Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-19 / 187. szám

1933 augusztus 19.' DKEMAGyARORSZAG 3; mmm* Olcsó, tartós és szép a gFb harisnya fényesben és mattban szava« fossá? mellett Pollák Testvéreknél Szegedi kereskedők konkurrenciáfa szegedi újságoknak Lapot ad kl a Kereskedők Szövetségé­nek íexfllszakosztálya Nyolc nap választ el az első szabadtéri elő­adástól s a lázas készülődés csalhatatlan ielei már is észlelhetők a város életében. De annak, Kogy Szegeden olyan szabadtéri játékok lesz­nek» mint amilyenek tervbe vannak véve, or­szágszerte is észlelhetők a jelei, mert olyan mértékben, mint amilyenben most ferdül Sze­ged felé az országos figyelem, még soha nem fordult. Ha a remélt idegenforgalomnak csak egészen elenyésző hányada valósul meg, a sze­gedi kereskedelem annak is beláthatatlan hasz­nát fogja látni s nincs ebben a városban senki, aki akkora örömet érezne efelett, mint azok a lapvállalatok, amelyek a szegedi szabadtéri já­tékok rendezésének ötletét felvetették és most megvalósítják. Viszont egészen természetes, hogy ezekkel a lapvállalatokkal szem­ben most fokozott figyelmet éreznek és tanúsítanak. Különösen fokozott fi­gyelmet tanúsít a Szegedi Kereskedők Szövet­sege, amelynek jó néhányszáz tagja van s amelynek közleményeit a szegedi napilapok ál­landóan díjtalanul közlik. Ennek a figyelemnek egyik igen kedves megnyilatkozása, hogy a Sze­gedi Kereskedők Szövetségének textilszakosz­tálya felcsapott alkalmi lapkiadónak s a sza­badtéri játékok alkalmából — sutbavetve és fél­reismerve saját érdekeit is —, kizárólag hirde­tésekből alkalmi újságot ad ki s ezzel textil­áruk forgalomba hozatala helyett felcsap kon­tárnak a lapkiadás terén s megteremti a legve­szedelmesebb, a legádázabb, a legtörvényteje­nebb, a legljelkctlenebb, a legáldatlanabb és leghálátlanabb kenyérharc példáját. A szegedi lapkiadók nem válaszolnak erre azzal, hogy akár a Szabó L. és Társa, akár a Salgó és Társa cég szomszédságában textilüzletet nyitnak, pe­dig legalább annyi joggal megtehetnék, mint amennyi joggal kiadóhivatali munkába avat­koznak a textilesek, hanem egyszerűen a kö­vetkező távirattal fordultak dr! Antal István sajtófőnökhöz, a miniszterelnöki sajtóiroda ve­zetőjéhez: »Méltóságos dr. Antal István urnák, minisz­teri tanácsos, sajtófőnök, Budapest. A Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedi Hét alkalmá­ból egyre-másra jelennek meg miniszterelnöki engedély nélkül hirdetési orgánumok és más alkalmi lapok, belekontárkodván és behozhatat­lan károkat okozván nagy apparátust fenntartó, adót, társadalombiztositót és más közterhet vi­selő szegedi lapkiadókra. Kérjük Méltóságod ir.tézkedesét, hogy az engedély nélkül meg jelent újságok ellen eljárás indíttassék és tervbevett lápok megjelenését a szegedi rendőrség még­akadályozza." Hasonló távirattal fordultak a szegedi lapok dr. Bárányi Tibor főíspárhoz. A Szegedi Ke­reskedők Szövetsége történetének egy legkedvesebb aktusa az, hogy ezzel a fejezettel gazdagította azoknak a sza­badtéri játékoknak a krónikáját, me­lyeket a szegedi sajtó kezdeményezett, eről­tetett elképzelhetetlen nehézségeken keresztül és rendez fáradhatatlanul és önzetlenül. Dr. LXKATOS abbaxlal peastolban és batfeni mxanatórtumá­ban a felvétel az Állandó bndapeati irodában, Carlton ««Uloda. MAria Valéria neoa 2. Telefon 08—7D Penpró befizetés ntalvAnyon is. Cemérsékelf B.12 aégűralt. T,evélérdeklódésre azonni.1 TAlasznlnnk Evezősök! TRÉNINGRUHA minden színben kapható HABSELYEM BlUZ gjönyüril színekben LUSZTIG IMRE TT1CHSHVI TI S. TISZa SZALLÖ MILLCTT Nyomora miatt lett öngyilkos Szegeden Miskolczy K. Sándor sárvári karmester Megoldódott a Stefánia halottjának a re)télye (A Délmagyarország munkatársától.) Jelen­tette a Délmagyarország, hogy csütörtök haj­nalban a Stefánia-sétány egyik fáján akasz­tott embert talált az őrszemes rendőr. Az ide­gen, 40—45 év körüli férfi cukorspárgával kö­vette el az öngyilkosságot. Zsebében búcsúleve­let találtak a rendőrséghez cimezve. Ebben a levélben arra kérte a rendőrséget, hogy ne ér­tesítsék hozzátartozóit. A halott mellett kopott láda volt, amelyben kotlákat és egy igazolványt találtak, amely Miskolczy K. Sándor sárvári illetőségű karmester nevére volt kiállVva. A rendőrség táviratilag értesítette a sárvári csendőrseget és felvilágosítást kért. A válasz péntekre megérkezett. Miskolczv K. Sándor leg­utóbb családjával együtt Sárváron lakott. Ál­lását elvesztette és nyomorgott. Néhány nappal ezelőtt felszedelőzködött és elindult állást ke­resni Családjának csak annyit mondott, hogy ha talál valamit, majd értesiti őket. Az öngyilkos felesége arra kérte a szegedi rendőrséget, hogy temessék el a férjét, ő nem tud a temetésről gondoskodni, de még csak a temetésre sem tud eljönni, mert pénze nincs. NyoIclKnapi fogházra itélt a törvényszék kormányzósériésérl egy Janitól, aki jelenleg halárőrönkéntes (A Délmagyarország munkatársától.) Pén­tek délelőtt katonai fogházőr állította a törvény­szék Vild-tanácsa elé Seress József 23 éves kun ­ágotai tanilót, aki jelenleg határőrönkéntes. Seress József kormányzósérlés miatt került a törvényszék elé, a kormányzósérlést azonban még mint kunágotai kisegítő tanító követte el egy esztendővel ezelőtt. Nem a kormányzósér­tés miatt kísérte fogházőr, hanem, amint a tár­gyalás során maga mondotta, állam' és társa­dalom felforgatására irányuló vétség miatt ül a katonaságnál vizsgálati fogságban. Seress József kormányzósértési bűnügyének előzménye rendkívül érdekes. Tulajdonképen egu barátjához írott levelének egyes kitételeit inkriminálta az ügyészség. A fővárosban lelep­lezett Széli Jenő és 35 társa kommunista bűn­ügyében a budapesti főkapitányság politikai csoportja házkutatást tartott Békés István állás­nélküli tanitó lakásán cs ott Békés iratai között ráakadtak a detektívek Seress Békéshez inté­zett politikai levelére. Ebben a levélben a kun­ágotai tanitó csupa politikai kérdést feszegetett és főleg a Károlyi-kormánnyal foglalkozott részletesen. — „Tudsz-e még bosszankodni Károlyi bak­lövésein? — irta Seress barátjának. Én már megszoktam. Nem elég tőle, hogy mindezideig csupán programtalan programot tudott adni és mint vásott kölyök nap-nap után várja, hogy na, mi lesz velünk, de az Istenért meg ne sért­sük a külföldet azzal, hogv gondolkozni mer­jünk, hogy egészen gorombán a magunk érde­kében is tenni merjünk. Hogyan is lehetnek olyan balgák, akik azt hiszik, hogy Magyar­országon Olaszország, Franciaország, Ang ;a és Borah szenátor segíthet elsősorban, ha nem mi magyaroki Ugyan naiv lelkek — gróf Ká­rolyi — értsétek meg már egyszer, hogy nem lehet bántani a külföldi nyugdíjasokat, mert mit szólna ahoz a külföld, ha mi ezután nem őket tömnénk arannyal, ezüsttel, hanem ma­gunk használnánk ell Nahát ez igazán nem go­rombaság lenne tőlünk... Ja, kérem, mi be­csülni tudjuk a multat, a tradíciókat és a mi­niszterelnök ur kijelenti Székesfehérváron, hogy ő igenis a tőke (értsd talán kapitalizmus) pártián áll és megint megnyugtatja a naiv lel­keket. (Igaz, hogy ez plágium Szabó Dezsőtől, de oly nagy a hasonlatosság s két tárgy észbeli strukturája között...) Magyarországon épen az a baj, hogy nincs tőke. Nézzetek szét, min­denütt az országban tőkehiány van. Hát hal­lott-e már valaki ennél rettenetesebb, szándé­kosabb (mondjuk csak finoman) cinizmust? És még csak füttykoncertet sem adnak tiszteleté­re! Most már értem, hogy lehet nevezetes em­bernek lenni ölhetett kezekkel és végtelenül tisztelem a történetírókat, akik csak az uralko­dókról irnak... Mennyi nevezetesség hárul az utókor szemében Horthy Miklós őkegyelmes­ségére is, amiért előbb Bethlen Istvánt és utána Károlyit bízta meg kormányalakítással. S még merje valaki ezek után azt mondani, hogy a mi kormányzónk nem a legtevékenyebb állam­Az ügyészség a levélnek ezt a részét teljes egészében inkriminálta, azzal az indokolással, hogy Seress József levelében sértő módon nyi­latkozott az államfő tevékenységéről. A pénteki főtárgyaláson Seress József beis­merte, hogy ő irta a levelet. Elmondotta, hogy Békés Istvánnal gyakran levelezett és leveleik­ben politikai vitát folytattak. A jelenlegi le­vélben is Bell könyvéről számolt be és eköz­ben tért ki a magyar belpolitika eseményeire. A kormányzóról szóló rész tévesen csúszott be a levélbe és ő nem így akarta értelmezni. Egyéb­ként is a levél fiatalos meggondolatlanságból fakadt. Dr. Balázs Sándor ügyész vádbeszéde után a bíróság 8 napi fogházra, egyévi hivatalvesztés­re és politikai jogainak ugyanilyen tartamú felfüggesztésére Ítélte az önkéntest. Az ítélet jogerős, mert ugy az elitélt, mint az ügyész megnyugodott benne. Inditvány a közgyűléshez az idegen hangzású nevek megmagyarositása érdekéhen (A Délmagyarország munkatársától.) Salgó Péter törvényhatósági bizottsági tag indítványt nyújtott be a közgyűléshez a névmagyarosítá­sok ügyében. Hivatkozik arra, hogy a város vezetői között, továbbá a hivatalnokok, iparo­sok és kereskedők névsorában óriási százalék­ban található az idegen, nem magyar h- ngzá­su név. Az ilyen idegen hangzású nevek tulaj­donosai belsőleg a legjobb magyarok lehetnek, de nevük ezt mégsem fejezi ki. — A külföldiek és a kisebbségek résziről is sűrűn hallunk észrevételeket — mond ja az in­dítványozó —, hogy Szeged és az ország in­telligenciája, hivatalnoki kara nagy százalék­ban nem is magyar. Ilyenkor kiemelik egy­két idegen nevű nagy emberünket és azt mond­ják, hogy nem lehet igaz magyar az, akiknek ősei évszázadokon át éltek ebben az országban, itt jó állást, közbecsülést vívtak ki, de ma­gyarságukat nem pecsételték meg azzal, hogy nevüket megmagyarositották volna. Mondja ki a közgyűlés, hogy elvárja Szeged város hivatal­noki karától, a város iparosaitól és kereskedői­től, ho^v nevüket mielőbb megmagyarositják és cégtáblájaikat annak megfelelően kicserélik. Javasolja továbbá, mondja ki a közgyűlés, hogy jövőben Szeged város törvényhatósága minden olyan állás betöltésénél, amelyhez je­lölési, választási, kinevezési stb. joga van, el­sősorban csak olyant jelöl, akinek magyar neve van, vagy aki már a kervényéhez mellékelt írás­beli kötelező ígéretét, hogy megválasztása ese­tén nem magyar hangzású családi névé*. zá­ros határidőn belül megmagyarcsitja.

Next