Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-31 / 25. szám

T931 janoár 91 DÉLMAGYARORSZAG 3 Afű0> vita a közgyűlésen a ssukségmunUúkról „Se legyen a munkanélküliség a közélet legelhanyagoltabb problémája" Február ll~ére GalasxíoítáK el a sxin&áx-ügy tárgya­lásáí (A Délmaggarorszdg munkatársától.) Pénteken délután folytatták a közgyűlést, amely iránt vala­mivel megcsappant az érdeklődés. Az indítványok tárgyalását folytatták. Kiss Bálint azt indítványozta, hogy a közgyűlés nccát nevezzen el Gdrggán Imre nevéről. A kis­gyűlés azzal, hogy élő emeberekről nem kiván uccát elnevezni, az inditvány elvetését kéri. Kiss Bálint elmondja, hogy G ár gyón Tmre közel három évtizedig szolgálta önzetlenül a város ér­dekeit Kérte indítványának elfogadását. A közgyűlés 33 szóval 17 ellenében napirendre­tért az indítvány felett Moldván Lajos indítványában hldvámmenlességet kért az ujszegedi jármüvek számára. A kisgyűlés az inditvány elvetését javasolta, mert a város nem nélkülözheti ma egyetlen jövedelmét sem, különösen a hidváraot nem, mert a hid fentar­tása igen sokba kerül. Moldván Lajos szólalt fel Indítványa védelmé­ben, majd Kelemen László beszélt. A bidvámot Sze­ged közgazdasága szempontjából tartja aggályosnak A szegedi téglagyárak a hidvám miatt vesztették el a tiszántúli piacokat. Ha momentán nem is lehet eltörölni a hidvámot, ne térjen felette napi­rendre a közgyűlés, hanem adja ki javaslatkészités végett az illetékes szakbizottságoknak. A polgármester bejelenti, hogy Kelemen Indít­ványához hozzájárul. A hidvámkérdés a bizottsá­gok elé kerüL Petrik Antal azt indítványozta, hogy a tejforgalom ellenőrzését a közigazgatási hatóságok lássák el. A polgármester bejelenti, hogy ezt az indítványt saját hatáskörében már végre is hajtotta. Petrik azt is indítványozta, hogy a tejek vegyvizsgálati dijának mérséklése érdekében tegye meg a hatóság a szükséges lépéseket Masa Miklós szólalt fel, közben Somoggi polgár­mester átadja az elnöki tisztséget dr. Pálfy polgár­mesterhelyettesnek és maga eltávozik a közgyűlési jelenti, hogy nem kiván résztvenni a szinházi vitában és a hozandó határozatot teljesen a köz­ggülésre bizza. Masa a tejhamisitások üldözése körűi mutat­kozó tulkapásokról beszél. A tejhamisitó megér­demli a büntetést, de azt nem lehet megbüntetni, akinek az egyik héten véletlenül több, de gyengébb tejet ad a tehene. A kereskedők nem mernek kis­gazdától vásárolni, mert minden héten megjele­nik nála a vizsgáló és a büntetéstől nem szaba­dulhat, akármilyen óvatos is. A kisgazdák nem tudják eladni Szegeden a tejet, a közintézmények is messze vidékről hozatják a tejet, pedig ha a tejszükségletet a kisgazdák termeléséből biztosíta­nák, a gazdák itt költenék el a tejért kapott pénzt is. (Helyeslés.) Pásztor József szólalt fel ezután. Minden társa­dalmi osztály igazságát átérzi és aláírja mind­azt, amit Masa mondott Ugy tudja, hogy vizs­gálati dijat csak az fizet, akinek tejét nem talál­ják rendben. Ha hamisnak bizonyul a tej, akkor jogosult a vizsgálati dij behajtása. De ha a tej csak gyenge, indokolatlan a vizsgálati dij behaj­tása A csecsemők és a% gyermekek egészségének érdeke a legszigorúbb ellenőrzést kivánja a tejfor­galomban. (Helyeslés.) Dr. Meskó Zoltán megállapítja, hogy a tej szeny. nyezésének, megrontásának ezer módja van Ezt a felszólaló gazdák nagyon jól tudják- (Derültség.) Nem tartja helyesnek a magas díjtételeket és a tul­magas bírságokat, de attól, akit ismételten tej­hamisításon érnek; az árusitási engedélyt kímélet­lenül meg kell vonni. A Központi Tejcsarnok na­gyon gyenge tejet árul, ezért szükségesnek tartja a tejcsarnok ellenőrzésének megszigorítását Dr. Veress Gábor a vegykisérleti állomást vette védelmébe. Ismertetett egy vegyelemzési bizonyla­tot. amellyel azt bizonyltja, hogy egy-egy tejminta vegyelemzése milyen nagyarányú munkát jelent A közgyűlés dr. Pálfy József felszólalása után ugy határozott, hogy felir a kormányhoz a tei­vizsgálatok körül mutatkozó visszásságok megszün­tetéséért. Lájer Dezső indítványát dr. Csonka Miklós ta­teremből. Távozása közben érdeklődésünkre ki- | nácsnok ismertette. Az indítványozó a munkanélküliek fokozottabb foglalkoztatását kívánja. Kéri, hogy küldjön ki a közgyűlés egy öt­tagú bizottságot, amely az összes idetartozó ügye­ket intézi. Utasítsa a közgyűlés a bizottságot, hogy a munkanélkülieket két turnusban foglalkoztassa, az egyiket délelőtt,. a másikat délután és hogy gondoskodjék a csillék számának szaporításáról. A kisgyűlés az ötös bizottság kiküldését feleslegesnek tartja, mert már működik egy tiztagu bizottság. — Miért nincs abban a bizottságban a munkások eggetlen megbízottja sem? — szól közbe Pásztor József. A munkanélküliek két turnusban való foglalkoz­tatásához hozzájárul a kisgyűlés azzal, hogy ezt a munkarendszert valamivel később vezetik majd be, amikor a nappalok már nosszabbak lesznek. A népjóléti bizottság összehívását feleslegesnek tartja a kisgyűlés, mert azokat a munkanélkülieket, aki­ket a város egyelőre nem foglalkoztathat, ingyen kenyérrel és fával támogatja. Ijájer Dezső nem fogadja el a kisgyűlés javas­latát A szűkségmunka keretében jelenleg mindössze 150 munkanélkülit foglalkoztatnak a 3000 munkáért jelentkező közül. A kormány megszavazott ugyan 700 ezer pengőt a szegedi szükséginunkákra de ennek csak kis­részét utalta ki és emiatt késik állítólag a r.mnka. A nappalok elég hosszúak már arra, hogy a mun­kásokat két turnusbau foglalkoztathassák. Ha a téglagyárosok nem hajlandók odakölcsönözni a városnak a csilléiket, ami hatszáz munkás fog­lalkoztatását tenné lehetővé, akkor ezt a közgA-il­lésnek meg kell bélyegeznie. A szükségmunkák igen megrontották a munkapiacot, mert ma már <i magánvállalkozó is szükség munkának minősiti vállalatát és ugy is fizeti a munkásokat, mintha munkanélküli szükségmunkások lennének, Lájer ezután a munkanélküliek ijesztő nyomorá­ról beszél és kijelenti, hogy a rosszul táplált szük­ség munkásoki ól kiélégilö teljesítményi várni nem lehet. Kérdi, hogy a kivetett inségadóból mennyit kap Szeged. Dr. Kelemen László a munkanélküli segélyezés­nek nem híve. Az ujszegedi gárdákat, amelyekre olyan nagy szükség van, olcsón meg lehetne csi­náltatni. Megvan győződve arról, hogy az érdekelt ujszegedi telektulajdonosok készségesen megcsinál­tatnák saját költségükön a járdákat, ha egy-egy renitens ember meg nem akadályozná az egész munkát és ha a város előlegezné a járdakészitéf költségeit, vagy garantálná a szükséges bankkői-, csönt Petrik Antal azt mondja, hogy igaza van Lájer» nek, amikor azt állítja, hogy a mult évben kikül­dött ötös bizottság azért nem ért e! semmi ered­ményt, mert hatáskőre nem volt,, javaslataira még választ sem kapott. Csatlakozik ahoz az indít­ványhoz, hogy az ötös bizottságot nagyobb hatás­körrel riiházza fel a közgyűlés. Horváth József kifogásolja, hogy a bizottsági tagok nagyrésze nincs a helyén, amikor a munkanélküliség ügyét tárgyalják. Ha a kormány által megszavazott pénz kiutalása ké­sik, a város — ha bizik a kormány kötelező ígé­retében — kölcsön veheti a szükséges összeget és azt majd az államsegélyből fizetheti vissza. Az, ami jelenleg történik a munkanélküliek érdekében, nem kielégítő. A munkanélküli családok nem ét­hétnek meg a heti 110 deka kenyérből és a 20 kiló rothadt, vizes fából, amit segélyként kapnak A munkanélküliek ne csak akkor legyenek fiai ennek a városnak, amikor a választás közeledik. Ne legyen a munkanélküliség a közélet legelhanya­goltabb problémája. Kijelenti, hogy a társadalmi osztályok ma már mindenki által megállapított pusztulásáért a kormányzati rendszer a felelői, de azért azok, akik nem érzik közvetlenül még a nyomorúságot, még mindig támogatják a mai rend­szert. Dr. Vadász János a mérnöki hivatalhoz intézett kérdésében az iránt érdeklődik, hogy — ha szük­ség van rá —, miért nem szerez be a szükségmun­kákhoz való csilléket1 Berzenczeg Domokos műszaki főtanácsos be­jelenti, hogy rövidesen ujabb csilléket kap a város •a kereskedelmi minisztertől Vitéz Máriaföldi Márton szociális ügyosztály fel­állítását tartja szűkségesnek. Karácsonyi Guidó a napokban hallotta, hogy Angliában is nagy a mon-' kanélküliség és azt még a munkanélküli segély se oldhatja meg. A bajok főforrása Magyarországon az, hogy a tőkét kiviszik az országból és őrzési dij ellenében helyezik el külföldi bankokban. A munkanélküliséget meg kell szüntetni, mert a mun­kátlanság, a nyomor kergeti, forradalomba a nyo­morgó osztályokat Lájer Dezső a zárszó jogán szólal feL Amiket Karácsonyi most elmondott, azt a szocialisták évek óta hirdetik. A tőke mindig odahúzódik, ahol töb-! bet kereshet A háború alatt itt volt, amikor a papirbakkancsokon kereshetett és most is itt van, ha a nép nyomorán kereshet Angliát azért nem félti a munkanélküliségtől, mert az angol munkás 3—1 szobás lakásában és heti SO—M pengő munka. nélküli segélyével ngugodtan kivárhatja a válság elmúlását. Pálfy elnök félnyolc után rendelte el a szavazást, de bejelentette, hogy a két tarnusos munkát két hét múlva bevezeti a város. A közgyűlés 27 szava­zattal 23 ellenében a kisgyűlés javaslatát fo­gadta eL — Nem baj, haladunk! 23 szavazatunk már van! — kiáltja Pásztor. Ezután az elnök dr. Pártos Ernő, dr. Eisner Manó és dr. Katona István színházi indítványait ismerteti, majd javasolja, hogy az indítvá­nyok tárgyalását halassza el a közgyűlés feb­ruár 11-éig. Dr. Pártos Ernő bejelenti, hogy hozzájárul a kisgyűlés javaslatához, mert lehetőséget ki­ván nyújtani egy megoldási terv kidolgozá­sához. Pásztor József őrömmel állapítja meg, hogy a munkanélküliség kérdésében néhány jobbol­dali ugyanazt az álláspontot foglalta el, mint a baloldal. Kéri a polgármestert, hogy éppen a munkanélküliségié való tekintettel ne állítsa a szinház kérdésében befejezett tények elé a közönséget olyan értelemben, hogy az anké­ton föntarthatónak mondja a házikezelést a megfelelő államsegély garantálása nélkül. Debrecen 71.000 pengőt költ a színházra. Erre a 71.000 pengőre két fedezete van, az egyik a mozik évi 25.000 pengős szinházi hozzájá­rulása. Itt hangsúlyozom, hogy nettí helyes­lem a moziknak a szinház javára való meg­adóztatását. Debreoen évi 400 pengő állam­segélyt is kap a színházhoz. Jellemző Szegedre, hogy nem tudott kiverekedni államsegélyt, de Debrecennek már megvan legalább elvileg. A színházra Szeged sc költhet többet, mint ameny­nyit Debrecen költ a mai munkanélküliség ide­jén. A szegedi színháznak októberben 18.000 pengő ráfizetése volt. Ez a financiális eredmény a több' hónapokban is. Elég volt a szinházi komédiából, amikor éhező és nyomorgó em­berek ezrével vannak, költsük el ezekre azt a pénzt, amit a színházra költöttünk ed­dig. (Taps és általán •« helyeslés.) Pásztor felszólalása közben több közbeszó­lás hangzott el ugy a jobb-, mint a baloldalról és minden közbeszóló a házikezelés megszün­tetését követelte„ A rádióból HörJsmerí hires cigány zenekara 1931 fanuA? 3í»é!ől minden esle a nagyváradi SUfa SándOf .„ $CH$<£ H.Éyésl'lSsS^üií hangversenye* I WWEBaWdHBHW!

Next