Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-08 / 228. szám

Az autótaxisok a tarifa felemelését és a hídvám eltörlését kérték a várostól 80 autótaxi közöl már csak 36 van forgalomban (A DSImagyarország munkatársától) íwk óta közlekednek a szegedi uccákon az autó­taxik, de a város közgyűlése még mindig nem alította meg a tasiszabályrendeletet és igy a rend­őrség nem hajthatta végre azokat az intézkedé­seket, amelyek a taxis és az utas »jogviszonyát« szabályoznák. Legutóbb a város hatósága meg­kísérelte a taxiszabályrendelet megalkotását, azon­ban a kereskedelmi miniszter közölte a polgár­E esterrel, hogy a külön taxiszabályrendeletet főlös­gesnek tartja, ehelyett hozzon a közgyűlés egy­szerű határozatot és ebben állapítsa meg az autó­fuvarozás szabályait A közgyűlés néhány hónappal ezelőtt a buda­pesti szabályrendelet mintájára határozatot ho­zott, amely azóta jogerőre emelkedett és igy végre­hajtották. A határozat megállapítja, hogy meny­nyit számithatnak a kistaxik és mennyit a nagy­kocsik a fuvarért, hogy melyik díjszabás érvényes a belterületen és melyik a külterületen. A bérautód sok azonban sérelmesnek tartják a határozatot és szerdán délelőtt küldöttségileg kérték annak meg­változtatását Elmondották a polgármesternek, hogy lényegesen nagyobb üzemköltséggel dolgoznak, mint a pestiek, Itt aránylag sokkal több az üres kilo­méter, mert nincs minden uccában autóstand és igy fuvar után üresen kell visszavezetniük a ko­csit kiindulási helyükre. Arra kérték a polgár­mestert, hogy legalább a külterületi taxát alkal­mazhassák a belterületen. Elmondották az autó­sok, hogy a Szegeden kiadott nyolcvan rendszám közül már csak 36-n*k van gazdája, de ez a 36 autó is tétlenül lézeng. Kérték továbbá ugy a ma­guk, mint a lófogatu bérkocsisok nevében * híd­vám eltörlését^ mert a magas hídvám miatt senki sem veszi igénybe a bérkocsikat, ha Újszegedre akar menni. A polgármester a küldöttséget dr. Pálfy. József polgármesterhelyetteshez küldte át aki közölte az autósokkal, hogy kívánságukat foglalják irásba, mert a közgyűlés jóváhagyott határozatát csak uj közgyűlési határozattal és miniszteri hozzájáru­lással lehet megváltoztatni. A polgármester a hidvám elengedésére vonat­kozólag kijelentette, hogy azt a város semmi­esetre Sem engedheti el, mert a szegedi híd az egyetlen az országban, amelynek föntartásáról nem az állam, hanem a vános gondoskodik Sagy vita a kösgy ülésen a fyitlelekeseii segélyekről és a sszociális iniészményekröl vfegszavazták a teljes mult évi j&ltfelekezeti segélyeket ­„4 mai idők nem alkalmasak a népjólét leépítésére" Csütörtökön folytatják a költségvetés részletes vitá/át (A Délmagyarország munkatársától.") A szeptem­bori közgyűlés szerdai ülésén folytatták a költség­vetés részletes tárgyalását. Napirend előtt Szűcs Imre kért szót Elmondta, hogy a tegnapi ülésen súlyos sérelem érte a polgármester részéről, aki azt a megjegyzést tette, hogy amikor a város közönségéről beszél, akkor őt kiveszi a város közönségéből. Tudja, hogy a polgármester előtt nem kedves személy, de kétezer választó küldte a közgyűlésbe és igy a polgármesternek nincs joga ilyen kijelentésekhez Hivatkozik arra, hogy nemrég széksértésért elitél­te a közgyűlés és kérdi, hogy miért nem állapítják meg a széksértést, ha az az elnöki emelvényen tör­ténik. Elégtételt kér a polgármestertől. A polgármester kijelenti, hogy sérteni nem volt szándékában Szűcs Imrét. Ezután folytatták a költségvetési vitát A hllfelekezeii segélyek következtek. A főszámvevő bejelenti, hogy a kis­gyűlés javaslata szerint 21.250 pengőt venne fel a város ezen a cimen a kiadások közé, a tavalyi összeg felét. A pénzügyi bizottság előzőleg a hit­felekezeti segély teljes tőrlését javasolta. Bakó László a hitfelekezeti segélyezések sze­mélyi kiadásainak részletezését kéri. A főszámvevő elmondja, hogy ezt az ötezer oenfcőt a katolikus hitoktatók kapják Bakó László megállapítja, hogy ez az ősszeg nem sorolható a hitfelekezeti segélyek közé, mert ezt csak egy felekezet kapia. Kéri, hogy a közgyű­lés szavazza meg az egész mult évi összeget a hitfelekezetek segélyezésére, miután ez felel meg a törvény rendelkezéseinek. Semmi kifogása nincs az ellen, ha a város a katolikus felekezetet segé­lyezi, de arányos segítséget kíván a kisebbségi felekezetek számára. A nem katolikus felekezeti polgárok a közterhek egyharmad részét viselik, jogos tehát a segélyezés arányosítására vonatkozó kívánságuk. A kisebbségi felekezeteket nem lehet egy kalap alá venni a különböző egyletek segé­lyezésével. Az okosság alapján is kéri a régi segély megszavazását, mert az okosság tanácsolja, hogy a város ne engedje elgyengülni az egyházakat. Szűcs Imre nem fogadja el Bakó inditványát, mert sokkal fontosabb célokra sem jut a város pénzéből. Az összes hit felekezeti segélyek eltör­lését javasolja, mert minden hitfelekezet szed tag­jaitól egyházi adókat. ^chneider Vencel Bakó László indítványához csatlakozik. Dr. Biedl Samu megállapítja, hogy a hitfe.'ekezeti segélyek ügye a közigazgatás futballabdája. — A második Drofilisában — mondja Pásztor József. Biedl Samu ezután elmondja, hogy a mult évben a polgármester osztotta fel a hitfelekezeti segélyeket. Nem volt talán még polgármesteri ha­tározat, amelyet annyi bírói panasszal támadtak volna meg, mint ezt. De a felekezetek között létre­jött a megállapodás, amely békét teremtett. Most azután a pénzügyi bizottság a felekezeti segélyek eltörlésével kezdte a takarékoskodást A felekezeti segélyek eltörlése azt jelentené, hogy a város a katolikus egyházon kívül más felekezetet nem haj­landó segélyezni. Meg van győződve arról, hogy ez a katolikus egyház vezetőinek intencióitól távol áll. A hitfelekezetek fontos missziót teljesítenek a mai időkben, amikor az emberek lelkében állandó a lázadás, mert a nyomor dolgozik. — De közben dolgoznak a végrehajtók is — szól közbe Szűcs Imre. — Ne tessék a napi nyomorúságot vonatkozásba hozni a vallással. Kéri a polgármestert, hogy a lelkek megnyugtatása érdekében küszöbölje ki azt, ami a felekezeteket elválasztja egymástól és ezért járuljon hozzá a régi felekezeti segélyek megszava­zásához. (Helyeslés.) Lájer Dezső 8zzal kezdi felszólalását, hogy a vallás magánügy. A város pénzügyi helyzete a legszigorúbb takarékosságot írja elő. Ezért kellett az elsőrendű szükségleteket is redukálni. Az egy­házaknak éppen ezekben az időkben arra az állás­pontra kellene helyezkedniök, hogy önként le­mondanak segélyükről és ezzel lehetővé tennék, hogy az igy felszabaduló összeget nyomorenyhitésre fordítsa a város. Dr Szélt Gyula megállapítja, hogy a felekezetek a városi segély nélkül nem tarthatják fenn is­koláikat. A felekezetek által fenntartott iskolák beszüntetése esetén a városra óriási kulturális teher hárulna. Bakó indítványának elfogadását kéri. Papp József azt javasolja, hogy a polgármester javaslata szerint a tavalyi ősszeg felét szavazza meg a közgyűlés. Szűcs Imre a zárszó jogán újból felszólalt. A polgármester ezután elrendelte a °zavazást. A kisgyűlés 50 százalékos javaslata mellett 29-en, ellene 45-en szavaztak. A többség ezután 5* siaefl­zattal Bakó László indítványát fogadta el. Az anya- és csecseinővédelem ügyéhez dr. Szamek Sára szólalt fel. A tejakció megvalósítását sürgeti. Lehetetlenrfek tartja, hogy minden más célra jusson a város bevételeiből, csak erre a célra ne jusson egyetlen fillér sem. Az uccák tele vannak kolduló gyerekekkel, aminek A házasság Iskoléfa Biró Lajos és Nóti K&roly vígjátéka Gerda Manrua és Mindszenthy Tiborral Azonkívül A Nőire Damel toronyőr hangos változata IOHN C H A N E Y-yel. ElőadásokkeadataS^neggJ 8,fél 10,vaatrnap3,5,ntnytd$,fél 10 ó. szBrnyű desfru3T5 KátSsavan. IeSygy¥rmáSéf számára átmeneti otthonra van szűkség. A népj<St létet éppen ma nem szabad leépíteni. Dr. Debre Péter arra hívja fel a polgármester figyelmét, hogy négy csecsemővédő nő egyenkint havi 180 pengő fizetést kap, többet, mint egy kórházi főorvos. Egy kórházi ápolónő 40 pengő havi fizetést kap. Pásztor József ugyanebben az ügyben szólal feL A város tulfizeti ezeket a gondozónőket Ugvarf­ezért a pénzért négy helyett nyolcat alkalmazhat a város. Indítványozza, hogy a közgyűlés a tej. akcióra szavazzon meg 20.000 pengőt és irjont fel a népjóléti miniszterhez és kérien a tejakcióhot 20.000 pengő államsegélyt. Bakó László: Az uj társadalom felépítése a mai gyerekekre, a jövő generációra vár. A gyerekektől tehát nem szabad semmi áldozatot sem sajnálni a jövő érdekében sem. Elmondja ezután, hogy a református iskola a maga hatáskörében megoldotta a napközi otthon problémáját Az iskolaidőn tul két fűtött tanteremben maradhattak a szegény­gyerekek, akik élelmet is kaptak. Csatlakozik Pász. tor indítványához. (Helyeslés.. Bokor Adolf ugy véli, hogy 20.000 pengő a tejakcióra sok a mai viszonyok kőzött. Azt indít­ványozza, hogy 10.000 pengőt szavazzon meg erre a célra a közgyűlés. Dr. Tonelti Sándor Debre indítványával foglal­kozik, megállapítja, hogy a kórházi orvosnak fiza. tésén kivül tekintélyes jövedelme is van, a gon­dozónők pedig csak a fizetésükből élnek. Nagyon veszedelmes útra térne a közgyűlés, ha irigység és káröröm alapján igyekszik egy-egy alkalmazott helyzetén rontani. A polgármester bejelentette, hogy a gondozónők fizetése nem ISO pengő, hanem 68 pengő, csak a külterületiek kapnak 200 pengőt. A város négy helyen állított fel napközi otthont, amelyekben 500 gyermek kap ellátást. Pásztor egyik indit­ványát ellenzi, de ahoz hozzájárul, hogy a város írjon fel államsegélyért a népjóléti miniszterhez. Szamek Sára felszólalása után a polgármester bejelenti, hogy a szegényalapból ezer pengőt ad majd az átmeneti otthon számára. Pásztor József a polgármester felvilágosítása alapján a gondozónőkre vonatkozó inditványát visz­szavonja, miután nem havi 180 pengő fizetésük van, mint Debre állította, hanem csak 70. Másik inditványát Bokor Adolf indítványa szerint mólt dosítja, "ugy, hogy a város 10.000 pengőt szavaz­zon meg a tejakcióra, ami csak 6000 pengő u| twhet jelent, mert a költségvetési javaslatban felt vettek már erre a célra 4000 pengői. — Ehez én is hozzájárulok — jelenti be a poí* gármester. Szamek Sára fenntartja indítványát, amelyben 300 pengő havi segélyt kért az átmeneti otthon számára, hogy ott leányokat is felvehessenek. A közgyűlés 29 szóval 2t ellenében Szamek Sára inditványát elfogadta, A napközi otthonok tételénél Szamek Sára ingyen tejet kér a szegény iskolásgyermekek számára. Ez 16.000 pengőbe ke­rülne a négy téli hónap alatt. Ezt az indítványt a többség nem fogadta el. Szamek Sára ezután azt indítványozza, hogy minden iskolában tartsanak egy fűtött tantermet, ahol melegedhetnek a gyerekek a délutáni órák­ban is. Ezt az indítványt elfogadták. A hajléktalanok menhelyénél Gönczi Károly azt javasolja, hogy a menhelyet helyezze ki a tanyára a város. Bakó László ki­fogásolja, hogy a hajléktalanokat reggel hat óra­kor elkergetik a menhelyről. Azt indítványozza, hogy létesítsen a város a menhelyen és a város különböző pontjain melegedő szobákat Horváth József a hajléktalanok menhelyének kibővítését sürgeti és ellenzi, hogy kihelyezzék a városból. Lájer Dezső a népszálló szükségességét fejtegeti. A főorvos megállapítja, hogy a menhely zsúfolt, ott melegedő szobákat nem rendezhetnek be. A szeretetház kibővítésére van szükség. Erre meg is van a pénz. A melegedő szobákat a két intézmény­től függetlenül fel kell állítani a város külön­böző pontjain. Pick Jenő Bakó indítványához csatlakozik. Kérdi, hogy a mélykút 60 fokos vizét nem lehetne-e fel­használni a melegedő szobák fűtésére. Dr. Meskó Zoltán a nagyobb szegedi iparválla­Korzó Mozi Csütörtökön r«l 4, 7 éa fél tO órai kezdettel CHAVCIH-nel a CIRKUSZ Buster Keaton-nal Több mint generális Zoro-Huru val « Potyautasok "" felvonásos k < iró verseny. •» .'»nHMM HHen

Next