Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)
1930-11-13 / 256. szám
DELM AGYAKOKSZA SZEGED. SzerKeszlO*«g: Somogyi ucca L em. Telefon: 13—33.-Kiadóhivatal, tOlcaOnkOnyvMr 6s Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 300. ^ Nyomda : LOw Llpól ucca ÍO. Telefon: 16-34. TAvlratl fe» levélcím: DélmagyarorwAg Szeged. Csütörtök, 1930 november 13 Ara lö fillér ^ VI. évfolyam, 254. szám ELŐFIZETÉS : Havonta helyben 3-20 vidéken 6* Budapesten 3-00, kllllOldOn 6-40 pengő. — Egye* tzAm Ara hélkOc« nap ÍO, vasár- és Ünnepnap 24 11(1. Illrdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétftf kivételével naponta reggel Városi polgárság A legteljesebb együttérzéssel olvassuk Klebelsberg Kunó grófnak a polgárság nélküli városokról irt cikkét. Mindenki kivétel nélkül egyetért a kultuszminiszter úrral abban a programban, hogy a magyar városokból, melyeket ma csak a lexikonok ismernek el városoknak, igazi civitást, valóságos várost kell teremteni a városiasság tényezőinek fokozásával. S abban is megtámadhatatlan igaza van a kultuszminiszter urnák, hogy két nagy városképző tényező van: a kultura, meg az ipar és a kereskedelem. A várost, mondja a kultuszminiszter ur, a kultura és a gazdagság találkozása teremti meg. Ámde, ha igaz az, mint ahogy vitathatatlanul igaz, hogy a magyar városok legnagyobb része nem igazi város, mert a magyar városok legnagyobb részében városi polgárság nem él s ha be kell látni annak igazságát is, hogy városi polgárság nélkül a nemzeti társadalom béna, erőtlen, a kultura és gazdagság öszszetalálkozásának erőforrását nélkülözi, akkor igaz az is, hogy a nemzetépítő politikának nemcsak a szellemi kultura terjesztésével és elmélyítésével, hanem a gazdagság, a gazdagodás tényezőinek, a vagyonosod ás polgári lehetőségeinek megteremtésével is kell foglalkoznia. Azt kell azonban látnunk, hogy a szellemi és anyagi javak megszerzésének feltételei nem »az egyenletes fejlesztés« törvényei szerint állittatnak rendelkezésünkre. Milyen mérhetetlen áldozatot hozott és hoz — hogy ne menjünk messze a ])éldáért — a szegedi városi polgárság a kulturális fejlődés érdekében. Épületek és palotasorok, elméleti intézetek és klinikák szolgálják egy-két év áldozakészségének nyomán a szellemi felkészültség követelményeit s ez alatt az idő alatt egymásután jelentek meg azok a törvények, rendeletek és szabályok, melyek a városi polgárság megélhetését nehezítették csak meg s melyek a vagyonszerzés lehetőségét a mindennapi kenyér megszerzésének verejtékes gondjává csökkentették le. Megdrágult a posta, a telefon, a táviró, a levélportója majdnem kétszeresét teszi ki a gazdag Hollandia s az Egyesült Államok levélportójának, megdrágították a trafikot, olvassuk, hogy megdrágítják a városi lakosság közlekedési eszközének, a gyorsvonatnak tarifájál, pótlékot vetnek ki a városi polgárság zömét alkotó tisztviselők kereseti adójára s nem szabad megfeledkezni arról, hogy a telefon, a táviró s a leyélportó megdrágítása is majdnem kizárólagosan a városi polgárság bőrére megy. Felemelték a teának, a kávénak s a többi gyarmatárunak behozatali vámját s tagadhatatlan az is, hogy ennek a drágításnak terhét is majdnem kizárólag a városi lakosság viseli. Az inségadó is a városi lakosság adója s a társadalmi kötelezettségek, melyeket a nvomorenyhitő akciók félhivatalossá és intézményessé lesznek, ugyancsak majdnem teljes egészében a városi lakosságot terhelik. Hát mégha tekintetbe vesszük azokat a községi terheket, melyektől a kormányhatóság s ha ugy tetszik: a kormányzati politika nem védik mec a városi lakosságot. Hogy megint ne menjünk idegenbe példáért: ebben az esztendőben hozta be Szeged város a fogyasztási adót, két szabályrendeletben is megállapítván a fogyasztási adó alapjait és mértékét s remélhetjük-e, hogy a kormányhatóság meg fogja védeni a város lakosságát ettől a megterheléstől? Bizhatunk-e például abban, hogy a belváros lakosságát, tehát a városi polgárságnak azt a rétegét, melyet ebből a szempontból a kultuszminiszter ur teljes joggal a mérséklet politikája legmegbízhatóbb alapjának tekint s melynek tagjainál a kultura s a gazdagság leginkább összetalálkozhatott a múltban, meg fogja védeni a kormányhatóság ennek a komoly és nagyvonalú kulturprogramnak megvalósulását lehetetlenné tevő uj terhektől? A legteljesebb mértékben igazat adunk a kultuszminiszter urnák mindabban, amit a városi polgárság teremtésének