Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-26 / 21. szám
.Ofif M •RnííSZ V», 1930 ••-írviár 26. Általában bizonyosra veszik, hogy a kongreszKzus túlnyomó többsége visszautasítja a kormányban való részvétel eszméjét. Ez a helyzet azonban nemcsak azt jelend, hogy Franciaországban néhány évcu belül egyáltalában nem várható baloklali kormány, hanem valószínűleg azt is, hogy a radikálisok, akik októberben még ellenzéki állásponton voltak, a polgári kormányba való belépésre határozták el magukat Jl villamos póiUocsifa nelziro&aní egy falúnak Súlyos szerencsétlenség Steltinben Slettln, január 25. A lejtős Steinstrassen súlyos kimenetelű villamosszerencsétlenség tőrtént, amelynek bárom hallottja és 2í többéke ésbé suryos sebesü't áldozata van. A szerencsétlenség ugy történt, hogy a villamos pótkocsija leszakadt a gépeskocsiról, kiugrott a sínekből és teljes erővel nekivágódott egy ház falának. TUmeges arzénmérgezéf miatt letartóztattak egy holland földmivsst A vád szerint elpusztította szüle!!, 01 testvérét, nagybátyját és nagynénjét (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Amsterdamból jelentik: A kelethollandiai rendőrség letartóztatott egy Rakamier Gyula nevü 27 éves földművest, akit azzal gyanúsítanak, hogy tömeges arzénmérgezést követett el. A vád szerint a fiatalember atyját, anyját, öt testvérét, nagybátyját, nagynénjét pusztította el arzénnel, hogy utánuk örökölhessen. A hatóságok három holttestet exhumáltak és mind a háromban találtak arzént. Rakamier tagad. Evenkint 20.000 sertést exportálnak Angiiába Debrecen, január 25. A brémai Auspacher Herrmanu sertés nagyvágócég ajánlatot tett Debrecen városának, hogy amennyiben a város engedélyt ad a közvágóhíd igénybevételére és a vágatási dijat bizonyos átalányösszegben állapítja meg, hajlandó öt éven keresztül minden évben legalább 20.000 sertést megvásárolni a debreceni vásárokon és azokat az ottant vágóhídon feldolgozva külföldre, elsősorban Angliába exportálni. A város jogi és pénzügyi bizottsága az ajánlat elfogadását javasolta és igy minden bizonnyal már a tavasszal megindulhat Debrecenből Anglia Télé a sertéshusexport loamtsbizhatábtaft 1 Sonti&erg üenrfóitól. NoM!e szerepel Stockholm, január 25. Nobile tábornok tegnap az antropológiai intézel ben előadást tartott az Italia léghajó expedíciójáról. Ez volt az első eset, hogy a tábornok előadást tartott erről az ügyről. A tábornok kijelentette, hogy a léghajó jól fel volt szerelve. Malmgreennek is ez volt a véleménye, de a rádiókészüléket csak rövid távolságra lelteietl használni. Behram Gur cigányai Irta: Móra Ferenc. Persze, hogy a mi cigányaink Juttatják őket eszembe. Nem a muzsikusaink, hanem a nomádjaink. A muzsikusaink csak foglalkozás szerint dgányok, de fajtára éppen olyan európaiak, mint én. Vagy, hogy sértés ne legyen belőle, mint Vilmos császár, vagy Mussolini. Bőrre lehetnek feketék, de lélekre csak olyan fehérek, mint mink vagyunk, — amiben, gondolom, nincsen Semmi túlzott dicséret sem. Hát nem ezekről van szó, hanem a vadaki ói. arról a fajtáról, amelyiknek a képviselői a héten álltak a szegedi törvényszék előtt. Tudón . hogy az őszön, mikor itt betvárkodtak Doro-.sina, meg a körtöltés közt, nagyon haragudtam rájuk. Akkoriban sürün vakoskodtam haza a Feliértóról éjszakának idején gyalog, az akkor ásatott hun temetőből s éppen azon az éjszakán is, mikor a nagy fosztogatást csinálták. Másnap reggel futott rajtam végig a hideg, mikor az újságban olvastam, hogy majd a cigányok karjába szaladtam az Óthaiom körül. Hát mondom, akkor nem sajnáltam volna tőlük a madzag-nyakravalót, hurictn azóta meggondoltam a dolgot. Az ítéletüket ugyan in foro i nterno is jóváhagytam én is,,mert hiszer. a duvadat ketrecbe keli tenni. De azért azt is hozzágondoltam az Ítélet jóváhagyásához, hogy nemcsak ők a bűnösök, hanem az a kultum is. amely még a huszadik század derekára se tudta megszelídíteni ezeket a vadakat. (Az abauji emberevő cigányokat nem s-ámitom ide. Azt hiszem, arok nem igaz; cigányok voltak, hanem inkognitós diplomaták. A viszonosság elve alapján hiszem ezt. A háborúban és a békekötésnél nagyon sok emberevő diplomata szerepelt, akikről azóta kiderült, hogy az Úristen tulajdonképpen üstfoltozó cigányoknak szánta ö'.ct.) E'.