Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-07 / 55. szám

1930 március 7. tei. Szeged 10 év alatt 417 lakást épített. Dr. Dettre: És háromszázat rombolt. Taussig Ármin: Ezzel szemben a hasonló nagyságú németországi Achenben 10 év alatt 1875 lakás épült! Nürnberg és Bresslau 22-szer annyi lakást épített, mint Szeged. Javasolja, hogy a nedves és pincelakások megszűnte­tése érdekében egy szűkebb bizottság üljön össze és javaslatukat a legközelebbi ülésen tegyék meg. Horváth József: Tekintet nélkül arra, hogy hogyan kerültünk ide, abban egyek vagyunk, hogy nincs társadalmi réteg, amely valami­lyen bajban ne szenvedne. Visszautasítok min­den támadást, amely a hazafiasságunkat két­ségbe vonja. Karácsonyi Guidó idegesen közbeszól. Ál­talában ideges a hangulat, közbeszólások: — Fontos dolgok ezek, fontosabbak, mint az apaállatok. Horváth: Lájer Dezsőt elvtársának nevezi. Felzug a jobboldal: — Itt nincs elvtárs, csak bizottsági tagi Horváth: Szó volt arról, hogy Petrikkel együtt megyünk, ha a kislakásépités benne van a programjukban. De Petrik válasza ak­DtülH., mo. IHIWII mHiniiiniijniiuiiamw kor az volt: »Ez bizony nincs, a mi progra­munkban.« D,r. Erdélyi Jenő a nagy inditványkoplexi m ból egyet vesz ki: a kislakások építését. Java­solja, hogy a kislakáskérdést a legsürgősebben tárgyalják le, még pedig a többi indítványtól elkülönítve. Lájer Dezső zárszó jogán szólalt fel: Pet­rik nagy izgalomban beszélt, megtámadott bennünket, a végén pedig olyan indítványt tett, hogy mi is elfogadhatjuk. Rendkívüli köz­gyűlést kellett volna összehívni ennek a kér­désnek a tárgyalására, Mi idejében akartunk cseleked­ni, hogy ezt nem tehelíük, eb­bon éppen Petrik Antal akadá­lyozott meg, aki nem akarta alá­írni a közgyűlés összehívását kérő beadványt. A legfontosabb, hogy végre meginduljon az építkezés. Újból elfogadásra ajánlja indítvá­nyait Pálfg elnök most szavazásra tette fel a kér­dést. A közgyűlés elfogadta a kisgyűlés javasla­tát Petrik módosításával s eszerint a nagyhorderejű kérdést azzal utalják bizottság elé, hogy sürgősen végezze el munkáját és mielőbb tegyen javaslatot N a közgyűlésnek. Pásztor javaslatát .jogi okokból nem bo­csájtották szavazás alá, de az elnök kijelen­tette, hogy a tanács a javaslatot a jövőben irányadónak fogja tekinteni. Olejnyik József indítványozza, hogv városi ttfrföldeket az arra szorulóknak mérsékelt dí­jazással kiskertek céljaira adják bérbe. A közgyűlés az indítványt Olejnyik József felszólalása után kiadja a polgármesternek. Ugyancsak Olejnyik indítványozza, hogy a közlekedésre alkalmatlan utakat és a járdá­kat a város haladéktalanul hozassa rendbe. A polgármester előterjesztése ebben az ügy­ben az, ho|y amig a karbantartási alap erre fedezetet nyújt, az utakat javítják, a járdákat pedig a háztulajdonosoknak büntetés terhe alatt rendbe kell hozni. Egyébként a kis­gvülés napirendretérést iavasol az indítvány felett Olejnyik József szerint a járdákat nem hoz­iák rendbe a polgármester rendeletére sem. Kiss Bálint: Itt a tizenkettedik óra, hogy e/en a lehetetlen állapoton segítsünk. Csat­lakozik Olejnyik indítványához. A közgyűlés a kisgyüléssel ellentétben Olej­nyik indítványát elfogadta. Szűcs Imre indítványában a tanyai kis­gazdák részére olcsó hitelt sürget a pénzügy­minisztertől. Elfogadják. Dr. Llppag Lajos inditványára felírnak a Kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a Felső­id özpon Ion létesifendő telefonközpont beren­dezéséhez adjon 6000 pengőt. Olejnyik József és társai a hadirokkantak ¡okozotlabb segélyezése ügyében tesznek in­dítványt. Mondja ki a közgyűlés, hogy a kor­mányt felkérik ennek az ügynek sürgős ren­dezésére és a hadiköVcsOnők méltányos valorizációjára. Hasonló indítványt nyújtott be Iritz Béla is. A kisgyűlés Olejnyik és Iritz indítványát elfogadásra ajánlja és feliratot javasol a nép­jóléti miniszterhez. Kecskés István kéri még, hogy az ország­gyűlés két házát is keressék meg. .4 javaslatokat elfogadták, Dr. Szamek Sára indítványozza, hogv nép­föléli ügyosztályt állítsanak fel. Á kisgyűlés szerint ez az ügyosztály felesleges. Dr. Szamek Séra: A társadalmi bajokon segíteni a köz feladata. A városnak azokon kell segíteni, akik megrokkan­lak és munkát kell adni a munkanélkülieknek. A modem szociálpolitika prevenzlorá! akadályozza meg a bajok kifejlődését A bajokat orvosolni egy centrális szociálpolitikai szervvel lehet. Budapest szociálpoli^aí ügyosztálya sok kérdést oldott már meg. Csak egy ilyen szerv tud segíteni, idejében ott, ahol arra szükség van. Al­kossa meg ez a közgyűlés a népjóléti bizottság végrehajtó fórumát, a nénjóléti ügyosztályt Dr. Kelemen László me'dőbbe'i a"on a kisgyűlés! javaslaton, hogy Szerfcdrn nin^s --ükség nénjó­lé ti ügyosztályra. Legyen kétszer olyan távolságra a túloldaltól, mint most van, ebben a kérdésben (A Délmagyar ország munkatársától) Csütörtök délelőtt a szentesi rendőrség a szegedi ügyészségre szállította ökrös Imre derekegyházi földművest, aki a mult év végén és az év elején sorozatos csalásokat követett el a szentesi gabonakereske­dők kárára. ökrös Imre, aki nagyon jómódü földműves. VáradI Imre szentesi lakos, földműves neve alatt jelentkezett a szentesi gabonakereskedőknél és elő­adta, hogv Berekháton nagykiterjedésű föhljci van­nak. Azonban meg van szorulva anyagilag és zöldhitelt kért. A kereskedők utánanéztek a telek­könyvi hivatalban Váradi Imre ingatlanainak és megállapították, hogy Berekháton tényleg több hold földje van. Ezek után folyósították a kért összeget A i" "-11 !jww.'m.i.i'"j.'.w.i_iawiIPWWUMIWWJ^^m mégis cgyüttérez. Aki magát kereszténynek vaUfm, ezt az indítványt elfogadja. De ha anyagi okokból nem lehetne most megvalósítani, utasítsa a kör­gyűlés a tanácsot, hogy a jövő évi költségvetés­ben az ügyosztály felállítására jelöljön fedezetet. Ha idejekorán észrevették volna a problémákat, most másutt tartanánk. Lájer Dezső szerint erre lesz fedezet, mert a köz­igazgatás raeionálázása most folyik. lesz tehát tiszt­viselő. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a népfótétt ügyosztály felállításának tervét. Dr. Szamek Sára hidl'ványozza a napközi ottho­nok megnyitását. Petrik Antal megállapítja, hogy még nincsenek olyan távol a szocialistáktól, mert ők is akarják a hasonló intézményeket. De elrendelni, hogy azon­nal felállítsák, a város ujabb megterhelése nélkül nem lehet Karácsonyi Guidó is sürgeti az otthonok felállí­tását és javasolja dr. Szamek Sára indítványának elfogadását. Páler Schneider Vencel Petrikkel szemben meg­állapítja, hogy igenis van fedezet a napközi ott­honok fenntartására. Máriaföldi Márton minden városi bérházból is kívánja egy-egy csecsemőotthon létesítését Felkiáltások: Hol a tisztiorvos ilyenkor? A közgyűlés az indítványt ugy fogadta el, hogv­(5vődáknál mihamarabb létesitik a napközi ottho­nokat, az iskolákra vonatkozó részt pedig kiadta a polgármesternek. Elfogadta a közgyűlés Szűcs Imre indítványát tanyai adókezelő kirendeltségek szervezésére és az adóknak postatakarékpénztár utján történő fize­tése ügyében. Végül elfogadták páter Schneider Vencel indít­ványát, amely szerint a Mátyás-teret és a Vadkert­teret a város mielőbb rendezze. A közgyűlés tárgysorozata ezzel kimerült és dr. Pálfg József polgármesterhelvettes azt pontban este 9 órakor berekesztette. A lejáratkor azonban nem fizetett Váradi, trdr« a kereskedők, akiknek összesen mintegy 1000 pen­gőjük feküdt künn, felszólították a fizetésre. Ekkor jelentkezett az igazi Váradi Imre, igy aztán ki­derült. hogy a kereskedők csalónak estek áldozatul. A rendőri nyomozás rövidesen kiderítette, hogy a csalásokat ökrös Imre követte el. ökrös védekezésében azt adta elő, hogy nagyon meg volt szorulva és ezért próbált ilyen módon pénzt szerezni. Az volt a terve, hogy mielőtt • dologra rájönnének, felkeresi újból Váradi Imre neve alatt a kereskedőket és kiegyenlíti tartozá­sát. Erre azonban nem volt már ideje, ökrös Imrét a rendőrség beismerő vallomása után letartóztatta és átadta a szegedi ügyészségnek II szepi stélifábla tárgyalás közben alkalmazta az adécsalási ügyben az amnesztiarendeletet (A Délmagyarország munkatársátólA kormányzói amnesztiarendelet alapján, csü­törtökön, a szegedi Ítélőtábla Skultéty-tanAcsa igen érdekes adócsalási ügyben szüntette meg a további eljárást. Meisl Izsó szegedi kereskedő 1925-ben meg­vette Muh£l Istvánné sövényházai lakos in­gatlanát 55 millió koronáért. Az ingatlant azonnal tovább is adta, azonban nem mutatta ' be a szerződést az adás-vételi illeték kirová­sára^ ilyen módon 240 pengővel megkárosí­totta a kincstárt. Meisl Izsó ellen adócsalás vétsége miatt indult meg a bűnvádi eljárás, melynek során a szegedi törvényszék bűn­cselekmény hiányában felmentette. Az ügyész felebbezése folytán az ítélőtábla elé került az ügy, amely az első bíróság ítéletét meg­semmisítette és uj tárgyalás lefolytatására kö­telezte a törvényszéket, Másodízben dr. Tarajoxsg Béla egyesbiró tárgyalta az ügyei, aki bűnösnek mondotta ki Meisl Izsót és 200 pengő tő, azonkívül az eltitkolt illeték ötszörösének megfizetésére, mint mellékbüntetésre ítélte a kereskedőt. Ezt az ítéletet Meisl Izsó megfelebbezte az Ítélő­táblához. A csütörtöki tárgyaláson aztán ez a régen húzódó ügy érdekés befejezést nyert. A tár­gyalás megnyitása után a referens biró kons­tatálta, hogy Meisl Izsó bünügye, mivel az amnesztiarendelet megjelenése előtt három év­vel keletkezett és mivel az Ítélet az amnesztia­rendelet állal megszabott halárt nem lépi tul, a rendelet hatálya alá esik. Dr. Zobay Ferenc ügyészségi elnök ezután azt a kérelmet terjesztette a bíróság elé, hogy Meisl Izsó ellen az amnesztiarendelet értel­mében a további eljárást szüntesse meg. Dr. Bokor Gyula védő csatlakozott az ügyész­ségi elnök előterjesztéséhez, ezután a bíró­ság kimondotta, hogy Meisl Izsóra alL-almazza az amnesztiát és a további eljárást megszün­teti. A szegedi bíróságokon ez volt az első eset, hagy a kormányzói amneszliarendeletet tár­gyalás közben alkalmazták a vádlotton. Beszállították a szegedi ügyészségre a gabonakereskedők csalóját

Next

/
Oldalképek
Tartalom