szükségességéről s teremtésének eszközeiről mond, mi csak azt szeretnénk, ha a kormány gazdasági és pénzügyi programja honorálná a kultuszminiszter ur kultúrpolitikájának programját. Mért mi hiába adunk igazat a kultuszminiszter urnák s hiába valljuk vele, hogy a városi polgárság gazdagodásával törődni kell, ha jönnek az uj adók, jönnek az uj illetékek, jönnek a közszolgáltatások felemelt tarifái, melyek mindegyike külön-külön is egy-egy átléphetetlen akadálya a városi polgárság kialakulásának, a városi polgárság anyagi megizmosodásának, a városi polgárság kulturszükségletei megszületésének és kielégítésének. Tüntetés és felvonulás nélkül telt el a szerdai nap Délelőtt kisebb Összetűzés volt a központi egyetem előtt, délután ufabb gyűlést tartottak — Egésznapos rendőri permanencia — Efszaka helyreállt a teljes nyugalom A zsidó vallású diákok még csütörtökön sem jelennek meg az egyetemen (A Délmagyarország munkatársától.) A kedd esti uccai felvonulás és kőostrom után, a szerdai nap felvonulás és tüntetés nélkül telt el. Délelőtt még izgatott volt a hangulat a központi egyetem előtt, délután elcsöndesedett, majd estefelé ismét hullámok szántották fel az uccák kedélyét, de tiz óra felé helyreállt a teljes nyugalom és igy a szerdai nap minden zavargás nélkül telt el. A Dél magyar ország kiadóhivatala előtt egész nap kíváncsiak" sétáltak, akik látni akarták a kedd esti támadás rombolásait. Egyik érdekes eseménye volt a napnak, hogy — rendőröket vezényeltek ki a szegedi fajvédők lapjának helyiségei elé. A szerdai eseményekről az alábbiakban tudósítunk; Farkasszem az egyetem élőit A zsidó vallású egyetemi hallgatók szerdán sem vettek részt az egyetemi előadásokon. A délelőtti órákban az a hir terjedt el, hogy egy nagyobb csoport egyetemi hallgató fel fog vonulni a Kárász-uccán. Állítólag a fajvédő lap iránt akartak szimpátiatüntetést rendezni, azonban a rendőri készültáfeg a diákoknak ezt a szándékát megakadályozta. A rendőrség egyébként már a kora reggeli óráktól kezdve megszállva tartotta az egyetem környékét. Erős kerékpáros és gyalogos rendőrosztagokat vezényeltek ki a rend fentartására. Amikor a felvonulni akaró diákok meglátták a rendőrséget, pfujolni és abcugolni kezdtek. A rendőrség a tüntetni készülő diákokat nem engedte ki az uccára, hanem viszszaszoritotta az egyetemi korlátok közé. A diákok többször megpróbálkoztak a felvonulással, jó darabig farkasszemet néztek a rendőrséggel, majd ismét előrenyomultak. A rendőrség ismét visszaszorította őket a bejáró elé. Ezek a jelenetek persze hangos kiséret mellett játszódtak le. Az uccán nagy tömeg verődött össze és a Dugonics-téren sokáig szemlélték az eseményeket. A hangos kiáltozásokra a diákok között azután megjelent dr. Kováts Ferenc rektor, akinek szavaira a fiatal gólyák bevonultak az előcsarnokba és bezárták a kapukat. A rektor itt a csoportot nyugalomra és rendre intette és felszólította, hogy, semmiféle zavart ne okozzon, felvonulást ne rendezzen. A rektor határozott intelme hatott, a fiatalemberek ezután kisebb csoportokban csendben eltávoztak az egyetemről, anélkül, hogy; a rendőrségnek bárhol is be kellett volna avatkozni. A rendőrségen egyébként egész napon át tartott a permanencia. A városháza udvarán erős kerékpáros készültség sorakozott, az exponált helyekre is rendőröket vezényeltek" ki, hogy az esetleges tüntetéseket még csirájában elfojtsák. A központi egyetem elől a diákok elvonulása után bevonták az erős készenlétet és csak őrszemek maradtak hátra. A rendőrség később is gondoskodott a megfelelő preventív intézkedésekről, a késő éjjeli órákig cirkáltak a megerősített rendőrőrszemek' és kerékpáros rendőrök. A főkapitány az ucca rendjéről A' Délmagyarország munkatársa kérdést intézett dr. Buócz Béla főkapilányhelyetteshez, a rendőrkapitányság vezetőjéhez a rend fentartása érdekében foganatosított intézkedésekről. A főkapitányhelyettes a következőket mondta: — Kizártnak tartom, hogy még csak kisérletek is történjenek a további tüntetésekre. De ha történnének is, azok csakis kísérletek maradhatnának, mert minden megmozdulást már csirájában elfojtunk. Az ucca rendjét minden eszközzel biztosítani fogom. Megtettem minden intézkedést, hogy az esetleg veszélyeztetett épületeknek még csak a közelébe se férkőzhessenek a tüntetők'. — Egyébként is ugy látom, hogy az egyetemi hallgatók kezdenek lecsillapodni és nem hiszem, hogy, ujabb zavargásokban résztve-
