Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)
1930-09-25 / 215. szám
Í930 szeptember SS. DÉLMAGY AÜOIÍSZ16 3 A dorozsmai assszonyluntelés a Drámai felenetek Godó Cafosné Ügyének fölárgyalásán hónapi fogházra Ítélték Két• (A Délmagyarország munkatársától.) Tavasszal a súlyos munkanélküliség miatt száz és száz dorozsmai család a legnagyobb nélkülözésekkel küzdött, Többizben kenyérkérő felvonulást rendeztek a községháza elé. Egy alkalommal munka helyett néhány kiló lisztet és burgonyát kaptak az éhezők. A községházán a nyomorgó asszonyoknak megígérték, hogy ha elfogy a burgonya, a község ismét ntal majd ki néhány kilót Néhány nap múlva, mikor elfogyott a segély, 2—300 asszony ismét felvonult a községháza elé. Ekkor azzal utasították el őket, hogy majd tanácskozni fognak és április elsején megadják a választ, addig várjanak türelemmel. Másnap volt április elseje. Mintegy 3—400 asszony gyúlt össze, gyermekeikkel karjukon. De a kenyérkérőket elutasították. Ekkor az asszonyok elhatározták, hogy a főszolgabíróhoz vonulnak. A hivatal előtt csendőrök várták a menetet Néhány asszony bement a főszolgabíróhoz, de néhány pillanat múlva eredmény nélkül jött vissza. A küldöttség egyik tagja, Godó Lajosné, akinek néhány hónapos csecsemője sirt otthon, a hivatalból kijövet a reménykedő tömeg felé fordult, széttárta kariát és kétségbeesett hangon kiabálta: — Magyar anyák, azt akarják, hogg neveljétek fel gyermekeiteket a hazának, de miből, mikor éhenhalnnkJ... Közben a csendőrök vezetője, Szakállházy alhadnagy lovascsendőrőket hozatott, majd megattakirozta a tömeget Tumultuózus jelenetek játszódtak le Az asszonyok sivalkodva menekültek a lovak elöl. Néhány perc múlva megtisztult a hivatal környéke, a kenyérkérőmenet elfutott a lovak elől. A csendőrök azután nyomozni kezdtek a felvonulás vezetői után és őrizetbe vették többek között Godó Lajosnét is, aki állítólag lázító kifejezéseket kiabált, Kun Bélát éltette és arra uszította a tömeget, hogy ott vegyen élelmet ahol talál. Godó Lajosnét másnap csecsemőjével együtt behozták Szegedre, ahol a vizsgálóbíró letartóztatta. Godóné kihallgatásakor tagadta' hogy lázitó kifejezést használt volna. Az Ügyészség az asszony ellen izgatás büntette és a társadalmi rend felforgatására iránguló vét. ség miatt adott ki vádiratot Ügyét szerdán tárgyalta a szegedi törvényszék. A vádlotton kivül — aki egyhónapos vizsgálati fogság után szabadlábra kertit — négy csendőrt idézett meg a biróság. Godó Lajosné, a nyomortól megtört asszony kétségbeesetten tiltakozott a vád ellen. Elmondotta, hogy a felvonulásban résztvett, de nem izgatott. Mindössze akkor fakadt ki, amikor a főszolgabírói hivatalból üres kézzel jött ki, de ekkor sem mondott lázitó kifejezést Elmondotta, hogy a csendőrök ezután megrohamozták az asszonynépet, amely ugyan elégedetlen volt. de nem akart semmi mást, csak kenyeret Ezután következtek a tanuk, a négy csendőr. Elsőnek Szakállházy alhadnagyot hallgatta ki a biróság. Hallotta, amint Godóné a következőket kiabálta: > Éljen a forradalom, le az urakkal.. . Éljen Kun Béla... Megyünk oda venni, ahol van.< Olyan veszélyesnek látta a helyzetet hogy lovas erősítést kért és megattakirozta a tömeget. Ugy látta, hogy az asszonyhad szét akarja rombolni a községházát. Ezért kardot rántatotl és szuronyt szegeztetett• Elmondotta még az alhadnagy, hogy Godónét rendes, becsületes asszonynak ismerte, de akkoriban annyira elkeseredett volt a hangulat Dorozsmán, hogy valószínűleg ez okozta Godóné felindulását Ugyanilyen vallomást tettek Nagy Endre. Brezovszky Pál csendőrök is. Mindegyik határozottan állította, hogy Godóné kiabált. A negyedik csendőr kihallgatása e:őlt Godóné néhány szót válto't védőjével, aki ezután bejelentette a bíróságnak, hogy az asszony be akarja Ismerni bűnösségét. Godó Lajosné ezután sírva mondta: — Mit csináljak, beismerem, én eaoedül vagyok, négyen vannak ellenem. — Ne azért ismerje be, mert ők maga ellen vallanak, hanem azért mert tényleg bűnös, — mondotta az elnök. — Hát igen, bevallom, bűnös vagyok. Nagyon el voltam keseredve... A biróság a negyedik csendőr kihallgatását ezután mellőzte, a kihallgatóttakat vallomásukra megeskették. Dr. Vaday Viktor ftgyész az asszony megbüntetését kérte, majd hosszasan elsorolta az enyhítő körülményeket. Felhozta, hogy akkoriban olyan állapotok voltak Dorozsmán, amelyek némileg iga. zoíjálc Godóné lelkiállapotát. Dr. Kővári Ottó védő arra hívta fel a biróság figyelmét, hogy ezek az asszonyok hétszámra vizbefőtt krumplival élnek, ezek az asszonyok nem a maguk, hanem a gyermev keik érdekében cselekedtek. A bíróság ezután Godónét kéthónapi fogházra, egyévi hivatalvesztésre, politikai jogainak felfüggesztésére és a bűnügyi költségek viselésére ítélte. A biróság enyhítő körülménynek vette az asszony beismerését és a nagy nyomort, amelyben él. Vild elnök bucsuzóul ezt .mondta az asszonynak: — Mindenki nyomorult ma, az egész ország. 5.' Tűrni kell asszony, nem szabad nyilatkozni. Az Ítélet jogerős. > ' II hősi emlékmii, a temetési szabályrendelet, a vonatbesziintetések ügye a kisgyűlés szerdai ülésén Érdekes események egy Stszázpengfis fásítás körül (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délután összeült a kisgyűlés. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt, aki negyedét órakor nyitotta meg az ülést. Néhány később érkezett indítványt jelentett be póttárgyként, majd a kisgyűlés megkezdte a napirend tárgyalását Dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok kisebb jelentőségű földbérügyeket ismertetett. Kisebb vita a negyedik pont körül keletkezett. Somló és Szilasi budapesti cég még 1920-ban telket kapott a várostól építkezési és ipari célokra. A területet azonban mezőgazdasági müvelésre használta és most építkezési kötelezettségének elhalasztását kérte. Felszólalt dr. Tonelli Sándor, közben a polgármester, aki az akták tanulmányozásába merült el, félbeszakította a vitát és bejelentette, hogy az ügyet kellő előkészítés végett leveszi a napirendről, mert az előadó nem ismeri eléggé az előzményeket. Nyugdíj- és kegydijmegállapitások következtek, majd ' a hősi emlékmű felállitására vonatkozó javaslatot tárgyalták. Ebben az ügyben dr. Szivessg Lehel tett annak idején indítványt, amit a polgármester egy ad hoc bizottsággal tárgyaltatott le. A bizottság javasolta, hogy a kisgyűlés a Dugonicsteret jelölje ki az emlékmű helyéül és a mérnöki hivatallal készíttesse el a budapesti emlékmű mintájára. Dr. Szivessg Lehel ilyen formában nem fogadja el a javaslatot. Szeged nem kopirozhatja le 2 budapesti emlékmüvet, Szegednek önálló, eredeti művészi alkotással kell megörökítenie a világháború hőseinek emlékét. Ezért kívánatosnak tartja, hogy a város művészi pályázatot irjon ki és tűzzön ki 1000, 500 és 300 pengős pályadijakat a legjobb pályamunkák jutalmazására. pg»:ri»iaiiii«i»ii»«ii»«ii»ttiiiii.i-i-iiijnTTirrTTTíiiiiJtgiriiiii imiimijjg Női kalap különlegességet c^ak 279 H Széchenyi fér 2. Knillelnél Kárász ucca 15. Az Alföldi legnagyobb női kalap raktára ?XXriXllXlJLlJLXXAlJLIIXI.XJUHXXI,IIX: Dr. Tonelli Sándor külföldi példákra hivatkozik, majd kijelenti, hogy Szegeden éppen a környezet kisszerüsége miatt csak művészi megoldásnak lehet helye. Ha a városnak nincs ma pénze a kivitelre, akkor egyelőre csak a terveket készíttesse el a város, de ne egg városi hivatallal, hanem országos pályázat utján. Nincs szükség föltétlenül monumentali-' tásra, az emlékmű lehet kisméretű is, de művészi. A polgármester bejelenti, hogy, hozzájárul a tervpályázat kiírásához. N 1 Háromnegyedötkor már az Indítványokra került a sor. Hegedűs Bite János a tanyai apaállatok létszámának emelését indítványozza. Az indítványt a kisgyűlés elvetette. Papp József a földbéróvadékok betudására vonatkozó indítványát a kisgyűlés elfogadta. Az eredeti napirend ezzel kimerült, következett a közgyűlés napirendjének előkészítése. A kisgyűlés Hódmezővásárhely körirata alapján javasolja, hogy Szeged is irjon fel a kormányhoz a városok háztartásának rendezéséről szóló javaslat beterjesztése érdekében. A temetkezési szabályrendelettervezet elkészítésének előzményeit dr. Pálfy József polgármesterhelyettes ismertette és bejelentette, hogy. a jogügyi bizottság nem javasolja a szabályrendelet megalkotását, mert az privilégiumot teremtene. Wimmer Fülöp a javaslat ellen foglal állást Elmondja, hogy a kereskedelmi és iparkamara alaposan megvizsgálta a helyzetet és megállapította, hogy a szabályrendelet megalkotása közérdeket szolgálna, mert a temetkezési tarifa mérséklését eredményezné. Hasonló értelemben szólalt fel dr. Szivessg Lehel, aki kifejti, hogy kartelveszedelem nem fenyegeti a közönséget, mert a tarifát mindig a polgármester állapítaná meg. Ezt a kérdést össze lehetne kötni a kötelező ravatalozás problémájával is. Ki lehetne a szabályrendeletbe kötni, hogy a temetkezési vállalatok építtessék fel a temetőkben a ravatalozó helyiségeket Dr. Tonelli Sándor a közönség érdekeinek biztosítását abban látja, hogy a temetkezési árakat mindig a polgármester szabja meg és hogy a város mindig felállíthatja a községi temetkezési üzemet Dr. Kovács József felszólalásában elmondja, hogy Budapesten csak a fővárosnak van temetkezési