a tőrök hadjáratban annyira kitűnt, hogy »Bajaházai« előnévvel báróságot kapott. 1795-ben megkapta a Mária Terézia rendet is. Olaszországban harcolt a franciák ellen. 1830-ban halt meg Károlyvárosban, mint altábornagy. Családjának több tagja a belvárosi templomban volt eltemetve. Bajnok. 1777—1779-ben felsővárosi tanitó volt Bajnok András. Felesége, Igaz Anna, ugyanott 1790-ben tanítónő. Bajnóczy. Schlopák József polgár neje, Bajűóczy Katalin 30 éves nő, 1744 december havában tanúvallomást tett egy boszorkányperben. Ez a család 1850—79 közt szerepel a rókusi plébánia anyakönyveiben. Bajusz. Bajusz József ^gazdálkodó* tekintélyes ember lehetett, mert 1860-ban felvették a belvárosi kaszinó tagjai közé. Bak. Bégi zsidó család Szegeden. Bak Hirs, a hitközségnek időrendben második rabbija, Szemniczről került ide. 1790 december 19-én választották meg rabbinak, előimádkozónak, vágónak és hitközségi jegyzőnek; összes hivatalainak ellátásáért hetenldnl két és fél váltóforintot kapott és egyes ténykedéseiért járt még neki némi illeték. Három évről három évre választották s mégis 53 évig szolgált. 1843-ban halt meg 95 éves korában. Bak Bernát, Bak Hirs rabbi fia, ki az óbudai származású Politzer Édlt vette nőül, 1820-ban a zsidó iskola tanítója lett. 1824-től 1827-ig hitközségi jegyző volt. 1840-ben tagja lett a hitközség választmányának. Egy Bak Teréz nevű özvegyasszony 1859ben halt meg 75 éves korában. Bak József Lázár 1842-ben jött Szegedre, ahol sdájján* lett a hitközségben. 1884-ben halt meg 85 éves korában. Bak Izrael 1864—68-ban zsidó iskolai tanitó volt Bakné Seligman Janka 1859-től 1866-ig kézimunkát tanított a zsidó iskolában. Baka. A legrégibb szegedi családok egyike. Az 1522-iki egyházi tizedlajstromban Bak® Mihály, mint Szent Miklós-uccai lakos szerel pel. 1553-ban Baka Mátyás a Szent Demeter ucc* elöljárója. > Baka Albert esküdt »a felső- és alsóváros török urak engedelmével* 1676-ban régi száj, lását elhagyva Szatymaz és Vargatelek között épitett nj szállást az úgynevezett >tápai állásban*. »Backa« Deme 1718-ban huszár a tiszaj rác határőrségben; a lajstrom szerint négy év óta szolgál, háza nincs. Baka Imre szintén huszár a rác határőr, ség II. századában, 1720-ban. Baka János huszár ugyanakkor a Ül. sz$. zadban szolgál. A föntebb említett Baka Döme 1723-ban már nem huszár, hanem esküdt polgár éa háza van Felsővároson. Baka János felsővárosi lakos, 60 éves ember,1 1721-ben vallomást tesz egy boszorkánypörben. Baka Imre 77 éves polgár, 1737-ben tes* tanúvallomást egy boszorkánypörben. Jászai szerint Bókuson is volt egy Baka I család, melynek azonban nyoma veszett Bakay. Ismeretlen eredetű család. Bakay János kötelesmester és községi biró 1841-ben Újszegeden ingyenes iskolát nyitott a maga költségén; mivel a város nem akarta támogatni, az iskola csakhamar megszűnt. Bakay János 1848-ban őrmester volt a nemzetőrség, nél. Jánosnak fia volt Nándor, aki 1833 október 15-én született; polgári iskolát végzett. 1863ban a műhelyét Szegedre áttelepítette. 1876-ban Olaszországban tanulmányozta a kendertermelést Bakay Nándor a közügyekkel is nagy ambícióval foglalkozott. 1869-ben szerkesztője lett a Tiszavidéki Újság cimü, hetenkint kétszer megjelenő lapnak, mely már 1870-ben megbukott. Bakay jó népszónok volt és csakhamar nagy népszerűségre tett szert; egy ideig elnöke volt a Polgári Iparos és Gazdasági Körnek. Társadalmi sikereit előmozdította az & körülmény, hogy nagy jövedelemmel rendelkezett; kötélverő műhelye a hetvenes évek elején már valóságos gyár volt és állandóan hetven-nyolcvan munkást foglalkoztatott hí 1879-iki árviz alatt a Bakay-gyár teljesen elpusztult; tulajdonosa az árvíz után megpróbálta ugyan talpraállitani, de a vállalat csakhamar kisiklott a kezéből. Egy időben a politikában is szerepet ját«j szőtt Bakay Nándor. Az 1875-iki választáson fellépett az I. kerületben függetlenségi programmal; 459 szavazatot kapott és a kormánypárti Szluha Ágostont választották meg, akire 582 választó polgár szavazott Az 1878 november 26-iki pótválasztáson azonban már Bakay győzött 640 szavazattal Pulszky Ferenc 365 szavazatával szemben. Az árviz után egy ideig tagja volt a királyi biztosi tanácsnak. öregségére a kereskedelmi és iparkamaránál kapott másodtitkári állást Bakacsy. Ez is nagyon régi szegedi család ^J Az 1522-iki egyházi tizedlajstromban a Madarász-uccában szerepel Bakochy Antal, Bachochy Gergely és Bachyochy György. Ezek nyilván egy családhoz tartoztak, bár az öszszeiró küzködött a helyesírással. Később azonban nem találjuk az iratokban semmi nyomát a családnak. 1879 táján a ma Vásárhelyi-sugáruf 53' számú telek a Bakacsyaké volt, s az «cca szemközti oldalán is laktak Bakacsyak. 3*> NagymOSá$hOZ minden üzletben i^ja-a mosószappant kérjen. Ttafci, olc»4; _ _ Eol JK! Js 0m gazdaságos. Gyártja: Vlrjd Ferenc 0 J ffiS? tfeffl Ef» >&ű2 Mikszáth K. uooa 1. sz. Telefon 13-T1Költözködéseket helyben és vidékre jutányos árban vállal . Ilngár Benő tX^IíT" uoca*
