Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-25 / 215. szám

Í930 szeptember SS. DÉLMAGY AÜOIÍSZ16 3 A dorozsmai assszonyluntelés a Drámai felenetek Godó Cafosné Ügyének fölárgyalásán hónapi fogházra Ítélték Két• (A Délmagyarország munkatársától.) Tavasszal a súlyos munkanélküliség miatt száz és száz do­rozsmai család a legnagyobb nélkülözésekkel küz­dött, Többizben kenyérkérő felvonulást rendeztek a községháza elé. Egy alkalommal munka helyett néhány kiló lisztet és burgonyát kaptak az éhezők. A községházán a nyomorgó asszonyoknak meg­ígérték, hogy ha elfogy a burgonya, a község is­mét ntal majd ki néhány kilót Néhány nap múlva, mikor elfogyott a segély, 2—300 asszony ismét felvonult a községháza elé. Ekkor azzal utasí­tották el őket, hogy majd tanácskozni fognak és április elsején megadják a választ, addig várja­nak türelemmel. Másnap volt április elseje. Mint­egy 3—400 asszony gyúlt össze, gyermekeikkel karjukon. De a kenyérkérőket elutasították. Ek­kor az asszonyok elhatározták, hogy a főszolga­bíróhoz vonulnak. A hivatal előtt csendőrök várták a menetet Néhány asszony bement a főszolgabíró­hoz, de néhány pillanat múlva eredmény nélkül jött vissza. A küldöttség egyik tagja, Godó La­josné, akinek néhány hónapos csecsemője sirt otthon, a hivatalból kijövet a reménykedő tömeg felé fordult, széttárta kariát és kétségbeesett han­gon kiabálta: — Magyar anyák, azt akarják, hogg neveljétek fel gyermekeiteket a hazának, de miből, mikor éhenhalnnkJ... Közben a csendőrök vezetője, Szakállházy alhad­nagy lovascsendőrőket hozatott, majd megattaki­rozta a tömeget Tumultuózus jelenetek játszód­tak le Az asszonyok sivalkodva menekültek a lovak elöl. Néhány perc múlva megtisztult a hivatal kör­nyéke, a kenyérkérőmenet elfutott a lovak elől. A csendőrök azután nyomozni kezdtek a fel­vonulás vezetői után és őrizetbe vették többek kö­zött Godó Lajosnét is, aki állítólag lázító kifeje­zéseket kiabált, Kun Bélát éltette és arra uszította a tömeget, hogy ott vegyen élelmet ahol talál. Godó Lajosnét másnap csecsemőjével együtt be­hozták Szegedre, ahol a vizsgálóbíró letartóztatta. Godóné kihallgatásakor tagadta' hogy lázitó kifeje­zést használt volna. Az Ügyészség az asszony ellen izgatás büntette és a társadalmi rend felforgatására iránguló vét. ség miatt adott ki vádiratot Ügyét szerdán tár­gyalta a szegedi törvényszék. A vádlotton kivül — aki egyhónapos vizsgálati fogság után szabad­lábra kertit — négy csendőrt idézett meg a biróság. Godó Lajosné, a nyomortól megtört asszony két­ségbeesetten tiltakozott a vád ellen. Elmondotta, hogy a felvonulásban résztvett, de nem izgatott. Mindössze akkor fakadt ki, amikor a főszolga­bírói hivatalból üres kézzel jött ki, de ekkor sem mondott lázitó kifejezést Elmondotta, hogy a csendőrök ezután megrohamozták az asszonynépet, amely ugyan elégedetlen volt. de nem akart semmi mást, csak kenyeret Ezután következtek a tanuk, a négy csendőr. El­sőnek Szakállházy alhadnagyot hallgatta ki a biró­ság. Hallotta, amint Godóné a következőket ki­abálta: > Éljen a forradalom, le az urakkal.. . Éljen Kun Béla... Megyünk oda venni, ahol van.< Olyan veszélyesnek látta a helyzetet hogy lovas erősítést kért és megattakirozta a tömeget. Ugy látta, hogy az asszonyhad szét akarja rombolni a községházát. Ezért kardot rántatotl és szuronyt szegeztetett• Elmondotta még az alhadnagy, hogy Godónét rendes, becsületes asszonynak ismerte, de akkoriban annyira elkeseredett volt a hangulat Dorozsmán, hogy valószínűleg ez okozta Godóné felindulását Ugyanilyen vallomást tettek Nagy Endre. Bre­zovszky Pál csendőrök is. Mindegyik határozottan állította, hogy Godóné kiabált. A negyedik csendőr kihallgatása e:őlt Godóné néhány szót válto't vé­dőjével, aki ezután bejelentette a bíróságnak, hogy az asszony be akarja Ismerni bűnösségét. Godó Lajosné ezután sírva mondta: — Mit csináljak, beismerem, én eaoedül vagyok, négyen vannak ellenem. — Ne azért ismerje be, mert ők maga ellen vallanak, hanem azért mert tényleg bűnös, — mondotta az elnök. — Hát igen, bevallom, bűnös vagyok. Nagyon el voltam keseredve... A biróság a negyedik csendőr kihallgatását ez­után mellőzte, a kihallgatóttakat vallomásukra megeskették. Dr. Vaday Viktor ftgyész az asszony megbünte­tését kérte, majd hosszasan elsorolta az enyhítő körülményeket. Felhozta, hogy akkoriban olyan állapotok voltak Dorozsmán, amelyek némileg iga. zoíjálc Godóné lelkiállapotát. Dr. Kővári Ottó védő arra hívta fel a biróság figyelmét, hogy ezek az asszonyok hétszámra vizbefőtt krumplival élnek, ezek az asszonyok nem a maguk, hanem a gyermev keik érdekében cselekedtek. A bíróság ezután Godónét kéthónapi fogházra, egyévi hivatalvesztésre, politikai jogainak felfüg­gesztésére és a bűnügyi költségek viselésére ítélte. A biróság enyhítő körülménynek vette az asszony beismerését és a nagy nyomort, amelyben él. Vild elnök bucsuzóul ezt .mondta az asszonynak: — Mindenki nyomorult ma, az egész ország. 