Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)
1933-09-21 / 214. szám
OPÍ MAnyA(?nRWAG 1933 szeptember 21: a——» • HARMÓNIA f Í1 havi résziéi ^MV művészi esemény Felvilágosítást ad és jegyet árul DÉLMAGYAR JEGYIRODA HARMÓNIA igazgatósága Kárász u. 14. ITI.15. Bérlet ügyben díjtalan lifthasználat Tel. 22-38. . r Í1 havi résziéi ^MV művészi esemény MAKÓI HÍREIK Egy szerb kntonnszffkevény és egy szegedi hentcsse^'d lopkodta a makói kerékpárokat. Jó fogást csinált tegnap a makói rendőrség, amikor a földeáki csendőrség segítségével sikerült elfognia az utóbbi napokban tömegesen előfordult kerékpárlopások tetteseit. Vitéz Németh Pál SzentJános-térl ke.fekfttflmester tegnap délután az újvárosi Domokos-féle üzletet látogatta meg. Miközben a boltban beszélgetett, egv kopott ruháju fiatalember állitolt be az üzleíbe és nagy bőbeszédüséggel kfinyöradományt kért. Alig hogy kilépett nz Ismeretlen fiatalember, egy kisleány lépett be a boltba és lelkendezve újságolta, hogy egy bácsi, flki együtt jött a kéregető fiatalemberrel, felpattant az Qzletajtóhoz támasztott kerékpárra és nyílsebesen elkarikázott Földeák felé. Vitéz Németh Pál utánasletett a kerékpártolvaj gyalogosan távozott társának és visszavitte az üzletbe. Nyomban telefonáltak Földeákra a csendőrségnek, és az őrsről egv járőr eléje sietett a tolvajnak, akit sikerült elfogni. Bevitték a rendőrségre, ahol megállapították, hogy az egyik Fleyer Jakab szerb katonaszökevény, a másik pedig Tajti Mihály szegedi hentessegéd. Elmondották, hogy mindketten Szegedről mentek Makóra munkát keresni. Mivel alkalmazást sehol sem kaptak, koldulásból éltek. A kerékpárlopásra azért vetemedtek, mert „gyorsabban akarták utjukat folytatni". Előbb csak a tettenérést ismerték be, de csakhamar bevallották, hogy egy másik kerékpárt is loptak, amelyet a város szélén egy bokorban rejtettek el. A rendőrség ezt a kerékpárt meg i« találta Kormányzósértéssel vádolnak egy makói gazdát. Gazdag Péter makói tanya 293 szám alatti gazdálkodó, a városi képviselőtestület tagja, augusztus 30-án italos állapotban a Horthy-téren akart áthajtani kocsijával, ahol ekkor a kiállítási építkezések miatt lezárták az átjárási Gazdag szóváltás során sértő kifejezéseket használt a kormányzóról. A rendőrség megindította az eljárást, az iratokat áttették a szegedi ügyészséghez. — Mnnkakösvetités. A Szegedi Hatósági Munkaközvetítő Hivatal közli: A Hatósági Munkaközvetítő utján foglalkozást kaphat: 1 lakatos lemezimunkás, 1 traktorkezelő, 2 kádár (vidéken), 1 kosárfonó (vidéken), 3 szövő, 1 szijgyártó, 1 fiatal kárpitos, 1 fehérnemüvarrónő, 1 varrónő, kézi innnkás, 5 szabó, 1 papucsos, 5 hölgyfodrásznő, 1 kiszolgálónő, 1 rövidáru kereskedősegéd, 1 német mindenes vidékre. — Fogadalmat tettek a vásárhelyi lányok, hogy megoldják a kolduskérdést. Vásárhelven mozgalom indult nemrégiben, amelynek c£lja a kolduskérdés gyökeres megoldása. Tegnap délután érdekes fordulat történt az ügyben. Á városházán értekezletet tartottak és az értekezleten a vásárhelyi leányegyesületek tagjai ünnepélyes fogadalmat tették árra, hogy megoldják a kolduskérdést. Elhatározták, hogy azokat, akik hajlandók egy összegben megváltani a koldussegélyt, házról-házra járva, öszszeirják. — Gépkezelői viswga. A gőzgépkezelők és kazánfűtők szegedi vizsgáló bizottsága közli, hogyha október 1-éig a szegedi iparfelügyelőségnél megtartnnfló gőzkazánfütől és gépkezelői vizsgára legalább hat jelentkező lesz, akkor a vizsgát október 7-én deiután 3 órakor a felsőipariskolában megtartják. Ellenkező esetben csak november 11-én lesz vizsga. { r . Jzorja a pénzt... aki nem veszi igénybe a DÉLMAöY/IItORSZÁG takarékossági akciója bevásárlási könyvecskén. M i n d e n e 16 f i z e t ő díjtalanul megkapja a kiadóhivatalunkban. Régi szegedi nevek Az idegen hangzású nevek megváltoztatására trányuló mozgalom kezd egyre nagyobb arányokat ölteni. A hivatalos lap naponta egész raját közli a nevüket megváltoztatóknak, sokezer ügy van azonkívül folyamatban is. Körülbelül minden hivatal megkapta már felettes hatóságától azt a rendeletet, amely a magyarosítás lényegét, szükségességét és formáját fejtegeti. Néhol ugyan groteszkül hat, hogy a rendelet aláírójának neve éppenséggel nem magyar hangzású, de fel kell tételezni, hogy ilyen esetekben csak időrendi kérdésről van szó és a főnök ur is folyamatba tette már a maga nevének megváltoztatási ügyét. Főleg akkor, ha az a név nem fedi viselőjének akár történelmi, az ország határán is tul terjedő szereplését, vagy pedig ha tökéletesen mindegy, hogy sablónos dolgait Kis Péter, vagy Nagy Pál jelige alatt látja el. Mindenesetre érdekes, hogy kiváló hazafiságuk mellett is vannak elegen úgynevezett rezonirozók, akik — legalább az első felbuzdulásban — azt hangoztatják, hogy ők nem vetik magukat alá a rendelet követelményeinek s nem hagyják el apáik és nagyapáik nevét, inkább nyugdíjba mennek, ha a névváltoztatás kötelezővé válik a tisztviselőkre nézve. Az ősök tisztelete mindenképpen tiszteletreméltó dolog, de akkor legalább is álljon elő az a bizonyos bibliai tíz igaz férfiú, aki tanúbizonyságot lesz amellett, hogy azok az ősök micsoda elévülhetetlen érdemekkel tették feledhetetlenné a nevüket ? Azért emiitettük az „első felbuzdulását, mert van Magyarországon egy hatalmas gárda, ugy hivják őket, hogy állástalan diplomások s ezek kitörő örömmel fogadnának minden olyan rokonszenves tömegmozgalmat, amelynek következtében így, vagy ugy, de megüresedne egy serog állás. Szóvá kell tennünk azt is, hogy a névmagyarosítások nem mindig szerencsések. Egyik-másikukon olyan verejtékszag érzik, hogy a tanyai ember szólamával esünk a hallásukon magunk is csodálkozásba. — De furfangosan játékos esze lehetett, hogy ilyen szépen kitalálta I Szívesen elhisszük, hogy nem akartak beleesni abba a sablónba, amely a régi időkben nem válogatott sokáig, hanem megragadta az első szót, azonban higyjék el, vannak még szép magyar nevek, értelemmel bírók is. Tájékozásul mutatót közlünk Szeged váró« 1552-ik évi tizedlajstromából, amely azt bizonyítja, hogy a város akkori lakossága is magyar volt A tizedlajstromban szereplő családok majdnem mind kihaltak már. vagy beolvadtak más famíliákba, de annál szebb volna, ha a huszadik század szegedi magyarjai folytatnák a tizenhatodik századbeliek nevét Például: Agázó, Agor, Almáros, Aszalgyártó, Ágota, Árva. Baglyas, Bajesl, Baka, Battyán, Rácsmegyei, Bánczi, Becsüs, Bencze, Bélös, Bojtor, Boka, Bölcsész, Bür. Cziterás, Czibak, Csajda, Csertán, Csecsellő, Csekne. Cselló, Cserepes. Csernyes, Csibe, Csibari. Cslllér, (vagy Szillér), Csomor, Csontai, Csüdi. Csütörtök. Dancs, Demesi, Disznóverő, Dorongos, Dorosma. Ebes. Ember, Éhös. Égős. fircz. Fancsal, Fias, Filléres, Fokhagymás, Fövény. Fürjékös, Fésügyártó. Gellérd, Gémös. Gomböntő. Gvülcsény. Hagyó, Hagyőka, Hámverő, Ház, Házas, Hímvarró. Hírnök, Hideg. Igási. Iklódi, Iratos, Iskolás, Ispán, Istenes. Jámbor. Jókezü. Kaskntő. Kápolnás, Keddenháló Kereset. Kérős Képíró. Koszorús, Kötélverő. Közel. Lábndi. Lisza. T.oda. Lődör. Makkos. Mácsa, Mákos, Meggy, Mendegélő, Mu csai. Nagyrévi, Néző. Nyakas. Nyomó. Órás, Orvos, Okos, ör. Pacsirta, Paizsgyártó, Pali, Pintes, Pokol, Pőrnyés, Puha. Salak, Sajtnvomó, Sár, Sima, Sívó, Sódi, Sül, Sugó, Szaholy, Szalacs, Száraz, Szegény, Szegyes, Szekcsői, Szekerczés, Szekrény, Szenti, Szépenlépő, Szobor, Szolga, Szüz. Tagló, Takó, Taligás, Tanácshirdető, Tarfcós, Taszallós. Tófi, Tomboló. Tornyos, Turcsi, Türős. Uzsonna, Ürmös. Üzű. Varsás, Váró. Vékony, Vid. Vinkó, Vidák. Zászló, Zalánkeméni.* Zörgő. ....Hát nagyjából ezeket a neveket soroltuk fel mutatóba. Nem mondjuk, hogy valamennyi arra való, hogy felvegyék az Idegen nevüek, de mindenesetre leihet bennük válogatni. Változzanak meg a nevek rendes nton. engedéllyel. akkor nem történik meg az, ami néhány évtized előtt történt egy dunántúli sváb faluban. Magyar ember került ugyanis oda plébánosnak, akit bosszantott, hogy a hivei mind német nevüek Mikor aztán semmi buzdítása se használt, fogott egy krétát, végigjárta a falut s mindenkinek a kapuiára felirta. hogy hogyan hívják őket ezután magyar néven. Ezeket a magaadta neveket vezette be alkalmak adtán az anyakönyvbe is. Ami azonban nem zárta kl azt, hogy később ne kutassa egyikmásikuk magyar neve alapján a régi magyar nemességét ... De rtenere Korch Comes, u. p. Gresham paloía Néhány nappal ezelőtt egy utazó járt több kereskedőnél, aki a kereskedőket megkárosította. Az utazó Örményi Eleknek mondotta magát és előadta, hogy szövetet árul. Felvette a megrendeléseket, a pénzt, de az árut nem szállította, vagy csak kisebb mértékben, mint ahogy a rendelés szólt. Az általa adott megrendelő lapon egy körbélyegző volt a következő felírással: „Ürményi Örményi Elek de genere Korch Comes, Budapest, érkeztek meg, levelet írtak az ügynöknek, állitólaGresham-palota." Amikor a megrendelt áruk nem gos Gresham-palotabeli lakására, de a levelek nemsokára visszajöttek azzal, hogy a címzett ismeretlen. Annyit sikerült ezután,, megállapítani, hogy Ürménvi valóban járt néha a Gresham-palotában, de csak a — házmesternél. Örményi Eleket kihallgatták a rendőrségen, de az ügynök tiltakozik az ellen, hogy valakit is meekárositott volna. — Megverte a békebirót. A szegedi járásbíróságon dr. Lázár Ferenc szerdán tárgyalta Jenéi/ Sándor szegedi szobafestő becsületsértési és könnvü testisértési perét. Sértettként a szobafestők szakosztályi elnöke, Katona András szerepelt, akit Jeney előbb békebirónak hívott, majd megvert. Jeney Sándor egy szűcsmester üzletét festette és közben nézeteltérése támadt, mert nem akarta kifesteni az egyik tapétaajtót. A vitának Jeney azzal vetett véét, hogy behívta az ugyanabban a házban olgozó "Katona Andrást azzal, hogy mint szakosztályi elnök döntse el a kérdést. Katona megérkezett, meghallgatta a feleket és — nem Jeneynek adott igazat. Azt mondotta, hogy Jeney nem kötelezhető ugyan a tapétaajtó kifestésére, de ilyen esetben ezt a munkát szokás elvégezni. Emiatt Jeney annyira megdühödött a békeb,róra, hogy az udvoran megtámadta és arcon ütötte. Nagy csődülel támadt, rendőr is került elő és ekkor Jeney ismét megsértette Katonát. A szerdai tárgyaláson a bíróság Jeney Sándort 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. — Az őszi színházi szezon hü tükre a Színházi filét ma megjelent uj száma, amely részben Hatvány Lili. részben Kálmán Jenő tollából rengeteg felvétellel illusztrált színes beszámolót ad a hé* két nagy premierjéről.
