Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)
1930-10-25 / 241. szám
LMAGYARORSZAG SZEGED. Szerkeszlöség : Somogyi ucca 2ít. L cm. Telelőn: 13—33. - Kiadóhivatal, kölcsönkönyvíAr é» legylroda : Aradi ucca S. Telefon: 30ö. - Nyomda s löw Llpól ucca 19. Telefon - 16—34. l Avlroll é» levélcím: Délmogyaronzág Szeged. Szombat, 1930 október 25 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 241. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-00, k(llf<fld»n 6-40 pengő. - Egyes szám Ara hétkOz. nap 16, vasár- és Ünnepnap 24 lllt. Hirdetéseit felvétele tarifa szerint. Megjelenik héttő kivételével naponta reggé Az árvizi fogadalom beváltása és a kultuszminiszter díszpolgárrá választása Szeged díszközgyűlésén „Nem elég, hogy Szeged egyetemi város, Szegednek gazdag várossá kell lennie!" (A Dél magyar ország munkatársától.) A szegedi ünnepségek rendezősége mindenre gondolt, mindennel számolt, csak azzal nem, hogy belekontárkodhalik a nagygonddal összeállított műsorba az eső is. Pedig alaposan belekontárkodott és mérhetetlenül sokat rontott az ünnepségek hangulatán. A házak ormaira, a tornyokra kitűzött zászlók elázva, ernyedten lógtak bele a ködös, komor levegőbe, az aszfalton nagy tócsákban gyűlt össze az esőviz. az emberek kifeszített ernyők alatt menekültek a szűnni nem akaró eső elől fedél alá. Pedig olyan szépen elrendezték, kitervelték" a dolgokat. A városháza előtt, a szakadó esőben díszruhás lovasrendőrök álltak diszőrséget, a kapuban az aranybotos várnagy, a széles lépcsőkön biborszőnvegek, rengeteg dísznövény, pálmák, őszirózsák, a közgyűlési terem falain zöld girlandok, címerek. A csillárok sziporkázva szórták a fényt, az egyikről mikrofon csüngött a rendkívüli közgyűlés szónokainak kijelölt helye felé, háromlábú állványon mikrofon várakozott az elnöki emelvény előtt is. Zsúfolt padsorok, feketeruhás városatyák, roskadozó karzatok. A közgyűlésen a szociáldemokrata- városatyák elvi álláspontjuk miatt nem jelentek meg. A meghívók szerint a. közgyűlés pontosan tizenkét órakor kezdődött volna. Amikor a városháza harangja elzengte a delet, már mindenki a helyén volt és kíváncsian tekintgetett a baloldali ajtó felé, várták a főispánt, az előadókat, a vendégeket. De az ajtó nem nyílt fel, nagyon sokáig csukva maradt, az óra mutatója elérte az egyest, amikor végre jöttek a hírhozók, hogy rögtön kezdő lik. A késedelemnek az volt az oka, hogy igen hoszszura elhuzóf/ott a mise a fogadalmi templomban, meg az egyetem közgyűlése is. Egyet ütött a városháza tornyában az óra, •amikor végre felnyílt a főispán szobájának az ajtaja és bevonullak a közgyűlési terembe az egyházi méltóságok, élükön Angelo Rótta pápai nuncius és dr. Glattfcldcr Gyula csanádi megyéspüspök. A rendezőség a jobboldali padsorok elé helyezett székeken helyezte el a püspököket. Az első szék üresen maradt, azt a kultuszminiszternek tartották fenn,után." il en sorrendben foglaltak helyet az egyházatyák: IInász tábori püspök, gróf Zichy kalocsai érsek, dr. Glattfcldcr Gyula csanádi, Roll Nándor veszprémi, Ilannaucr A. István váci, Virág Ferenc pécsi, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök és Horváth Győző segédpüspök. Az egyházi méltóságok lila palástban jelentek meg a zajosan éljenző közgyűlési teremben. A baloldali középpadsorok előtt foglalt helyet az egyetem aranyláncos tanácsa, dr. Kováts Ferenc rektor, Kiss Albert, Ditrói Gábor, Huszthy József és Fröhlich Pál dékánok, majd Foerk Ernő és Hrrczeg Ferenc. A jobboldali padmezőny előtt kapott helyet LBw Immánu'l. Kiss Ferenc, dr. A'éyyessy László és dr. Kenyeres Balázs, baloldalon pedig Kerétsz K. Róbert államtitkár, Petri Pál államtitkár, dr. Menyhárt Gáspár, dr. Csengery János, Back Bernát. Egy óra után néhány perccel vonultak be a közgyűlési terembe dr. Aigner Károly és dr. Somogyi Szilveszter polgármester vezetésével a tanácsnokok. Amikor a hatóság vezetői elfoglalták az elnöki emelvényen helyeiket, a jobboldali karzaton a dalárda rázendített a Magyar Hiszekegyre, amelyet a közgyűlés tagjai állva hallgattak végig. A közgyűlést a főispán a megjelent előkelőségek és egyházi méltóságok üdvözlésével nyitotta meg. A törvényhatósági bizottság lelkes éljenzéssel ünnepelte közben a pápa követét, Angelo Rótta címzetes érseket, aki felállva helyéről, áldó mozdulatokkal köszönte meg az ovációt. Bejelentette ezután a főispán a rendkívüli 1 közgyűlés napirendjét, majd felkérte dr. vitéz Szabó Géza kulturtanácsnokot, hogy terjessze elő a kisgyülésnek az árvizi fogadalom beváltására vonatkozó javaslatát. A kulturtanácsnok ünnepélyes csendben kezdte meg a terjedelmes javaslat felolvasását, amely gyakran megszakadt a közgyűlés fel-feltörő ovációja miatt. A határozati javaslat fontosabb részletei a következők: Dr. vitéz Szabó Géza kulturtanácsnok terjesztette elő a következő határozati javaslatot. — Szeged város törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlése a mai na^nik ebben az ünnepi pillán itában örvendező lélekkel, a jól elvégzett munka megnyug\ ást árasztó érzésével állapítja meg és jelenti, hogy a hullámsirból újjáéledt város lakosságának a törvényhatóság 1880. évi november hó 28-1ki közgyűlése egyhangú lelkesedéssel nyilvánított akarata szerin:, félszázad csaknem szakadatlan mrn'cássága után, teljesült a fogadalom: az 1883-ban kijelölt helyen kész- n áll a templom arra, hogy magasztos rendeltetése meUett az alkotó magyar őserőt is szimboliz'Ha. Midőn a törvényhatósági bizottság a város r.n vi balsorstól sújtott, de szorgos, józan munkás dele révén ismét éleire virradt népe nigy fogadalmának becsületes beváltását hirdeti, a benső hála ünnepi érzelmével kív;'n megemlékezni mindazokról. kik munkájukkal, gondoskodásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ma a tömérdek viszontagság. háború, forradalom, gazdasági lerongvolódás, országrészek elcsatolása közben a fogadalmi templom mint a magyar élniakarás, a szebb magyar jövő ígérete áll és állni fog évszázadokig. — Az ünnepi alkalomból mélységes tisztelettel, rendithetetlen ragaszkodásának, szeretetének és hódolatának kifejezésével üdvözli Szeged város törvényhalósági bizottságának ünnepi közgyűlése országunk 10 év óta bölcsen vezérlő kormánvzóját: vitéz nagybányai Horthy ^liklós őfőméltóságát. aki ebből a városból inditotla meg seregeit a kommunizmus féklelen uraim." n k megdöntésére s kinek keze munkája nvomán egy évtized alatt megújhodott és fe'emelkedett a trianoni átok borzasztö terhe alatt nyögő, de a szebb, boldogabb jövendőjében m'n ig bízó magyar hon. — Meleg üdvözlettel fordul Szeged város^ második ujjáépi tőjéhez: KIebelsher:j Kunó gróf kultuszminiszter úrhoz, aki mind n módot megragadott . arra. hogv ez a határszélre került város messze, világító fáklyája