Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-06 / 202. szám

T933 szeptember 6. DPI MAG7ARORSZSG 5: Gummiharisnyák, Sérvkötök, Gyógyhaskötök legolcsóbban HÜFLE keztyüsnél, Klauzál tér 3. A ssegedi piac Szomorú adatok a forgalom állandó csökkenéséről A Szegedi Alföldkutató Bizottság mezőgaz­dasági szakosztálya az elmúlt télen, mint em­lékezetes, a kereskedői, ipari és termelői érde­keltségek bevonásával széleskörű ankétot ren­dezett a szegedi piackérdés szabályozásáról. Ezen a nyilvános ankéten számos figyelemre­méltó előadás és felszólalás hangzott el és a széleskörű vita eredményekében a bizottság részletesen kidolgozott javaslatot terjesztett a hatósága elé. Dr. Kováts József felsőkereskedelmi isko­lai tanár a gazdag vitaanyag alapján figyelem­reméltó gazdaságpolitikai tanulmányt dolgo­zott ki az Alföldkutató Bizottság megbízásá­ból. Ezt a tanulmányt a bizottság most ki adta és gondoskodott róla, hogy az eljusson az ille­tékesekhez, amennyiben fontos javaslatokat tartalmaz a piackérdés megoldására. A tanulmányban érdekes adatokat és sta­tisztikai összehasonlításokat szemléltető grafi­konokat találunk, amelyek mind a város for­galmának ijesztő méretű csökkenését bizonyít­ják. így többek között kiderül ezekből az osz­szehasonlitó adatokból, hogy a város autóbusz­üzemének utasforgalma 1927 óta 450.000-ről 314.000-re, a gazdasági vasút utasforgalma 307.000-ről 214.000-re csökkent. Emelkedést mutat, legalább is 1931 végéig a kisvasút áru­forgalma, amennyiben a gazdasági vasút 1927­ben 19.853 tonna árut fuvarozott, 1931-ben pe­dig 30.601 tonnát. Feldolgozza a tanulmány a szomszédos vasútállomások forgalmi adatait is. Megállapítja, hogy az ujszegedi állomás forgalma, bár a szerb megszállás óta rohamo­san és állandóan csökken, ma mégis megha­ladja békebeli forgalmának kétszeresét. Igen tanulságos az a grafikon, amely Szeged áruforgalmi adatait tárja föl és amely szerint Szegedre 1893-ban, tehát harminc évvel ezelőtt 65.853 tonna áru érkezett és 110.383 tonna in­dult el Szegedről, 1913-ban az import már 3Ő1.691 tonna volt, az export 217.240, 1920-ban viszont mindössze 33.133 tonna volt az import, az export pedig 41.293. Azóta nagyon hullám­zott a mérleg és a mult évben 202.016 tonna im­porttal szemben mindössze 31.601 tonna expor­tot mutat a grafikon. A piac tehát hatalma­son leromlott, aminek az általános krizisen speciális szegedi okai is vannak, elsősorban a hinterland elvesztése, de nem utolsó helyen a Szegedre nézve annyira sérelmes tarifapoli­tika. A tarifapolitika következménye az. hogy Szeged környékén egyre-másra keletkeznek az uj piacok, amelvek mind Szeged forgalmát terelik el, pedig Trianon előtt hatalmas terű­let forgalmának volt természetes középpontja Szeged. Igen szomorú képet mutat a gyümölcsforga­lom grafikonja, amely szerint a mult évben Szeged összevissza nem exportált 100 vágón gyümölcsöt, ezzel szemben Kecskemét export­ja nyolcszázötven vagon volt, Nagykőrösé pe­dig 550 vagon. Dr. Kováts József tanulmánya végén meg­jelöli a közel iövő fontos tennivalóit a szegedi piac megmentése és fejlesztése érdekében. Ezek a sürgős tennivalók a piacrendezés, az export­rakodó létesifése, a piaci bíráskodás és a három hetipiacos nap bevezetése, a piaci helypénzek és illetékek leszállítása, megállapodások a Kül­kereskedelmi Hivatallal a komnenzációs ex­portforgalomban való részesedés tárgyában, adómentes cukor biztosítása a termésfőlösle­gek konzerválásához, tárgyalások a Máv.-val a kedvezményes tarifa ügyében, végül okos gazdaságpolitikai terv kidolgozása. Dr. Kováts József a további feladatok közé iktatta a vá­sárcsarnok felénitését, az utkérdés radikális rendezését, állandó kiállítási csarnok, kereskedelmi kikötő építését, konzervgyár ala­pításának előmozdítását, az érdekeltségi szer­vezkedés megkönnyítését, végül az érdekelt intézmények tudományos, kutató és kísérleti munkájának támogatását. A tanulmány szer­zője kétségtelenül hasznos szolgálatot tett munkájával, amely világos áttekintést nyújt Szeged közgazdasági helyzetéről, megjelöli re­álisan a tennivalókat és a fejlődési lehetőségek kihasználásának módját. 1935-ben eltörlik asz ujsszegedi f}ídvámot A pénzügyi bizottság elfogadta a város fövő évi költségvetését - SO százalék a pótadó — A polgármester a Kass-szálló össze­omlásáról (A Délmagyarország munkatársától.) A tör­vényhatóság pénzügyi bizottsága kedden foly­tatta a város költségvetésének tárgyalását Az ülés eleién dr. Kertész Béla szólalt fel. Szomo­rúan jelenti be, hogy délelőtt a Kass-szálló és kávéház felszerelését transzferálták és most az a veszély fenyeget, hogy az egész üzem megszűnik. — És én nontalan maradok! — mondta Wimmer Fülöp. Dr. Kertész Béla elmondta ezután, hogy a Kass szinte a fókusza volt Szeged társadalmi életének, amely a Kass nélkül elképzelhetet­len. Tudja, hogy a város sem anyagilag, sem jogilag nem avatkozhat be ebbe i kérdésbe, de kéri a polgármestert, hogy kísérje figyelem­mel az eredményeket és törekedjék arra, hogy ez az intézmény megmaradjon. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a város két év óta harcol a Kass fennmaradá­sáé:!. Amig lehetett, mentettük — mondta a polgármester —, de a kincstár most már nem várt tovább. Ha várt volna, a magánhitelezők nem várnának. — Amit lehet, megteszünk — mondotta a polgármester — hogyha nem is a jelenlegi tu­lajdonos kezében, de megmaradjon ez a válla­lat, am^ly évtizedek óta teljesen összeforrt a várossal. Scultéty Sándor főszámvevő folytatta ezután a költségvetés kiadási tételeinek ismertetését. A városi jéggyár költségvetéséhez Pásztor József szólalt fel. Helyesli azt a fel­fogást, amely szerint a város ne konkurráljon a magánvállalatokkal. Ha nem tartják üzemben a városi ros gondosl —OJ „ —D a fogyasztók rovására nem használják ki mo­nopolisztikus helyzetüket, amit ugyan ma nem tesznek meg. Szóba került a Mars-tér burkolásának kérdése is. A polgármester kijelentette, hogy mivel a városnak nincs készpénze rá, kénytelen lesz hitelmüvelet utján gondoskodni a tér kikÖve­zéséröl. Dr. Biedl Samu a két hídfeljáró kocsiutjának és aszfaltgyalogjárdáinak rendbehozását sür­gette. A pénzügyi bizottság kimondotta, hogy ugy a Mars-teret, mint a hídfeljárók burkolását szükségesnek tartja, mivel azonban ezekre a munkálatokra költségvetési fedezet nem irható elő, azt javasolja, hogy a város hitelmüvelet utján gondoskodjék fedezetről. Bejelentette a főszámvevő, hogy a Speyer-kölcsöm törlesztésére csak 5 százalékos kamatot irt elő és azt is papírban, illetve a dollár napi árfolya­ma szerint. A töke törlesztésére nem irt elő semmit. A bizottság a bejelentést tudomásul vette. Megállapították, hogy a dollár árfolyamesése következtében a váras 82.000 pengőt takarít meg. Ezzel a főszámvevő befejezte a kiadási té­telek ismertetését és a bizottság a függőben ha­f yott kérdéseket intézte el. A bizottság Pásztor ózsef indítványára a filharmonikusok segélyét 2000 pemaőre emelte fel A főszámvevő a bevételi tételeK ismertetését kezdte meg ezután. A számvevőség 15 pengős buza és 10 pengős rozsárakra számít­va 989.372 pengőt irt elő földbérjövedeleni cí­mén. Azóta a buza ára bolettáva. együtt 11 pengőre csökkent. A földbérjövedelmet — i fő­számvevő szerint — legalább 100.000 pengővel kell csökkenteni. A bizottság nem járult hozzá a tétel csök­kentéséhez, mivel a buza ára bizonyára emel­kedik. örömmel vette tudomásul a bizottság, hogy a városnak uj bevételi forrása van, n fe­hértói halgazdaság, amely a számitások sze­rint a iövő évben 16.000 pengő hasznot hoz. Petrik Antal a közúti hidvámok eltörlését javasolta. Ezen a címen a számvevőség 40.000 pengőt irt elő. A kövezetvám és a hídvám meg­szüntetése hatalmas méretekben növelné a város forgalmát. Meg van róla győződve, hogy rövidesen sor kerül a kövezetvám megszűntei tésére is. A hidvámok megszüntetése, de leg'-» alább felére való leszállítása idekapcsolná a Tisza—Maros szögének kilenc községét. Dr. Bodnár Géza azt indítványozta, hogy ki­sérletképen szállítsa le a város a hidvámokat 50 százalékkal. Dr. Biedl Samu felveti a kérdést, hogy Új­szeged helyzetén nem enyhitene-e, ha a város Újszegeden piacot engedelyezne. — A város már régebben megadta erre az en­gedélyt, de nem használták lei, nem alakult ki a piac a Toron tál-téren — mondta a polgár­mester. Dr. Sz vessy Lehel szűkségesnek tartja a hidvámok 50 százalékos csökkentését. A bizottság ugy határozott, hogy jövőre még fenntartja a hidvámokat, de az i935. évi költ-» ségvetésben már nem írja elő ezt a jövedelmet. Félhét órakor elfogytak a bevételi tételek. A főszámvevő bejelentette, hogy a pénzügyi bi­zottság által elhatározott változtatások 105.000 pengővel növelték a deficitet. Javasolta, hogy ennek fedezetéül emelje fel a város a borfo-< gyasztási adó bevételi tételeit, mivel a borfo-i gyasztás növekedik és így a város is nagyobb adóbevételre számithat A pótadó változatlanul 80 százalék maradt A pénzügyi bizottság hozzájárult a iavas-t lathoz. Az üzemek költségvetését csütörtökön dél-* után fél 5 órakor tárgyalja a bizottság, amikor dr. Szivessy Lehel indítványa alapjan ismét tárgyalás alá veszik a városi tanítók pótlékának a kérdését. A kultuszminiszter ugyanis egy­szer már állást foglalt a városi kereskedelmi iskola tanárainak pótléka ügyében és közölte, hogy a városi tanárok nem kaphatnak nagyobb fizetést, mint az államiak. Dr. Szivessy Lehel azonban a tanítók pótlékának fenntartását in­dítványozta, mert méltánytalannak tartja, hogy éppen a legszegényebb tisztviselői kar veszítse el a pótlékokat. A Winhieríbreszöuár (most s>Wania) tűzifa oprltöta újból Üzembe helyeztetett Bükk-, gyertyán-, cserbasáb, tuskózott és aprított fa legolcsóbban beszerezhető. Ház­hozszállítás. Viszonteladóknak nagy árked­S&tt: Sternberg Zoltán épülelfa és tüzelfianya? kereskedő Rákóczi ler. CMéroy u. és Török u sarok.' — Telefon 32—57. Intézett. iskolát öarlsnyák. gyermek kOtöltUabáioH nagy v á la s z t ékb a n Eussiig Imre SzécHenyt tér 2. Tisza szálló mellett.

Next