Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-08 / 252. szám

1930 november 8. DftLMAGYARÜlüfóÁü 15-én életbelép az automatatelefon, de még senki sem tudja, hogy Sze eden mennyivel emelkedik a telefonbeszélgetések dija (A Délmagyarország munkatársától.') A hí­rek szerint — amint azt a Délmagyarország már jelentette — november 15-én üzembe­helyezik a szegedi automata-telefonközpontot. Egy hét választja el a telefonelőfizetőket az automata életbeléptetésétől és a helyzet az, hogy Szegeden e pillanatban egyetlen illetékes hivatal nincsen, ahol tudnák, hogy mennyi lesz a szegedi automatatelefon havi dija, szá­mitanak-e pótdijat, mibe fog kerülni egy-egy beszélgetés. A posta teljesen tájékozatlan az uj telefondijszabásról, a közönség a buda­pesti vezérigazgatóság intézkedésének hiánya miatt egy héttel a bekapcsolás előtt meg nem tudja, hogy milyen mértékbon drágítják meg a telefon árát A szegedi posta hivatalvezetőit érinti a leg­kellemetlenebbül, hogy a közönséget még most sem tájékoztathatják a november 15-én életbe­lépő uj telefontarifákról. Technikailag a sze­gedi posta teljesen felkészülten várja az auto­mata bekapcsolását. Az automatatelefon üzembehelyezésével kap­csolatban beszélgettünk Hegedűs Ferenc fő­felügyelővel, az 1. számú postahivatal főnö­kével, aki a következőket mondta; — Egyelőre még semmiféle uíasiíás, vagy rendelet nem érkezett a vezérigazgató­ságtól és igy magunk sem tudjuk, hogy mi­lyen telefondijszabásokat léptetnek életbe a vidéken. Annyi bizonyos, hogy ennek a díj­szabásnak a megállapítása az egész országra egységesen fog megtörténni és az is bizonyos, hogy a budapesti díjszabástól eltérőleg a vi­déken és igy Szegeden is olcsóbb tarifa lesz. Budapesten az alapdíj 8 pengő, a pótdíj 3.60 pengő és bizonyos számú beszélgetésen tul a fővárosban még 12 fillért kell beszélgeté­senként fizetni. — A szegedi posta az automatatelefonnak november 15-én történendő bekapcsolására teljesen készen áll. A szerelési munkálatok befejeződtek, ha megkapjuk az utasítást, ugy az automatatelefont egyik éjszakáról másnap­ra virradóra üzembehelyezheljük. Jelenleg minden egyes állomást kipróbálunk, ami ugy történik, hogy minden egyes előfizetőnket fei­hivjuk az automataközpontból és megkérjük, hogy tárcsázzon le egy-egy számot. Megkérdeztük a posta főnökét ezután arról, hogy a közönség hogyan ellenőriz­heti az automataíelefont, hiszen köztudomásu, hogy Budapesten a szám­lálógépek működésébe sokszor csúszik be hiba. — Nincs más mód — válaszolt a főnök —, a közönségnek minden egyes beszélgetést le kell jegyezni. A számlálógépek kitűnőek, nem hiszem, hogy azok hibásan működnének. Végül kérdést intéztünk a postafőnökhöz abban az irányban is, hogy mi lesz a manu­álisközpontban felszabaduló személyzettel. — A személyzet elhelyezéséről gondoskodás történt — mondoüa Hegedűs főfelügyelő. Anv­nyira leredukált tisztviselői karral dolgozunk, hogy igen nagy szükségünk lesz a felsza­baduló személyzetre, amelynek egyrésze kü­lönben is az alaposan megnövekedett forgalmú interurbán központban nyer majd elhelyezést. A posta egyébként szétküldte a telefonelőfi­zetőknek az automalalelefon használatára vo­natkozó utasítást. A füzet részletesen tájékoz­tatja az előfizelőket a készülék használatúról és tüzetesen elmagyarázza, miként kell a tár­csát használni, mint kell hívni a bejelentőt, a mentőket, a tűzoltókat, a hibabejelentőt és mi történik olyankor, ha a számhivás szabály­ellenes volt, vagy ha valamely okból meg nem hívható állomás számát adta le a hivó fél. Szeged most kíváncsian várja, hogy végre mikor fogják tájékoztatni az uj és megdrágí­tott telefontarifáról. A MTI. éjszaka egyébként a következő hi­vatalos közlést adta ki a téves kapcsolások ügyében: »Téves kapcsolásokért a havi beszélgetési dijakból ugy a manuális-, mint az automata­központoknál 1—1000 előfizetéses hálózatok­ban 3 százalékot, 1001—10.000 előfizetéses, hálózatokban 4- százalékot, 10.000 felüli elő­fizetéses hálózatokban 5 százalékot fognak le­vonni. A távolsági beszélgetések dija változat­lan marad.« Szegeden tehát 4 százalékot fognak levonni a lefolytatott beszélgetések dijából. Érdekes rágalmazás! per a szegedi Panteont ismertető füzetek körül Vörös újságot szerkesztett-e a kormánypárt szegedi lapjának munkatársa ? — Ez az ügy — mondotta Gerő — ma már nem egyszerű magánügy, ha­nem közérdekű, Igenis, a jövO hit szerdáján itt leszek mini a „Királynő íerfe". Oievallier. (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes rá­galmazási pert tárgyalt pénteken a szegedi járás­bíróságon dr. Gaál járásbiró. Az érdekes per vádlottja Gerő Dezső volt, aki az országos októberi ünnep­ségek előtt a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokról előtt a felavatott szegedi Nemzeti Emlékcsarnokról illusztrált ismertető füzetet adott ki. A Panteon szobrait ismertető füzeteket Gerő egy beadvány­ban felkínálta a városnak is, darabonként 36 fii léres áron. A polgármesterhez intézett beadvány­ban azzal érvelt, hogy ezt a kimerítő füzetet a város az ünnepségek ideje alatt Szegeden tartózkodó idegenek kőzött propaganda célzattal, ingyen osz­togathatná. A beadvány sorsa még el sem dőlt, amikor a »Szegedi Napló«-ban megjelent egy cikk, amelyiV. erősen támadta Gerőt a beadványért A cikk lényegében arról szólt, hogy a várost mi­lyen lehetetlen kérésekkel, kívánságokkal halmoz­zák el, hogy pénzt csikarhassanak ki. Megemlítette a cikk, hogy egy háztulajdonos például polgár­mesteri gyorssegélyt kért, Gerő pedig 3000 füze­tet ajánlott fel megvételre a városnak. Ezzel — irta a cikk — az éhező, szegény emberek szájából veszik ki a falatot. Ha már nem mer polgármesteri gyorssegélyt kérni — fejeződött be a cikk —, akkor ilyen ötlettel, amely 1200 pengőt hozna neki, igyekszik pénzhez jutni. A cikk megjelenése után Gerő Dezső éleshangu levélben kérte a laptól a cikk rektifikációját. A le­velet a lap nem közölte le, ellenben Opré János, a kormánypárti politika szegedi hivatalos orgánu mának munkatársa, rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentést tett Gerő ellen. A levélben Opré azt inkriminálta, hogy Gerő a cikket »a legnaggobbfoku rosszindulatnak, tudat­lansármk és ártani akarásnak« bélyegezte. »Nincs |oga Ilyen embernek a közélet védelmében felemelni úgynevezett szavát« — irta tovább Gerő Dezső Opréra célozva, majd azzal fejezte be levelét, hogy ugy látszik neki kell megvédeni Opré kiadóját is, aki szintén ki­adott egy ilven ismertető füzetet és ebből 5000 példángt adott el a városnak. Opré feljelentésével egyidejűleg Gerő is felje­lentette Oprét a törvényszéken sajtó utján elköve­tett rágalmazás miatt. kz Opré által indított becsületsértés! pörben pén­teken volt az első tárgyalás a járásbíróságon. A tárgyalás sok kiváncsít csalt a