Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-18 / 260. szám

1930 november 3. DÉLMAGYARORSZXG" 15 Ijesztő adatok a szegedi húsfogyasztás csökkenéséről A közigazgatási bizottság ülése — Felirat a kereskedelmi miniszterhez a teljes bajai ut kiépítéséért (A Délmagyarország munkatársától.) A köz­igazgatási bizottság hétfőn délután tartotta meg ülését dr. Aiyner Károly főispán elnök­letével. A polgármester jelentését dr. Röth Dezső aljegyző olvasta fel. Dr. Tóth Béla főjegyző számolt be ezután annak a kereskedelmi miniszterhez intézett feliratnak a sorsáról, amelyben a szén fuvar­díjánál; leszállítását kérték, mert Szeged a legmesszebb fekszik a szénbányáktól. A mi­niszter válaszában közli, hogy a kérelmet nem teljesítheti. Ezután Gálfy Ferenc ügyét tárgyalták, aki ellen a közigazgatási bizoUság fegyelmit ren­delt el a római katolikus vallás megsértésé­nek vádja miatt. Néhány évvel ezelőtt Gálfy azt mondotta, hogy balond az, aki a hábo­rúban résztveit, 6 nem vett benne részt és erre büszke. Ezért névtelen levélben szintén feljelentették, az ügyészség azonban mindad­dig nem vállalja a vádat, amig emiatt nem indítják meg ellene a fegyelmi eljárást. A főjegyző a fegyelmi eljárás kiterjesztését ja­vasolta. Dr. Zobay Ferenc főügyészségi elnök be­jelentette, hogy Gálfy ellen azért is folyik el­járás, mert a katonai szolgálat ellen beszélt. Kéri, hogy ezért is inditsák meg ellene a fegyelmi eljárást. A közigazgatási bizottság dr. Aigner főispán javaslatára ugy határozott, hogy minden vád­pontra kiterjeszti a fegyelmit. 'A főorvos jelentése szerint a difterilisz meg­betegedések száma emelkedett. A születések 6záma 277, az elhalálozásoké 193, a szaporulat tehát 8-1 volt. A rendőrség jelentéséről lapunk más helyén Számolunk be. A pénzügyigazgatőság műkö­déséről dr. Kolb Árpád pénzügyigazgató szá­molt be. Az adóbevételekben 38 százalékos csökkenés mutatkozik októberig, a mult évi­hez képest. 3,600.000 pengő állami adóból be­folyt 2,200.000 pengő, az év végéig tehát még 1,4-00.000 pengő adónak kellene, befolyni. Az ügyészség jelentését dr. Zobay Ferenc ügyészségi elnök terjesztette elő. Kiss Károly tanfelügyelő a beiratkozásra vonatkozó adatokat ismertette jelentésében. Egy-egy tanitóra a belterületen 38, a tanyákon 45 tanuló esikj^ ami javulást jelent a tanitás terén. Oravetz Győző műszaki főtanácsos az ál­lamépitészeti ügyeket ismertette. A jelentés­hez Wimmer Fülöp szólalt fel. Elmondotta, hogy az iparkamara értesülése szerint a bajai ut bajai szakaszán még 23 kilométer vár ki­építésre. Javasolta, hogy a bizottság sürgesse meg a kereskedelmi miniszternél a bajai sza­kasz kiépítését is, mert az ut teljes kiépítése nélkül a szegedi szakasz is értéktelen marad. A bizottság elfogadta Wimmer javaslatát. Zilahi Kiss Tibor gazdasági felügyelő a terméseredményekről számolt be jelentésé­ben. Klekner Géza állategészségügyi felügyelő jelentése szerint a közvágóhíd forgalma élén­ken visszatükrözi a gazdasági válságot. 1929 szeptemberében a vágóhídon 4008 állatot vág­tak le, az idén csak 3539-et, tehát 469-el kevesebbet. 1929 októberében 4412, az idén 3465 állatot vágtak le, tehát 947-el kevesebbet, mint tavaly. Ezek az adatok a szegedi hús­fogyasztás ijesztő mértékű csökkenését bizo­nyítják. Wimmer Fülöp indítványozta ezután, hogy a közigazgatási bizottság írjon fel a keres­kedelmi miniszterhez és kérje, hogy a két be­szüntetett gyorsvonat helyett a téli hónapokra helyezze üzembe a szeged—budapesti vona­lon a balatoni motorvonatot, amely a téli hónapokban ugvis szünetel. Back Bernát felszólalása után a bizottság elfogadta az inditványt és ezzel az ülés vé­get ért. ISéma telefonok a posíadrágiíás első napjaiban Mintegy &alvan százaléTklcal csöklcent a beszélgetése1c száma — A telefondrágitás meglassitfa a városi Közigazgatást (A Délmagyarország munkatársától.) A posta legújabb drágítását már az első napon határozottan megérezte Szeged gazdasági élete. 'Mindenki meggondolja most, mielőtt leveszi a telefonkagylót, hogy felhívjon valakit. Van­nak vállalatok, amelyek kiszámították, hogy ha kerékpáros küldöncöt alkalmaznak, ol­csóbban elvégezteti a kommisiókat, mintha 12 fillért fizetne minden telefonálásért. Csak­nem teljesen bizonyosra vehető, hogy a drá­gítás a postának nem bevételi emelkedést, de csökkenést fog hozni. Az eddigi jelek sze­rint nagyszámban gondolkoznak azon, hogy december 15-re felmondják a telefon előfize­tést. A gyakorlati éleiben szinte ijesztően hatnak az elnémult telefonok. A drágítás után az a helyzet, hogy a telefonbeszélgetések az első napokban mintegy 60 százalékkal csökken­tek. Ilyen aránvu visszaesésre a posta sem számított, de azt hiszik, hogy ez csak az első napok eredménye. A levélpostai forgalomban egyelőre még nem állapitható meg, hogy milyen hatást váltott ki a drágítás. Az ajánlott levelek feladásá­nál azonban érezhetően megcsappant a for­galom. Mindenki meggondolja most, hogy ajánlva, vagy egyszerűen küldje el postáját. Érdekes egyébként, hogy a posta mindent megdrágított, csak a csomagszállitást nem. 'Az oka ennek az, hogy a csomagszállitással foglalkozó magánvállalkozók nem emelik a dijakat, viszont ha a posta a csomagszállitási dijakat is megdrágította volna, valószínűleg a forgalom legnagyobb része átterelődött volna a magánvállalkozók kezébe. A telefon megdrágítása erősen megérzik a város közigazgatási életé­ben is. A' telefonhálózat egyik legtekintélyesebb előfi­zetője Szegeden a város, amelynek hivata­laiban közel nyolcvan főállomás és ennél lé­nyegesen több mellékállomás van. A' város költségvetésében már a drágítás előtt is tekin­télyes terhet jelentett ezeknek a telefonállo­másoknak a fentartása, ez a teher azonban most megsokszorozódik. A városi hivatalok telefonállomásai a drá­gítás előtt szinte megszakítás nélkül működ­tek, mert mindenki telefonon intézte el azo­kat a közigazgatási ügyeket, amelyeknek elin­tézése megtörténhetett szóbelileg is. Telefo­non kértek felvilágosítást, telefonon adtak ki rendelkezéseket, szóval felhasználták arra a telefont, ami tulajdon képen rendeltetése, a közigazgatás egyszerűsítésére és meggyorsí­tására. Most azonban, hogy a posta minden Szerdán nagy premier! es VILLY FRITSCH LILLIAN HfiRVEY brilliáns operettje DelVârosl liozl egyes telefonbeszélgetésért külön dijat követel, mindenki meggondolja, hogy igénybe vegye-e a telefont, inkább személyesen megy el az illetékes hivatalokba. Ennek viszont az a kel­lemetlen következménye, hogy a felek sokkal több hivatalos időt foglalnak le, mint azelőtt, mert a személyes elintézés rendszerint sokkal tovább tart, mint a telefonon való elintézés. A helyzet jellemzéseként irjuk csak' meg, hogy például a városi számvevőség telefonja hétfőn mindössze háromszor szólalt meg, holott ezelőtt minimálisan harmincszor is te­lefonáltak. Ugyanez a helyzet a mérnöki hiva­talban és minden tanácsi ügyosztályban. A városi hivatalok és hivatalvezetők, akik­nek hivatalában telefonállomás van, a legszi­gorúbb takarékosságra kaptak utasítást a pol­gármestertől. Pontosan jegyezniök kell min­den telefonbeszélgetést és azoknak a beszél­getéseknek a diját, amelyeknek nem volt hi­vatalos jellege, a telefonáló tisztviselő fizeté­séből vonják le. Hozzávetőleges adatok alapján kiszámították, hogy még a legszigorúbb takarékoskodás mel­lett is a város telefonköltsége legalább meg­háromszorozódik, ami súlyos tehertételt jelent, mert hiszen a nyolcvan telefonállomás eddigi előfizetési dija havonta — nem számítva a mellékállomásokat — majdnem ezer pengő, évente tehát tizenkétezer pengő volt. A' költ­ségtöbblet igy husz-huszonnéqyczcr pengő lesz minden esztendőben. Ezek a körülmények arra késztetik az ille­tékeseket, hogy olyan megoldást keressenek, amely elhárítja a költségek ilyen arányú nö­vekedését. Mint emlékezetes, néhány hónap­pal ezelőtt foglalkozott a közigazgatási ható­ság egy vállalat ajánlatával, amely a városi hivatalok központi há­lózatának elkészítésére vonatkozott. Ezt az ajánlatot an­nak idején nem találták a városházán meg­felelőnek, mert akkor még nem gondolt senki arra, hogy a telefon ilyen arányban meg­drágul. Most azonban ismét előkeresik az ajánlatot, hogy azt az uj helyzet figyelembe­vételével átvizsgálják. Nagyon valószínű, hogy a város telefonállomásainak túlnyomó nagy részét leszerelteti és csak néhány vonalat tart meg, amelyre nélkülözhetetlen szükség van. Valószínű az is, hogy a városházán és a bér­házban lévő hivatalok között házitelefont sze­reltet fel külön központtal, mert a kapcsoló­kisasszony fizetése bőségesen visszatérül a le­szerelendő telefonok megtakarított előfizetési és beszélgetési dijaiból. Az is lehetséges, hogy a városi hivatalokban lévő főállomásokat mel­lékállomásokká alakítják át, amelyek egy vá­rosi telefonközpont utján a külő állomásokkal is beszélhetnek, de amelyek a postai központ közreműködése nélkül beszélhetnek majd egy­mással. A kérdést a számitások eredménye alapján bírálják majd el, még pedig rövid időn be­lül, mert az uj telefonrendszer mellett min­den nap súlyos veszteséget jelent. Ma visszavonhatatlanul és utoljára a diadalmas Királynő fér/e Belvárosi Mozi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom