Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)
1931-07-12 / 156. szám
1931 julius 12. DELMAGYAROHSZAG 7 Pormentes Játszótereket! A kőte'ekre rne iő e'.szavakbó', amelyek a há'oru utáni világban születtek, az elsők között látott napvilágot a >mindent a jövendő nemzedékérts jelszó. Ezért a generációrt nekünk élnünk, dolgoznunk és küzdenünk kell — mondották —, mert ez van hivatva mindazt helyrehozni, amit az apák elrontottak. De mint annyi más testvére ennek a gondolái nak, ez is csak megszületett anélkül, hogy annak teljesedéséről illetékesek gondoskodjak volna. Csak nemrégen irt dr. Landesberg Jenő a bécsi élettel foglalkozó sorozatos cikkeinek keretében a bécsi játszóterekről, ahol napfény mellett árnyas fák, pormentes levegő, tiszta homok és gyep teszik boldoggá a jövendő nemzedék napjait Bécsben, ahol távolról sincsenek meg azok a közeli feltételek az egészséges játszóterek számára, mint nálunk. I Keresni kellene, hol van szebb hely gyermekjátszótér számára, mint a mi Stefániánk és keresve is alig lehet különb játszóhomokot találni, mint a rai'Tiszánk, Marosunk homokja- De ennyi adottság ellenére keresni kellene azt a nagyvárost, ahol kevésbé gondoskodnak kicsinyek játszóhelyéről, mint nálunk. Az elmúlt évben hordtak ugyan egy kevés homokot a Stefániának egyik köralaku játszóhelyére, de ahogy azt a tél hava és szele elhordta, pótlásáról senkisem gondoskodott £s ha meg is maradt még valamennyi a kis játszótéren, inkább por az már, mint homok De ami mindenekfelett elszomorithat mindenkit, aki az úgyszólván egyetlen gyermekjátszóteret szemléli, az a por, mely a Tiszától néhány lépésnyire fekvő tér felett állandóan kering és veszélyezteti a.kicsik tüdejét A kereskedelmi iskola előtti téren és az előbb emlitelt körben állandó a por, locsolókocsi ott soha meg nem fordul. Erre csak nem lehet azt mondani, hogy minrsen rá fedezet? Szeged vezet az országos statisztikában a tuberkulótikus betegek számával. Ez az a vezető pozíció a vidéki városok között, amelyet Szegednek mindenképen meg kell tartania és ezért gondoskodunk talán arról, hogy a betegség csiráit már az apróságok tüdejében elvessük? A viz alig pár lépésnyire van, a hídfőnél veszik fel a vizet a locsolókocsik Kocsi van elegendő számmal, éppen az a 2—3 kocsi viz nem jutna ide? Vigyenek mindeD délután 3—4 óra között néhány kocsi vizet a Stefániára, az utakra és a játszótérre, hogy mikor a forró napsütés enyhültével játszani mennek a gyerekek, egészséges hely álljon erre i célra. Azt az egyetlen játékteret csak lehet ápolni? És ha már a játszótérről esik szó, mondiunk ®l mindent A fűre lépni tilost — áll mindenütt a tábla és szigorú csőszök járkálnak a tereken azzal a feladattal, hogyha valamelyik gyerek a füre merne lépni, arra azonnal rá kell kiabálni és mindörökre megfélemlíteni. Tény, hogy ezt a feladatukat nagy ambícióval végzik a csőszök, mert hiszen ők is hivatalos emberek és a felek — ezúttal apró embercsemeték — előtt fel kell épiteniök tekintélyük várát De óvhatalan, hogy a labdázó gyerekek közül egyik-másiknak be ne kelljen szaladni a fűbe a begurult labda után. Ilyenkor ez halálos remegések közepette történik A gyermek körülnéz, meglesi a pillanatot, mikor a csősz nem látja és alattomban berohan a labdáért. És ha mégis látja a csősz a kifutó gyereket és felelősségre vonja, kezdődik a tagadás, kibeszélés, — hazudozás. Ime a modern pedagógiának megfelelően igy tanulja meg a parancs kijátszását és teszi meg az első alattomos lépést. De minek mindez? Hát miért teremtette az Isten a füvet a városok falain belől, ha nem azért, hogy a gyermek örüljön neki. Te polgártársam, aki a napi gondok között sétáid közepette is maj"id elé képzelt adósoddal, vagy hiteleződdel vitatkozol, bizony észre sem veszed, hogy fü is van körülötted. De észre kell venned a nevető kicsiket, akik körülötted játszanak és feí kell, hogy rázzanak napi gondjaidból. Bizonyos, hogy az ő számukra nő a fü, de a magas Hatóság nem ilyen kegyes és csak a park széléről szabad azt nézniök. De, hogy miért csak nézni szabad, azt hiszem, azt senki nem tudja. Csak a négy fai között élő ember hiheti, hogy a fűnek árt, ha az apróságok rátaposnak. Ha egyszer a fü gyökeret eresztett és megerősödött, az a néhány apróság, aki rajta játszik, nem tehet kárt benne Hiszen csordák tapossák a füvet a legelőkön, de emiatt még fü ki nem veszett! Tessék csak a füves helyeket naponta rendszeresen locsolni és nem kell félni, hogy az apró lábnyomtól kivesz a pázsit. .Ve fosz• száJt meg a gyermekeket szabadságuktól, ne szo. ritsc'k már e[ső éveikben korlátok közé, szabadjon nekik mozogniok kedvükre legalább addig, mig megnőnek. * I • Igaza van Móra Ferencnek Nem elég, sőt nagyon kevés' a figyelmeztetés: védd a madarat óvd a fát! Elsősorban: védd n gr/rrrket! Molf Mik*, A NAGY HOSEGBEN VISELJEN " ÜJP1VATU, KELLEMES, KÖNNYŰ NYÁRI INGET KÉSZEN ÉS MÉRTÉK SZERINT KAPHATÓ LAMPEL ÉS HEGYI CÉGNÉL Beszélgetés Nagduval, a fakirral, aki a füszeresbolibó! indult el a rendőri betiliás felé (A Délmagyarország munkatársától) A betiltott fakir, Nagdu, polgári nevén Vocitek Zsigmond, volt kereskedősegéd, a manézs fájdalmas-embere, abból az alkalomból, hogy' Szegeden betiltották mutatványait, elmesélte furcsa életének történetét. Nagdu ur nemrégen működik a cirkusz porondján. Néhány évvel ezelőtt még egy pécsi füszerüzlet pultja mögött állt és porcukrot, szappant, petróleumot mért Ebben az időben csak a fizetése okozott fájdalmat, mert fizetése kevés volt. Már akkor azon gondolkozott, hogy miképen lehetne változtatni az életén. Jelentős fordulat akkor állott be, amikor egy ragyogó vasárnap déjután motorbiciklizni ment egy kollégájával. A motor felborult és Vocitek összetörte ma. gát. Még akkor nem volt fakir, tehát nagy fájdalmat érzett Bevitték a kórházba, ahol több injekciót adtak neki. Itt, fnjekciózás közben történt a csoda. Vocitek észrevette, hogy az injekciók tüszurása nem okoz semmiféle fájtjaimat Ekkor indult el azon az uton, amely végül is a manézsba vezette. A kórházból visszament a boltba. De már nem volt a régi kereskedőseggéd, a szobalányok pillantásánál többre becsülte az. indus fakirokról szóló könyveket Ezeket bújta, üres perceiben, éjjel, haj. nalban, amikor csak szerét ejthette Nagda ezekről a napokról a következőket mondja: — Olvastam, hogy az indiai fakirokat eddig még nem tudta, utánozni európai ember... Kételkedtem benne és elhatároztam, hogy megkísérlem ... Az első tül — mintha csak ma volna — égy szép tavaszi estén szúrtam az arcomba. Nem fájt, nem fájt mert akkor már tudtam magamat fegyelmezni. Ugyanis az egész mutatvány önszuggeszción alapszik Elaltatom magam és azt hajtogatom, hogy nem fáj a szúrás. . Az első tüt követte a második, a harmadik, a negyedik. Szurkáltam a fejemet, nyakamat, lábamat, mellemet, arcomat, karomat és nem éreztem fájdalmat. De még ekkor nem voltam kész fakir... Küzdelmes napok következtek. A főnők