Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-05 / 100. szám

1031 május 5. DÉLMAGYAPORSZAG 3 Száiteritékes bankettel ünnepelte Méra Ferencet Makó (A Délmagyarország munkatársától.) A makói Stefánia-szövetségnek sikerült meg­nyernie Móra Ferencet idei irodalmi estélye előadójául. Móra Ferenc szombat este tar­totta meg előadását a vármegyeház közgyű­lési termében, amelyet teljesen megtöltött a közönség. Nagy, meleg taps fogadta már a terembe lépésekor az irót, aki Őszinte vallo­mások cimmel tartott előadást. — Most nagyon divatban van Magyarorszá­gon az irodalom, mióta Zemplén vármegye ugy felkarolta szegényt, — kezdte Móra csön­des iróniával. Elhatároztam, hogy én is iro­dalmi előadást tartok, de ebből nem lesz köz­gyűlés, átirat, körirat, mert ebben nincs se evolúció, se revolució, se konstrukció, se destrukció. Nincs jussom a súlyos problémá­kat hömpölygető nagy irodalomról beszélni, csak arról a kis irodalomról, amelynek nincs is semmi problémája, — szóval a magam úgy­nevezett irodalmi pályáról óhajtok beszá­molni, szépités és nagyképűség nélkül Ezután állandó önszatirával, amelynek gör­be tükre azonban egész irodalmi életünk ké­pét élesen visszaadta, beszélt újságírói pá­lyájáról, tárráiról, regényeiről, amelyek kö­zül az Ének a búzamezőkről a newyorki és londoni angol kiadás után most németül is megjelenik Stefan J. Klein fordításában. A másfélórás előadást, amely hol megkacag­tatta, hol elérzékenyi tette a közönséget, a Kereskedelmi Csarnok nagytermében százte­ritékes bankett követte, amelyen Makó in­telligenciája vett részt, élén Tarnag Ivor al­ispánnal és feleségével. Az irót Nikelszkg .Tenő polgármester köszöntötte fel. — Móra Ferenc olyan vendég, akit nem­csak' várnak mindenütt, hanem szeretnek is mindenütt, — kezdte beszédét. írásai ugy hat­nak" az olvasóra tisztaságukkal, derüjükkel, mint a csillagos ég. Makó közönsége nevében megköszöni neki, hogy Írásai után az élő szó művészetét is elhozta egy estére ebbe a vá­rosba, amelynek mindig ünnepe, ha őt ven­dégéül tisztelheti. A beszéd alatt, tiz óra előtt-megkondult a hősök harangja s a polgármester lendületes beszédét a gorlicei áttörésre való emlékeztetés­sel fejezte be. — Egy ellenséges világ gyűrűjével körül­véve egy szellemi gorlicei áttörésben kell bi­zakodnunk. Adjon az Isten Móra Ferencnek erőt és egészséget, hogy ennek a felszabadító áttörésnek egyik vezére lehessen. Móra Ferenc meghatottan mondott köszöne­tet az ünneplésért. Az írónak, mondta, min­den városban otthona van, némelyiknek még ott is, ahol él, bár ez a legritkább természeti tünemények egyike, — neki egyik legkedve­sebb otthona Makó. Nemcsak baráti és ré­gészeti alapon — kiszombori ásatások idp­jén itt a főhadiszállás —, de irodalmilag i$. Makó volt az a város, ahonnan őt tiz évvel ezelőtt tapsrtkkal indította országos útra ugyanez a melegszívű közönség, amely ezek­ben a nehéz időkben is összejött az ő kedvé­ért. Amiket a polgármester róla. mint íróról mondott, azokat a diszekel, fájdalom, nem rakhatja magára, mert tisztában van vielí, hogy ö csak túlértékelt illúzió a. magyar iro­dalomban, azonban a túlértékelő szivek szere­tetét drága kincsként viszi el magával. Az ünneplő társaság a hajnali órákig együtt maradt. Napernyők a legsuabbak. srv^ri arakon 25$ Pollák Testvéreknél. gFb harisnyák minden szin és minőségben 256 Pollák Testvéreknél. A Bünügyi Védők Egyesülete Szegeden (A Délmagyarors'ág munkatársától.) Mint már jelentettük, szombaton délután megalakult a Bán­ügyi Védők Egyesületének szegedi osztálya. Az ala­kuló ülés után bankettet tartottak, amelyen több felszólalás hangzott el. Vasárnap délelőtt a város­háza közgyűlési termében ünnepélyes felolvasó ülés volt, amelyen igen sokan jelentek msg a birói, ügyészi és az ügyvédi karból. A megnyitó beszédet dr. Bródy Ernő ország­gyűlési képviselő, egyesületi alelnök mondotta. El­sőnek dr. Dombováry Géza budapesti ügyvéd be­szélt a mult század régi magyar büntető igazság­szolgáltatásáról. Előadásában érdekesen fejtegette az alig ismert jogtörténeti adatokat a régebbi magyar büntetőbíráskodásról. Előadásának sok szegedi vonatkozása is volt, érdekes adatokat mon­dott el Szeged város törvényhatósági bíráskodásá­ról. A szegedi osztály működésének első felada­tául azt ajánlotta, hogy Klauzál Gábornak, a híres szegedi táblabírónak életrajzát dolgozza ki. A következő előadó dr. Szőke Sándor budapesti ügyvéd' volt. aki a védő felelősségéről és a védői immunitásról beszélt. Dr. Eisner Manó, a szegedi alosztály elnöke értékes előadása zárta be az ülést. Dr. Eisner »Lélektani szempontok a bün­tetőperben« cimen arról beszélt, hogy a jogaszok nevelésében a társadalomtudomány, társadallom­tudomány és a lélektan teljesen háttérbe szpruj. Előadása végeztével az anyagi bűntetőjog revízió­ját sürgette. Az ülést Bródy Ernő zárószavai fe­jezték be. A budapesti vendégek vasárnap Móra Ferenc kalauzolásával megtekintették a Somojtyi-könvv­tárt és a muzeumot. A muzeum megtekintésekor dr. fíévész Béla budapesti ügyvéd emlékiratot nyujtotf át Móra Ferencnek, amelyben arra kérte, hogy az általa alapított >búnügyi okirattár* ré­szire. ha talál, juttasson el bűnüijyi vonatkozású régiségeket. \ 100.000 \ HIJN HARCOLT * 115-000 ^ GÓTTAL 100.C0OTC AIAN60L­M&sss Hmm SERE6E VV ésooo embervocr^ ^ MOHACS-Nk 25000 M&YAR vfiR&KSoerr a TÚL­NYOMÓ TÖHieÜ TÖHÖKKfit. MŰKŐIM­NÉL <Wü000O*c*XT VERT TÖNKRE loaooo JAPÁN 6-tól bemutatfa a Belvárosi Mozi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom