Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)
1932-09-01 / 199. szám
IX. 1 Szülők figyelmébe' Pollák Testvéreknél na* hívták. Szegeden is járt ez » Dani, «ki röpcédulákat küldött Pestről, de azokit egy-kettőre elégette. Az elnök Koromnak felolvassa a rendőrség és oz űgvész, valamint a vizsgálóbíró előtt tett részletes vallomását. — Kérem elnök ur, a detektívek gumibottól fértek, ütöttek. Utóvégre én se vagyok vasbó,, kénytelen voltam beismerő vallomást tenni. Az ügyész ur és a vizsgálóbíró ur előtt sem '»ertem visszavonni ezt a vallomást, mert a ; etektivek azzal fenyegettek, hogy ha jártatom a számat. még a törvénysziktől js visszavif nek. A detektívek 'Ugy megvertek, faibgy alig alltam • lábamon. De én nem is lehettem kommunista szervező, mert engem rendőrspiclinek tartottak. Dr. Szepesi Imre kért ezután engedélyt, hogy megjegyzést tehessen • valloinásri Elmondotta, hogy már régebben észrevették, hogy agent provokaíőrök jelennek meg a Munkásotthonban. Akadtak olyan befurakodott emberek, akik be «"kariak ugratni egyeseket. Ezért már • választ ^k idején két embert állítottak a gondnok . !íé, akik megfigyelték • gyanúsan víselke^ ^-ensek^t Amikor rájöttek egy-egy gyanús au .k ra/r.ra, "zoonal jelentették a pártvezetősép i.i.^k. < ¿oetséges, hogy Korom is — aV <, sejtek — így kertit gyanúba. Gera Sándor vallomása k«' • ük.' .1, Azzal kezdte vallomását, hogy aM eilenr Uut vda a mai gazdasági helyzetben már > ¿¿omlott. — Ennek a megálla, tdsa « "bíróság feladata és nem as óné, — mondta az elnök. Azt mondja meg. hogy bűnösnek érzi-e magát, vagy sem. — Nem érzem magam bűnösnek. En a proletárosztályhoz tartozom, ez osztály elveit vallom, egy osztály pedig sohasem lehet bűnös és. igy én sem lehetek az. A dolgozóosztály harcosa vagyok. Amivel az ügyész ur vádol, abban nem vagyok bűnös. Azt pondja ezután, hogy Korom Mihály rendőrspicli volt, aki rendes havi fixfizetést is »(¿buktatásoknál* még külön jutámat is kapott. Est Korom Mihály magg ismerte be előtte. De bizonyítékot is tud produkálni. Korommal együtt a múlt évben két makói ember bukott le, viszont Koromot elengedték. Azt mondta ezután, hogy as egész világon sok barátja van, de ezekkel barátilag érintkezik és nem mint kommunista. Pontgik Tállal mindössze az volt az összeköttetése, hogy házi cipésze •olt. Az elnök ezután azt kérdezte, hogy levslezést folytatott-e. — Igen. Szerelmi teveleeéstl — válaszolta Gera. Röpcédulákat nem terjesztett — folytatta —, cédulái nem voltak, nem tudja, hogy hol lehet olyanokat beszerezni. Egyébként * rendőrségi vallomását visszavonja. Az elnök Órát és Koromot szembesíteni «karja, de Gera kijelenti, hogy mint kommunista, nem mond senkinek semmit a szemébe. Gombkötő Péter feláll és a következőket mondja: — Eddig nem akartam beszélni, de most, miután látom, hogy Gera beszélt, én is megmondom, hogy Korom rendőrspicli. Most már látom azt az utat, amelyen én ide kerültem. Az elnök Gombkö'őt is szembesíteni akarja Korommal. de ö is kijelenti, hogy nem hajlandó a Szembesítésre. — Ezt nem értem, — mondja az elnök. A kommunisták nem mernek egymásnak a szemébe nezni? — Ez nem azért van, hanem azért, mert ha egy kommunista mond valamit, azt mi ugy is elhjsszűk — válaszolja Gombkötő. — Ha nem mondja a «gémébe, forduljon erre és mondja igy, — folytatja az elnök. Gombkötő ezután anélkül, hogy Koromra nézne, megismétli vallomását. A következő vádlott Gladícs József volt, aki nem tartja bűnösnek magát. Társaival csupán ráti összeköttet és ben állott, Portyikkal disznóvá, sárlás céljából járt és csak a 'napi politikáról beszélgettek. Szervezkedésről sz6 sem volt. De egyébként sem lehetett volna, mert Pontyík jómódú ember, aki kispolgári ideológiával van telitve. Komócsin Antal is tagadja, hogy részt vett volna szírvezkidésben. Kijelenti, hogy kommunista meggyőződésű, de Magyarországon nem íoiytat szervezkedést. Pontgik Pál hentesmester vallomásában tiltakozott az ellene emelt vád ellen és visszavonja s rendrőségen tett vallomását azzaí az indokolással, hogy a detektívek tettleg bárfainfigták. — Sem • szociáldemokrata, setn a kommunista párt tagja nem voltam soha, — mondta vallomása végén. ... — Sose tiltakozzék as ellen, hogft a szociáldemokrata párt tagja, as nem széagen, — szól az elnök. A seociáldemokrot" párt legális párt. Pontyik végűi azt mondja, hogy ó áldozat, akit egy gabomügynök juttatott rendőrkézre. Bitó Mihály Is azt mondja, hogy megverték s rendőrségen. Vágyókat ütöttek • fejére — vallotta — és amit ott elmondott, egt mind • fan. táziáfa szülte. A rendőrfogalmaző is azt mondta, hogy összetöreti, ha máskép vall. > Gombkötő Dezső visszavonja első valloir3s&t m kijelenti, hogy • rendőrségen veréstel kénffsseri' tették beismerő vallomásra. Visszavonja vallomását Török Dezső és Kristóf pszlő h, akiknek • vád szerint az volt » szerepűk, hogy az ö dműkre jöttek a megbízások. Ezzel véget ért a vádlottak kihallgatása. As elnök • tárgyalás folytatását csütörtök délelőttre tűzte kL Csütörtökön kerül sor s tanúkihallgatásokra. CIPŐT--- SFLK&Í NtU clpö . . rem MWM cip* - * I^JJaam és újonnan I r A n y á r les a immhihm0 9 eső-tői is-so-f0 • rem ban* cip* P tvso-tai IS SO-tg ff Gyermekcipők nagy végét: való teklntcHel fekéretpök és aiaadoMlek rendklfflll le«éllHolt árakon a átalakított flalat: KooÉutls Lefos sugArut Q. Telefon» 17-7Z. „Nem szabad fantasztikumok után szaladgálni Dr. fenem Sándor nytlaftozala a gázgyári szerződésről Minél közelebb Jutunk a szeptember 12-1 rendkívüli közgyűlés napjához, annál nagyobb az érdeklődés a gázgyár ügye Iránt A nagy érdeklődést Indokolja az ügy rendkívüli fontossága a város szempontjából Szükségesnek lát.tuk, hogy dr. TonelU Sándor kamarai főtitkárt )s megkérdezzük erről a nagyfontosságú tárgyról Arra a kérdésünkre, hogy miként lenne a gázgyári probléma legelőnyősöbben megoldandó, a következőket mondotta: — A gáz- és villanytelep koncessziómeghosszabbitásának ügyében az én véleményem szerint egyetlen szempont lehet irányadó, a város érdeke. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor viszont azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy melyik megoldási módozat mellett tudunk a város számára legtöbb előnyt kiverekedni. > Három módozatról lehet sző. Első a szerződés meghosszabbítása a jelenlegi társasággal, második a házikezelés, harmadik a folyamatban levő tárgyalások megszakítása és nyilvános nemzetközi pályázat hirdetése. — Elvi szempontból én a házikezelési tarta. nám leghelyesebbnek, s speciális szegedi viszonyok miatt azonban ezt a megoldást ki kell kapcsolnom. Attól nem tartok ugyan, hogy ez esetben a Jelenlegi vállalat eredményesen perelhetné a várost a háborús évek elmaradt hasznáért, mert Ilyen koncesszióknál éppen azért kötnek hosszú lejáratú szerződéseket, hogy a jó és rossz esztendők kiegyenlíthessék egymást. Mindenesetre azonban a városnak az átvétel alkalmával ki kellet e fizetni a telepnek at utolsó évek invesztíciójáért mintegy más. félmillió pengőt és további beruházásokat is kellene eszközölni, amit a város mai anyagi helyzetében megvalósítani nem képes. De nem tartom a házi kezeiét más városok tapasztalatai alapján sem megvalósíthatónak. Egy cseppet sem Ítélem meg sötéten a helyzetet, ha azt mondom, hogy ez esetben a város mindig elköltené a telep által a főpénztárba beszállított összegeket, nem tenne félre felújítási tartalékot és a telep teljesen lerongyolódnék. Ez történt azoknál a városoknál, amelyekre mostanában ennek a lényeges körülménynek elhallgatása melleit nagyon sokat hivatkoztak. — A nyilvános pályázat a pénzpiac mai viszonyai mellett nem kecsegtet eredménnyel. Azok a fantasztikumok, hogy ide rohanni fognak az angolok, hollandusok és svájciak, már eddig is csúnyán megbuktak, pedig ugyancsak hívogatták őket. Különösen az egyik angol vállalatot emlegették ugy, mint amely feltétlenül érdeklődik a szegcdi telep iránt, csak aclják meg neki az adatokat. Ez meg is történt és én, akinek meg van az a hibám, hogy szerelek utánajárni a dolgoknak, a legilletékesebb helyen érdeklődtem, hogy csakugyan hajlandók-e az angolok lejönni Szegedre? Sajnos, a válasz nem volt kedvező. Nem az angolokat, hanem as ügynököket érdekli Szeged és az angolok, nem Szeged, hanem az egész ország villamosításának tervével akarnak foglalkozni — abban az esetben, ha a pénzpiac viszonyai lényegesen megjavulnak. — így a kényszerűség visz arra, hogy a telep jelenlegi tulajdonosainak az ajánlatával foglalkozzunk. Itt mindenekelőtt annak a mostaniban sokszor hangoztatott ellenvetésnek kell a szemébe nézni, hogy a koncesszió biztosan jó üzlet lehet, ha a jelenlegi csoport meg akarja szerezni. Nos, ezt én egy pillanatig se vonom kétségbe. Bolond lenne a vállalkozó, ha szaladna egy olyan vállalat után, amelybe csak pénzt ól bele, de haszonra nincs kilátása. A helyzet azonban az, hogy egészen más értélét képvisel a telep azokra nézve, akik birtokon belül vannak és a telepet egy nagyobbszabásu üzletpolitika keretébe tudják beállítani. mint bárki másra nézve. Ezért lehet az én meggyőződésem szerint a jelenlegi birtokosokból a város számára nagyobb előnyödet kipréselni, mint bárki másból — A kérdést tehát igy kell formulázni: ad-e a mostani ajánlattevő olyan ellenértéket, hogy a városnak érdemes a telepet egy bizonyos számú esztendőre kiadni a kezéből? Erre a válasz a következő: a városnak nem kell megfizetni a beruházásokért járó másfélmillió ellenértéket,, kap egymilliónégyszázezer pengő megváltási dijat és évi háromszázezer pen .őt, ami a haszonrészesedéssel együtt négyszáz, ezer pengőre emelkedik. Ezenfelül nyújt a vállalat a városnak hárommillió pengő hoszszulejáratu hat é$ félszázalékos kölcsönt, amellyel a legsürgősebb és nyomasztóbb adósságait kifizetheti. Azoknak, akik döntenek ebben a kérdésben, azt kell mérlegelni, mit látnak helyesebbnek, szemébe nézni egy elkerülhet len pót adóemelésnek, vagy letárggalni az ajánlatot és könnyíteni a város anyagi helyzetén? — Más viszonyok között talán helytelen volna mindent ilyen nyíltan feltárni- Ez esetben azonban mindkét fel teleden tisztában van a másiknak helyzetével. Áz ajánlattevőknek kell a telep, a városnak pedig kell a pénz. ezt a két szempontot össze tudjuk egy rálelni, akkor nem szabad fantasztikumok utáa szaladgálni, hanem a város érdekének legmesszebbmenő biztosítása mellett meg kell kötni a szerződést. KUlönleges ^¿U kávé mélyen mxtlUtott irhán 48} Kertész liszt- és terményOzletben T'"» I-«J"» kfirnt 51. M. (Vik«ztth Ktlmin aoet t4rofc>
