Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-13 / 59. szám
DCI MAGYARORSZAG i. szegedi mértákhifelesitli hivatal rágafmazási pere egy vásárhelyi városatya ellen (A Délm igyarország munkatársától.) Mónus Ernő soffőr, Hódmezővásárhely volt törvényhatósági bizottsági tagja két évvel ezelőit nagy beszédet mondott Vásárhely közgyűlésén a szegedi mértékhitelesítő hivatal működése ellen. Mónus Ernő felszólalásában kifogásolta, hogy a szegcdi mértékhitelesítő hivatal tisztviselői zaklatják a vásárhelyi polgárokat, megjelenésükért kiszállási költségeket számolnak fel, sokszor 22—24 pengőt is. Beszéde végén orvoslást kért. A beszéd másnap cikk formájában napvilágot látott a vásárhelyi lapokban, mire Csermák Béla, a mértékhilelcsitő hivatal főnőké felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett Mónus Ernő ellen. Az ügyet csütörtökön tárgyalta a szegedi törvényszék Habermann-i&n&csa. Mónus Eri ő kihallgatása során tagadta, hogy megsértette volna a hivatalt, illetve Csermák Bélát. Nem beszélt kiszáüá i költségekről, de igenis mondotta, hogy a tu'p 'I meg kell óvni a fel-slrgs kiadásoktól. A kihallgatott ujsá irótanuk, akik részt ve: lek a közgyűlésen és jegyezték Móúus bcsz.ik't, arról tettek vallomást, hogy a beszéd ugy hangzott el, ahogy megírták. A biróság az enyhítő körülmények figyelembevételével Mónust 100 pengő pénzbüntetésre itélte, d° az Ítélet végrehajtását felfüggesztette. Dr. I.ltzkay Lóránd ügyész fellebbezett, az elitélt megnyugodott az Ítéletben. A rendőr, az asszony és a férj Egyéoi börtönre ítélték a rendőrt, akit a kéményben talált meg a hazatért térj (A Dél ma gyár ország munkatársától.) Pusztafőidvár egyik házában két esztendővel ezelőtt egy őszi estén különös dolgok játszódtak le. Az eseményeknek három főszereplője volt: az asszony, a férj és a csábitő: egy községi rendőr. A rendőr, Kiss Sándor udvarolt a fiatal Szűcs Andrásnénak, aki egy főldmivesnek volt a felesége. Szeptember 20-án este a rendőr szolgálatban volt. Kardosán sétálgatott a község uccáin, nyolc óra felé pedig betért Szücsék lakásába. Az asszonyt egyedül találta, a férj azzal ment el hazulról, hogy Orosházára megy és csak másnap megy haza. A rendőr az asszonnyal beszélgetésbe elegyedett a belső szobában, előbb azonban az ajtót magukra zárták. Kilenc óra után néhány perccel erős kopogás zavarta meg a beszélgetést Kiderült, hogy a férj váratlanul hazaérkezett, nem utazott el Orosházára. A rendőr és az asszony Izgatott hangon tárgyaltak a szobában, a férj pedig egyre erősebben és erősebben kopogott, később már az ajtót is rugdalta. Különösen akkor lett ideges Szűcs András, amikor a szobából suttogás hangja szűrődött ki. A lakásból ablak, ajtó, csak arrafelé veretett, amerre a férj állott. Negyedóra telhetett el igy, amikor ls az asszony végül kinvitotta az ajtót férjének. Szűcs András felelősségre vonta a feleségét a suttogás miatt és mert nem nyitott azonnal ajtót Az asszony azzal védekezett, hogy már aludt és nem hallotta a kopogást. A férj tüzetesen átvizsgálta a lakást, de senkit sem talált. A házaspár ezután lefeküdni készült. Szűcs András előbb azonban kiment a konyhába, hogy megmosakodjék. Szótlanul tett-vett a konyhában, amikor egy sut. togó férfihangot hallott. Nem tudta első pillanatban megállapítani, hogy honnan jön a hang, de azt tisztán kivette, hogy a hang azt kérdezi: — Elment márt Szűcs András egy darabig hallgatózott, amikor ismét megszólalt a hang: — Elő jöhetek f Ekkor már a gazda tisztában volt a helyzettel. Megállapította, hogy az ismeretlen férfi a nyitott tűzhely széles, nyitott kéményéből beszél. — Előjöhetsz jómadár — kiáltotta a kéménybe a rendőrnek, aki azért szólalt meg, mert azt hitte, hogy az asszony jött ki a konyhába. Szűcs ezután felkapta az asztalon heverő disznóölőkést és a kémény nyílása előtt hadonászott. Amikor Kiss nem volt hajlandó lejönni, utánanyult és a ruhájánál fogva cibálta kifelé. A rendőr látta, hogy baj lesz, ezért a kéményben elővette szolgálati revolverét és azzal háromszor kilőtt a kéményből. Két löv.'s talált: az egyik a bal, a mán k a jobb kezefejét roncsolta össze, a férjnek. Ezután kimászott a kéményből és elsietett, hogy tovább őrizze a község rendjét. Kiss Sándor ellen az ügyészség szándékos emberölés kísérlete miatt emelt vádat, azonban a törvényszék súlyos testisértés bűntettében mondotta ki bűnösnek és egyesztendei börtönre ítélte. Ezt az ítéletet csütörtökön a szegedi tábla Skultétytanácsa helybenhagyta azzal az indokolással, hogy Kiss Sándor cselekedete maidnem az önvédelem határán mozgott. Száz különböző közüzemnél van az államnak érdekeltség* A közüzemek a legnagyobb konkurrensel a kisiparnak és a kereskedelemnek A parlamení Qlése Budapest, március 12. A képviselőház mai ülésén folytatták az iparfejlesztési törvényjavaslat vitáját. Az első szónok Bródg Ernő volt, akt a kisiparosság nehéz helyzetével foglalkozva megállapította, hogy a kisipar és a kőzépipar nem bírja elviselni azokat a terheket, amelyeket rárónak. Magyarországon a közüzemek terjeszkednek és az a baj, hogy nemcsak azok a közüzemek terjeszkednek, amelyeknek jogosultsága elvitathatatlan. Részletesen felsorolta azután, hogy az egyes üzemek milyen összegű szubvenciót élveznek az államtól, kimutatta, hogy az államnak 55 közvetlen és t3 közvetett érdekeltsége van a különböző üzemeknél. Az állami üzemeknek az lenne a kötelességük, hogy árnivelláló hatással lennének. Ezt azonban ezeknél az üzemeknél nem vehetjük észre, sőt konknrrenciát csinálnak a kisiparnak és a kereskedelemnek. A javaslatnak a közüzemekre vonatkozó intézkedése nem oldja meg gyökeresen a kérdést. A kérdés rendezése akkor lenne komolynak mondható, ha a magánüzemek állami tőkéit szin. tén vizsgálat alá vennék. Sürgette a kisipari hitel kérdésének megoldását, mert a javaslat ebben az irányban komoly megoldást nem tartalmaz. A javaslatot nem fogadta el. Homonnay Tivadar: Szükséges, hogy az egyes iparvállalatokban ne azok végezzék az ellenőrzést, akik a vállalalokban bent ülnek, hanem olyan szakférfiak, akik minden érdek nélkül és teljesen függetlenül végezhetik a munkát. A gazdasági válság igazi oka a kereslet csőkkenésében rejlik. Felszólítja a kormányt, hogy tegye lehetetlenné a cseh cipők becsempészését Magyarországra. Az a véleménye, hogy a tőrvényjavaslat célszerűsége ott dől el, alkalmas lesZ-e arra, hogy növelje a lakosság felvevő képességét. Tiltakozik az ellen, hogy a racionalizálás jelszavát egyes iparágak fenyegetésre használják fel és fizetésredukcióval, munkáselbocsátásókkal fenyegetődzenek a kormánytól kapott támogatás ellenében. Ezután Farkas Tibor összeférhetetlenségi bejelentést telt Schandl Károly ellen, aki képviselősége mellett az Országos Központi Hitelszövetkezetnek alelnök-vezérigazgatója. Vanczák János válaszolt ezután Krúdy Ferencnek, aki a képviselőház tegnapi ülésén a szakszervezeteket támadta. A magyar munkás nem tudna boldogulni, ha nem volna megszervezve. A javaslattal foglalkozva hangoztatta, hogy meg lehet állapítani, hogy a javaslat mindazt magában foglalja. amit a magyar kapitalizmus az iparfejlesztés jogcímén a köztől magának követel. A köz. munkák megindítását, a nyolcórai munkaidő beve1031 március 18. zetését és a kisipar fokozott fejlesztését sürgetteA javaslatot nem fogadta el. Eötvös Lajos: A kisiparosság fentartása létérdeke az országnak. A kisiparosságnak nyújtandó segélyt hozzáférhetőbbé kellene tenni. Az elnök ezután javasolta, hogy a holnapi ülésen folytassák a javaslat vitáját. Györki Imre azt indítványozta, hogy a belügyminiszter tegnapi válaszát tűzzék napirendre a választójog kérdésében elhangzott interpellációra, filesen bírálta a választójogi tőrvényt és kijelentette, hogy a jobboldalnak nincs kancsolata az ország dolgozó népével. Á jobboldal hevesen tiltakozik, nagy zaj az egész Házban. Györkit az elnök rendreutasította. Györki végül a titkos választójog követelésével fejezte be beszédét. Gáspárdy Elemér: Az egységes párt is a titkos választójog alapján áll, de azt majd saját belátása szerint fogja megvalósítani. A párt — mondotta — a nemzet akaratából ül a Házban és szerinte a jobboldal képviseli az ország többségét. A többség az elnök napirendi indítványát fogadta eL Az ülés fél 3 órakor ért véget. „Az orvos" >A Színpadi Szerzők Egyesületének legutóbbi darabpályázatán 598 pályamű közül második hellyel tüntették ki a sz»gedi Tarkó Jenő »Az orvos« cimü munkáját.« Ez a szerény hír a Délmaggarország csütörtöki számában jelent meg és jelenti, hogy az eddig Szegeden ismeretlen iró elindult a siker utján... Tarkó Jenő iró t. hivatali tiszt így fest a névjegye, amely a kerületi rendőrfőkapitányság egyik "hivatala szobájának ajtójára van szögezve. Rendőrtisztviselő és iró. — Az eddigi élete? — Negyvenegy éves vagyok. — Fiatalabb koromban néhány évig újságíró voltam Pozsonyban és Pesten. Dolgoztam a Nyugatmagyarországi Híradónak s több pesti lapnak. — Ezerkilencszáztizenháromban egy szatírám jelent meg »Futóbolond« cimen a Pallas rt kiadásában. — Ezerkilencszáztizennégyben határrendőrtiszt lettem s mint rendőrtiszt szolgáltam végig a világháborút. S aközben is ujságiróskodtam. — A kommunizmus kitörésekor ellenforradalmi ténykedéseim miatt külföldre menekültem s ugyanaz év májusában Szegedre jöttem a nemzeti kormány támogatására. Nemzeti hadseregünk Pestre vonulása után Itt maradtam Szegeden az állami rendőrség kötelékében s azóta szünet nélkül Itt élek. Innen irtam az >Ujság« dmü budapesti lapnak többek kőzött a .Szöged! paprika* cimü s nevezetessé vált cikksorozatomat; innen írtam a Pesti Hírlapnak számtalan novellám és tárcacikkem kőzött a .Zsombolyázás Kunországbant cimü irredenta sorazatot, valamint a rádió műsorán szerepelt tréfás hangjátékomat, több jelenetemet s novellámat. Ugyancsak itt Szegeden irtam meg három vígjátékot is, melyek közül »Az orvost cimü a Szerzők Egyesületének pályázatán most kitüntetést nyert. Másik két darabom előadása iránt most tárgyal velem két fővárosi szinház s ezért csupán »Az orvost cimü darabomról nyilatkozhatom. Erről is csak általánosságban. — Mint már mondottam: vígjáték. A belső kényszer okán kivül ugyanis... azért vidámító szemszögből tárgyalom az élet problémáit ma, mert — mindenki testi-lelki sanyarúságban él most s a ma Írójának, kivált ha magyar, legfőbb kötelessége a lelkek sebeinek gyógyítása és a lelken át az idegeknek, a testnek üditése, diadalmassá, munkabíróvá edzése. »Az orvost dmü vígjátékommal én ezt a célt kívántam szolgálni s azt hiszem, el is értem. — Szegedet nagyon szeretem. Nyáron sem megyek el innen, kimegyek a Széchenyi-térre és ott írogatok, »Az orvostt is ott irtam a platánok alatt... Jégszekrények feltételek mellett legolcsóbban beszerezhetők M Fekete Nándor, Kossuth L. sugárut 18. Tel. 20—72. háztartási és mészáros, kedvező fizetési Férfi ing készítés Nitsovlts, Iskola ucca 29. w SafíoR, vajait, túrók atgy vélaiztékban legolcsóbb árakon SCü ©SFT {J @f fűszer- és csemegeüzletben
