Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)
1931-08-01 / 173. szám
1931 augusztus 1. DÉLMAGYARORSZÁG Dr. Boross Dezső királyi főügyész nyugalomban (A Délmayyarorszáy munkatársától) A magyar igazságszolgáitatás szegedi rendjének érdekes eseménye van: dr. Baross Dezső királyi főügyész, a magyar ügyóezi kar kimagasló egyénisége, 37 évi közszolgálat után saját kérelmére nyugalomba vonult. A jogászvilág, de általában a jogkereső közönség, mély sajnálattal veszi tudomásul a főügyész elhatározását, amellyel az aktivitás teréről a pihenő életbe lép. Maga az elhatározás sem egészen ujkeletü, dr. Boross Dezső jó ideje foglalkozik a tervvei, talán túlozva a baját, amely a szemidegeinek lényegtelen gyengülésében nyilvánult meg. Azonban mint a puritánság magaslatán állók általában, ugy ő is azt a magyarázatot hitette el önmagával, hogy amint az igazságot csak tökéletes lelki készséggel szabad szolgálni, épp ugy szükséges ahoz az abszolút hiánytalan fizikai konstrukció is. Az ereje teljében lévő, agilis, örökké fiatalos főügyész ebben a kérdésben nem engedte magát meggyőzetni, mindig csak a szubjpktiv érzésére hivatkozott. Pedig az igazságszolgáltatásnak ama ritka felkent papjai közé tartozik, akiknek az emberségén semmi nem vehet erőt, mert kristálytisztán látnak ők egyaránt a paragrafusok kuszált erdejében és a lelkek mélyén, az ügyészi fogalmat pedig nem zavarják .össze a pályához fűződő laikus elképzeléssel, amely a minden áron való bünöskeresésben látja a lényeget. Dr. Boross Dezső, egyházának hűséges fia, ahogy a templomban is együtt énekelte a zsoltárt vallása legszegényebb hivével, — a bibliával egyenlő erejű szentségnek tekintette az igazságszolgáltatást s a kálvinizmus mindenen felülemelkedő puritánságával követte, kereste, nyomozta szinte fanatikusan az igazságot. A sablónokhoz szokott elme sokszor nem tudta megérteni egy-egy beszédjét, intézkedését. Mintha nem a királyi főügyész, hanem a védőügyvéd szólalt volna fel a vádlott dolgában. De Boross Dezső mindig tudta, hogy mit csinál, jelentett be ő semmiségi panaszt olyankor is — valami mellékes körülménybe kapaszkodva —, amikor mindenki meg volt elégedve az Ítélettel. Azt akarta elérni, hogy kerüljön fel az ügy a Kúriához, vegyék ott észre a jogegység érdekében a törvény olyan hézagait, amire nem gondolt senki a törvény megalkotásánál, vagy amiken túllépett már az eleven élet. Mindent tudott, ami belevágott a jogszolgáltatás nagy birodalmába, mindenre emlékezett, eleven lexikonja volt a btk. ha'.a'mas komplexumának s a legfinomabb árnyalatok sem maradtak előtte rejtve, sőt épp azok kibányászására vállalkozott a legnagyobb szenvedéllyel. Csak a legjobbaknak adatott még ez a tulajdonság, akik a véges és százféle adottságból levő természeti megnyiívánulásók láttán nem elégszenek meg a felületet kiegészítő adatokkal és látszattal, hanem keresik az indokokat, a megfogásra sokszor alig.alig alkalmas titokzatos valamit, ami az embert, az emberi életet olyan különössé teszi. Akármilyen furcsának tetszik, a vádlott nyugodt lehetett és nyugodt volt, ha Bóross Dezső vádolta, aminthogy számtalan példa bizonyítja az élete, a működése folyamán, hogyan köszönte meg az elitélt az igazságos vádat s következményét, az elitéltetést. Mint ember a magánérintkezésben is teljes értékű, csupa figyelem, jóság, előzékenység, szeretetreméltóság, aki szabad óráiban a klasszikus irodalomban talál pihenőt s nem csupán a jog birodalmában válik teljesen otthonossá, hanem ismeri a nemzetközi termés, az irodalom és a művészet minden figyelemreméltó anyagát. Hogyan lehetett volna elfogult, vagy egyoldalú az, aki nem a kiskapu küszöbéről nézi a világot, hanem a világszellemekkel érintkezik? Belülről jött mindez nála, a nagy kulturérték nyilatkozott meg, — de csak szolgálni tudta vele a pályáját, igy vált tökéletessé. Mint ügyvéd kezdte meg közéleti pályáját még 1893 őszén, 1895-ben lépett az igazságszolgáltatásba mohácsi járásbirósngi albiróként. 1900.ban Kassán a'ügyész, 1904-ben a nugybecskereli ügyészség vezetője, az ottani társadalom nagyrabecsült tagja. 1907-ben saját kérelmére Temesvárra helyezik át hasonló minőséjben, 1915-ben ott kapja meg a főügyészhelyettesi cimet és jelleget. Mint föügyészhelyettes kerül 1918 decemberében Sze. yedre, de kitűnő hire jóval előbb megelőzte. Voltaképen ő volt mindig a szegedi főügyészség lelke, megkapta hamarosan a főügyészi cimét és jelleget is mig 1,926 októberében, Szász Iván halála után, rábízták ennek a nagyfontosságú poziciónak a vezetését. Amit azóta végzett, az örök emlékű betűkkel van bevésve a magyar jogszolgáltatás történetébe. Utódja, ibeavatotlnak tetsző kombinációk szerint, mostani kiváló és nagyértékü helyettese, dr. Zombory Jenő lesz, mig a főügyészhelyettesi állást dr. Zobay Ferenc ügyészségi elnökkel tölti be az igazságügyi kormányzat. Zobay helye már komplikáltabb kombinációk tárgya. A rangidős dr. Papp Sándor alelnök, akit általános megbecsülés és méltánylás ővez s aki olyan ritka példáját szolgáltatta hazafiságá-nak, hogy már magában ez is jutalomra méltó. Tudomásunk szerint azonban már ő is nyugalomba készül. Nem lehetet'en azonban, hogy készséggel vállalja a megtisztelő megbízatást. Utána a legkomolyabb és érdemes jelölt dr. Kalmár Szilveszter ügyészségi alelnök, akinek személyében a feladata magaslatán álló államhivatalnok érdemeit jutalmaznák. Szó van még, hir szerint, dr. Tompa Gyula gyulai ügyészségi elnökről is, aki szívesen i térne vissza Szegedre. Ezek azonban mind kombinációk, a döntés az igazságügyi miniszter kezében van. MINDEN MULANDÓ Arany Ezüst Örök! Legjobb befektetés arany és brilliáns ékszert venni! Pénteken a klinikán kihallgatták Nagy Rózsii, aki elmondotta a közös öngyilkosság tervének részleteit Szándékos emberölés kísérlete miatt letartóztatásba helyezték Szécsi Istvánt találkozót. A leány is, a fiu is azzal az ürügygyei ment el hazulról, hogy a gyárba mennek túlórázni. Augusztus 20-ra tűzték ki az esküvőjüket, közben Szécsi orvosi vizsgálaton ment keresztül, amikor is konstatálták, hogy; gyógyíthatatlan beteg. Efeletti elkeseredésükben határozták el, hogy öngyilkosok lesznek. Amikor kiértek a Lóverseny térre, a fiu előkapta a forgópisztolyt és rálőtt. Amikor magához tért, a fiu még mindig ott ült mellette, majd nemsokára másodszor is ráfogta a pisztolyt. Ez a golyó mellcsontját érte. (A Délmagyarország munkatársától.) Részletesen beszámolt a Délmagyarország arról a szerelmi drámáról, amely csütörtökre. virradóra a Lóversenytér úgynevezett levenlelövészárkában játszódott le. Szécsi István 20 éves gyári munkás két pisztolylövéssel életveszélyesen megsebesítette menyasszonyát, Nagy Rózsi 18 éves varróleányt, majd önmagával is végezni akart, de többórai várakozás után letett öngyilkossági szándékáról és telefonált a mentőkért, akik a súlyosan megsebesült leányt beszállították a sebészeti klinikára. Szécsi Istvánt a rendőrség letartóztatta. Szécsi István a rendőrségen azt vallotta, hogy közös elhatározással akartak meghalni, mert gyógyíthatatlan betegsége miatt nem köthették házasságot Nagy Rózsi állapota pénteken annyira javult, hogy a vizsgálóbíró őt is kihallgathatta. Nagy Rózsi Szécsi Istvánnal egybehangzóan ugyancsak olyan vallomást tett, hogy közős elhatározással akartak a halálba menni. Este 8 órára beszelték meg a Kihallgatták a pénteki nap folyamán Szécslf is, majd szándékos emberölés kísérletén ?k büntette miatt kihirdették előtte az előzetes, letartóztatásról .szóló végzést, ami ellen a fiatalember felfolyamodást jelentett be. Később a déli órákban a nagybeteg Szécsit átkísérték az ügyészségre. Nagy Rózsi a sebészeti klinikán eszméleten van, állapota még mindig életveszélyes. a S agy búvárló feliöliéséi Vf terv a villatelep ügyében (A Délmagyarország munkatársától) A városi szükségmunkák keretében folyó töltési munkálatok első csoportja a befejezéshez közeledik. A Mars-tér már teljesen elkészült és a napokban befejezik a Kisbuvártó és a Csillag-tér töltési munkálatait is. A program szerint a Nagybuvártó következne, amely a legtekintélyesebb és a legköltségesebb pontja a szükségmunkák előre kidolgozott programjának. A terv eredetileg az volt. hogy a na.gykíterjedésü tó helyén villanegyedet létesít a város, a területet villateltakké parcellázza fel és a telkeket építkezési kötelezettséggel értékesiti. Klebelsberg kultuszminiszter a Nagybuvártó feltöltésével kapcsolatban most érdekes ötletet vetett fel, amely alkalmasnak látszik arra, hogv' az uj villatelep népszerűségét növelje és a feltöltés költségeit csökkentse. A kultuszminiszter elgondolása szerint a tóterület középső, tehát legmélyebb részét, az egész feltöltendő területnek mintegy egyharmadát, nem kellene feltölteni, hanem meg kellene hagyni tónak_ ami a fenék megfelelő mélyítésével könnyen elérhető. A tó partjait lépcsőzetesen képeznék ki. a partokat parko*sítanák és a létesítendő villatelep koszorúként övezné ezt a parkkal körülvett mesterséges tavat, amelynek vizét állandóan frissíteni lehetne. A tó sportcélokat is szolgálhatna, a nyári hónapokBelvAro»l Mozi Szombat, vaslrnsp ION CHANEY faázér«f>ié«év*l A HAUlKOMp, drimt Azonkívül: Karnevál, »züimö. Korzó Mozi ezomtijt, vítiraap VOLGA VOLGA oroáz mzarélmi történet, rtortplí: Höns Adalbert Schleltow Azonkivtj]: Híradó. ban uszodának használhatnák, télen pedig, erős fagy esetén, korcsolyapályának. Ennek a megoldásnak kettős előnye lenne, az egyik az, hogy a tófenék feltöltése lényegesen kevesebb pénzbe és munkába kerülne, tekintettel arra. hogy éppen a legmélyebb része, a közepe maradna feltől tétlenül, a másik pedig az, hogy a mélyítendő középső rész felszabaduló földanyagát is felhasználhatnák a töltéshez. De előnyös lenne ez a megoldás a miniszter szerint azért is, mert igy kapósabbak lennének a villatelkek. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes a miniszter ötletét közölte a mérnöki hivatallal, amely megbízást kapott a szükséges tervek és a költségvetés elkészítésére. Ha nem ütközik nagyobb akadályba, a Nagybuvártó feltöltését ilyen módon rövidcsen megkezdik. Lillafüreden tárgyalják a magyar - cseh kereskedelmi szerződést Budapest, julius 31. A magyar—cseh kereskedelmi szerződéses tárgyalások augusztus közepén kezdődnek Lillafüreden. Az előkészületek mindkét részről folyamatban vannak és mértékadó körök szerint a tárgyalás kilátásait móst sokkal kedvezőbbnek ítélik" meg. Cseh részről a gyenge termés enyhítette az agráriusok merev vámpolitikai magatartását
