Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-25 / 241. szám

1930 október 19. DÊLMAGYARORSZAG 19 Fényes ünnepélyességgel fogadták péntek este Serédi Jusztlnlánt és József főherceget (A Délmagyarország munkatársától) Nagy ünnepélyességek és szin;s külsőségek között fogadta pénteken este Szeged dr. Serédi Juszt n án bíboros hercegprímást. A Gizella-tértől a Boldog­asszony-sugáruton az In lóház-térig feketéllett az útvonalon sorfalat álló tömeg. Az állomás előtt a szakadó eső ellenére is többezer főnyi közcn ség várta a hercegprímást. Az állomási épületet virágokkal díszítették fel. tölgyfalevél lambériák­kal, perzsaszőnyegekkel. A pernonrn a katonazene­kar és díszszázad állt fel. Már öt óra után nagy és díszes közrmég gyü­lekezett a perronon. Megjelent dr. Aigner Károly főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, vi­téz dr. Shvoy Kálmán tábornok, vegyesdandár­parancsnok, dr. Pálfy József helyettes polgármes­ter, Wimmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, dr. Berecz János egyetemi tan ír, dr. Sza­lay József kerületi rendőrfőkapitány és még szá­mosan. Amikor a budapesti gyorsvonat befutott az ál­lomásra, kürtszó harsant, a zenekar a Hin nuszt játszotta. Lelkes éljenzés fogadta a szalonkocsíjából kiszálló her­cegprímást. akit a csanádi egyházmegye papsá­gának nevében Bezdán József pápai prelátus, ma­kói plébános üdvözölt. Az üdvözlő beszéd közben érkezett a fogadta­tásra József főherceg, marsallbottal a kezében, dr. Ernst Sándor népjóléti miniszter. Huszár Ká­roly, az Országos Társadalombiztosító Intézet el­nöke és nagy kiséret. Bezdán prelátus beszéde után Somogy! polgármester köszöntötte a hercegprímást. — Tiszta öröm és nagy lelkesedés tölt el ben­nünket — mon lotta —, mikor Főmagasságod első­Ízben szerencsélteti városunkat magas látogatásá­val. Az alkalom nagyszerű és méltó e megtisz­teltetésre. Szeged népességre az ország második vá­rosa, de katolikus arányszámban az első. Ezt a legnagyobb katolikus magyar várost egy félszá­zaddal ezelőtt a Tisza folyó árja rombadöntötte. Királyi szóra s lakossága erős akarata folytán újjá épült s ennek emlékére elődein'< ötven- évvel ez­előtt elhatározták, hogy az Isten dicsőségére temp­lomot építenek. Ezt a fogadalmat mi példátlanul nehéz időkben beváltottuk s abbm a megtisz­lelésben részesülünk, hogy szeretett topásztorunk által felszentelt fogadalmi templomunkb; n az első szentmiseáldozatot Főmagasságod mutatja be az Egek Urának. De mi egy másik templomot is szentelünk, a kultura templomát, a szegedi egyetem klinikai és természettudományi épületein k záró­kövét most tesszük le. Együtt vannak egy téren a fogadalmi templommal, kifejező jeléül annak, hogy vallásosság és tudomány nemcsak hogy nin­csenek egymással ellentétben hanem inkább egy­mást támogatva a Haza és az összemberiség ja­vára hazafias, vallásos, tudományos és erényes életű nemzedéket hoznak létre. Külön köszöntötte ezután a polgármester József főherceget és Ernst Sándor min'sztert. Dr. Muntyán István táblai tanácselnök, a sze­gedi katolikus egyházközségek hódolatát tolmá­csolta. Serédi Jusztiniáh hercegprímás ezután a következő beszéddel vá­laszolt az üdvözlésekre: — Mélységes hálával mondok köszönetet a ben­sőséges fogadtatásért, amelyben engem részesitrn méltóztattak. Mint Magyarország hercegprímásának a legelső alkalommal van szerencsém Szegedet meglátogatni és egyúttal meglátogatni cniek a városnak közszeretetben álló főpásztorát. — Tudom jól, hogy ezek az ünnepségek, ame­lyek itt folynak, ezt a várost súlyos időkre emlé­keztetik, de tudom azt is, hogy ez a város mun­kásságával és Istenbe vetett bizalmával nem csüg­gedt. amikor ötven esztendővel ezelőtt hullámba dőlt, hanem különleges Istenbe vetett bizalommal dolgozott, küzdött és nemesebb lett. Ezért fo­gom én holnap a szentmiseáldozatot bemutatni, hogy ez a munkásság továbbra is megmaradjon. — Hogy a katolikus hitélet ebben a városban soha meg nem fogyatkozott, amik a kifejezője a most felszentelt gyönyörű katedrális. Szeged adjon példát a nemze1n?k, hogy ha az egész ország istenbevetett bizalommal összefog, akkor ez az ország újból nagy lesz. Erre adom fő­pásztori áldásomat! A fogadtatásra összegyűlt közönség sokáig tartó lelkes éljenzéssel fogadta a hercegprímás s:«­vait, majd József főherceg köszönte meg néhr'nv szóvá! az üdvözlést. Ha vásárolni megy ne felejtse el hogy a selyem, gyapjú és min­den finom holmi mosá­sához a modern tisztitó szap­pan por, konyha és lakás takarításhoz mely egy­maga mos! a nagymo­sáshoz 1.13 mind magyar gyártmányok! — Szeged város ünnepe az én ünnepem is — mondotta —. csak ugv, mint a n'gyéves háború­ban Szeged fiainak szen edései. Az első imám az lesz holnap a fogadalmi templomban, hogy a magyarok Istene áldja meg Szeged városát és adja meg Magyarország mielőbbi feltámadását. A hercegprímás ezután József főherceggel autóba ült és a közönség óvációi közben a püspöki pa­lota elé hajtatott, ahol dr. Glattfelder Gyula csa­nádi püspök fogadta. Véres forradalom Rio de Janeiroban A helyőrség átpártolt a forradalmárokhoz és lemon­dásra kényszerltelíe az elnököt - A hatalmat a forra­dalmi bizottság -vette át — Vad zavargások az uccákon (Budapesti tudósítónk telefon jelen­té se.) Newyorkból jelentik: Rio de Janeiroban kitört a forradalom. Washington Louis elniköt ellávolitotlák helyéről és lemondatták az egész kormányt. A városban a csőcselék kerítette kezébe a hatalmat. Janeiro-i helyőrség csütörtökön este fplkelőkhöz és ultimátumot intézett Louishoz, hogy azon iái adja be a Közölték az elnökkel, hogy ha 24 órán belül nem irja alá az okmányt, a helyőrség iilegrt bombázni fogják a várost. Hogy az ulti­mátumnak nagyobb nyomatékot adjanak, a ropoea­banai ergd ágyúi hajnalban több lövést adtak le. A fellázadt hadsereg parancsnoka közölte Washington Louissal, hogv sem n^ki, sem hozzá­tartozóinak nem lesz bántódásuk. Washington A Rio de átpártolt o Washington lemondását. Louis elnök belenyugodott sorsába és aláirla a nyilatkozatot. A kormányhatalmat egyelőre for­radalmi bizottság vette át, amelynek élén de Castro tábornok áll. Washington Louis bukásámk hire a főváros ban az első percekben határtalan lelkesedést vál tott ki, később azonban az uccákon vad tüntelé Sek kezdődtek, amelyek később zavargásokká fa jullak. A csőcselék megtámadta a kormánypárti lapok szerkesztőségeit, szélrombolták a bprpnd?. zé«ekel. A forradalmi bízottságnak nem sikerült helyreállítani a rendet, a csőcselék az üzleteket fosztogatja. Későbbi távirat szerint a forradalmárok elfog­ták Washington Louis elnököt és' kaszárnyában őrzik. Szombaton temetik az alsdorfi halálbánya 260 áldozatát 'Alsdorf, október 21. Az Anna-bánya hatal­mas kokszégetőjében 251 holttest sorakozik egymás mellett. Ehez a szörnyűséges szám­hoz még hozzá kell szamitani azt a kilenc bányászt, akik a bardenbergi és az eschweileri kórházban haltak meg, ugy, hogy a katasztrófa áldozatainak száma 260. Éjfél óta mindössze egy embert hoztak ki élve a beomlott tárnából. Ez a bányász négy holttest alatt feküdt s eleinte őt is halottnak gondolták. Csak amikor a felszínre hozták fel, vették észre az orvosok, hogy még él és sikerült is feléleszteni. Az orvosok vélemé­nye szerint ez a bányász, akit szerencsétlen társainak holtteste mentette meg a haláltól, életben fog maradni. A' halottak száma még mindig nem egészen végleges, mivel a legmé­lyebb, negyedik tárnaréteg X. szakaszán még mindig folynak a munkák és a főakna mélyén képződött mocsarat sem kutatták át teljesen. Valószínűnek tartják, hogy ugy itt a mélyben, mint pedig a rombadőlt bányaépület törme­lékei között is fekszik még néhány holttest. Az agnoszkált halottakat a bányatelep nagy mosóüzemébe vis > és innen lesz a temetés szombat délelőtt 10 órakor. A borzalmas ka­tasztrófa áldozatait tömegsírban temetik el az alsdorfi uj temetőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom