Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-14 / 85. szám

ingblúzok eflé«z«éű'pp^crö „LAHMANN* alstém anyagból, női, férfi és gyermek rerrységokben valamint HABSELYEM divat Ingblúzok minden szín és formában mt Pollák Testvéreknél Mindkét Qz'et telefonszám!® 18-55. Érdekes hamlstanuzásl per helyszíni tárgyal&ssal a ianu betegágyánál és felmeníéssel (A Délmng<jaror*'ág munkatársát ót.) Rendkívül bonyolult ham-Xanuzási bűnügyet tárgyait szer* dán az Ítélőtábla SJbi/féfiManácsa. Lavicska Jó­zsefné mindszenti asszony nővér* súlyos betegen a szegedi belgyógyászati klinikán feküdt kit évvel ezelőtt Halála előtt, a betegtársai tanúskodása mellett szóbeli végrendeletet tett, amely szerint minden vagyonit testvérére, Lavicska Józsefnéra hagyta. Az örökösök között ebből per keletkezett, ametvek aorfln kihallgatták örr. fín;ht Ferenciét ls, akf jelen volt a szóbei/ végrendelkezésnél. Bojky­né itt kedvező i<allomást tett Lavicska Józsefnéra vonatkozólag. Később, a polgári per folytatólagos tárgyalása alatt megjelent a tárgyaló bírónál és előadta, hogy lelkiismerete nem hagyja nga­ffodni. Elmondotta, hogy a perben Lavicska Jó. zMet hamis vall, másra birta ót rá. Az előtte Id­hallgatott tanuk ugyanis a folyosón elmondották, hogy mit vallottak, ntfre Lavicska József arra kérte, hogy ő is hasonló vallomást tegyen. Lavicska József ellen hamis tanuzásra való rá­bírás miatt megindult a bűnvádi eljárás. A törvény­s^éL előtt tagadla, hogy őzv.Bojkvnét kérte volna a hamis vall—.is megtételére. A bíróság megálla­pította Lavicska bűnösségét és egyesttend* bőr­tónre ítélte. As Ítélőtábla SArefféfy-tanácsa márciusban már tartott tárgyalást és ekkor dr. Retek Zoltán védő kérelmére elrendelte a bizonyítás kiegészitését arra vonatkozólag, hogy a polgári perben Bojkyné előtt kihallgatott Korponay Ferene és Szemerédif Rókus tanuk eim<mdották-e a folyosón, hogy mit val­lottak és Bojkyné i.mek a hatása alatt tette-e meg hamis vallomását, illetve lavicska felkérte* őt arra A biróság szerdán tartott ujabb tárgyalást Kor­ponag Ferene ós Szemeridg Rókus kijelentette, bogy Bojkyné rájok vonstkoző vallomása valótlan, mert ók a tárgyalás atán senkinek aa mondották et, hogy mit vallottak. Ezek ntán dr. Reich Zoltán indítványozta, bogy a tábla szálljon ki a betegen fekvó Bojky F<± rencné Deák Fer$nc-ucca /,<?. szám alatti laká­sára és a most kihallgatott két /örnrf ott szembe, sitsék a beteg asszonnyal A tábla helyt adott a védő kérelmének és at egéss tanács, valamint wr. Zobay Jenő főügyész, a védő, a vádlott és a tanuk a tábla épületéből kimentek a btteg tana takátára. Bojkyné itt kijelentette, hogy ma már nem Is­meri fel azokat, akiket előtte a polgári perben kihallgattak. Szemerédy és Korponay tanuk ezután a szemébe mondották az asszonynak,. hogy HfW ts látták öt a folyosón. < A tanács ezután visszavonat a tábla épületébe és .folytatta a tárgyalást A védő a vádlott felmen­tését kért« azon az alapon, hogy Bojkynénak a saját vallomását visszavonuló vallomása valótlan, nak bizonyult és Lavicska József bűnösségét BoJ­kynén kívül senki se Igazolta. A btrZZ&Y felmentett! Lavfcska Józsefet. As íté­letben a főügyész megnyugodott és igy az jogerőre emelkedett Ingyen fáial^alfa a DÉL MAGYAR ORSZÁGOT, mert visszakapja elköltött pén­zének 5 %-d/, Sa takarékossági be szükségletelt. Szécsi István és Nagy Rózsi halálos szerelme a törvényszék előtt Egy hónapra ítélték a anlyos beteg fiatalembert, aki együtt akart megtudta! menyasszonyával — Kél revolverlövés ntán: házass&g (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év egyik juliusi éjszakáján két revolverlövés dördült e< a Lóversenytéren. Egy nagybeteg fiatalember: Szécsi István lőtt rá menyasszonyára, Nagy Ró­zsira, akivel elhatározta, hogy közösen mennek a halálba Szécsi István 16 éves korában kezdett udvarolni a 14 esztendős Nagy Rózsinak. A fiata­lok között mély szerelem keletkezett és már ak­kor, titokban eljegyezték egymást A mult év elején Szécsi nagybeteg lett, a klinikán egyik vesé­jét eltávolították és megállapították, hogy "a másik veséje is beteg. Szécsi megtudta, hogy gyógyít­hatatlan beteg, hogy házasságra még csak gon­dolnia sem szabad. Szécsi ekkor kijelen'.eite a leánynak, hogy megöli magát. A leány arra kérte, hogy vigye át is mPgáual, mert nélküle nem ér semmit az élet Hetekig beszélgettek a halálról, végrfl julius 29-én este Nagy F.ózsi eh-ökótt ha­zulról. A két szerelmes ezután elindult a Lóver­senytér felé. Szécsi a zsebében szorongatta hat­lövetű revolveréi. A Lóversenytéren 'eültek az árokpartra, majd a fiu elővette a revolverét és a leány szivének irányítva a csővét, meghúzta a ravaszt. Éles dör­renés és fáj'lalmas'sikoltás hallatszott; Nagy Rózsi eszméletét vesztve dőlt a jOj-g \ fiu egy teljes óráig nézte a vergődő íeányt, aki éjféltájban magá­hoz tért és arra kérte a fiút, hogy Ismét lőjjőn rá es azután végezzen marjáml \ revolver újra dörrent és a második golyó hi a leány testébe fúró­dott A fiu ekkor elvesztette nyugalmát, felugrott ás segítségért rohant. Nagy Rózsi a sebészeti klinikán tárt magához. As orvosok megáHepttották, hogy bár mind a két golyó a szívre volt irányítva, egyik golyó sem érin­tett németebb szervet. Nagy Rózsi Űz nap múlva gyógyultan elhagyta a klinikát. Szécsi Istvánt letar­tóztatták és vizsgálati fogságba helyezték. A fog­ságból vaió kiszabadulása atán annak rendje és módja szerint megkérte a leány kezét a szüleitől és a két boldogtalan szerelmes a mult év szep­temberében a felsővárosi plébánia templomban megesküdött. | ' A fiatal férj ellen továbbra te folytatták a bűnvádi eljárást szándékos emberölés bűntetté­nek kísérlete miatt i Szécsi Istvánt szerdán vonta felelősségre a sze­gedi tőrvénysiék ViW-tanácsa. A vádlott a tárgyalás megnyitása után bejelen­tette, hogy Nagy Rózsit azóta elvette feleségül — Bűnösnek érzem magam «- vallotta halkan. Amikor megtudtam, hogy mi bajom van, megbe­széltük, hogy közösen elemésztjük magunkat. „ Azon az estén kimentünk a Lóversenytérre. Látta, amint előveszem a revolveremet, de nem tiltako­zott, sőt kért, hogy végezzek vele, azután öljem meg magamat is. Rálőttem... Amikor eszméletre tért, megkérdezte, hogy én miért nem végzek ma­gammal. Azt mondottam, hogy addig nem akarok meghalni, amig ő él. Erre azt kérte, hogy még. egyszer lőjjek rá... Megtettem, de láttam, hogy ez a lövés sem volt halálos... Tovább nem bír­tam nézni kínlódását, elvesztettem a bátorságomat és seSitséaért szaladtam A airáság ezután iratokat olvasott m m István — mondja az egyik orvos — jogosan hiht hogy ggógyithatatlan beteg.., Szécti Istvánné született Nagy Rózsit kl eanlán a biróság. A fiatalasszony a sirástót fojtott hangon tett vallomást — Pisla azt mondta egyik nap. ho?y sneg Se* halnia. Arra kértem, bogy vigyen el magával engem ts. Azt válaszolta, hogy én csak "éljek, mert fiatal és egészséges vagyok... gn kí'rtem, hogy őljőn meg. Amikor elővette a revolvert, könyé­röglem neki, hogy lőj jön rám... Amikor eszmé­letre tértem és láttam, hogy mellettem ül, isr £ arra kértem, hogy újra lőjjőn rám-.. Annyireess. tettük egymást, hogy nrm akartunk egymás nét­kúl élni..