ég az hozzá ho<?v ahhoz a kérdéshez akarok hozzászólni a szegedi cigánypör alkalmából, mekkora történelmi m ulti a tekinthetnek vissza ezek a vadak? Megmondom egészeu hiteles forrásból. Persze nem történetíró ez a hiteles forrás, hanem költő. Mégpedig perzsa költő, tehát duplán szavahihető ember. A nagy Firduzi, a Sahname költője, akiről mindent megtudhat a lexikonból, ha valakinek nem esik ¿ól a vasárnapi ebéd a tudatlansága miatt. Firduziból egvet-mást magyarra is lefordított Fió': Károly s innen tudom, hogy Krisztus után 4000 körül Behram Gur volt a perzsa király. Vataini jeles istenteremtése lehetett ez a fejedelem, kár. hogy kiveszett á fajtája. Tudniillik azt csinálta, hogy ősszeiratta az országában a szegény embereket és megtudakolta tőlük, mivel édesíthetné meg nyomorult életüket? (Azóta se tartoltak ilyen népszámlálást sehol a világon, most meg még úgyse tartanak. Nem győznék papírral.) Nem volt szép tőlük, de be kell vailant, hogy a perzsa nincsetlenek se általános választójogot, se sajtószabadságot nem követeltek Behram tí úrtól. — Urunk, királyunk, — jelenUjtték neki a népszámlálási biztosok, — azt panaszolják a célszörü szögény embörök, hogy csak a gazdagok isznak bort, koszorút raknók a fejükre és citeiaszó melleit dicsérvén az urat. Bizony a szegény nép is sokkal könnyebben viselné a nyomorúságát, ha néha muzsikaszó mellett felejtkezhetne róla. Nosza nekividámodott erre a Behram Gur apai szíve. Átszalajtott egy tevés huszárt a szoiuszéd India királyához a következő üzenettel: — ó, segítségre kész király, válassz ki nékünk tízezer luri-1 férfit és nőt, akik a muzsikában jártasak. (Szó szerint van ez megírva Furdiziuál.) Meg is érkeztek a lurik hiba nélkül, gyorsan, mert még akkor olyan civilizálatlan volt az emberiség, ho&y nem Kellett az utazásnoz útlevél, meg SH to. M. T. K.) M.1 pastőrözött tejszaiiséfllelél naponként pontosan házhoz szállítják, ha megrendeli 13—48 teMonsztanon. Ssifps Sféls! a váci fegyház levélcsempészési iigyéBm Budapest, január 25. Amikor a kommunistáit éhségsztrájkja folyt, a váci fegyház vezetősége rájött arra, hogy Lovász György, a fegyintézet egyik fegyőre, levelel akart kicsempészni. A levelet elfogták és ekkor kiderült hogy Rákosi Mátyás, a váci fegyintézetben fogvatartott kommunistavezér akart egy levelet kicsempészni. A nyomozás során megállapították, hogy Weinberger Zoltán és Rákosi Matild, a fogoly Bákosí Mátyás nővére, bujtották fel, illetőleg vették rá Lovász Györgyöt hogy a levelet kicsempéssze. Weinberger Zoltán, Rákosi Matild és Lovász György ellen megindult az eljárás. A pestvidéki tőrvényszék Lovász Györgyöt ma egyévi is hathónapi börtönre, Weinberger Zoltánt felbujtás elmén két év és hathónapi fegyházra, Rákosi Matildot megvesztegetés miatt négy hónapi fogházra Ítélte. Miután Rákosi Matild két és félhónapos vizsgálati fogságát a bíróság a büntetésbe beszámította, Rákosi Matild szabadlábra került Az ilélet ellen felebbeztek Professzor-sztrájk Madridban Madrid, január 25. A madridi egyetem tanárai beszüntették az előadásokat, mert a kor\ mány nem teljesi'elle azt a kívánságukat, hogy j a kormány fogadja el az egyetemi hallgatók követeléseit. GYEN KAP 1 " * Széchenyi Illatszertár*!!!! (Kék csillag mellett) 1 doboz FÉMCOMPflCT-PUDEKT, ha január 31-éie vásárol V« liter eredeti elsőrendű Külnl vizet 6 pengőért. M WIUVW wm i vizűm. Király apó pedig mindnyájuknak adott egy ökröt e8.V szamarat külőn-któftn, ezer szamárra való gabonát az egész hadnak és a következő kormányrendeletet: — Most pedig telepedjetek le ebben, meg ebben a tartományban, ahol selyem a fü, édes a víz. A gabonát elvessétek, a jószágot legeltessétek, hétköznap becsületesen munkálkodjatok, ünnepnapon pedig szép muzsikaszóval a szegény népeket vidámítsátok. — Jó, jó, — tetszik mondani, — ezek a lurik, de hol vannak már a cigányok? Hát hiszen ők azok a lurik, kiderül az mtngyárt, csak tessék tovább olvasni. Nagy zsivajgással távoztak a felgazdagitott vendégek a király szine elül, terelgetvén a szép kövér göbölyöket, hajkurászván a gabonás szamarakat. S egv hónap múlva visszatértek lesanvartan, megsápadta n. ökör nélkül, gabona nélkül, de — szamarastul. — Hová tettétek a szép kövér marhákat ó, lurik? — kérdezte a nagy király. — Megettük. — Hová tettétek a sok szén vetőmagot ó, lurik? — Megettük. — Mire mentek most már ezekkel a zörgő« csontú gebékkel, 6, lurik? — ö, urunk, királyunk, nagy a világ, mindenütt süt benne a nap! Hátha ezek a lurik nem a mi oláh-cigányaink, akkor az eb se kutya. — »Azóta szerteszét bolyonganak a lurik a világon, mint a farkasok útitársai és hálópajtásai és mindig uton vannak, hogy éjjel-nappal lopjanak«, — fejezi be az ezer évvel ezelőtt élt költő a verses néprajzi tanulmányt Amiből világos, hogy a vándorcigánykérdésnek , sokkal najn'Obb múltja van, miut például a népj szövetségnek. £s nem is dicstelenebb annál semmí1 vei se.