bíróságra. A bíró szobája zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Gerő De­zső védője dr. Pap Róbert volt. Opré János nem jelent meg. helyette dr. Balog Béla ügyvéd jelöltje jelentkezett A vád ismertetése után Gerő Dezső kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát, a levelet közérdekből és jogos magánérdekből ő irta. Előadta ezután, hogy az ismertető füzetet a kultuszminiszter támogatásával adta ki és város­házi felszólításra irta meg a beadványát. A »Szegedi Napló« támadó cikkére megírta a rektifikációs le­velet, azonban elismeri, hogy abban a lelkiállapot­ban túllépte azokat a kereteket, amelyeket a sajtó­törvény értelmében be kellett volna tartania. Most azonban, lehiggadtan is teljes egészében fenn. tartja állításait és hajlandó állításain ik valódiságát a legmesszebbmenűteg bizen/itani. mert két testület: az ujságirórend és a tartalékos tisztek érdekeibe is mélyen belevág. — Bizonyítani kívánom — mondotta ezután Gerő —, hogy ez az ur, Opré János, aki jelenleg mint a »Szegedi Napló« cimü kormánylap tudósitóia működik, nem fogosuli arra, hogy bárki felett bírálatot gyakorolton. Ez az egyén a legmegátalkodottabb és legexponál. tabb kommunisták egyike volt. A kommün alatt Makón szerkesztette a Vörös Hír­lapot, megválasztatta magát a szegedi direktórium tag. jává. A kommün bukása után megszökött Makóról. A csanádvármegyei törvényhatóság közgyűlése Tar• nag Ivor alispán javaslatára ellene és 15 más fő­kommunista ellen büntető feljelentést tett Opré ellen körözést bocsájtottak ki, rövid idővel azután Szegeden el is fogták és közel egy évig a szegedi CslI­lagbörtön lakója volt. Logikusan következik mindebből, hogy az ilyen ember jogosulatlan mások becsületes és tiszta tévé­kengsége felett kritikát ggakorolni és nem öltheti magára a purifikátor tógáját. — Opré János cikke magára a »Szegedi Napló« kiadójára, Sajgó Józsefre is sérelmes volt, mert ha az én kiadványomat olyan színben tüntette fel, mint amely az éhezők falatját akarta elvenni, mennyivel inkább lehet ezzel a »Szegedi Napló« kiadóját illetni, aki az ő általa kiadott ismertető füzetekből 5000 darabot adott el 50 filléres áron a városnak. Arra vonatkozólag, hogy a várost én meg akartam »fejni«, csak azt válaszolhatom — folytatta előterjesztését —, hogy Opré János ma is bérlője a szegedi Városi Színház hirdetési függö­nyének, amit nyilvános árlejtés mellőzésével járt ki magának. — Mindezek bizonyítására tanúként kérem kihallgatni: dr. Somogyi Szilveszter polgárrfiestert, dr. vitéz Szabó Géza tanácsnokot, Fodor Jenő ny. helyettes polgármestert, Scultéty Sándor főszámvevőt, Sajgó József kiadót, továbbá Opré előéletére vonatkozó­lag Tarnay Ivor csanádi alispánt és dr. Es/iersit János makói ügyvédet Ezután Gerő felakarta olvasni Tarnay alispán­nak a kommunista sajtóról és Opré Jánosról szóló jelentésének egyes részleteit, ezt azonban a bíró­ság a részletes bizonyítás idejére halasztotta el. Be akarta mutatni még Gerő a Makói Vörös Hírlap két példányát, de a bíróság most ezt sem tartotta időszerűnek. Ezután Opré képviselője reflektált a beterjesztett bizonyítási indítványra. Bejelentette, hogy. nem ellenzi a valódiság bizo­nyítását, ahoz hozzájárul. A bíróság ezek után ugy határo­zott, hogy a bizonyilásnak teljes egészében helyt ad, a bejelentett tanukat ecy később kitűzendő ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom