Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)
1930-04-24 / 91. szám
1930 április 24. DÉLM A (TV \ wrrnsTK^ 3 A munkanélküliek u elrendelését kérték CA Délmagyarország munkatársától.') A szegedi munkanélküliek tizenöttagu küldöttsége jelent meg szerdán délelőtt a polgármesternél. A munkanélküliek a polgármestertől ujabb szükségmunka elrendelését kérték, mert — mint mondották — még mindig sok*záz munkás tengődik munkanélkül Szegeden. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy a város hatósága mindent elkövet a munkaalkalmak biztosítása érdekében. Ezért kezdette meg sürgősen a Mérey-uccai iskola és a királyhalmi templom építését is. Elmondotta a polgármester, hogy csütörtökön Budajd№ sziikségmunka a polgármestertől pestre utazik, hogy illetékes helyen kérje az Algyö—dorozsmai ármentesitő csatorna építési költségeihez felajánlott államsegély háromszázezer pengőre való felemelését. A polgármester, miután meggyőződött róla, hogy a munkanélküliek küldöttségének minden tagja már hónapok óta kereset nélkül van és családot kellene eltartania, intézkedett, hogy mind a tizenötöt azonnal állítsa munkába a mérnöki hivatal a József főheroeg-tér töltési munkálatainál. Arról nem történt közlés, hogy mi lesz az uiabb szükségmunka elrendelésével. J Névtelen feljelentés alapján megvizsgálták a Teréz-uccai kövezést és a Mérey-uccai iskolaépítést A város szakértői alaptalannak találták a vádakat Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt névtelen levél érkezett a polgármester postájával »néhány figyelő városatya, kik még most. igy figyelmeztetik« aláírással. A névtelen levél súlyos vádakat emel a mérnöki hivatal és az egyik városi építkezés vállalkozói ellen. A levél élső része arra hivja fel a polgármester figyelmét, hogy a Teréz-uccában, ahol a város házikezelésben végezteti a kövezést, a legsilányabb munka folyik. Az uj kövezet csak addig tart, ámig a munkabéreket kifizeti a városi pénztár, de az újonnan lerakott kövezet máris sok helyen kifordult. Megállapítják a levél névtelen irői, hogy abban az esetben, ha a város felelős kövezőmestereknek adta volna ki a munkát, akkor ilyen esetek nem fordulhattak volna elő, nem veszett volna kárba a kövezésre fordított pénz. A levél második része a Mérey-uccában épülő belvárosi elemi leányiskola építési vállalkozóit vádolja meg azzal, hogy az építkezéshez rossz minőségű homokot használnak. A homok tele van szerves anyagokkal, iszapcsomókkal, füzfagyöKerekkel, amelyek lefokozzák a homok kötőképességét. A levélírók szerint ez a szabálytalanság ö mérnöki ellenőrzés hiánya miatt történhetett meg. »Üttessen Méltóságod a vállalkozók orrára — fejeződik be a levél —, hogy a város drága pénzéért csak előírásos jő anyagot használjanak az építkezésnél. Tessék felelősségre vonni mindkét esetben az illetékes ellenőrző és munkavezető közegeket, mert a város vagyona nem Csáki szalmája és a város vagyonának ön a felelős kezelője.« A polgármester a névtelen levél ügyében a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el, amelynek eredményéről máris tájékoztatta a nyilvánosságot. A polgármester tájékoztatója szerint mindkét vádpontot alaposan kivizsgálták és a kiküldött szakértők megállapították, hogy mindkét vád teljesen alaptalan. A kövezők a legbecsületesebb, a legkifogástalanabb munkát végezték. A Mérey-uccai épetkezésnél használt homokot Berzenczey Domokos műszaki főtanácsossal vizsgáltatta meg, aki megállapította, hogy a homok is kifogástalan, minősége megfelel az előírásnak. A polgármester ezúton kéri a névtelen levél iróit, hogy legyenek megnyugodva, nem történt egyik esetben sem szabálytalanság. Amerikában angol nyelven jelenik meg Móra Ferenc regénye Elkészült az „Ének a búzamezőkről" nyomdai munkája, a könyveket az őszi főszezonban adják ki a piacra 4mM§m?9í:MmíSmim-,. arl • HÍ i*»' ad (A Délmagyarország munkatársától.) A háború utáni magyar irodalom egyik legnagyobb regénysikerét kétségtelenül Móra Ferenc v>£nek a búza-:.•>:•*•»>• mezőkről« cimü re.¡.f - _ • génye je'.entette, jEmÉmií üi amely Szabó Dezső Elsodort faluja mcl iett a legtöbb kiadást ért el és a leglü nagyobb pc'.dányrn^mm^mmmmmm S7ámban fogyott ei a ma yar könyvpiacon. Móra Ferenc e-7e! az ü lehangu, naiy mélység, kel föltáró magyar levegőjű regényével egyszerre az irodalmi front élére került és elői slátható volt, hogy az a Móra-irás nem fér el, nem marad meg a magyar i. o-alom szükreszabott nyelvhatárai között Móra regényének nem volt szüksége politikai vizrengetegén keresztül Newyorkig, ahol a regény diszes kiállításban, pompás angol fordításban készen várja a főszezont. A kétségtelenül érdekes irodalmi hir kissé elkésve érkezett meg Szegedre, aminek kizárólag Móra Ferenc az oka. Móra természetesen már régen tud róla, de nem szólt felőle még legközelebbi barátainak, hozzátartozóinak sem. Mi is idegenektől értesültünk erről a számottevő irodalmi sikerről és már csak a hir hitelesítését kérhettük Mórától. — A dolog ugy tőrtént — mondta érdeklődésünkre Móra —, hogy már hónapokkal ezelőtt létrejött köztem és az amerikai kiadó között a formális szerződés, anélkül, hn v arról bővebbet tudtam volna. Az ügy üzleti részét budapesti kiadóm intézte eL A napokban aztán levelet kaptam a regény fordítójától, Halász Györgytől Newyorkból. Halász, akivel valamilyen ugyancsak irodalmi vonatkozású ügyben évekkel ezelőtt már levélbeli összeköttetésbe kc"ültem, arról ér'esitett, hogy az angolra fordított regény nyomdai munkálataival elkészültek, a könyv külső'eg nagyon szép lesz, a kiadóvállalat, a Paison and Clark ?ég azonban ugy határozott, hogy csak ősszel dobja piacra a köyveket Halász azt i~n hogy a kiadóvállalat vezetője, segítségre, 'kormánypárti vízumra. Vizűm segít- aki elolvasta az angolra fordított regényt és akinek M6ro Fereha ség, útlevél nélkül is eljutott tul a határok >n min denhová, ahol felismerik, m-gbecsülik az igazi értéket, az irodalmat így jutott el az Atlanti Óceán az fölöttébb megletsaett. azért határozta el a könyv megjelentetéséne': őszre való elhalasztását, hiert Amerikában a komnlvabb jelentőségű irodalmi Egy szépasszony regénye. Henry Bataille regénye Mörln Jncoblnlvel. W№"i,;<3AWDHI titokzatos országa, a Rejielmes India. pántoktól vasárnapig a BrlvAro'lben, munkák leginkább ősszel jelennek meg Halász György arról is értesített, hogy Amerika legelterjedtebb, legnépszerűbb magazinja, a Vanity Fair, a regény megjelenése előtt részletes ismertetést kiván közölni rólam, ezért arra kér, hogy küldjek magamról valami fényképet Megirta azt is, hogy a re^ényforditás nyomdábaadása alkalmával is szükség lett volna egy eredeti fényképre, mivel azonban a kiadó nem tudott ilvent szerezni, egy reprodukcióról rajzoltatott arcképet a könyvhöz egy Newyorkban élő magyar festőművésszel, Fábry Rezsővel, akinek a tollrajzát Halász igen sikerültnek tartja, őszintén megmondom, hogy nagyon kíváncsi vagyok az >£nek< amerikai kiadására, mert ugy tudom, hogy a mi viszonvainkhoz mérten igen drága lesz ez a könyv: őt, vagy hat dollár, ami körülbelül harminc magyar pzngőnek felel meg. Ezért a pénzért tényleg szép külsőt kell kapnia. Elmondotta ezután Móra Ferenc, hogyan került ismeretségbe Halász Györggyel évekkel ezelőtt Öthat évvel ezelőtt levelet kapott tőle, amelyben azt kérdezte Halász, hogy társulna-e vele és egy benszülött amerikai íróval egy 'Attiláról szóló nagyobb munka megírására. Abban az időben Amerikában nagy sikert ért el két hasonló irányú könyv, az egyik Dzsingisz-kánról, a másik Mohamedről szólt Móra az első két levélre nem válaszolt, a harmadik levélre azután megírta, hogy Attiláról tudományos monográfiát nem igen lehet írni, mivel ujabb történelmi dokumentumok nem kerültek napfényre. Attila legfeljebb nagyszerű regénytéma lehet és ennek megírására szívesen vállalkozik, mert már régebben foglalkoztatja ez a téma Nem Is Attiláról írná a regényt, hanem. Attila fiáról. — Régi elhatározásom valóraváltása attól függ, hogy milyen sikere lesz az Ének a búzamezőkről angol nyelvű kiadásának Amerikában — mondja Móra Ha beválik, ha megtetszik az amerikai közönségnek, akkor talán megiröm ezt a regényt is. Az igazat megvallva, rz Éneket nem tartom igen alkalmasnak az amerikai közönség számára, mert hangulata az amerikai mentalitáshoz viszonyítva túlságosan pesszimisztikus. Ez a pesszimizmus ugyan a magyar miljőben felolvad kissé, mert még a halál, az öngyilkosság is szelid, magyaros derűvel keveredik, de nem tudom, hogy ezt a miliőt hogyan lehet az angol fordításban érzékeltetni Megnyugszom mégis abban, hogy Halász levele szerint a szigorúan üzleti alapokon dolgozó amerikai kiadónak nagyon tetszett az angol fordítás. Jlsz olvasó rovata Igen tisztelt Szerkesztőségi A mai kereskedők fe és iparosok csak nem akarják belátni, hogy ebben a nehéz, küzdelmes világban milyen nagy szükség van összetartásra, együttműködésre Nem elég az, ha a vezetők közül néhányan kevésszámú érdekelttel gyűléseket, megbeszéléseket tartanak, szónokolnak, kilincselnek, — az akcióknak csakis akkor lehet eredménye, ha a vezetők mögött tömegek állanak, ha az akciónak nincs egyéni jellegeAnnyi baja, sérelme van a magyar kereskedelem nek és iparnak és ezek a bajok annyira ősszefügnek egymással, hogy csak szervezett, egységes eljárással lehet küzleni az orvoslásért• Sem a kereskedelem, sem az ipar egy-egy elkülönített ágát, érdekcsoportját nem lehet külön kimenteni nehéz helyzetéből, mert csak a? általános orvoslás vezethet általános megoldáshoz. A szakmák bajait, sérelmeit külön-külön ugy sem lehet orvosolni. A kereskedők és iparosok ősszeségéneK kell kivezető utat keresni és találni és ezt a munkát nem bizhatják a zöld asztalok szobatudősaira és politikusaira, akik sokszor nem is ismerik öz eléjük kerülő problémát Ne várja tehát a kereskedöés iparostársadalom, hogy a sült gesztenyét más kaparja ki számára, demonstrálja együvétartozását, érdekközösségét azzal is, hogy állandóan nagyszámban látogatja a bajokkal, problémákkal fog lalkozö értekezleteket Tisztelettel: (Aláírás.)
