Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-25 / 243. szám

Megmarad a szegedi ítélőtábla Az IgazságQgymlnlszter kijelentette, hogy nincsen szándékában a tábla megszüntetése (A Délmagyarország munkatársától.") Szeged kö­zönségét erősen nyugtalanították az utóbbi időben a szegedi ítélőtábla tervezett megszüntetéséről szóló hirek. A törvényhatósági közgyűlés legutóbb dr. Pap Róbert indítványára elhatározta, hogy fel. iratilag tiltakozik a kormánynál Szeged tervszerű visszafejlesztése, elsősorban a tábla megszüntetése elten. Azóta nem hallatszott semmi a kérdésről, a kor­mány nem erősítette meg, de nem is cáfolta az eterjedt híreket. Most megnyugtató fordulat tör­tént, amelyről dr. Aigner Károly főispán hozott hirt. A főispán tegnap Budapesten volt, tárgyalt Zsitvay Tibor igazságügyminiszterrel a szegedi tábla sorsáról. A tárgyalásokról a kővetkezőket mon­dotta: — Elmondottam az igazságügyminiszternek, hogy Szeged közönségét nagymértékben nyugtalanítja fájdalmas mellőzésnek tekintené, ha megszüntetnék a csonka Ítélőtáblát. Az igazságügyminiszter ki­jelentette, hogy a szegedi tábla megszüntetése Un. csen szándékában, sőt ha megvalósul a közigaz­gatási biróság decentralizálására vonatkozó terve és felállíthatja a középfokú közigazgatási bírósá­got, ugy ezen a téren Szegednek is szánt szerepet. A szegedi tábla keretében szervezem meg az egyik középfokú közigazgatási bírósági tanácsot. A főispán elmondotta, hogy az igazságügyminisz­tert ismét felkérte a szegedi táblának a kalocsai és a bajai törvényszékkel való kibővítésére. miniszter kijelentette, hogy elvileg a terv ellen nincsen kifogása, a kérdéssel már többször fog­lalkozott és azt hiszi, hogy nem fog akadályokba ütközni a szegedi tábla területének kiegészítése. „A végrehajtók eljárása törvényellenes volt Egu viharos végrehaftás monstre Bőije a törvényszék előtt a Gábor-szünuegszttvOtlzera 19 alkalmazottját Felmentettek I (A Délmagyarország munkatársától.) Vozá­rik Sándor és Likatos Árpád városi végrehaj­tók hatóság elleni erőszak vétségéért feljelen­tést tettek a Gábor-szőnyegszövőtelep 19 al­kalmazottja ellen, akik a feljelentés szerint őket hivatali kötelességteljesilésükben meggá­tolták és tettleg bántalmazták. 1930 január 31-én a Gábor-szőnyegszövőte­lep Kárász-uccai helyiségeiben adóvégrehaj­tók jelentek meg, akik Gábor Endre adóhátra­lékai fejében a már régebben lefoglalt kü­lönféle szőnyegeket transfcrálni akarták. A telep alkalmazottai nem egykönnyen egyez­tek bele, hogy a szőnyegeket kiráncigálják a kirakatokból, tumultuózus jelenetek közben történt meg a foglalás, amely utáü a perek egész lavinája indult útnak. A Gábor-cég több alkalmazottja a végrehajtók ellen hivatalos halálommal való visszaélés miatt tett feljelen­tést, a végrehajtók pedig a szőnyegszövő 19 alkalmazottját jelentették fel. Ezt a monstre bünpert szombaton tárgyal­ta a törvényszék Gőmőry-tanácsa. A 19 vád­lott számára — 18 leány — három sor padot kellett beállítani. A vádat dr. Cseh Ernő ügyész képviselte, a vádlottakat dr. Eisner — Megvolt már, barátom. — De á negyedikbül... — Én már kóstoltam azt is. — Hogy-hogy? ' — Ugy, hogy az is csak az a bor, ami a többi. Egyfajta ez mind a négy. Három oldalról zajos ellentmondás. De a kocs­máros megemeli a micijét, mint akfiv szinész ko­rában Ripben a György király képe előtt — Mégis csak igazgató ur ért legtöbbet a bor­hoz. Egy hordóból való ez mind a négy üveg­gel. Szatymazi rizling. Most már én diadalmas világnézet gyanánt emel­hettem volna fel a fejemet. De tartoztam annyi őszinteséggel a tantételemnek, hogyleleplezzem ma­gamat. — Nem, kérem. Borszakértő csak egy volt a világon, Barcsay Domokos. Az fogadott, hogy be­kötött szemmel ráismer húszféle borra az izéről, szagáról Tizenhétig el is vitte, de a tizennyolca­diknál azt mondta, oldják le a kendőt a szeméről, mert elvesztette a fogadást. Erre a tizennyolcadik­ra nem tud rávélni se iziről, se szagáról. Ilyet nem ivott még életében, de nem is iszik többet mert ez nem emberbe való. Mikor aztán kioldot­ták a szemét, akkor látta, hogy viz van a pohará­ban. A tizennyolcadikban! Hát én, mint szakértő, *nár a második pohárnál elveszíteném a fogadást — hát akkor miből tetszett rájönni, hogy ez nem négyféle bor? — kérdezte a gazda. — Abból, hogy a maga kocsmájából nem néz­tem ki négyféle bort 2bből aztán olyan nagy mulatság lett, hagy le­küldtünk a többi után még egy. litert a három­emberesből. - Éljen az illúzió a borban, dohányban, sze­nelem ben 1 A társaság legöregebb tagja emelte poharát az illúzióra s a tósztra ráhelyeselt az ifjabb nemze­dék is. Már ami a bort, meg a dohányt illeti. Manó és dr. Reich Zoltán védték. A biróság először Gábor Ilonát hallgatta ki, aki elmondotta, hogy a végrehajtók anél­kül, hogy megmondták volna, hogy kicsodák, összeszedték a kirakatból a szőrme.­geket és már vitték is. Gömöry elnök kérdésére ki­jelenti, hogy nem tette meg a vádirat sze­rinti kijelentést: »Lányok ne engedjétek el­vinni a kenyereteket*. Ezután sorban szólította be az elnök a Ieg­többnyire kiskorú vádlott leányokat. Az egyik leány hallotta, amikor valaki az ott levő férfiak közül azt mondta: »revolvert ide«. Egy másik kiskorú vádlott azt mon­dotta, hogy valaki ugy gyomron rúgta, hogy hanyattesett; a harmadik arról tett vallomást, hogy őt torkonragadták, ugy, hogy nem tudóit szólni egy szót sem. A többiek a végrehajtás körül észlelt ese­ményekről beszélnek. Az egyik látta és hal­lotta, hogy amikor Gábor László visszaérke­zett az üzembe, arra kérte Vozárik Sándort, hogy várjon, amig fivére megérkezik és ak­kor majd mindent elintéznek. A barátságos beszéd közben, mivel Gábor László tegeződő viszonyban volt Vozárikkal, rátette kezét a végrehajtó karjára és ebből a jelenetből kelet­kezett ellene a hatóság elleni erőszak vádja. Szabó Erzsébet vallomását feszülten hall­gatta a tárgyalás közönsége. Elmondta, hogy egy bőrkabátos ember az arcához szegezte a revolvert, majd amikor nem engedte el az ajtót, két hatalmas pofont kapott, ugy, hogy beesett az ajtón. Ezután a tanúkihallgatásokra került a sor. Vozárik Sándor az elnök kérdésére kijelen­tette, hogy nem győződött meg arról, hogy azokat a tárgyakat vitte-e el. amelyeket régeb­ben felülfoglalt. Dr- Molnár István szavazóbíró megkérdezi a tanutói, hogy ismeri-e az 1923. évi VII. törvénycikket, rmely a közadók behajtásával kapcsolatosan leiria, miként kell a foglalá­Raktártulzsufoltság miatt 14 ebédlőberenűezést önköltségi áron áruba bocsáftunk. Seifmann Mór és bútoráruháza Klauzál tér 1 Vételkötelezettség nélkül meg­győződhet alkalmi árainkról. dkmdcwl RADIO CTM£V13IDn és az összes ma9yar vIHUUIIIIU rádiógyárak készülé­kei a legkedvezőbb részletfizetésre kaphatók Díjtalanul kívánatra bemutatja. Elektrotechni­kai Vállalat, MOSKOVITZ LAJOS Szeged, Kfilcsey o. 10. m Telefon 19-24. sokat foganatosítani, továbbá igaz-e, hogy Gá­bor Ilona kért tőle jegyzéket azokról a sző­nyegekről, amelyeket el akart vinni Vozárik: Igaz, kért tőlem, de nem adton*. Lantos Árpád vallomása során megemlíti, hogy Gábor László megütötte Vozárikot Az elnök nyomban szembesiti Lantost Gáborral, aki kijelenti, hogy Lantos állításai valólla­nok. _ „ Kihallgatták a transíeráláshoz elhívott két munkást és a segítségül hivott rendőrt is. Majd dr. Cseh Ernő ügyész kérte a vádlottak megbüntetését. Dr. Eisner Manó védő a vád­lottaknak bűncselekmény hiányában való fel­mentését kérte. Elmondotta, hogy a végrehaj­tók szabály- és törvényellenesen jártak el, mert a szőnyegeket egy tételben foglalták le azoknak egyenkinti leírása és becslése nélkül, de azért is, mert a trans'ferálásnál meg sem kísérelték megállapítani, hogy a szőnyegek a már lefoglalt darabok-e. A vádlottak jogos védelemben voltak, amikor a törvényellenes eljárást megakadályozandó, elállták a kijá­ratokat Dr- fíeich Zoltán védőbeszédCben hangsú­lyozta, hogy a transferálás törvényellenes volt és bár maguk a végrehajtók bevallották, hogy pótfoglalást kellett volna eszközölniük, ezt azonban nem tették meg. A biróság egyórás tanácskozás után hir­dette ki Ítéletét, amelyben valamennyi vádlottat bűncselek­mény hiányában felmentette. Az Ítélet indo­kolásában kimondotta a törvényszék, hogy a végrehajtók transferálása nemcsak szabály-, hanem törvényellenes volt, ténykedésük nem volt jogszerű, tehát a vádlottak nem követ­hették el velük szemben a hatóság elleni erő­szak vétségét A vádlottak az Ítéletben megnyugodtak, az ügyész fellebbezétt

Next