Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)
1932-04-14 / 85. szám
ingblúzok eflé«z«éű'pp^crö „LAHMANN* alstém anyagból, női, férfi és gyermek rerrységokben valamint HABSELYEM divat Ingblúzok minden szín és formában mt Pollák Testvéreknél Mindkét Qz'et telefonszám!® 18-55. Érdekes hamlstanuzásl per helyszíni tárgyal&ssal a ianu betegágyánál és felmeníéssel (A Délmng<jaror*'ág munkatársát ót.) Rendkívül bonyolult ham-Xanuzási bűnügyet tárgyait szer* dán az Ítélőtábla SJbi/féfiManácsa. Lavicska Józsefné mindszenti asszony nővér* súlyos betegen a szegedi belgyógyászati klinikán feküdt kit évvel ezelőtt Halála előtt, a betegtársai tanúskodása mellett szóbeli végrendeletet tett, amely szerint minden vagyonit testvérére, Lavicska Józsefnéra hagyta. Az örökösök között ebből per keletkezett, ametvek aorfln kihallgatták örr. fín;ht Ferenciét ls, akf jelen volt a szóbei/ végrendelkezésnél. Bojkyné itt kedvező i<allomást tett Lavicska Józsefnéra vonatkozólag. Később, a polgári per folytatólagos tárgyalása alatt megjelent a tárgyaló bírónál és előadta, hogy lelkiismerete nem hagyja ngaffodni. Elmondotta, hogy a perben Lavicska Jó. zMet hamis vall, másra birta ót rá. Az előtte Idhallgatott tanuk ugyanis a folyosón elmondották, hogy mit vallottak, ntfre Lavicska József arra kérte, hogy ő is hasonló vallomást tegyen. Lavicska József ellen hamis tanuzásra való rábírás miatt megindult a bűnvádi eljárás. A törvénys^éL előtt tagadla, hogy őzv.Bojkvnét kérte volna a hamis vall—.is megtételére. A bíróság megállapította Lavicska bűnösségét és egyesttend* bőrtónre ítélte. As Ítélőtábla SArefféfy-tanácsa márciusban már tartott tárgyalást és ekkor dr. Retek Zoltán védő kérelmére elrendelte a bizonyítás kiegészitését arra vonatkozólag, hogy a polgári perben Bojkyné előtt kihallgatott Korponay Ferene és Szemerédif Rókus tanuk eim<mdották-e a folyosón, hogy mit vallottak és Bojkyné i.mek a hatása alatt tette-e meg hamis vallomását, illetve lavicska felkérte* őt arra A biróság szerdán tartott ujabb tárgyalást Korponag Ferene ós Szemeridg Rókus kijelentette, bogy Bojkyné rájok vonstkoző vallomása valótlan, mert ók a tárgyalás atán senkinek aa mondották et, hogy mit vallottak. Ezek ntán dr. Reich Zoltán indítványozta, bogy a tábla szálljon ki a betegen fekvó Bojky F<± rencné Deák Fer$nc-ucca /,<?. szám alatti lakására és a most kihallgatott két /örnrf ott szembe, sitsék a beteg asszonnyal A tábla helyt adott a védő kérelmének és at egéss tanács, valamint wr. Zobay Jenő főügyész, a védő, a vádlott és a tanuk a tábla épületéből kimentek a btteg tana takátára. Bojkyné itt kijelentette, hogy ma már nem Ismeri fel azokat, akiket előtte a polgári perben kihallgattak. Szemerédy és Korponay tanuk ezután a szemébe mondották az asszonynak,. hogy HfW ts látták öt a folyosón. < A tanács ezután visszavonat a tábla épületébe és .folytatta a tárgyalást A védő a vádlott felmentését kért« azon az alapon, hogy Bojkynénak a saját vallomását visszavonuló vallomása valótlan, nak bizonyult és Lavicska József bűnösségét BoJkynén kívül senki se Igazolta. A btrZZ&Y felmentett! Lavfcska Józsefet. As ítéletben a főügyész megnyugodott és igy az jogerőre emelkedett Ingyen fáial^alfa a DÉL MAGYAR ORSZÁGOT, mert visszakapja elköltött pénzének 5 %-d/, Sa takarékossági be szükségletelt. Szécsi István és Nagy Rózsi halálos szerelme a törvényszék előtt Egy hónapra ítélték a anlyos beteg fiatalembert, aki együtt akart megtudta! menyasszonyával — Kél revolverlövés ntán: házass&g (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év egyik juliusi éjszakáján két revolverlövés dördült e< a Lóversenytéren. Egy nagybeteg fiatalember: Szécsi István lőtt rá menyasszonyára, Nagy Rózsira, akivel elhatározta, hogy közösen mennek a halálba Szécsi István 16 éves korában kezdett udvarolni a 14 esztendős Nagy Rózsinak. A fiatalok között mély szerelem keletkezett és már akkor, titokban eljegyezték egymást A mult év elején Szécsi nagybeteg lett, a klinikán egyik veséjét eltávolították és megállapították, hogy "a másik veséje is beteg. Szécsi megtudta, hogy gyógyíthatatlan beteg, hogy házasságra még csak gondolnia sem szabad. Szécsi ekkor kijelen'.eite a leánynak, hogy megöli magát. A leány arra kérte, hogy vigye át is mPgáual, mert nélküle nem ér semmit az élet Hetekig beszélgettek a halálról, végrfl julius 29-én este Nagy F.ózsi eh-ökótt hazulról. A két szerelmes ezután elindult a Lóversenytér felé. Szécsi a zsebében szorongatta hatlövetű revolveréi. A Lóversenytéren 'eültek az árokpartra, majd a fiu elővette a revolverét és a leány szivének irányítva a csővét, meghúzta a ravaszt. Éles dörrenés és fáj'lalmas'sikoltás hallatszott; Nagy Rózsi eszméletét vesztve dőlt a jOj-g \ fiu egy teljes óráig nézte a vergődő íeányt, aki éjféltájban magához tért és arra kérte a fiút, hogy Ismét lőjjőn rá es azután végezzen marjáml \ revolver újra dörrent és a második golyó hi a leány testébe fúródott A fiu ekkor elvesztette nyugalmát, felugrott ás segítségért rohant. Nagy Rózsi a sebészeti klinikán tárt magához. As orvosok megáHepttották, hogy bár mind a két golyó a szívre volt irányítva, egyik golyó sem érintett németebb szervet. Nagy Rózsi Űz nap múlva gyógyultan elhagyta a klinikát. Szécsi Istvánt letartóztatták és vizsgálati fogságba helyezték. A fogságból vaió kiszabadulása atán annak rendje és módja szerint megkérte a leány kezét a szüleitől és a két boldogtalan szerelmes a mult év szeptemberében a felsővárosi plébánia templomban megesküdött. | ' A fiatal férj ellen továbbra te folytatták a bűnvádi eljárást szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt i Szécsi Istvánt szerdán vonta felelősségre a szegedi tőrvénysiék ViW-tanácsa. A vádlott a tárgyalás megnyitása után bejelentette, hogy Nagy Rózsit azóta elvette feleségül — Bűnösnek érzem magam «- vallotta halkan. Amikor megtudtam, hogy mi bajom van, megbeszéltük, hogy közösen elemésztjük magunkat. „ Azon az estén kimentünk a Lóversenytérre. Látta, amint előveszem a revolveremet, de nem tiltakozott, sőt kért, hogy végezzek vele, azután öljem meg magamat is. Rálőttem... Amikor eszméletre tért, megkérdezte, hogy én miért nem végzek magammal. Azt mondottam, hogy addig nem akarok meghalni, amig ő él. Erre azt kérte, hogy még. egyszer lőjjek rá... Megtettem, de láttam, hogy ez a lövés sem volt halálos... Tovább nem bírtam nézni kínlódását, elvesztettem a bátorságomat és seSitséaért szaladtam A airáság ezután iratokat olvasott m m István — mondja az egyik orvos — jogosan hiht hogy ggógyithatatlan beteg.., Szécti Istvánné született Nagy Rózsit kl eanlán a biróság. A fiatalasszony a sirástót fojtott hangon tett vallomást — Pisla azt mondta egyik nap. ho?y sneg Se* halnia. Arra kértem, bogy vigyen el magával engem ts. Azt válaszolta, hogy én csak "éljek, mert fiatal és egészséges vagyok... gn kí'rtem, hogy őljőn meg. Amikor elővette a revolvert, könyéröglem neki, hogy lőj jön rám... Amikor eszméletre tértem és láttam, hogy mellettem ül, isr £ arra kértem, hogy újra lőjjőn rám-.. Annyireess. tettük egymást, hogy nrm akartunk egymás nétkúl élni..* Meghatott hangon vallott erről a traglkes aaerelemről a többi tanú is. Dr. Burger Béla védőbeszéde után a biróság a vádtól eltérőlag, • séf tett felhívására elkövetett emberölés kísérletének vétségében mondotta kl bűnösnek Síécsi Istvánt és egyhónapi fogházra Hétté jogerősen. Szécsi István most keggetmet kér, hogy na heBjen hátralévő életéből egy hónapot fogháshai éltől te nle. Jégszekrények SttSS mellett legolcsóbb.® beszerezhetők. rekeleAíVto dor Kossuth La<o« suqárnt 18. — Teletoa 20-72. Kél néprajzi előadás (A Délmagyarország munkatársától.) Az Barátai Egyesületének bölcsészeti szakosztályai dai ülését a magyar néprajznak szentelte. Dr. Oa. Sebestgén Károly a »Kulturjavak vándorlásáról* tartott előadást dr. Banner János az >óssenttr*a! világlátó magyarok. cimQ tanulmányát mutatta ba, ame'v a kulturjavak vándorlásának egyik állandóan folyamatban lévő útját, az idegenekkel való érintkezés kérdését tárgyalta. Dr. Cs. Sebestyén Kiroly éMskas előadásában a kulturjavak vándorlásának Ismert jelensége alapján Igyekezett azt bizonyítani, hogy voltak a honfoglaló magyarságnak olyan keletről hozott Javdt, amelyek ma már ismeretlenek nálunk, de a szegényebb és elmaradottabb szomszédos népekbes kerülvén, ott megőrződtek. Ezt a feltevést a magyar parasztbutor köréből vett példával illusztrált* amely saerint a mai magas asztal, de ftiég em Ittolt használatos agynevezett asztalszék sem ere. detl magyar bútor, mert azelőtt valószínűleg a magyarságnak olyan egészen alacsony, földre helyezett tálcaalaku*asz-atlepje volt, amilyent még ma is használnak a középázsiai népek. Ennek a kerek asztaüarmak a nyomait megtalálta hazánknak egy rendkívül eldugott helyén élő néptöredéknél, ahol ezt az asztalformát valamikor velük szomszédos magyarságtól vették át e megőrizték a mai napig. Az előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Dr. Banner János előadásában egy egészen afszerit népmozgalmi statisztikát mutatott be, amelyben a szomszédos ószentprán község lakosságit abból a szempontból vizsgálta meg, hogy a kő» ség határam lqvűl hol és milyen célból tartóskodott As összeírás alapján készült statisztika szerint a lakosság 8G százalékát kitevő 693 15 évnél Idősebb férfi és nő közül három országrészben (Erdély, Horvátország és Szlavónia) és 15 megyében, anélkül, hogy közelebbi helységei megnevezni tadott volna, megfordult 208 férfi és 4 nő. 160 megnevezett helyen Magyarország területén 575 férfi és 238 nő. Európa két megnevezett városiban t férfi és i nő, hét országában, közelebbről meg nem nevezett helyen 11 férfi, s oő. Amerikában 8 férfi és 1 nő. Az összeírásban sem a katonaság, sem a háború ideje nem saercji^I, csak aa önkéntes helyváltoztatások. Talán egyik legérdekesebb megállapítás az, hogy 121 nő és 44 férfi, tehát az ö6szeirottaknak 23.8 százaléka, soha aem hagyta ugy el a falut, hogy éjszakára vissza na tát volna A helyváltoztatás okaiként az idegenben folytatott munkán kivül a* idegenből történt házasodás okozta látogatás játszik szerepet amely egyrészt Szeged környékére, másrészt as elszakított területek magyarlakta vidékeire vezet Dr. Banner érdekes tanulmányát is nagy tetszéssel fogadták. Részletre ls noiHroii olcsón vásárolhat most tavaszi kabátot szövet- és selyemruhát, pllssé aljat, blúzt és p angyaléi Láncz Jenő divatáruházban, Széchenyi tér 13. (Barcsay patika mellett) Bármily régi ruháihól pár pengőért dlvalos, csinos rabat készítünk. 132