nem jó szemmel nézte a segéd érzékellenségét, különösen nem azt, amelyet a vevőkkel szemben tanúsított Egy napon azt mondotta: — Nézze Vocitek, ha fakir kell, itt vagyok én a főnök, a kereskedő, aki nyögöm az adót és a többieket... Hagyja abba a szyrkálásokat a sajt vágó késsel... Vocitek inkábbb kilépett és ment tovább a maga rögös, de felfelé ivelő utján. Mindég több és több tüt, kést szúrt magába. A bőre olyan volt, mint a rosta. Nyilakat Jövöldöztetett magára barátjaival és már látta kibontakozni a nagy jövőt. De még eddig nem lépett nyilvánosság elé. Aztán jött egy periódus, amelyben Vocitek kevésbé ellenállónak érezte magát. Ámor nyilazta szivét, amelyre nem volt felvértezve és.., és Vocitek egy napon meg. kérte a hölgy kezét. Itt már fakirként szerepelt. A hölgy boldogan mondott igent. El\é>-p egy fakirt lehet szurkálni, csipkedni: direkt férjnek való Ám Vocitek ezúttal nagy diplomatának bizonyult Ezt ő igy meséli el: — Azt is olvastam, hogy még nenj volt soha női fakir. Gondoltam: van feleségem, mire volna a jó, ha nem aöf fatirnak! Feleségem először tiltakozott, idegenkedő az ót lettől, de én addig gyúrtam, beszéltem neki, mig kötélnek állt. Hozzáfogtam az idomitáshoz Fele. ségem nagyszerű médiumnak bizonyult és nem telt bele egy esztendő, versenyt szurkáltuk egymást a legvastagabb tűkkel. . Ezek voltak a mi mézesheteink Kimondhatatlanul boldogok volunk* Végre elérkezett az első nyilvános szereplés Egy műkedvelői előadáson lépett előszór közönség elé Vocitek, a fakir. Falrengető sikere volt Gyors tempóban haladt előre a két ember sor., sa. Kieszelték a mutatványt töviről hegyére: ez a kés ide, ez a tű oda jön és elmentek levizsgázni az Artista Egyesület elé A vizsgán * Vocitek-pár felülmulta önmagát. Tüzet ettek, szúrták, vágták egymást — és megkapták a működési jogosítványt. Czája cirkusza volt az első helyük. A világbajnok direktor 5M pengő havt gázsival szerződtette őket Első fellépés Pécsett * kereskedői sikerek színhelyén történt De nem lehet senki sem próféta a saját hazájában. Az első mutatványnál a második nyíl Vocitek—NagdH szemöldökébe fúródott... Ezt még ö is megérez« te A további fellépések már jól sikerültek. Nagdu s szegedi betiltó" 6! a következőket mesélte el r -» A produkciók sem nekem, "em feleségemnet nem fájnak. Igaz, hogy néha vérzik a seb, de csak akkor, ha a tú, vagy a nyil vastagabb erat üt keresztüL Az a seb, amelyet ma kapott holnapu'.án begyógyul. A gyógyításra nem használok semmit, csak előadás után éterrel lemosom ma< gamat. Nagyon vigyázni kell, nehogy infekciót kapjak. Ezért a késeket, tűket éppen 'igy keze* lem, mint az orvosi műszereket. Mutatványomban nincs trükk. A deszkához tényleg odaszegez* tetem magam, mert az nekem nem fá.j Igy temetnek el 30 percre A sirban kihawnt a szöget a kPrembA! és épen jövők elő a közönség csodálkozására. Arról, hogy elájulnak az emberek, nem tudok. Én ilyenkor teljes transzban vagyok, sem a zenét, se a tapsot nem hallom. Néhány üzleti vonatkozású kérdésre igy felel: — Jövedelmezőbb foglalkozás ez, mint sajtot mérni. 500 pengő a fizetésem, amiből télreteszek öreg napjaimra. — És mi lenne, ha ezt a pénzt elveszítené? — kérdezzük. — Óh, ez nagyon fájna — mondja őszintén Nagdu, a hiteles indiai fakir. (K Gy.) HILIPS és az összes modern RADIO készülékek, ventillátorok, csillárok és villanyszerelések JAAJI ANDRÁSNÁL wm~mm m• ^ mm unnám® legfutányosabban e»zkez»ihetők Széchenyi tér 8. 60 Telefon: 29-28.
