Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-01 / 199. szám

IX. 1 Szülők figyelmébe' Pollák Testvéreknél na* hívták. Szegeden is járt ez » Dani, «ki röpcédulákat küldött Pestről, de azokit egy-kettőre elégette. Az elnök Koromnak felolvassa a rendőrség és oz űgvész, valamint a vizsgálóbíró előtt tett rész­letes vallomását. — Kérem elnök ur, a detektívek gumibottól fértek, ütöttek. Utóvégre én se vagyok vasbó,, kénytelen voltam beismerő vallomást tenni. Az ügyész ur és a vizsgálóbíró ur előtt sem '»er­tem visszavonni ezt a vallomást, mert a ; etek­tivek azzal fenyegettek, hogy ha jártatom a szá­mat. még a törvénysziktől js visszavif nek. A detektívek 'Ugy megvertek, faibgy alig alltam • lábamon. De én nem is lehettem kommunista szer­vező, mert engem rendőrspiclinek tartottak. Dr. Szepesi Imre kért ezután engedélyt, hogy megjegyzést tehessen • valloinásri Elmondotta, hogy már régebben észrevették, hogy agent provokaíőrök jelennek meg a Munkásotthonban. Akadtak olyan befurakodott emberek, akik be «"kariak ugratni egyeseket. Ezért már • választ ^k idején két embert állítottak a gondnok . !íé, akik meg­figyelték • gyanúsan víselke^ ^-ensek^t Ami­kor rájöttek egy-egy gyanús au .k ra/r.ra, "zoo­nal jelentették a pártvezetősép i.i.^k. < ¿oet­séges, hogy Korom is — aV <, sejtek — így kertit gyanúba. Gera Sándor vallomása k«' • ük.' .1, Azzal kezdte vallomását, hogy aM eilenr Uut vda a mai gaz­dasági helyzetben már > ¿¿omlott. — Ennek a megálla, tdsa « "bíróság feladata és nem as óné, — mondta az elnök. Azt mondja meg. hogy bűnösnek érzi-e magát, vagy sem. — Nem érzem magam bűnösnek. En a proletár­osztályhoz tartozom, ez osztály elveit vallom, egy osztály pedig sohasem lehet bűnös és. igy én sem lehetek az. A dolgozóosztály harcosa vagyok. Amivel az ügyész ur vádol, abban nem vagyok bűnös. Azt pondja ezután, hogy Korom Mihály rendőrspicli volt, aki rendes havi fixfizetést is »(¿buktatásoknál* még külön jutámat is kapott. Est Korom Mihály magg ismerte be előtte. De bizonyítékot is tud produkálni. Korommal együtt a múlt évben két makói ember bukott le, viszont Koromot elengedték. Azt mondta ezután, hogy as egész világon sok barátja van, de ezekkel baráti­lag érintkezik és nem mint kommunista. Pontgik Tállal mindössze az volt az összeköttetése, hogy házi cipésze •olt. Az elnök ezután azt kérdezte, hogy levslezést folytatott-e. — Igen. Szerelmi teveleeéstl — válaszolta Gera. Röpcédulákat nem terjesztett — folytatta —, cédulái nem voltak, nem tudja, hogy hol lehet olyanokat beszerezni. Egyébként * rendőrségi val­lomását visszavonja. Az elnök Órát és Koromot szembesíteni «karja, de Gera kijelenti, hogy mint kommunista, nem mond senkinek semmit a szemébe. Gombkötő Péter feláll és a következőket mondja: — Eddig nem akartam beszélni, de most, mi­után látom, hogy Gera beszélt, én is megmondom, hogy Korom rendőrspicli. Most már látom azt az utat, amelyen én ide kerültem. Az elnök Gombkö'őt is szembesíteni akarja Ko­rommal. de ö is kijelenti, hogy nem hajlandó a Szembesítésre. — Ezt nem értem, — mondja az elnök. A kommunisták nem mernek egymásnak a szemébe nezni? — Ez nem azért van, hanem azért, mert ha egy kommunista mond valamit, azt mi ugy is el­hjsszűk — válaszolja Gombkötő. — Ha nem mondja a «gémébe, forduljon erre és mondja igy, — folytatja az elnök. Gombkötő ezután anélkül, hogy Koromra nézne, megismétli vallomását. A következő vádlott Gladícs József volt, aki nem tartja bűnösnek magát. Társaival csupán ráti összeköttet és ben állott, Portyikkal disznóvá, sárlás céljából járt és csak a 'napi politikáról beszélgettek. Szervezkedésről sz6 sem volt. De egyébként sem lehetett volna, mert Pontyík jómódú ember, aki kispolgári ideológiával van telitve. Komócsin Antal is tagadja, hogy részt vett volna szírvezkidésben. Kijelenti, hogy kommu­nista meggyőződésű, de Magyarországon nem íoiy­tat szervezkedést. Pontgik Pál hentesmester vallomásában tilta­kozott az ellene emelt vád ellen és visszavonja s rendrőségen tett vallomását azzaí az indokolással, hogy a detektívek tettleg bárfainfigták. — Sem • szociáldemokrata, setn a kommunista párt tagja nem voltam soha, — mondta vallo­mása végén. ... — Sose tiltakozzék as ellen, hogft a szociál­demokrata párt tagja, as nem széagen, — szól az elnök. A seociáldemokrot" párt legális párt. Pontyik végűi azt mondja, hogy ó áldozat, akit egy gabomügynök juttatott rendőrkézre. Bitó Mihály Is azt mondja, hogy megverték s rendőrségen. Vágyókat ütöttek • fejére — val­lotta — és amit ott elmondott, egt mind • fan. táziáfa szülte. A rendőrfogalmaző is azt mondta, hogy összetöreti, ha máskép vall. > Gombkötő Dezső visszavonja első valloir3s&t m kijelenti, hogy • rendőrségen veréstel kénffsseri' tették beismerő vallomásra. Visszavonja vallomá­sát Török Dezső és Kristóf pszlő h, akiknek • vád szerint az volt » szerepűk, hogy az ö dműkre jöttek a megbízások. Ezzel véget ért a vádlottak kihallgatása. As elnök • tárgyalás folytatását csütörtök délelőttre tűzte kL Csütörtökön kerül sor s tanúkihallgatá­sokra. CIPŐT--- SFLK&Í NtU clpö . . rem MWM cip* - * I^JJaam és újonnan I r A n y á r les a immhihm0 9 eső-tői is-so-f0 • rem ban* cip* P tvso-tai IS SO-tg ff Gyermekcipők nagy végét: való teklntcHel fekéretpök és aiaadoMlek rendklfflll le«éllHolt árakon a átalakított flalat: KooÉutls Lefos sugArut Q. Telefon» 17-7Z. „Nem szabad fantasztikumok után szaladgálni Dr. fenem Sándor nytlaftozala a gázgyári szerződésről Minél közelebb Jutunk a szeptember 12-1 rendkívüli közgyűlés napjához, annál nagyobb az érdeklődés a gázgyár ügye Iránt A nagy ér­deklődést Indokolja az ügy rendkívüli fontos­sága a város szempontjából Szükségesnek lát­.tuk, hogy dr. TonelU Sándor kamarai főtit­kárt )s megkérdezzük erről a nagyfontosságú tárgyról Arra a kérdésünkre, hogy miként lenne a gázgyári probléma legelőnyősöbben megoldandó, a következőket mondotta: — A gáz- és villanytelep koncessziómeg­hosszabbitásának ügyében az én véleményem szerint egyetlen szempont lehet irányadó, a város érdeke. Ha ebből a szempontból vizs­gáljuk a kérdést, akkor viszont azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy melyik megoldási mó­dozat mellett tudunk a város számára legtöbb előnyt kiverekedni. > Három módozatról lehet sző. Első a szerződés meghosszabbítása a jelenlegi társa­sággal, második a házikezelés, harmadik a folyamatban levő tárgyalások megszakítása és nyilvános nemzetközi pályázat hirdetése. — Elvi szempontból én a házikezelési tarta. nám leghelyesebbnek, s speciális szegedi vi­szonyok miatt azonban ezt a megoldást ki kell kapcsolnom. Attól nem tartok ugyan, hogy ez esetben a Jelenlegi vállalat eredményesen perelhetné a várost a háborús évek elmaradt hasznáért, mert Ilyen koncesszióknál éppen azért kötnek hosszú lejáratú szerződéseket, hogy a jó és rossz esztendők kiegyenlíthessék egymást. Mindenesetre azonban a városnak az átvétel alkalmával ki kellet e fizetni a telepnek at utolsó évek invesztíciójáért mintegy más. félmillió pengőt és további beruházásokat is kellene eszközölni, amit a város mai anyagi helyzetében megvalósítani nem képes. De nem tartom a házi kezeiét más városok tapasztalatai alapján sem megvalósíthatónak. Egy cseppet sem Ítélem meg sötéten a helyzetet, ha azt mondom, hogy ez esetben a város mindig elköltené a telep által a főpénztárba beszállí­tott összegeket, nem tenne félre felújítási tar­talékot és a telep teljesen lerongyolódnék. Ez történt azoknál a városoknál, amelyekre mos­tanában ennek a lényeges körülménynek el­hallgatása melleit nagyon sokat hivatkoztak. — A nyilvános pályázat a pénzpiac mai vi­szonyai mellett nem kecsegtet eredménnyel. Azok a fantasztikumok, hogy ide rohanni fog­nak az angolok, hollandusok és svájciak, már eddig is csúnyán megbuktak, pedig ugyan­csak hívogatták őket. Különösen az egyik angol vállalatot emlegették ugy, mint amely feltét­lenül érdeklődik a szegcdi telep iránt, csak aclják meg neki az adatokat. Ez meg is történt és én, akinek meg van az a hibám, hogy szerelek utánajárni a dolgoknak, a legille­tékesebb helyen érdeklődtem, hogy csak­ugyan hajlandók-e az angolok lejönni Szeged­re? Sajnos, a válasz nem volt kedvező. Nem az angolokat, hanem as ügynököket érdekli Szeged és az angolok, nem Szeged, hanem az egész ország villamosításának tervével akar­nak foglalkozni — abban az esetben, ha a pénzpiac viszonyai lényegesen megjavulnak. — így a kényszerűség visz arra, hogy a telep jelenlegi tulajdonosainak az ajánlatával fog­lalkozzunk. Itt mindenekelőtt annak a mosta­niban sokszor hangoztatott ellenvetésnek kell a szemébe nézni, hogy a koncesszió biztosan jó üzlet lehet, ha a jelenlegi csoport meg akarja szerezni. Nos, ezt én egy pillanatig se vonom kétségbe. Bolond lenne a vállalkozó, ha szaladna egy olyan vállalat után, amelybe csak pénzt ól bele, de haszonra nincs kilá­tása. A helyzet azonban az, hogy egészen más értélét képvisel a telep azokra nézve, akik birtokon belül vannak és a telepet egy na­gyobbszabásu üzletpolitika keretébe tudják be­állítani. mint bárki másra nézve. Ezért lehet az én meggyőződésem szerint a jelenlegi birto­kosokból a város számára nagyobb előnyödet kipréselni, mint bárki másból — A kérdést tehát igy kell formulázni: ad-e a mostani ajánlattevő olyan ellenértéket, hogy a városnak érdemes a telepet egy bizo­nyos számú esztendőre kiadni a kezéből? Erre a válasz a következő: a városnak nem kell megfizetni a beruházásokért járó másfélmillió ellenértéket,, kap egymilliónégyszázezer pengő megváltási dijat és évi háromszázezer pen .őt, ami a haszonrészesedéssel együtt négyszáz, ezer pengőre emelkedik. Ezenfelül nyújt a vállalat a városnak hárommillió pengő hosz­szulejáratu hat é$ félszázalékos kölcsönt, amellyel a legsürgősebb és nyomasztóbb adós­ságait kifizetheti. Azoknak, akik döntenek eb­ben a kérdésben, azt kell mérlegelni, mit látnak helyesebbnek, szemébe nézni egy elke­rülhet len pót adóemelésnek, vagy letárggalni az ajánlatot és könnyíteni a város anyagi hely­zetén? — Más viszonyok között talán helytelen volna mindent ilyen nyíltan feltárni- Ez eset­ben azonban mindkét fel teleden tisztában van a másiknak helyzetével. Áz ajánlattevőknek kell a telep, a városnak pedig kell a pénz. ezt a két szempontot össze tudjuk egy rá­lelni, akkor nem szabad fantasztikumok utáa szaladgálni, hanem a város érdekének leg­messzebbmenő biztosítása mellett meg kell kötni a szerződést. KUlönleges ^¿U kávé mélyen mxtlUtott irhán 48} Kertész liszt- és terményOzletben T'"» I-«J"» kfirnt 51. M. (Vik«ztth Ktlmin aoet t4rofc>

Next

/
Oldalképek
Tartalom