Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-31 / 25. szám

Wolff Miksa kevésnek tartja azt a 40­50000 pengő áll unsegclvt, amelyről a pol­gármester nyilatkozott. Ez olyan kevés, hogy még tárgyalni sem lehet róla. (Helyeslés.) A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a kisgyűlés jamslatát. Dr. Sz. Szarnék Sára Indítványában az Ingyen tejakció kiterjesztését kéri a legszegényebb néposztl­lyok gyermekeire. Közbeszólások: Elfogadjuk! A kisgyűlés helyesli az Indítványt, de kéri, hogy adja ki azt a közgyűlés a szociális bi­zottságnak. Dr. Sz. Szarnék Sára felszólalásában el­mondja, hogy Szegeden hatezer munkásgyer­mek nyomorog. Ilyen körülmények kő­zött ezek a gyermekek nem kerülhetik el a proletárbetegséget. A' statisztikai hivatal ki­mutatása szerint a csecsemőhalandóság te­rén Magyarország az első helyre került. A közgyűlés ezen a téren nem tette meg a kö­telességét. Kérdi az orvosokat, hogy alkalmas­nak tarlják-e a népkonyha élelmét a gyer-. mekek fejlődést biztosító táplálására. Ha ez a táplálékmennyiség elegendő is, tápláló ereje nem megfelelő. (Helyeslés.) Hivatko­rlk Darányi professzor egyik cikkére, amely szerint a kvarcfénnyel besugárzott tej min­den szükséges vitamint tartalmaz. A tejakció mindössze 500 pengőjébe kerülne havonta a városnak'. Dr. Szamek Sára tapssal fogadott beszéde etán a közgyűlés az Indítványt egyhangúlag elfogadta. 'k közgyűlés neg3'ed 9 órakor ért véget. FARSANG Munká* TM«M Egyesület atlétikai snkosztá Ivánafc nagyszabású táncmulatsága ma, 81-én (szombaton} a rókusi tornacsarnokban. Pacsmaolig Jazz 11 Személyjegy 1 pengő. n Délmagyarország kölcsön­könyvtárában az előfizetési dif: a Délmagyarország előfizetői részére havonhln 1 pengő, munkáselölizetőknek helenkint 16 fillér, mindenki más részére havonkint 1.60 pengőt Leltári árufltát! Rendkívül olcsó árak: Oaranlált hibátlan csikós m. selyem női nadrág 1*99 ftll. 5 pár slrapa női harisnya . . . 98 fii). 2 pár angol női harisnya . . . 98 flll. öves női harisnyatartó, minden szinben 98 fill Férfi nadrágtartó kitűnő gummlból 98 fill. 1 pár garantált flór férfi sokni . 98 fill. 1 pár kitűnő mintás férfi magas* szárú harisnya 98 fiII. 3 pár strepa férfi sokni .... 98 flll. Most vásároljon! Párisi Nagy Áruház, Szeged C«ekonics és Kiss ucca seroV. 404 Dfl MMVy 4RORSZ.UÍ •HMMMBMMHR HSKSHKS 1931 januar 31. Hét vádlott a biróság előtt a Traub B. és Társa cégnél elkövetett lopás ügyében (A Délmagyarország munkatársátó.) A mult év őszén a Klauzál-téri Traub B. és Társa papírkereskedő cég főnöke észrevette, hogy az áruraktárt ismeretlen tettes dézs­málja. Figyelni kezdte alkalmazottait, de nem sikerült rájönnie, hogy ki a tolvaj. Néhány­napi szünet után a tolvaj ismét akcióba kez­dett, a tolvajlások tovább folytak. A cég ekkor a rendőrség segítségét kérte. Ettől kezdve naphosszát detektívek figyelték az üzletet és az alkalmazottakat. A rendőrség arra a meg­áll apilásra jutott, hogy csakis az alkalmazot­tak köréből való lehet a tolvaj, aki a lopá­sokat a következőképen hajtja végre: zárás előtt bemegy a raktárba és a nap folyamán kiszemelt tárgyakat elrejti a kabátja alá. Zárás után pedig egyszerűen kisétál az üz­letből a lopott holmival. A detektívek egyik este, közvetlenül zárás előtt betoppantak az üzletbe és meglepetésszerűen megmotozták ez alkalmazottakat. Ekkor érdekes dologra jöt­tek rá. Kiderült, hogy nem egy, hanem három alkalmazott: a boltiszolga, a kifutó és az egyik inas lopkodta az árut. A társaság irányitója ifj. Tokay Sándor 25 éves boltiszolga volt, aki a két fiatalkorúval együtt végezte a lopá­sokat. A detektívek házkutatásokat tartottak a három alkalmazott hikásán és ez alkalom­mal rengeteg ellopott tárgy került elő: arany töltőtollak, cigarottapapírok, levélboritékok,oe­ruzák, vonalzók, albumok, könyvek, mint­egy ezer pengő értékben. A' rendőrség megállapitotta, hogy az ello­pott tárgyaknak csak kisrészét értékesítették a tolvajok. Egy cukorkaárus az inastól pa­pírzacskókat kapott ajándékba, két trafikos cigarettapapírokat és hüvelyeket, egy keres­kedő ugyancsak papírárukat vásárolt a vád­irat szerint Tokay Sándortól. Az ügyészség valamennyiük" ellen vádira­tot bocsájtott ki, lopás büntette miatt az al­kalmazottak és orgazdaság büntette miatt a kereskedők és trafikosok ellen. Az ügyet pén­teken tárgyalta a szegedi törvényszéken dr. Apczy Ernő egyesbiró. Dr. Kozma Endre és dr. Telbisz István védőbeszéde után a biróság bűnösnek mondotta ki ifj. Tokay Sán­dort és 3 hónapi fogházra, a kifutót 1 hó­napi fogházra, a tanoncot 15 napi fogházra itélte. Az orgazdasággal vádoltak közül kettőt felmentett a törvényszék, kettőt pedig 50, illetve 20 pengő pénzbüntetésre itélt. Az itélet ellen a felek' fellebbezést Jelen­tettek be. olvasó rovata Somogyi-telepiek panasza Tekintetes Szerkesztőség! Minket, Somogyi­telepi lakosokat nemigen kényeztetett el a város. Ezért vagyunk kénytelenek a Szerkesz­tőséghez fordulni panaszainkkal, hogy orvos­lást találjunk sérelmeinkre. Kőztudomásu, hogy Somogyi-telepet főleg szegény embe­rek lakják, akiknek nem telik villamosra, így kénytelen gyalog járni, bejönni a vá­rosba, ha az ugyan nem ütközne nagyobb akadályokba. A Somogyi-telepre vezető, Tisza partján lévő gyalogutat ugyanis senki sem gondozza, ugy., hogy ott majdnem lehetetlen járni. Enyhe időben sár, hóeséskor hő, nyá­ron por nehezíti meg az utat. Ha valaki m'égis be akar jönni Szegedre, kénytelen a kocsi­utat használni, ahol viszont a jármüvek miatt életveszélynek van kitéve. Szeretnénk, ha illetékesek meghallgatnák kérésünket és az utat járhatóvá tennék. Tisztelettel: Több Somogyi-telepi lakó. Arvlz a Kálvária kápolna mögötti telepen Tisztelt Szerkesztőség! Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a tekintetes Szerkesztőség­hez, miszerint a Kálvária-kápolna mögötti Rókusi feketefőldeken lakó háztulajdonosok nevében az ottan uralkodó állapotokra nagy­becsű lapjában rávilágítani kegyeskedjék. A' szóban lévő terület a Kálvária-kápolna mögött húzódik el, az Anna-lak hátamógőtt van bejárata. Ezt az uj telepítést 1920-ban as akkor fennálló nagy lakásínség következ­tében a jelenleg ottlakó háztulajdonosok léte­sítették', még pedig óriási áldozatok árán, saját költségükön ellátták a telepet vízvezeték­hálózattal, továbbá villanyvilágítással. Végül vannak' háztulajdonosok, akik még nagyobb áldozatot hoztak, a közutakat töltötték és át­járót létesilettiek. Ezen terület télvíz idején és a tavaszi esőzések következtében vizállásos területté változik és csak nagy erőfeszítések utján lehet házbirtokainkat megközelíteni. Vannak helyek, ahol 50, sőt 80 oenti mély, 3 és 5 méter széles árkokkal teli vizek hú­zódnak el. A legutóbbi esőzés következtében as Anna­lak hátamögött lévő csatornafön keresztül a városból jövő esővíz az egész tájat elborította Frakkingek 10 P-től 19 Pengőig, wagner f.h. és Fia. ugy, hogy a még eddig állandóan szárazon maradt terület is viz alá került. Megtörtént az a botrányos állapot, hogy a város köz­pontjától alig 2 kilométer távolságra lévő belterületen sem gyalogosan, sem kocsin, vagy más járműn közlekedni nem lehet. A város mérnöki hivatalának figyelmét fel­hívtuk erre és kértük, hogy a lehetőséghez képest ezen állapolon segítsen. Azt a választ kaptuk, hogy a mérnökség minden rendelke­zésére álló eszközzel segítségünkre van, de sajnos, érdekünkben egyebet nem tehet, mint­hogy a már fentemiitett csatornafőt kitisztítja és azon próbálja a vizet levezetni. Tudni kell, hogy ezen csatornafő sokkal magasabban fek­szik, mint a jelenlegi vizszin, tehát a mér­nökség ígéretéhez semmi reményünk nincs arra vonatkozólag, hogy ebből a hullámból megsz abadul junk. Véleményünk szerint ezen állapotokon se­gítve lenne, ha a most folyamatban lévő töl­tési munkálatok keretében beilleszthető lenne e területnek' talajvízfőié való töltése, amely szerintünk többet, mint körülbelül 1000 köb­méter földet nem Igényelne. Erre kérjük a tisztelt Szerkesztőséget, hogy nagybecsű lap­jában e kérdéssel foglalkozni szíveskedjék és reméljük, hogy a város hatósága méltányolni fogja kérelmünket és amint lehetővé válik, belátásuk szerint fognak cselekedni annál is inkább, mivelhogy itt közel 60 család lakik, amelyek 200 lelket számolnak. A' 200 lélek­ből több, mint 30 százalék iskolába járó gyer­mek, akiknek az egészségére és azoknak fel­nevelésére ugy az államnak", valamint a vá­rosnak" is elsőrendű kötelessége gondolni. Ha pedig ezen állapotok maradandók lesznek, ugy az odakényszerült házbirtokosok és la­kók nem tudnak kellőleg védekezni gyerme­keik épségbentartása tekintetében és kény­telenek lesznek gyermekeiket otthon tartanf, mert nem kívánhatja senki tőlük, hogy 6 éves gyermekeket olyan veszélynek tegyenek kl, hogy a fentemiitett vizesárkokban hagyják egészségüket, vagy — életüket. Még egy utolsó megjegyzést kivánok csak tenni, amely a kővetkező: Még 1924. évben Szeged város tanácsa villanyvilágítás! kérel­münket pártolólag fogadta el és tudomásunk szerint a gázgyár utasítást is kapott 4 uccai villanykörte felállítására. Hogy mért nem tőr­tént ez meg máig, arról nekünk fogalmánk sincs. A világítás pedig igen aktuális lenne, annál is inkább, mert még nappal is veszé­lyes az ott járás, hát még este, amikor világí­tás egyáltalán nincs és a közlekedés egyene» sen waszély, '" ' Teljes tisztelettel: (Mátrát f

Next

/
Oldalképek
Tartalom