Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)
1930-12-25 / 291. szám
2© DPXM4nYAflORS*Ur. 1930 december 25. Ruházkodási problémákról Tria «tr. Kovác» József. Art hiszem annak a görög bölcsnek, aki megállapította, hogy halála előtt senki sem lehet boldog, sok baja lehetett a suszterekkel, mert tagadhatatlan, hogy a szük cipő egyik főoka lehet földi boldogtalanságunknak. Egy mérnök barátom, aki igen okos ember volt, az ujcipőjét rendszerint a hivatalszolgájával tapostatta ki, igy előlegezte magának a túlvilági boldogságot. A suszterek azzal szokták magukat behízelegni különösen női kundsaftjaik kegyeibe, hogy szűkre szabják a cipőt, hogy látszólag kisebb lábuk legyen, pedig ezzel nemcsak fájdalmat okoznak, de eltorzítják a lábat, néha krumpli nagyságú bütyköket hoznak létre A kínai nőknek már gyermekkorukban présbe szorítják a lábát, ezáltal elidomtalanitják, a rendes járásra képtelenné teszik. csak döcögnek. Magasabb termetű nőt még a 40-es számú cipő sem diszkvalifikál a hódításra, ha különben nem hiányoznak hozzá egyéb kellékei. Kevés suszternek van aunyi belátása, hogy a cipő nemcsak a hideg és a járdaburkolat elleni védelemre szükséges, hanem azoknak a lábak épségét is védeni kell. Pesten volt egy cipész az Uri-uccában, Vadásznak hívták, a mesterségét Londonban tanulta ki, mágnások és egyéb nagyurak dolgoztatlak nála leginkább, mert kétszerannyiért« csinált egypár cipőt, mint a többi suszter. Egyszer amolyan könnyen megszolgált pénzhez jutottam s magam is csináltattam nála lábbelit, mely még ma is kedves ifjúkori emlékeim közé tartozik, azóta sem volt olyan jóformáju, könnyű és amellett tartós cipőm, mint az. Akkor még nem dolgoztak kígvó- és krokodilusbőrből, hire sem volt még a centuri sevrónak, Oszkária boxnak; keztyübőrből és spiegelléderből készültek a finomabb cipők, a strapacípők bagariából s nem pasztával fényesítették, hanem közönséges suviksszal. Nem hordtak gumisarkot, mely könnyűvé és ruganyossá teszi a járást, a ruganvosságot anélkül kellett produkálni. Vannak suszterek, akik még nem a formára fektetik a súlyt, hanem a cipő tartósságára. Egy barátommal Pestnek egyik külvárosi uccájában járva, eey suszternek a cégtábláján ezt a feliratot láttam >.\ lehetetlenséghez«. A lehetetlenség ugy volt ábrázolva, hogv két jóltáplált oroszlán szét akart tépni egy cipőt, az egyik jobbra húzta, a másik balra, de nem sikerűit nekik kárt tenni benne. A barátomnak ugv meg nyerte a bizalmát ezzel a mester, hogy másnap rendelt nála egypár cipőt, de megbánta, mert a kilátásba helyezett tartósságnak áldozatul esett a bőr puhasága és a cipő kényelmessége s most több. mint ötven év után, ha időváltozáskor sajogni kezd a lába, azt a tarlós ctpőt okolia. az tette tönkre a lábát. A szabók jóval kedvezőbb helyzetben vannak, mint a suszterek. Addig próbálgatják és szabdalják a ruhát, míg az vatahogv a testhez igazodik. Ámbár, ha az első próbáláskor sok a korrigálni való, kevés kilátás van arra, hogy a ruha kifogástalanul sikerüljön Egy alkalommal egy híres pesti szahócégnek az utazója jött le Szegedre megrendeléseket gvüjteni. Nálam is megfordult és kierőszakolta, hogy csináltassak náluk egy öltözet ruhát. Aggodalmaskodtam, hogy hátha a ruha nem sikerül, bajos lesz azt Pestre küldözgetni igazítás végett. Mosolyoava nyugtatott meg: olyan eset még nem fordult elő nem azért fizetnek ők a szabásznak évi 3000 forintot, hogv ez is előadhassa magát. Rábeszélőképessége nagyobb volt az én ellenállóképességemnél. megrendeltem a ruhát. Mikor megérkerett és felpróbáltam, ugv állt rajtam, mintha vasvillával hányták volna rám s csak ugy vált vise'hetővé, hogv mikor alkalmilag Pestre mentem, ott üsgvel-bajjal reám igazították. A kalapra nézve tapasztalataim a háború óta sokat változtak Azelőtt el sem tudtam képzelni urí embert Habig, Ita. Borzalinó vagy legalább is Gyukits.kalap nélkül, anyagára nézve pedig nyúlszőr nélkül. A háboru megtanított arra, hogy a gvapjukalap nemcsak sokkal olcsóbb, de tartósabb is és jobban megtartja a formáját, az eső sem árt neki. Hogv valamivel nehezebb, mint a nyúlszőr kalap, azt télen az ember fel sem veszi, nyáron meg ugv sem viselünk kalapot. VSRGB MIHÁLY Aradi ucca 4. SZEGED hatóiírráTo«**' Telelön 11-69. Mindennemű kliléMni, Mlneq, M»U, ponwn. Idlnknrrt, haláM é» tenni» h6W, gyermek htoMk, tornaszereit 4 gyári ék rop ko phatók. KURUCSEV SÁNDOR dlvatáruháza az „Arany Haranghoz" Szeged, Széchenyi tér 14. ^ Telefon Legolcsóbb naptárait mellett: angol férfi és nöl szövetek, bársonyolt. sima és mlniás crep de etilnek, george.ttek, crep de sattnok, magyar gyártmányú sima és mintás müselymelt. Ágy- és aszlalgarnlturák, átvettík, futó- és nagy szőnyegek. "Damasztok, vásznak, zeptjlrek nagy választékban kapöatólt. Szigorúan szabott árah! Szigorúan szabott árah? Aranyat — vasért vagy egy furcsa örökösödési fpisíória és f)árom Kiló arany tartozik, világos, hogy (A Délmagyarorsrig munkatársától) A história módfelett érdekes. A néni meghalt, utána tekintélyes vagyon maradt és annak rendje-módja szerint jelentkeztek az örökösök. Az örökösöknek rendszerint az a tulajdonságuk, hogy minél többet szeretnének örökölni. Arra még nem igen volt példa, hogy olyan örökös akadt volna, akinek nem kell a örökség. Most van ilyen is. Tehát a néni meghalt és sor került a vagyon felosztására. Sok hivatalos torturán megy ilyenkor keresztül az örökös. Fontos szerepe van a lellárbUtosnak. Ez a hivatalnok veszi lajstromba az örökhagyó ingóságait és ennek a lajtsromnak alapján történik azután a javak szétosztása. A leltárbiztos megjelent és hozzáfogtak a vagyontárgyak leltározásához. Sok minden a napfényre került, olyan dolgok is, amire nem számítottak az örökösök. Teltek a rubrikák, feltárultak a régi sublótok és a vitrinek kincse is glédába sorakoztak. A kincsek egyre sokasodtak, no még egy fiók hátra volt. Olyan volt, mint az Ezeregyéj meséiben — Sezám, sezám nyílj ki! A bűvös szavakra kilárultak a termek ajtói tenger kincsek kápráztatták el Ali Babát, pardon a lellirbistos és az örökösök szemét. Aranygyűrűk, kösöntyűk, fülbevalók és fearpe recek csillogtak a ládafia mélyén —, de mindegyik sebzetten, összetörten. Szakértő szemek »blindre« felbecsülték az aranyhalmot — Testvérek között is nyomhat vagy három kilót 1 — igy az egyik örökös. — No de ennyi tőrt aranyat egy rakáson! — csodálkoztak. Valakinek hirtelen eszébe jutott valami. — Ez még a háborús aranyat vasért akció eredménye. Itt hagyták, azt sem tudták annak idején, hogy került ide... — Már pedig nekünk az örökségnek ez a része nem eeli mondták ekkor az örökösök. Ha Dárius kincsével érne fel, okkor sem vinnők el, Szegény néni haláláig őrizte, őrizze ezután most már az, aki arra legilletékesebb: a kincstár. A nótárius ur meghökkenve figyelt fel a szavakra : — De kérem, három kiló arany, az rettenetes nagy összeg] Kérem szépen ennyi pénzt csak nem fognak eldobni maguktól a tisztelt örökösök! — De bizony eldobjuk, nekünk nincs erre az aranyra szükségünk. Tiltakozunk az ellen, hogy a leltárbizto« ur lajstromba vegye! — Kérem — vágott közbe a nótárius —, ez a kincs az örökséghez tartozik, világos, hogy ai örökösöké. — Nem örökség, adják oda, akinek akarják -», replikáztak vissza. Mi erre az örökségre a Ieg. határozottabban nem reflektálunk. A vita sokáig eihuzódott — eredmény nélkül* Az örökösökre váltig rá akarják tukmálni a három kiló aranyat, azok pedig hallani sem akarnak róla. — Az arany örökség nem a miénk! Az államkincstárt illeti, tegyék birói letétbe, vagy csináljanak vele, amit akarnak I • Igy szól a furcsa örökösödési ügy. Három kiló arany nem kell a törvényes örökösöknek .. PANNÓNIA SZALLO BUDAPEST, VIJI., RAK0CZ1-UT 5. «SS Elsőrangú szálló. Az előkelő osaládok régi, jóhirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg1 és meleg folyóvíz minden szobában. 23 Nem fázik meg :»rnj«s platinán MebUAlyhftt hord. Kapható KELLER Irígíp VtlUUtnM, Szöged, Széchenyi tér 8. Telefon Aut. 18-68. 71o Értesítés I Felhívom a n. é közönség szíves Ügyeimét, hogy kicsinyben! eladásra is berendezkedtem, Raktéron tartok mindennemű kölölt-, S2Övöttárut, legkitűnőbb gyártmányú selyem-, műselyem-, gyapjúharisnyát, férfi és női fehérneműt, nyakkendői stb. Áraim versenyképesek, meri minden! első kézből kapok. Kérem további szíves pártfogásukat KOCH IMRE kölfllt-, szövöttéru nagykereskedő, Tisza Lajos körút 57. sz.
