Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-17 / 262. szám

XL 7 Két hét helyett: 6 nap, három hét helyett: 14 nap A Gedónál kezdik meg az Inségmunkát taH, hogy haladéktalanul Holgozza W ez! a tervet Utasította Hergár fömirnököt arra Is, hogy kezdje meg a Nagybuvártá feltöltésének elő­készítő mankálalall. Mivel a munka megkezdését tovább halasz­tani nem lehet, hozzájárult a polgármester ahoz, hogy a munkát most a Gedónál kezd­ték meg. Ennél a munkánál ötszáz munkást foglalkoztatnak három hónapon keresztül. Ki­jelentette azonban a polgármester, hogy a kő­vetkező munka a Rendező-pályaudvar környá. kének rendezése .esz. t » ' . -i • N UJ vásárcsarnok-terveket készíttet a város Mabl-külcsQnMI, vagy a gázgyári pénzből építik Kel a vásárcsarnokot (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­írta a Délmagyarország, hogy dr. vitéz Szabó Géza népjóléti tanácsnok elnökletével megbe­szélést tartottak a városházán és megállapod­tak abban, hogy csütörtökön nyolc-kilencszáz munkanélkülit munkába állítanak, de kimon­dották azt Is, hogy a nőtlen munkanélküliek havonta csak hat napot, a nős és egygyerme­kesek kilenc napot, a nagyobb csatárinak két hetet dolgozhatnak. A határozat nagy feltűnést keltett, mert hiszen — mint köztudomásu — a törvényhatósági közgyűlés ugy határozott, hogv a nőtlen munkanélkülieknek havonta kétheti, a nagyobb családuaknak pedig háromheti mun­kaalkalmat biztosit. Felmerült Így az a kérdés hogy a népjóléti tanácsnok elnökletével érte­kező ad-hoc bizottságnak volt-e joga megvál. toztatnl a közgyűlés határozatát? Kérdést intéz­tünk az ügyben dr. Somogyi Szilveszter pol­gármesterhez, aki a következőket mondotta: — Kétségtelen, hogy a közgyűlés határozatot hozott ebben az ügyben, véleményem szerint Igen helytelenül, mert a kérdésnek ez a része nem tartozik a közgyűlés elé. A közgyűlés azonban határozatát abban a tudatban hozta, hogy az Ínségmunkálatok költségeinek teljes fedezete: 430.000 pengő rendelkezésre áll. Mi­vel most kiderült, hogy erre a célra csak háromszázezer pengőnk van, kényszerűségből csökkenteni kell a munkalehetőségek mértékét. Ezt tette az ad-hoc bizottság, az intézkedést azonban bejelentjük majd a legközelebbi köz­gyűlésen és kérjük annak tudomásul vételét. Meg vagyok győződve róla, hogy a közgyűlés minden további nélkül tudomásul veszt ezt • kényszerintézkedést. Az inségmunka irányitól szerdán reggel kö­zölték a polgármesterrel az általuk kidolgo­zott munkatervei, amelynek alapján csütörtökön meg akarták In­dítani nyolcszáz munkanélküli munkábaállitá­sával az inségmunkát. A munkaterv szerint a munkát a Gedó malletti vizállásos terüiet feltöltésével, az uccák egyengetésével, a csa­tornák rendezésével kezdenék meg és a városi kertészethez is beutalnának megfe'elő számú munkást, akik a gyümölccfscsemete-akciót bo­nyolítanák le. A Gedó melletti vizállásos terü­lethez keskenyvágányu vasutat kell lefektetni és a feltöltéshez szükséges földet csilléken szál­líthatnák a munkahelyre. A polgármester ezt a munkatervet nem fo­gadta el. Megállapította, hogy Hergár Viktor főmérnök, az inségmunkák műszaki irányítója felhatalmazás nélkül változtatta meg a műszaki bizottság által elfogadott eredeti munkatervet, amelynek első helyén nem a 'eedói vízállás feltöltése, har.m a rendezi pályaudvar melletti vizállásos terület Széchenyi Mozi Csütörtöktől vasárnapig, november hó 17 - 20-ig JANKIEPURA, a világhírű tonorista egyetlen filmje: Éjféli szerenád, A többi főszereplőn: Magda Schneider, Fritz Schultz .s Ottó Wallburg. F.lőadások vasárnapon 3, 5, 7, 9, hétköznapon 5, 7i 9 Arnkor. feltöltése és parkosítása 'állt. Kijelentette a polgármester, hogy a műszaki bizottság mun­kasorrendjét tartja helyesebbnek. Kiderült azon­ban, hogy a mérnöki hivatal a rendezőpálya­udvari munka tervét még nem készítette el, csak a parkosítási terv van készen. A polgármester utasította a mérnöki hlva­(A Délmagyarország munkatársától.) Kéthly Anna, Szeged szociáldemokrata országgyűlési képviselője — mint ismeretes — még hetek­kel ezelőtt felhívta a polgármester figyelmét arra, hogy a város közegészségügyi célokat szolgáló beruházásokra tekintélyesebb kölcsönt kaphatna a Magánalkalmazottak Biztosító In­tézetétől és ebből a kölcsönből felépíthetné a vásárcsarnokot és a városi strandfürdőt. A polgármester dr. Pálfy József polgármester­helyettest bízta meg a szükséges lépések meg­tételével. Pálfy József Budapestre utazott, ahol tárgyalt a MABI Igazgatóságával és biztató Ígéreteket kapott a hosszúlejáratú törlesztéses kölcsön folyósítására. A mérnöki hivatalban előkerültek a szegedi vásárcsarnok háború előtt készített tervel. Eze­ket a terveket Strasser Albert budapesti épí­tész készítette és adta el a városnak, de a tervek megvalósítására a háború miatt nem kerülhetett sor. A régi tervek átvizsgálása al­kalmával ugy látszott, hogy azok kevés módo sitással ma is alkalmasak. Felmerült az a gon­dolat, hogy a város ne a Rákóczi-téren, hanem a Püspök-téren, a Püspökbazár telkén épitse fel a vásárcsarnokot, mert ez a hely alkalma­sabb, mint a másik. Azóta behatóbban foglalkozott a mérnöki hi­vatal a napirendre hozott kérdéssel és meg­állapította, hogy ezek a vásárcsarnoktervek mégsem alkalmasak a megvalósításra, mert az elmúlt husz év alatt — elavultak. Az építészet ma sokkal egyszerűbb eszközökkel és formák­kal dolgozik, mint husz évvel ezelőtt, sokkal (A' Délmagyarország munkatársától.) Sirő asszony já*-ja a városháza folyosóit. Nagy baj szakadt rá. A város mórahalmi tanyájából nem­esnk kilakoltatta- hanem a tanyaházat, amely­ben három kis gyermekével lakott, félig lebon­tatta. özvegy Bálint Mihályné a Mórahalom 666. számú tanyán városi bérföldön gazdálkodik,'fér­je elhalt, a jogfolytonosság a bérlet után nem szállt át rá. mert az erre vonatkozó okiratot Bá­lintné nem irta alá. Igv jogilag ma az a helyzet, hojrv Bálintné nem bérlője a városnak. A bérle­ményt meglehetősen nagvösszegü haszonbérhátra­lék t-rtieli, amelynek törlesztésére azonban Bá­lintn, haladékot kapott. 250 pengő volt a hátra­lék, az asszony az összeg lefizetése után elhalt urá­nak jogaiba lépett volna. Bálintné 100 pengőt le­fizetett, közben hosszabb idő telt el és az asszony ellen megindult a kilakoltatásl eljárás. A birő­rág ítéletben kötelezte Bállntnét a tanyaház el­hpgyására, kötelezte annak teljes kiürítésére és elrendelte nz épület lebontását is, mivel Bálint­né a város földjén minden engedély nélkül emelt tanyaépületet A kilakoltatás foganatosítását november 10-ére tűzték kl, de Bálintné november 9-ig kapott ba­lekot a hátralékos 150 pengő megfizetésére. Rnlintnénak 9-én nem volt pénze, mégis száz I ,T'it nagynn''r!"*n megszerzett és le akartn fi­praktikusabb megoldásokat keres és Így • leg­ajánlatosabb, ha a város uj tervpályázatot Ir kl a vásárcsarnok építésére. A tervpályázat ki­írása előtt — a mérnöki hivataltól nyert érte­sülésünk szerint — még több fontos kérdést kell tisztázni. Elsősorban azt, hogy a város mennyi pénzt fordíthat a vásárcsarnok építé­sére. Véglegesen meg kell állapítani azt Is, hogy hol épüljön fel a vásárcsarnok, de fon­tos az igények megállapítása. A város piaci forgalma alapján kell megállapítani, hogy a vásárcsarnok keretében miből mennyire van szükség, hány árusító hely, bódé és üzlet- ' helyiség kell a vásárcsarnok belsejében. Ha ezeket az adatokat pontosan megállapítot­ták, a mérnöki hivatal összeállítja a tervpá­lyázat feltételeit és csak ezután kerülhet sor a tervpályázat kiírására. A mérnöki hivatal házilag azért nem készíti el a vásárcsarnok terveit, mert ez a tervezés speciália gyakor­latot igényel. Lehetséges az ls, hogy a vásárcsarnokot nem a MA Bl-kölcsönből építi fel a város, hanem a gázgyári pénzből. — Én abból az 1,400.000 pengőből szeretném felépíteni a vásárcsarnokot — mondotta a pol­gármester —, amelyet a gázgyári szerződés kormányhatósági Jóváhagyása esetén kap a vá­ros egyösszegben a gázgyártól. Ezt a pénzt szántam a Mars-tér kövezésére és a vásár­csarnok felépítésére. Ha a jóváhagyás megér­kezik, azonnal Javaslatot teszek a pénzügyi bizottsághoz, mert nem szeretném, ha a pénz elforgácsolódna komolyabb eredmények nélkül. zttni. A pénzt azonban nem fogadták el azzal, hogy kevés, a költségek is szaporodnak. A város kezében Ítélet volt, amivel Báüntnét a tanyából ki tehette. A város élt ezzel a jogával és a bíróság Ítéletét végrehajtotta, özvegy Bá­lint Mihállynét kis tanyájáról nemcsak kilakol­tatták, hanem a házát is télig elbontották. A te­tőt leszedték, as ajtókat kiemel'ék, az ablakokat kivésték a falból és ma körülbelül ugy néz ki Bá­lint Mihályné tanyája, mintha tüz pusztította volna el Kommunisták tüntetése — Trockif ellen Athén, november 16. Trockij ma reggel 7 órakor a pireusi kikötőbe érkezett Néhány kommunistát, akik Trockij ellen tüntetni akartak, a rendőrség szétszórt. Délután 5 óra­kor Trockij tovább utazott I Lampel-Hegyl kötött-szövött I Fogalom a hölgyek között \ I ___ ?iJ 1 TANYAI REGÉNY Kilakoltafás házlebonlással

Next

/
Oldalképek
Tartalom