legven a kulturának. — Mélységes üdvözlettel fordul a székhelyéről száműzött, de körünkben otth n a talált Szent Gellért. utódához: moori Glattfelder Gyula csanádi püspök úrhoz, aki már akkor, midőn még székhelye távol volt. Szeged iránti jóakaratának, e város kulturális és jótékony intézményeinek hathatós erkölcsi és anyagi támogatásban való részesítésével sokszoros tanújelét adta. — De az igazi hála és kegyelet őszinte hangj n emlékezik meg a törvényhatósági bizottság a ni ír sírban pihenő templomépitő nagyokról: dr. LazáGyörgy polgármesterről, Bannaz Sánlor csanádi püspökről, Pálfy Ferenc polgármesterről. Jászav Géza címzetes püspökről, dr. Ivánkovits Sándor tiszti főügyészről, valamint a többi egyházi és világi vezető egyéniségről, háláját fejezi ki mindazokkal szemben, akik 50 évvel ezelőtt a fogadalmat letették, közöttük az akkori városi tanácsnak egyetlen életben lévő tagjáról, Zombory Antalról, akinek megadatott, hogy megérje a fogadalom valóra váltását. — Megemlékezik az élőkről, a város mai vezetőiről, akik af fogadalmat valóra váltották. Végül hálája teljességével emlékezik meg Szeged egész lakosságáról, adófizető közönségéről, kiknek filléreiből épült Fel Székesegyházunk. — F.hhez a mi különlegesen szegedi ünnepünkhöz méltó fénnyel sorakozik a Csanádi Egyházme-gve dicső, krisztusi munkában és szeretetben, tanításban és a nemzeti élet felvirágoztatásában eltelt 000 évének iii n pe. Három nemzeti szent árasztja dicsőséges ragyogását Isten szentjeinek köréből a jubiláns egyházmegyére: az első magyar király: Szent István, aki az egyházmegyét megalapította, — Szent Gellért, aki első püspöke volt, akinek szelleme, lángoló hite a nyugati civilizációba kapcsolta bele honunk déli részeit és a harmadik: Szent Gellértünk tanítványa és a Szent Gellért szellemének letéteményese és szntjei közt is kiváló a liliomos királyfi: Szent Imre. A legrettenetesebb nemzeti pusztulás és gyász idején is ennek az egyházmegyének püspökei, papjai, szerzetesei töltötték meg a csüggedő országrész lakosságának lelkét egy jobb jövő reményével. Most, amikor oly mélyen porba sulytott bennnüket az igazságtalan sors, legyen ez bátorító és felemelően vigasztaló tudat a határaitól megfosztott csonka Csanádi Egyházmegye és Csonkamagyarország számára egyaránt. — Szeged város törvényhatósági bizottságának ünnepi közgyűlése mindezért hálával és hódolattal köszönti a Csanádi Egyházmegyét. Mindezekután a törvényhatósági bizottság határozatilag is kimondja, hogy a törvényhatóság mai kettős ünnepe a fogadalmi templom felépítésének befejezése és felszentelése és az ezzel egybekapcsolódott Csanádi Egyházmegye 000 éves jubileuma és a Ferenc József Tudományegyetem zárókövénpk elhelyezése a törvényhatóság mai ünnepi rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvébe örök időkre szólóan megörökíttessék. A nagy éljenzéssel fogadott javaslathoz dr. Kószó István kért szót. Hosszabb beszédben méltatta a fogadalmi templom felszentelésének jelentőségét, hálás szavakkal emlékezett meg a csanádi püspökről, aki áldozatkész szívvel segítette a várost ötvenéves fogadalmának beváltásához és kérte, hogv a javaslatot a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadja el. Éhez a javaslathoz más szónok nem jelentkezett és a főispán megállapította, hogy a törvényhatósági bizottság a kisgyűlés javaslatát ec/yhanaulag elfogndla.