5.' Tűrni kell asszony, nem szabad nyilatkozni. Az Ítélet jogerős. > ' II hősi emlékmii, a temetési szabályrendelet, a vonatbesziintetések ügye a kisgyűlés szerdai ülésén Érdekes események egy Stszázpengfis fásítás körül (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délután összeült a kisgyűlés. Dr. Somo­gyi Szilveszter polgármester elnökölt, aki ne­gyedét órakor nyitotta meg az ülést. Néhány később érkezett indítványt jelentett be pót­tárgyként, majd a kisgyűlés megkezdte a napirend tárgyalását Dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok kisebb jelen­tőségű földbérügyeket ismertetett. Kisebb vita a negyedik pont körül keletkezett. Somló és Szilasi budapesti cég még 1920-ban telket ka­pott a várostól építkezési és ipari célokra. A területet azonban mezőgazdasági müvelésre használta és most építkezési kötelezettségének elhalasztását kérte. Felszólalt dr. Tonelli Sán­dor, közben a polgármester, aki az akták tanulmányozásába merült el, félbeszakította a vitát és bejelentette, hogy az ügyet kellő elő­készítés végett leveszi a napirendről, mert az előadó nem ismeri eléggé az előzményeket. Nyugdíj- és kegydijmegállapitások következ­tek, majd ' a hősi emlékmű felállitására vonatkozó javaslatot tárgyalták. Ebben az ügyben dr. Szivessg Lehel tett an­nak idején indítványt, amit a polgármester egy ad hoc bizottsággal tárgyaltatott le. A bi­zottság javasolta, hogy a kisgyűlés a Dugonics­teret jelölje ki az emlékmű helyéül és a mérnöki hivatallal készíttesse el a budapesti emlékmű mintájára. Dr. Szivessg Lehel ilyen formában nem fo­gadja el a javaslatot. Szeged nem kopirozhatja le 2 budapesti emlékmüvet, Szegednek ön­álló, eredeti művészi alkotással kell meg­örökítenie a világháború hőseinek emlékét. Ezért kívánatosnak tartja, hogy a város mű­vészi pályázatot irjon ki és tűzzön ki 1000, 500 és 300 pengős pályadijakat a legjobb pályamunkák jutalmazására. pg»:ri»iaiiii«i»ii»«ii»«ii»ttiiiii.i-i-iiijnTTirrTTTíiiiiJtgiriiiii imiimijjg Női kalap különlegességet c^ak 279 H Széchenyi fér 2. Knillelnél Kárász ucca 15. Az Alföldi legnagyobb női kalap raktára ?XXriXllXlJLlJLXXAlJLIIXI.XJUHXXI,IIX: Dr. Tonelli Sándor külföldi példákra hivat­kozik, majd kijelenti, hogy Szegeden éppen a környezet kisszerüsége miatt csak művészi megoldásnak lehet helye. Ha a városnak nincs ma pénze a kivitelre, akkor egyelőre csak a terveket készíttesse el a város, de ne egg vá­rosi hivatallal, hanem országos pályázat ut­ján. Nincs szükség föltétlenül monumentali-' tásra, az emlékmű lehet kisméretű is, de művészi. A polgármester bejelenti, hogy, hozzájárul a tervpályázat kiírásához. N 1 Háromnegyedötkor már az Indítványokra került a sor. Hegedűs Bite János a tanyai apaállatok létszámának emelését indítványoz­za. Az indítványt a kisgyűlés elvetette. Papp József a földbéróvadékok betudására vonatkozó indítványát a kisgyűlés elfogadta. Az eredeti napirend ezzel kimerült, következett a közgyűlés napirendjének elő­készítése. A kisgyűlés Hódmezővásárhely körirata alapján javasolja, hogy Szeged is irjon fel a kormányhoz a városok háztartásának rendezéséről szóló javaslat beterjesztése érdekében. A temetkezési szabályrendelet­tervezet elkészítésének előzményeit dr. Pálfy József pol­gármesterhelyettes ismertette és bejelentette, hogy. a jogügyi bizottság nem javasolja a szabályrende­let megalkotását, mert az privilégiumot teremtene. Wimmer Fülöp a javaslat ellen foglal állást El­mondja, hogy a kereskedelmi és iparkamara ala­posan megvizsgálta a helyzetet és megállapította, hogy a szabályrendelet megalkotása közérdeket szolgálna, mert a temetkezési tarifa mérséklését eredményezné. Hasonló értelemben szólalt fel dr. Szivessg Lehel, aki kifejti, hogy kartelveszedelem nem fenyegeti a közönséget, mert a tarifát mindig a polgármester állapítaná meg. Ezt a kérdést össze lehetne kötni a kötelező ravatalozás problémájával is. Ki lehetne a szabályrendeletbe kötni, hogy a temetkezési vál­lalatok építtessék fel a temetőkben a ravatalozó helyiségeket Dr. Tonelli Sándor a közönség érdekeinek bizto­sítását abban látja, hogy a temetkezési árakat mindig a polgármester szabja meg és hogy a város mindig felállíthatja a községi temetkezési üzemet Dr. Kovács József felszólalásában elmondja, hogy Budapesten csak a fővárosnak van temetkezési

Next

/
Oldalképek
Tartalom