* Meghatott hangon vallott erről a traglkes aae­relemről a többi tanú is. Dr. Burger Béla védő­beszéde után a biróság a vádtól eltérőlag, • séf tett felhívására elkövetett emberölés kísérletének vétségében mondotta kl bűnösnek Síécsi Istvánt és egyhónapi fogházra Hétté jogerősen. Szécsi István most keggetmet kér, hogy na heB­jen hátralévő életéből egy hónapot fogháshai éltől te nle. Jégszekrények SttSS mellett legolcsóbb.® beszerezhetők. rekeleAíVto dor Kossuth La<o« suqárnt 18. — Teletoa 20-72. Kél néprajzi előadás (A Délmagyarország munkatársától.) Az Barátai Egyesületének bölcsészeti szakosztályai dai ülését a magyar néprajznak szentelte. Dr. Oa. Sebestgén Károly a »Kulturjavak vándorlásáról* tartott előadást dr. Banner János az >óssenttr*a! világlátó magyarok. cimQ tanulmányát mutatta ba, ame'v a kulturjavak vándorlásának egyik állandóan folyamatban lévő útját, az idegenekkel való érint­kezés kérdését tárgyalta. Dr. Cs. Sebestyén Kiroly éMskas előadásában a kulturjavak vándorlásának Ismert jelensége alap­ján Igyekezett azt bizonyítani, hogy voltak a hon­foglaló magyarságnak olyan keletről hozott Javdt, amelyek ma már ismeretlenek nálunk, de a sze­gényebb és elmaradottabb szomszédos népekbes kerülvén, ott megőrződtek. Ezt a feltevést a magyar parasztbutor köréből vett példával illusztrált* amely saerint a mai magas asztal, de ftiég em Ittolt használatos agynevezett asztalszék sem ere. detl magyar bútor, mert azelőtt valószínűleg a magyarságnak olyan egészen alacsony, földre he­lyezett tálcaalaku*asz-atlepje volt, amilyent még ma is használnak a középázsiai népek. Ennek a kerek asztaüarmak a nyomait megtalálta hazánknak egy rendkívül eldugott helyén élő néptöredéknél, ahol ezt az asztalformát valamikor velük szomszédos magyarságtól vették át e megőrizték a mai napig. Az előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Dr. Banner János előadásában egy egészen af­szerit népmozgalmi statisztikát mutatott be, amely­ben a szomszédos ószentprán község lakosságit abból a szempontból vizsgálta meg, hogy a kő» ség határam lqvűl hol és milyen célból tartós­kodott As összeírás alapján készült statisztika szerint a lakosság 8G százalékát kitevő 693 15 évnél Idősebb férfi és nő közül három országrészben (Er­dély, Horvátország és Szlavónia) és 15 megyében, anélkül, hogy közelebbi helységei megnevezni ta­dott volna, megfordult 208 férfi és 4 nő. 160 megnevezett helyen Magyarország területén 575 férfi és 238 nő. Európa két megnevezett városi­ban t férfi és i nő, hét országában, közelebbről meg nem nevezett helyen 11 férfi, s oő. Ameriká­ban 8 férfi és 1 nő. Az összeírásban sem a katona­ság, sem a háború ideje nem saercji^I, csak aa önkéntes helyváltoztatások. Talán egyik legérde­kesebb megállapítás az, hogy 121 nő és 44 férfi, tehát az ö6szeirottaknak 23.8 százaléka, soha aem hagyta ugy el a falut, hogy éjszakára vissza na tát volna A helyváltoztatás okaiként az idegen­ben folytatott munkán kivül a* idegenből tör­tént házasodás okozta látogatás játszik szerepet amely egyrészt Szeged környékére, másrészt as elszakított területek magyarlakta vidékeire vezet Dr. Banner érdekes tanulmányát is nagy tetszés­sel fogadták. Részletre ls noiHroii olcsón vásárolhat most tavaszi kabátot szövet- és selyemruhát, pllssé aljat, blúzt és p angyaléi Láncz Jenő divatáruházban, Széchenyi tér 13. (Barcsay patika mellett) Bármily régi ruháihól pár pengőért dlvalos, csinos rabat készítünk. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom